Jah...nehogy tönkre t1en egy egész életet...kb. még fél percébe került volna és nekem nem lenne életem...nem lenne, mit tönkre t1en...hát dolgozd fel és ha sikerült, akkor küldd már át légyszi...mert nekem nem sikerült ezt feldolgoznom, azért egy 10éves gyereknek magyarázd már meg, hogy dolgozza fel, hogy egy hajszál választotta el a haláltól...
"én nem írtam le senkit pusztán aki nem tesz magért semmit, azzal nem lehet csinálni semmit sem"
ez még inkább korrekt, minthogy leírjad õket
utsó szó: akkor szted az nem egyenes ember, aki nem tudja megcsinálni?
Én sztem attól nem lesz rossz valaki, ha lelkiválságban van, meg egyebek. Szenvedni szenved az illetõ, de rossznak nem rossz, és olyanok is vannak, akik folyamatosan keresik a megoldást a problémára (nem adják fel) de sehogy se jön össze nekik. Biztos erre megint azt mondanád, hogy a módszerük rossz. Dehát nem mindenki olyan pro gondolkodásban, mint mondjuk Józsi, Etelka, Pista vagy akár te...
na jó Sal most megyek inkább találkozom a jóval idõsebb másodunokatesómmal, inkább minthogy a gép elõtt üljek, így is sokat ülök ott, de most végre szünet van;)
Ha az elméletbe mûködik is, a gyakorlatba nem biztos, hogy mindenki meg tudja valósítani. Nem minden ember erõs gép...
az az érdekes, hogy te mindig azt hiszed, a másik hülyeséget ír, holott, nem az következik be törvényszerûen, amikben te gondolsz, hanem sajnos a rosszabbik fele következik be a dolgoknak. Reálisan kell sajna látni a dolgokat. Nos néha, visszatér egyszer-kétszer az a gondolatom milyen lenne, ha minden oké lenne minden pillanatban az országon, világon belül, de aztán leszállok a földre és elhiszem, beletörõdök abba, hogy magammal kell törõdjek nem pedig a megváltáson gondolkodni, hogy mikor jön el.
Egyébként ennyi erõvel a rengeteg lelki beteget is már leírtad magadban, akiknek pl segítség kéne...
kiszabadult a szellem palackból, és kamatostul kiélte magát
ezért nem palackba zárni kell, hanem baráttá tenni - feloldani/megoldani
ugyanmár, ha az elküldése nem megy, akkor bezárom egy palackba az ártó szellemet máris jobban érzem magam, ha nem szabadul ki...nem így mûködik ez. És az a gond, hogy úgyis sokaknál szinte jönnek az újabb problémák, ha az általad leírtakat teljesítik is, akkor is jönni fog újabb probléma. Bár, most azt gondolod, ha egyszer sikerült evvel a módszerrel elküldeni a rosszat, akkor máskor is menni fog ugyanúgy...
Akkor miért van az, hogy rengeteg magabiztos ember, akiknek mindig minden jó volt azok pl az alkoholba és a tönkremenetelbe menekültek? mit vesztettek el te szted? pusztán csak önkontroll kérdése...
oké, de akkor más személyben kellett volna beszélnünk, mivel mindketten félreértettük...E/2-essel mondtad persze, hogy ellenkeztem, hogy az nem úgy van...
Általánosságban nyomattam. Ha magadra veszed, vedd.
Meglehet csinálni. Az elsõ lépés, hogy elfogadod, hogy meg lehet csinálni. Ami 'nem tudja megcsinálni', az nem az ember lelke, hanem az ember egója. Az harcol, az sértõdik, az háborodik, stb ...
A többi kifogás amit írsz, az csak kifogás. Aki nem lép tovább csak saját helyzetét súlyosbítja, csak egyre inkább saját maga terhére lesz. A léleknek a nem tovább lépés sokkal rosszabb állapot. Az egó az, ami imádja a negatív kéjt. És épp ezért nem is akar tovább lépni valójában.
ezeket a hibákat amikrõl beszélsz, elfelejteni nem lehet, de túllépni túl lehet rajta...Legjobb, ha nem foglalkozik az ember vele és már akkor rögtön más lesz a hozzáállás...
nincs probléma... Nem magamra utaltam tehát 2 HSZ-t is feleslegesen nyomattál nekem.
