"Én már csak azért járok ide, hogy rajtatok röhögjek, arra azért még jó." Látod, pont azért kedvellek. Szeretem a vidám embereket. Én is olyan vagyok. Örülök, hogy idetaláltál.
"Úgy gondolod, van itt még ember, a tudományos fórumrészben, aki nem ismeri az elbaszott elméletedet?"
Csak olyan van. Egyetlen ember volt aki bele is kérdezett abba, amit mondok, õ pedig a Bucser volt. Emlékszel? Te is belekontárkodtál a beszélgetésbe, csak épp mindig rosszkor és rossz helyen, szóltam is, hogy nem érted mirõl megy a vita, hagyd azt csak rám, és Bucserre. Emlékszel? És akkor ezek után van képed ilyeneket állítani, hogy itt már mindenki érti, hogy mirõl magyarázok?
"Én már csak azért járok ide, hogy rajtatok röhögjek, arra azért még jó."
Aggódok érted, barátom, teljesen úgy beszélsz már, mint az uwu kollégád.
Mivel azt a nyelvet is õk találták ki amivel kiböfögted a kis mondandódat, egyáltalán nem voltak buták.
Egyáltalán mit értünk butaság alatt. Eleve ez nagyon relativ. Mindenki jó valamiben valakai a matekban valaki jobban megjegyzi a dolgokat illetve szebben választékosabban tud beszélni. Esetleg jobban belelát emberi kapcsolatokba a világ és az ember törvényeit és mûködését jobban érti. Vagy egész egyszerûen csak jobban bánik az emberekkel. stb...
Mindenesetre elég nagy tiszteletlenség velük szemben szerintem, hogy ez szóba került. Nyilván voltak akkor is butábbak és okosabbak. Az sem mindegy, hogy milyen régrõl beszélünk. Ugye Európában körülbelül 30 000 éve bukkant fel az ember.
Nagyképûség volna azt hinni, hogy ebbõl a 30. ezer évbõl az utolsó 50 ban olyan hudekurvára megokosodtunk . Nem gondolod?
Mintha nem ugyanazt a faszságot nyomatnád itt két éve folyamatosan. Úgy gondolod, van itt még ember, a tudományos fórumrészben, aki nem ismeri az elbaszott elméletedet?
Ami nem mellesleg félreértelmezése az egész rendszernek, de ezt már az NWO topikban kitárgyaltuk.
Ja, jelenleg ez valóban nem a diplomások fóruma, sokkal inkább az önjelölt próféták, a középiskolából is kibukott, magukat mérnöknek nevezõ ostoba szerencsétlenek, meg a semmihez nem értõ, de a faszságokhoz ragaszkodó "szabadgondolkodók" gyülekezõhelye.
Én már csak azért járok ide, hogy rajtatok röhögjek, arra azért még jó.
"De az, hogy mindefée elborult eméletekkel jönnek egyesek, 0 bizonyítékkal és konteókkal leöntik bocs, de az nekem picit sok."
Fogd már fel ember, hogy #92-rõl beszélek, ahol ott van a forrásod, tanulmányozhatnád hogy mirõl beszélek, de te teszel rá nagy ívben, mert bonyolult, vagy nincs kedved, vagy tudomisénhogymiért!! Nem kell velem egyetértened, sõt, le is írhatod, hogy nem értesz egyet, és nem fogok kiakadni. De te beköszönsz, és egybõl idiótának nevezed az embert. Bele se nézel, hogy mi a téma, csak tolod a minden tartalom és értelem nélküli "ufónáci-ezoterika-NWO-baromság" dumádat. És mivel ezek után "természettudományos tényekre" hivatkozol, hát a helyedben én nem csodálkoznék azon, hogy mások meg lehülyeidiótázzák azokat a kis tudós-palántákat, akik pár év egyetem után azt hiszik magukról, hogy na most akkor õk tisztában vannak a világ dolgaival. Nem, barátom, ti azzal vagytok tisztában amit a tanítóbácsi megtanított. Majd 10 meg 20 meg 50 év múlva, mikor már éltetek is és tapasztaltatok is egy kicsit, utána TALÁN valami majd derengeni fog. Sokan akik ide járnak szeretnék ha ez a frissdiplomás okostojások fóruma lenne, egy olyan hely mint a kedvenc kocsmátok, ahol egymás vállát veregetve röhöghettek a világ barmain, akik még annyit se tudnak mint TI.