Ha nagyon akarja az ember mindenen túl tud lépni. De mindent azt elméletben lehet megcsinálni, mert az ember nem tud mindig gép lenni mivel lelke van. És most a nagy tömegrõl beszélek, nem magamról. Rengeteg ember van, akit lelkileg megviselnek bizonyos dolgok, vannak mindenkinek sérelmei, de, az, hogy minden ok nélkül legyen mintha mi sem történt volna, mindenen túllépni nem egyszerû feladat. Abban igazat van, hogy nem lehetetlen, de csak nagyon kevesek képesek arra, hogy egy marha rossz sorozat után, akár a családban sorozatos halálozások után, sorozatos munkahelyi gondok, megaláztatások után, vagy anyagi kilátástalanság után, össze is szedje magát bárki...0-ról könnyû elindulni, de vannak helyzetek mikor nincs semmi lehetõséged...
a belelökövel foglalkozni: mellékvágány mert elvisz attól, hogy észrevedd magadban a hibát, és azt kijavítsd
a harc felõröl - ha ez kell harcolj
ám tudd: ettõl semmilyen belsõ gubancod nem fog kigubancolódni nem tanulsz meg tõle úszni, nem fogod tõle megszeretni a vizet, nem lesz tõle önbizalmad stb ...
persze úszni meg lehet tanulni, de azért a belökõre mit mondasz? nehogy azt mond, hogy okítás céljából lök be...mivel ez nem úszómester, nem úszóedzõ, hanem egy rosszindulatú ember pusztán rosszat akar nekem nem pedig tanítani...ezek a mocskok ellen kell harcolni, én egy szóval nem mondtam olyat magamról, hogy nem tudnék úszni...puszán irritál, hogy vannak ilyenek, akik belöknek téged, engem, akárkit
és szted az rendben van és normális, hogy a másik ember ezt csinálja? Ezekszerint te azt szidod, aki ártatlan a bûnösök meg éljék a világukat hevesen, mert õk erõsebbek mi? hát rohadj meg, ha így gondolod...
általánosságba beszéltem, nem indultam ki magamból...láttam eseteket, engem senki nem alázott meg, általánosban gyengécske voltam, csendes meg minden szekáltak, de leszartam már akkor is..középiskolában már nyugalom volt és kiálltam az elveimért. Én olyan közömbös arc vagyok mindenkinek, csak mondom...
harcolni kell, ki kell állni az elveidért, nem szabad feladni az eszméit semmilyen külsõ befolyás ellenére sem...és bízni sem szabad senkiben, csak abban, de még abban se maximálisan akit megszerettél, vagy akirõl tudod, hogy abszolút számíthatsz rá
Gondolj bele, hogy ez a negatív horgony a vízzel és az úszással kapcsolatban milyen erõteljes. És képzeld el, ha ez egy pozitív, erõt, lelkesedést adó horgony lenne, mi minden csodás dolog származhatna belõle...
Miért? Lehet, hogy van oka annak, hogy nem tudsz úszni...engem pl.amikor 4ikben jártunk úszni, az úszótanár lenyomott a víz alá és nem engedett feljönni, nyomta tovább a víz alá a fejemet és épp, hogy volt még levegõm...na azóta utálom a vizet, mióta majdnem belefolytottak...de fogadjunk ebbõl is kihozod, hogy én vok a hibás...
Beleesek a vízbe. Nem tudok úszni. Belefulladok. Mi a probléma? A gonosz víz aki az életemre tör, és akit be kéne tiltani, és fel kéne számolni, vagy én magam, hogy nem tudok úszni?