Pedig megnéztem. Én még csak ízlelgetem ezeket a dolgokat, de nyitott vagyok. Ami egyezik a saját tapasztalataimmal, arra mindig könnyebben vagyok vevõ. Az elveket értem, és akár még egyet is értek velük. Amit még nem döntöttem el, hogy mennyiben baj az, hogy ez így van, ahogy van. Elvégre kell egy ilyen játszótér - hitem szerint - mint ez a mostani világ, attól teljesen függetlenül, hogy ennyi-e a valóság, vagy több. Tehát ez is kell, és ezért nem tudok attól elszakadni, hogy ez is fontos, legalábbis most az. A problémákat ennek megfelelõen most még abban látom, hogy nem tölti be a játszótér a szerepét. Nem hiszem azt, hogy a játszótér léte az probléma lenne, vagy azt, hogy ettõl meg kellene szabadulnunk. Inkább azt hiszem, hogy meg kellene tanulnunk úgy felhasználni, ahogy az ki van találva. De a videóidból mintha az jönne le, hogy valami alapvetõ probléma van azzal, mikor valaki most itt ebben a "dimenzióban" akként azonosítja magát, aki most. Hiába tudom, hogy ez egy szerepjáték, ezt a szerepet nekem itt és most el kell játszanom. Nem azt a szerepet, melyet diktálnak, hanem azt, amit én diktálok magamnak - ezért értek az elméletek azon részével egyet, hogy a manipuláció káros. De azt még nem látom be, hogy ez a szerepjáték az lenne. Sõt, mintha az lenne az igaz, hogy a fejlõdésünk során ahogy egyre kevesebb tanulnivalónk ebben a szerepben, úgy nyílunk meg, és kezdünk egyre többre emlékezni abból, amik valójában mi magunk is vagyunk. Tehát azzal kapcsolatban keresek információt, hogy van-e annak jele, hogy 1) ez a rendszer amit elképzelek, ez hibás 2) ha a rendszer nem is hibás, de a tervet kivitelezhetetlenné teszik bizonyos erõk, azaz gyakorlatilag egy helyben járunk. A 2)-es ponttal kapcsolatban nem az evidenciák érdekelnek, látom én is magam, hogy miként fejt ki negatív hatást a jelenlegi civilizáció (és ezekrõl beszélünk is több topikban is). Én a kevésbé evidens negatív hatásokra vagyok kíváncsi.
Nézd, lehet, hogy nincs igazam. De legalább írok valamit, amin csámcsoghatsz, vagy legalább felháborodsz. De haláli unalmasak a válaszaid, ami igen nagy bûn.
A szellemi világ egy bizonyos tartomána (nem épp a legpozitivabb) erôsen van reprezentálva a mi árnyékvilágunkban, és korábban gyakrabban elôfordult, hogy egyesek "itt" is megnyilvánultak...
Nem. Nem azt. De az, hogy mindefée elborult eméletekkel jönnek egyesek, 0 bizonyítékkal és konteókkal leöntik bocs, de az nekem picit sok.
Azok nehezen értik meg a múltamat, akik nem járnak ide évek óta. Ahogy már mondtam sajnos az évek során - itt és az élet számtalan területén - túl sok olyan idiótával találkoztam akik pl. a holdraszállás tagadást s = v*t képlett akarták cáfolni. Meg hasonló elborultságok, lásd Bibliát, mint autentikus mûszkai leírást kezelni.
Sajnos alapvetõen elfogyott a türelmem azokkal szemben akik fejlõdésképtelenek és az észérvekre és természettudományos tényekre immúnisak.
Azokba is belefáradta akik folyamatosan írnak / modanak valamit, amit én vagy más értelmes fórumozó nem írt, és aztán az õ általuk kitalált baromásgon csámcsognak. Lásd itt a filozófia számûzését. Senki nem akarta, de azért a cimbora elrugózott rajta egy darabig...
Bölcsebben nemtudom kifejezni, mint elôttem már sokak megtették: attól, hogy mennyire azonosítod "önmagadat" a készülékkel (doboz).
Aztreméltem, hogy a 124 es linkemet legalább te megnézed, ha még te sem aki angolul is tud és a "vevôje" sem rossz, akkor tényleg feleslegesen linkelgetek...
Hidd el én is nagyon unlak már... Te azt szeretnéd, ha minden topikban csak a világnézeteddel kompatibilis vélemények fogalmazódnának meg. Mert te is az a fajta vagy, aki ettõl jobban alszik. Vettem az adást, te ilyen vagy, elfogadom, nem is szólok bele abba, ha eltérõ álláspontot fogalmazol meg. De azt elég nehezen nyelem le, hogy anélkül, hogy bármi jelét adnád annak, hogy legalább körülbelül érted, hogy mirõl beszél a másik, nekiállsz idiótázni. Ezzel érzékenyebb lelkivilágúak, mint amilyen te is vagy, a moderátorhoz fordulnának. Én szimplán megkértelek, hogy legyen inkább tûzszünet, és hagyjuk a másikat is élni. Te attól nem leszel kevesebb, hidd el. Vagy fejts ki az álláspontodat, melybõl mindenki számára világosan kiderül, hogy te mekkora géniusz vagy, és akkor engem, meg azokat akik szóba állnak velem, az ide látogatók automatikusan idiótának fogják gondolni. Na, tetszik a terv? Így kell személyeskedés nélkül legyûrni és elhallgattatni a másikat - mert ezt akarod, ugye? Persze ehhez elõször érteni is kellene valamihez, de legalábbis felfogni, hogy mirõl szól a vita. Mert ha még ennyi se megy, akkor marad a másik heccelése, személyeskedés meg a trollkodás. Szóval újra megkérdezem: nem lenne jobb a tûzszünet?
Leonardo a festményein tudatosan megkülönböztette a szellemi, és a valós világot. Némelyik festménye csak a szellemi, vagy csak a valós világban játszódott, néha mindkettõt ábrázolja. A szellemi világban a szenteket glória nélkül, a valósban glóriával. Az utolsó Vacsora, és a párizsi Sziklás Madonna a szellemi, a Londoni pedig a valósban játszódik. A két világot a "tudat" egyesíti, amely közös mindegyikben, kompatibilis. Leonardo elég régi festõ. De a tudását valaki (?/ lenullázta. Így azután most mondhatjuk, a régieknek se volt tudása. Hogy buták voltak. (Úgy látszik, csak én írok ontopikot). A kvázi falsh "racionalizmus" minden tudást minden korban töröl, és reflexekkel, ösztönökkel próbálja helyettesíteni. Lehet, hogy nem jól fejeztem ki magam, de valami olyanra gondoltam, ami szegényebbé teszi a tudatunkat. Butit. Felmerül a kérdés: lehet e ilyen hasznos célja a társadalomnak? Miért ne lehetne? Lehet, hogy mindenki más tudja is, hogy miért, csak én nem, azért dobálom magam? De hiszen akkor én már is buta vagyok! S így nem is kell tovább butitani! Nyertem! Én vagyok a bajnok!
Nem szép szóbol kell érteni. A mérnök a tények és tudományok embere. Itt meg éppenhogycsak nem konteó, NWO, náciufó és ezoterika topik keverékét látom...
Higgadt, mûvelt társalgópartnernek ismerlek, nem szívesen veszítenélek el! Éppen ezért roppantul zavar, hogy úgy vitatkozunk, hogy nem ismerheted az én általam adott "tehetetlenség definiciót". Hátha megismernéd, és egyetértenél velem? Igazából ezen a fórumon már leírtam, de hát azt már én is alig találnám meg! Úgyhogy megpróbálom újra, vagy lehivatkozom. (Fénysebességû gravitáció, 1009 hozzáászólás)
"A tehetetlenség: a tömeg- tudatú testek önmagukra ható, saját tömeg(tudati?)vonzása." (egy kicsit általánosítva- olyanokra is gondolva, akik az iskolában megtanulták Newtont, és mást képtelenek már befogadni. Hiszen megvan már a tudati töltésük).