Az beszél ilyeneket mint te, aki maga nem tud boldogulni a dolgokkal. És sokkal egyszerûbb a dolgokat megtenni hibásnak, bûnösnek, mint a magunk fogyatékát belátni, és helyre hozni ;)
Nekem mindig vagy idõsebb, vagy fiatalabb...életemben talán 1szer volt velem egy idõs...1ébként durva váltás, hogy az elõzõ barátom, akivel 4évig voltam 1ütt 6évvel volt idõsebb nálam...a mostani meg ugye 5el fiatalabb...
az a baj, hogy néha a túlzott hevülés miatt félre szoktam nézni 1-2 szót és akkor elszúrom az értelmezést is xD ez köszönhetõ a szétszórtságomnak, meg annak, hogy gyorsba szeretnék választ adni, tehát túlbuzgó vagyok. amúgy pedig tudok szöveget értelmezni. Még szerencsére az a korosztály vagyok, akit megtanítottak erre.
No, de a topikhoz kapcsolódóan volt e már vkinek, nála jóval idõsebb partnere?;) tudom, hogy sokan leírták már, de jöhetnek továbbra is a témához kapcsolódó dolgok.
salsouléknál nem rád céloztam elsõsorban...te jól mondtad, hogy a kényszer nagyúr avval nincs is gond. Nem ez volt a problémám csak még HSz-ekkel ezelõtt írtam vmit mangalánynak amibõl sal kiforgatta a szavaim onnan lett egy kis vitatni való, amiben nem értettem egyet vele...utána pedig elég más téma lett, konkrétan amit már te is leírtál #291, 292...mivel késõn jöttél nem rád értettem, azt, hogy esetleg nem mondtál nagy igazságokat...
ja olyan dolgok amiket azért a lelked mélyén nem felejtesz el...és fõleg az a szar, ha nincs rá alapjuk, hogy megalázzanak téged...mocskosak az emberek abból a szempontból, ha vki kilóg vmilyen szinten a sorból máá rászállnak. Egyébként abban is biztos vagyok, hogy vmilyen szinten neked nehezebb életed lehetett, mint nekem én mint mondtam nem is panaszkodásból írtam ezt, csak még mindig nehezen fogadom el, hogy nincs megbecsülés, nem nagyon van tisztelet a másik ember iránt. Én hiányolom ezeket a dolgokat, és zavar, hogy túlzottan "piaci versennyben" liberalizmusban élünk, egy kicsi protekcionizmus nem ártana, máris változna az emberek mentalitása
Lenéztek...fú ne tudd meg ebbõl is mennyi jutott nekem az életem során, nem csak itt sg-n, meg más forumon, hanem a való világban...pff...össze nem tudnám neked szedni azt a rengeteg megaláztatást, amit gyerekként kaptam, mert dagi voltam, mert szeplõs vok, mert nem voltam sose lányos, vagy a pasik...óóóóó...sok pasival volt dolgom életemben és majdnem mind szét is alázott ki így, ki úgy...na meg a meló...16éves koromtól idáig alázások hada gyûlt össze, na de ez van, ez is az élettel jár...én már szarok ezekre a dolgokra, jókat kell nevetni és ennyi...
Hát én 16évesen már dolgoztam suli mellett, pont azért, hogy anyuéknak könnyebb l1en...és nem is fejeztem be egy sulimat se, mindet csak elkezdtem...épp ezért nem várom el a barátomtól, hogy õs is elkezdjen dolgozni, mert akkor sosem fogja befejezni a sulit, szerencsére, mint már írtam, nem kell albit fenntartanunk...szal tanulja csak ki a szakmáját rendesen, hogy késõbb jól meg tudjon élni belõle, velem, vagy nélkülem, a lányeg, hogy ne b****a el a jövõjét miattam...
Na jó, de most mondjam, neki azt, hogy van egy éve, végezze el a sulit annyi idõ alatt, ha lehet, ha nem, aztán csináljon nekem gyereket sûrgõsen, vagy mire gondolsz?
errõl van szó:) semmi gond nincs ebbe, csak salsoulék nyomják, hogy már akkor kötelessége lenne a srácnak dolgozni tanulás mellett...sztem ez nem gáz, úgyis elõbb utóbb évek múlva fõllásba kerülhet, ha elvégzi a barátod a sulit. Feltéve, ha kap azonnal állást, ami egyre ritkább onnantól kezdve nem lesz gond...