Vagyis, hogy a tömeg gravitációja bizonyos szituációkban önmagát vonzza vissza. Aminek oka, hogy a gravitációs hatás nem végtelen sebességû, s így a tömegbõl kilépõ, és a visszatérõ gyorsulási mezõ egyenlege nem nulla. Mert minden tömeg forrás és nyelõ egyszerre. Pontosabban kis késéssel. Amirõl Newton nem szólt. Számára a tömeg csak nyelõ. Más meg úgy gondolja, csak forrás. Én meg keverem a kettõt De errõl már irtam is sokat. Namármost, az én definicióm a "mi ez" kérdésre felel. Vagyis definició. Newtoné meg törvény, egy cselekvés leírása. Ám a bemutatott definició háttere sokkal több, mint a Newtoni. Kicsit olvass talán bele a topikba, ott le van írva, miért. Mert azt is állitom, hogy a Newtoni
a=G*m/r^2 m/s^2
az nem vektoros forma. Nem egy folytonos mezõt, hanem diszkrét metodikát tükröz. Az általam ajánlott:
a= 4(PI)/3* G*(ró)* r m/s^2
ahol r helyvektor, és (ró) a vonatkoztatási tér tömegsûrûsége szingularitás (r=0) nélkül fejezi ki, lineáris egyenlettel ugyanazt. Meg még sok mindenrõl irtam. Szóval, magamhoz képest dolgozgatok. Ilyesmivel néhány tízezer órát foglalkoztam, elme-mélyülten. Igazán, rosszul esik, ha azt írja rólam valaki, hogy nem.
Egy biztos. Az utóbbi hozzászólások nagy részét olvasva a mai idõk butasága az látszik...
Ha valamelyik "doboz" tisztábban veszi az "adást", már bölcsnek számít a vevôk között.
Erre lettem volna kíváncsi, hogy mitõl függ, hogy az ember veszi-e az adást, és egyáltalán honnan tudja az ember, hogy most veszi-e egyáltalán az adást vagy csak azt hiszi?
A DNS variációi a kulcs az "energiahalmaz" (vagy egyetemes Universum) dikódolására. Hasonlóképp, mint egy rádiokészülék az adók fogására. A mi "rádiónk" egyszer már rávolt hangolódva a végtelen számú adók közül számtalan állomásra, mígy egyszer csak valakik ki nem szerelték a készülékünk "alkatrészei" 90%-át és ezzel az "üres" dobozzal már csak egy adót fogunk, azt is recsegve. Ha valamelyik "doboz" tisztábban veszi az "adást", már bölcsnek számít a vevôk között.
"A Bibliában, Ezékiel könyvében tökéletesen le van írva szavakban egy hatalmas építmény terve. Vagy akár a frigyládáé. és a sátoré." És? Ez nem változtatja egybõl a Bibliát mûszaki dokumentációvá, fizikakönyvvé. Megmarad mint vallásos mû, amiben korabeli mértékegységek használata mellett pontosan leírnak épületeket, hordozható frigyládát, miegymást - néhol túlozva is. Én is mesélhetek autókról, hajókról, térhajlító hajtómûvekrõl - és ezen legutóbbi csak az én fantazmagóriám gyümölcse lenne.
"De Fermat is a sejtését szavakkal írta le." Matematika definíciókkal, szakszavakkal - latinul. Nem Istenekrõl, aranylábú kislányokról ír, hanem egy tétel felfedezésérõl.
"Sajnálom, de az én definicióm, itt a fórumon jobb mint a tiéd, ami nem definició, hanem törvény." Te az alábbiakat állítod: "Viszont pontosan a féltudás okozta tehetetlenség az, amikor a gravitációt csupán a tömegvonzzással azonosítjuk, elfeledkezve ugyanannak a tömegtaszító hatásáról, ami a tehetetlenséget is okozza." Vagyis: gravitáció = erõhatás (tömegvonzás+"tömegtaszító hatás") -> tehetetlenség
Newton elsõ törvény az alábbiakat állítja: "Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mezõ meg nem változtatja." ... "Az elsõ törvény arra is rámutat, hogy a Nap körül keringõ bolygók, mivel nem egyenes vonalú mozgást végeznek, külsõ erõhatás alatt kell, hogy álljanak: ez pedig a gravitáció." Vagyis: tehetetlenség (tömeg) -> erõhatás/gravitáció -> gyorsulás/nem egyenes vonalú mozgás
Tehát te a tehetetlenség kiváltójaként írod le a "tömegtaszító hatás"-t, Newton elsõ törvénye pedig a tehetetlenség állapotából gravitáció révén eredezteti a nem egyenes vonalú mozgást illetve a gyorsulást.
Szóval "sajnálom", kevered itt a Gizikét a gõzekével, így a "definíciód" továbbra is bizonyítás nélküli.
"Ezt egy KFKI honlapról másolom. (Lehet, hogy az a Központi Fizikai Kutató Intézeté? Hát nem mondtam, hogy mindenki ezotéria gyanús?)" A kémia történelmébe (történelem!) beletartozik az alkímia, és a köré fonódó mendemondák is. Az említett cikk egy, az alkimisták által sokszor emlegetett misztikus figuráról szóló hivatkozásokat taglalja.
Ez történelem, aminek feladata a régi írások feltárása is - függetlenül attól hogy az említett mû pontos leírásokat, vagy mendemondákat tartalmaz.
"Egyetlen középkori építész sem, aki dómot alapozott, nem tudta, hogy ki, és hogyan fogja befejezni a kupoláját. Nem volt hozzá méretezési segédlet." Az akkori építõmestereket is képezték, a hozzá való építészeti ismeretek már megvoltak. Kis könyvajánló.
Egyébként nem a KF(izikai)KI-é a honlap, de muris, vagy szándékos az egybeesés? A Tudat fejlõdésérõl, annak örökítésérõl, alkalmazásairól szívesen beszélgetnék, de máshol. Pld. Az Új Testamentum egy képe: mikor a Templom kárpitja középen kettéhasad, számomra azzal az üzenettel bír, hogy ott, és akkor egy isteni tudati DNS hasadt ketté, és osztódott meg az Ember. és egy új tudatos, alkotni képes teremtmény: az Emberközösség között! Ami azután lassan fejlõdött, szükséges szerveivel felszerelkezett, és most a közös gondolkodás eszközével, az Internettel (jogos a nagybetû) meg is született! És hogy mi már ennek az újszülött, még csecsemõ tudatú egyednek, az Emberközösségnek a sejtjei vagyunk! És hogy a kérdés már nem az, hogy Emberként vagyunk e buták, hanem hogy Emberközösségként? Mert Emberként már igen okosak vagyunk, de Emberközösségként még csak csecsemõk. És hiába nagyobb a tudásunk máris milliárdszor egy emberénél, de billiárdszor kell, hogy majd nagyobb legyen! Ám amikor belegondolok a bibliai leírás ilyen analógiájába- elképedek, és alig hiszem el! Pedig muszáj, mert valóság! Mert a bibliai leírás is valóság, és az is ami azután 2000 év alatt történt, meg ami még történni fog! Úgyhogy ne keverjük a dolgokat. Más a kérdés, ha egy Ember, és más, ha az Emberközösség butaságáról beszélünk. Persze azt várom, hogy Ti csak az én butaságomról beszéltek majd, mindkét vonatkozásban. Vagy még inkább- szót se ejtetek arról, ami a múlt, a jelen, és a jövõ szempontjából a legfontosabb...hogy csodás módon egy új, alkotni képes tudati elem született meg: az Emberközösség!
Mielôtt még elaludnál, vidd magaddal másnapra, hogy mi lenne, ha az "isteneket" csak halvány DNS eltérés választhatta el az emberektôl, ígyhát a "bölcsességük" is egy leheletnyivel más lehetett...
Azt kérdezitek, az emberi társadalom milyen volt a régmultban? Hát, amilyen most! Egyeseknek, akik szerettek gondolkodni, kutatták a természetet, Istenhez próbáltak közelíteni- csodálatos. Másoknak meg- csupa keserûség.
Ezt egy KFKI honlapról másolom. (Lehet, hogy az a Központi Fizikai Kutató Intézeté? Hát nem mondtam, hogy mindenki ezotéria gyanús?)