De én nem tartom el õt...a szüleinél lakunk...azért ez elég nagy segítség, mert gondolj bele, ha mondjuk albiban laknánk...ahhoz elég szarul keresek, hogy 1edül tudjak fizetni egy albit, meg a kaja és mindent 2fõre...azért gondolj bele ahhoz milyen fizetés kéne...
Hát...hazudnék, ha azt mondanám, nem szeretnék már saját házat, gyereket, családot, de mibõl!? Nem sürgetem, mert jobb nem lesz tõle, az iskolát gyorsabban nem tudja befejezni, ergo kénytelen vok várni...vagy kereshetnék mást, aki idõsebb, de nem akarok, mert nekem õ kell...várni kell!? Ez van...akkor várok...
Egyben tévedsz. A munkához is minden nap készülnöd kell. Csak nem iskolai tananyagból. Mindig tudnod kell, mi az, ami ma trendinek számít, hogyan lehet elkerülni ennek csapdáit. De azt is, mikor menstruál a fõnököd, bármilyen nemû.
a szivatás addig szivatás, amíg annak veszed, annak éled meg ha túllépsz, felülemelkedsz rajt és minden további nélkül el tudsz sétálni mellette úgy semmi gond nincs vele
de igaz, ez nem könnyû, nehéz elsajátítani, de nagyon megéri
Értem Én amit mondasz, de valóságba átvinni elég nehéz, függetleniteni magad attól, hogy szivatnak a fõnökeid, hát nemtom, nem túl jó érzés ez általában. De az igaz, hogy meg kell találni ami neked való, ha másként nem megy akkor saját vállalkozásban indulni. Mindenki a saját sorsának a kovácsa, az már szent igaz, más nem fogja helyettünk kikaparni a gesztenyét.
nem fog érdekelni...ha végzem a dolgom rohadtul lepereg majd minden, végzek, bejárok mindennap, aztán go haza nem vagyok az a fajta, aki késik és nem jár be mindig szigorúan, már elõre beértem mindig a suliba és ébresztõre mindig fel tudok kelni, 15 perc alatt elkészülök és már húzok is otthonról a suliba/adott esetben késõbb majd a melóhelyre...
sõt melózni abból a szempontból jó lesz, hogy nem kell készülni másnapra semmibõl nincs vizsga nyomás ez meg az, hogy nem mész át, hanem napról napra csinálod mondjuk ugyanazt a munkát...ez még a jövõ titka, de fejezzük be, mert nem rólam szól a topik
"sokszor érzem azt, hogy megsértõdsz azokon amiket mi írunk Neked, ez meg is lep meg nem is"
Nem sértõdöm meg, csak én lepõdök meg mennyire más szemléleteitek vannak és mennyire más világot képviseltek:D nagyon szeretem egyformának beállítani az embereket, ilyen vagyok...kevéssé szokom hozzá a változásokhoz, mondhatni konzervatív vagyok...egyébként van rá okom mivel világ életembe lenéztek egyesek és egyes HSZ-eknél én meg totális lenézést érzek, bizonyos Fórumozóktól...nem szeretem, ha hülyének néznek és kioktatnak. Vannak olyan dolgok biztosan amikrõl nem lehet fogalmam, de ne aggódj mert baromi gyorsan tanulok...
evvel nincs gond, tulajdonképpen arról volt csak szó és már leírtam korábban is, aki nem akar dolgozni, mert inkább tanulni akar, az nem megy el, nekem jó az, hogy amíg nem végzek el valami szakot addig nem fogok dolgozni max tanulok...nem nagy a "család" úgyhogy kivitelezhetõ bár néha szenvedünk...egyszerre csak egy dolgot csinálok és nem fogom magam a tanulás mellett leterhelni...ez van. kár volt ennyit koptatnod;)
Jó ha erre a nyomásra úgy is felkészül az ember, hogy hova tegye. Mert attól, hogy felveszed semmit sem csinálsz jobban, és csak rámegy egészséged, életed.