"Hermész Triszmegisztosz az ezoterikus irodalom egyik legvitatottabb alakja, aki valószínûleg Thot (Theuth), a bölcsesség egyiptomi istenének személyével azonos. ... a tudomány megalapozója, az istenek írnoka, akit egyesek elsô Hermészként emlegetnek, s aki a legenda szerint az idôszámításunk elôtti 12. évezredben bekövetkezett világkatasztrófa közeledtekor személyesen készített feljegyzéseket az emberiség számára. Ezt a szent nyelven megfogalmazott mûvet fordították le a vízözön elmúltával a hieroglifák nyelvére, s így szolgálhatott alapjául a késôbbi (második?) Hermész törvényeket, tudományt és teológiát magukba foglaló szent könyveinek, melyek minden bizonnyal az Óbirodalom kialakulása és Menes hatalomra jutása elôtt lettek összeállítva, tehát legalább háromezer évvel Krisztust megelôzôen. A négy könyv további felbontással negyvenkét kötetet tett ki, ami megegyezik a Védák könyveinek számával, de ezenkívül a két mû között számos tartalmi hasonlóság is felfedezhetô."
Róla tehát azt írják, hogy 12000 éve lehetett akkora bölcs.
Ennél tovább menni a múltba jelenleg nem tudok, de alszom rá egyet, az segíteni szokott.
"Gilgames neve elõször istenként jelenik meg egy i. e. 26. századi jegyzékben, és a következõ évszázadokban különféle gazdasági-könyvelési okmányokban szerepel a neki bemutatott áldozatok tétele is."
4700 évvel ezelõtt született a Gilgames eposz. Amikor már mûködött az adóhivatal is. Nyilván. Mibõl telt volna gõzautóra? Majd ha lesz idõm, beírok egyet sokféle változatból. Azokból megismerhetõk az 5000 éves gondolatok.
Én csak azt mondom: akinek kétségei vannak a régiekkel, olvassa el pld. Xenophon 2500 éve írt könyvét: ANABÁZIS. Jobb mint egy filmforgatókönyv. Vagy kalandregény. Vagy egy másik antik könyvet. Pld. Strabon: Geographia. Eltekintve a tudásbeli különbségtõl, ez a topik az antik ismeretek izlelgetésének helye lehetne.Annak szerintem lenne értelme. Én ide egy Homérosz fordítással léptem be, aminél számtalan régibb, és érdekesebb is van, agyagtáblákra vésve, pld. a Gilgames eposz.
Te DJ Faustus szintén hozz ide ilyen idézeteket, hiszen a többség nem ismeri, és elképzelni se tudja, milyen gyönyörû! Utána meg visszatérhetnénk az ontopik részre! Hán, Hogy tetszik? Én is higgadt, te is higgadt, kezdetnek nem lenne rossz!
Egy nagyon érdekes történet a dómok építésérõl. Brunellesci, a Firenzei Dóm csodálatos építésze nem fejezte be a kupola tetejét, nem díszitette. Ám késõbb azzal is megbíztak valakit, aki oda oszlopokat és íveket kezdett elhelyezni. Michelangelo a márványbányákból hazajövet látta csak meg, mi történik- berontott a polgármesteri hivatalba (vagy önkormányzat, ki tudja) mindenkit letolt, és kijelentette: "Nem engedem, hogy a dómot tücsökkalitkává alakítsák..." Nem is fejezték be. Nemrégiben ellenõrizték matematikai mérnöki módszerekkel a dóm statikáját, és azt tapasztalták, hogy az Brunellesci tervei szerint éppen jó. A "tücsökkalitka" már többlet volt. Ha befejezték volna, már rég nagyobb baj lett volna. Így csak kis elváltozás történt a századok alatt, amit kijavíthattak.
A Bibliában, Ezékiel könyvében tökéletesen le van írva szavakban egy hatalmas építmény terve. Vagy akár a frigyládáé. és a sátoré. De Fermat is a sejtését szavakkal írta le. Még ma sem oldották meg, pedig nem vezetett jegyzõkönyvet. Egyetlen középkori építész sem, aki dómot alapozott, nem tudta, hogy ki, és hogyan fogja befejezni a kupoláját. Nem volt hozzá méretezési segédlet.
2. Én nem azt irtam, hogy ez a Te definiciód, hanem, hogy Te irtad be a fórumon.
"Newton elsõ törvényét esetenként Galilei féle tehetetlenségi törvényként is emlegetik.
Az eredeti megfogalmazás szerint egyébként így szól: - Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgását mindaddig, amig más testek ennek megváltoztatására nem kényszerítik."
Ez tehát nem definició, hanem törvény.
Sajnálom, de az én definicióm, itt a fórumon jobb mint a tiéd, ami nem definició, hanem törvény. Nem a "mi ez?" kérdésre ad választ, hanem hogy "mit csinál, mi a rendeltetése?"
"forrai fórumozópajtás fizikai jelenséget akar kiegészíteni - tegye a fizikában alkalmazott metodikával. Ha nem azzal teszi menthetetlenül áltudományos handabandává silányul le az egész."
Nem az irománya tartalmához akarok hozzászólni, mindössze érdeklõdöm nálad is, hogy hogyan kell azt mások elé tárni, ha valaki szerint a metodikával van baj? Egy újfajta metodika bevezetésével? Hát megtette. Nem kell érte szeretni, de megtette.
Nem állitom, hogy buták lennénk ma, nem is merném azt tenni. De azt látom, hogy a TUDOMÁNY, bölcsességünk zászlaja elég rég eltérült a böcs úttól. Vegyük pld. a csillagászatban a bolygók csomósodása elméletét! Semmit nem tud megmagyarázni, ami körülöttünk van, mindennek ellentmond, de mi a végletekig abba hiszünk.
Hogyan keletkezett a Hold? Hát jött egy önjáró Mars méretû üstökös, vagy akármi, és kirobbantotta! Már ekkora képtelenség- de azért mindenki elhiszi. Vagy a Big- Bang. Egyre büszkébbek vagyunk arra, hogy akár teljesen képesek vagyunk elveszteni a józan itt élõ képességeinket? És folytathatnám- folytatom is majd.
"A tudomány a legerõsebb ezotéria" Lehet, hogy igaz lesz ez a definició? Miért ne, hiszen sok esetben az ezotéria is sikeres!
"Egyébként a felhajtóerõt már a régi kinaiak is felfedezték, azután még a Montgolfier fívérek is. Leonardo is kapisgálta. " Csak kísérletileg tapasztalták, nem alakították matematikai modell formájába, hogy arra mérnöki tervezést lehessen építeni.
Mondok erre egy szemléletes példát: fogok két, egymástól eltérõ hosszúságú konstantán ellenálláshuzalt, és azt tapasztalom, hogy ha mindezeket egy áramforrással és izzóval ellátott áramkörbe sorosan beiktatok, akkor a hosszabb ellenálláshuzal esetén a lámpa fényereje kisebb lesz. Tehát kísérleti módon tapasztalom az ellenállást.
De ahhoz, hogy ezt a késõbbiekben azt pontosan meg tudjam tervezni, hogy mennyire világítson "gyengébben" az izzó, matematikai modell kell.
"3. Te vagy az elsõ, aki kérésem nélkül is adott definiciót a tehetelenségre, ezt: "A tehetetlenség egy állapot, amibõl egy erõhatás - bolygók esetén például a gravitáció - gyorsuló testet csinál." Ez nem az én definícióm hanem Newton elsõ törvénye.
"Nos- ez nem definició. Én az enyém leírtam már. Az sokkal jobb." Tõled független releváns irodalmak, matematikai modellek, reprodukálható kísérletek, sûrûn elõforduló megfigyelhetõ, mérhetõ jelenségek amelyek állításodat bizonyítják?
"Ha ez a hõsköltemény nem érdekel, ne figyelj oda. " Továbbra is állítom egy eposz nem mérési jegyzõkönyv.
"Tudok olyan mérést mondani, ami kétszer nem mutatja pont ugyanazt. Akkor meg tedd a polcra a jegyzõkönyvet." Akkor fogod a mérési eredményeket és megnézed a szórásukat, átlagolod õket, figyelembe veszed a mérési hibahatárt - mint a kutatók szokták tenni.