Az emberre nehezedõ nyomásból, csak annyi a valós nyomás, amit magára enged [hatni].
Így azokat a körülményeket amiket leírtál úgy is meg lehet élni, hogy az ember nem veszi magára a nyomást. És ettõl még nem lesz felelõtlen, komolytalan stb.
Errõl a nyomás dologról meg az jut eszembe,hogy jó ha elõre felkészülsz ebbõl is. Munkahelyen általában nem kis nyomás éri az embert, nem olyasmi, mint az iskolában. Bár egyetemre nem jártam, azt mondják az se piskóta, de egy munkahely egészen más. Eleve a megélhetésed múlik általában rajta, ez már azért nem kis feszkó, ráadásként néha azzal "fenyegetnek" meg, hogy ha nem csinálod ezt vagy azt akkor ki vagy rúgva...jól hangzik mi? :) Persze lehet találni nyugis melókat is, kevesebb stresszel, de ez a világ már csak ilyen, öl... :)
Nem elzárt világból jössz, hanem olyanban élsz ahol ilyenre még nem volt szükséged, vagyis nem éltél benne. Nekem (és persze sokan másoknak) már megadatott ez, saját bõrömön éreztem milyen ha egymás után jönnek a számlák :) Ez jó is meg nem is, de még nem maradtál le semmirõl, elõbb-utóbb biztos Önálló életet fogsz élni és ezért jó errõl beszélni, hogy felkészült legyél. Nekem is sokszor mondogatták szüleim, hogy majd meglátod, meg mai napig hallok hasonlókat :) Párra emlékszem is, de legtöbb saját élmény már.
Sokszor érzem azt, hogy megsértõdsz azokon amiket mi írunk Neked, ez meg is lep meg nem is. Tudom, hogy kioktatásnak veszed vagy hasonló "gyerekes" dolognak, de ezek nem azok, legalábbis tõlem nem. Ezt már többször elmondtam Neked, hogy tõlem ilyet nem fogsz hallani, csak segítséget. Lehet, hogy hülyeséget beszélek néha és Te is másként gondolsz dolgokat, mint Én vagy akárki más, de azt ne feledd, hogy meghallgatni másokat még nem kerül semmibe és akár tanulhatsz is belõle. Igaz ami igaz, a saját bõrén tanul legjobban az ember, de azért próbálkozom tovább Én is, ha már ilyen makacs fajta vagyok :D
Egy férfi tollából ... (Köszönet érte Trudinak :-) Gini Papp, 2010. október 21., 15:45
Ahogy öregszem, egyre inkább a 40 feletti nõket értékelem.
Csak néhány példa, hogy miért:
...Egy 40 feletti nõ sosem ébreszt fel az éjszaka közepén, hogy......megkérdezze: "Mire gondolsz, drágám?" Fütyül rá, mire gondolsz.
Ha egy 40 feletti nõnek nincs kedve meccset nézni veled, nem ül oda melléd nyavalyogni. Csinál helyette valami olyat, amihez kedve van. Általában valami sokkal értelmesebb dolgot.
Egy negyvenen túli nõ már elég jól ismeri önmagát ahhoz, hogy tudja,ki õ, mi õ, mit akar és kitõl. Kevés olyan 40 feletti nõ akad, akit érdekel, hogy mit gondolsz róla vagy arról, hogy mit teszel.
A nõknek 40 felett tartása van. Ritkán fordul elõ, hogy jelenetet rendeznének az operában vagy egy elegáns étterem kellõs közepén. Na persze ha megérdemled, gondolkodás nélkül lelõnek, fõleg ha esélyt látnak arra, hogy megúszhatják.
Az idõsebb nõk nem bánnak szûkmarkúan a dicséretekkel, gyakran akkor sem, ha nem érdemled meg. Tudják, milyen érzés, amikor az ember nem kap elismerést.
40 felett egy nõ elég magabiztos ahhoz, hogy bemutasson téged a barátnõinek.
Egy fiatalabb nõ gyakran még a legjobb barátnõjét is hanyagolja, ha partnere van, mert nem bízik meg a fickóban.
Egy negyvenen túli nõt abszolút nem érdekel, hogy tetszenek-e neked a barátnõi, mert tudja, hogy azok sosem árulnák el õt.
A nõk a korral természetfeletti képességekre tesznek szert. Egy 4 0feletti nõnek sosem kell meggyónnod a bûneidet. Úgyis mindig tudja.
Egy 40 feletti nõnek jól áll a tûzpiros rúzs. Ugyanez már nem mondható el a fiatal lányokról vagy a transzvesztitákról.
Ha eltekintesz attól a néhány apró ránctól, egy 40 feletti nõ sokkal szexisebb, mint fiatalabb nõtársai.
Az idõsebb nõk egyenesek és õszinték. Azonnal a szemedbe mondják, hogy mocsok disznó vagy, ha úgy viselkedsz! Nem kell törnöd a fejed, hányadán is állsz velük.
Igen, számtalan okból dicsõíthetjük a negyvenen túli nõket. Sajnos ezt fordítva már nem lehet elmondani. Minden ragyogó, okos, ápolt, szexis 40 feletti nõre jut egy kopaszodó, pocakos õskövület sárga nadrágban,aki bolondot csinál magából valami 22 éves kis pincérlánnyal az oldalán. Hölgyeim, elnézést kérek érte.
És minden olyan férfinak, aki azt mondja: "Miért vegyek meg egy egész tehenet, amikor csak tejet akarok inni", üzenem, hogy változnak az idõk. Manapság a nõk 80%-a ellenzi a házasságot. Miért? Mert a nõk is rájöttek, hogy nem érdemes megvenni egy egész disznót azért a kis kolbászért...
Azért a mai világban már nem olyan könnyû egy fizuból kijönni, fõleg ha albérletben laknak vagy hitel van a házon. Most tegyük fel ez a szitu. Akkor sajnos el kell menni dolgozni tanulás mellett, mert úgy kényelmesebben lehet kifizetni a számlákat...a tanulással nem nagyon, elvileg az is pénzbe kerül. Rengetegen csinálják ezt, egyetemisták, fõsulisok nagy része dolgozik a suli mellett pont azért, hogy segítse szüleit vagy Önmagát az Élet kemény viharaiban. Az, hogy csak tanulsz még talán középsuliban elmegy, de magasabb szinten már nem nagyon, kivéve a kõgazdagokat, mert ugye nekik nem fáj annyira. Persze apuka anyuka ott is szokta hajtani a kicsi fiát, ha van eszük.
ilyen életkorban egy srác, mely tanul, összeáll egy huszonöt éves nõvel, aki már dolgozott is, aki már tegyük fel egyedül él, vagy élt már korábban másik sráccal így van bõven tapasztalata el is tudja látni magát meg minden. Összeismerkedik, meg tetszik neki a nála picit fiatalabbik srác, aki még nem önálló túlzottan, még tanul, és max gyakorlaton tud dolgozni. Miért kéne/miért lenne kötelezõ ennek a 19 éves srácnak munkát vállalnia a tanulás mellett, ha mondjuk a lány tolerálja azt, hogy még tanuló és megvárja türelmesen, hogy a srác "életképes" legyen vagyis el tudja tartani majd...mivel tanul azon dolgozik tán, hogy jobb jövõjük legyen évek múlva. Addig miért ne szórakozhatnának egy picit közben? miért ne gondoljanak legalább 1-2 évig a konkrét céljaikra? ha a srác egyetemre ment, akkor az 4-5 év, ha belekalkuláljuk hogy utána állást kapott és onnantól már a 23-24 évessé érett srác munkaképes és még mindig 29 éves a barátnõje, és mindketten nagyon jól el tudják magukat látni, és akkor mondhatnánk a csaj türelmes volt a sráccal és így megkapta jutalmát. Kapott cserébe egy saját maga által irányított srácot.