"6. Szörnyû, hogy undorodsz a filozófiától...még az irmagját is kiirtanád a tudományból! Tekintsd a vallást alkalmazott filozófiának, és logikának. Nem lehet, hogy a tudományt a hasonló logika- lovagok kisajátitsák!" Nem undorodom a filozófiától, sem a vallástól, csak mindennek megvan a helye. Nem filozófusokra fogok bízni egy kábelhálózat kiépítését, hanem megfelelõ szerelõkre - akik nem arról értekeznek, hogy vajon a kábelnek fáj-e mikor megblankolják, és vajon a ponográfia hogyan hat az útválasztók lelkivilágára, vagy netalántán elõtör-e egy kapcsolóüzemû tápegységbõl a nirvánára-való hajlam, amikor a közelben lecsap a ménkû.
"Definiáld az értelmességet, légyszi! " Másképp fogalmazok - az ember, illetve az emberi agy evolúciója. Azért ezt vonom párhuzamba az "értelmességgel" mert ez a leginkább objektívan mérhetõ (az ókorban/középkorban nem végeztek intelligenciatesztet, nem vizsgálták olyannyira a pszichét, hogy errõl adataink legyenek).
"Ez egy gyöngyszem. És mivel te mondod meg, hogy mi számít összeesküvés-elméletnek, így a biztonságod garantált. No meg a kényelmed. " forrai fórumozópajtás fizikai jelenséget akar kiegészíteni - tegye a fizikában alkalmazott metodikával. Ha nem azzal teszi menthetetlenül áltudományos handabandává silányul le az egész.
"az emberi társadalom értelmességének fejlõdését én egy logaritmusfüggvényhez hasonlítanám"
Bizonyos szempontból semmit se változott az "értelmesség" szintje. Ugyanúgy vakok, süketek és tompák vagyunk, mint 1000, 2000 vagy 5000 éve: Platón is ugyanarról filozofálgatott mint a Mátrix. Ma nagyon értelmesnek gondoljuk magunkat, közben meg csak egyre magasabbra és magasabbra jutunk az elõzõ generációk vállára állva... (aztán a magasságtól van aki megszédül) ...de attól még értelmesebbek nem vagyunk.
"Viszont a felhalmozódó adatmennyiség (figyelem adatról beszélek, nem értelmes információról) már inkább exponenciális..."
Nincsenek véletlenek. Ami neked szemét, másnak információ.
"Illetve mint azt már itt páran, pedzegették: eltolódtak a fontossági sorrendek. Régen tudni kellett földet mûvelni, fonni, szõni, fát/követ megmunkálni, vadászni, vadállatok elõl elrohanni; mostanság meg a társadalomban kell egy bizonyos részfeladatot ellátni."
Tehát minden úgy van mint régen? Ma is vannak akik értelmesebbek, régen is voltak ilyenek. Az egyetlen ami változott, az a díszlet. Aki csak intelligensebb, de nem értelmesebb, az - az értelmesebbeket a kevésbé értelmes/intelligensek tömegeivel elhallgattatva - kézben tartja a szálakat.
Vagy offtopic, hogyha azt irtam, hogy pld. a reneszánsz mûvészet "okosabb" volt a mainál? Mert filozófikusabb, Leonardónál pedig még logikusabb is. Az Utolsó Vacsora pld. teljesen logikus, minden széknek, késnek, tányérnak és pohárnak van logikus jelentése, az egész pedig egy filozófikus, vallásos tétel. De a társadalmat abból egészen más érdekli ma- valamiféle "titkot" keres benne, legalább egy lányregény szintjén! Mert õt az érdekli! Leonardót pedig akkor sokan jól értették, és le is állitották... Akkor most melyik kor a buta? Mi a butaság, mi az okosság, mi az értelmesség, mi a kreativitás, mi a tudás? Vagy arról vitatkozzunk, amirõl azt se tudjuk, hogy mi?
"Összeesküvés-elméletek, szabadenergiás áltudományos maszlagok, "meg nem értett, az olajlobby által elhalgattatott feltaláló vagyok"-jellegû hõsköltemények nem érdekelnek."
Ez egy gyöngyszem. És mivel te mondod meg, hogy mi számít összeesküvés-elméletnek, így a biztonságod garantált. No meg a kényelmed.
Persze, ez most offtopik...nyitnék egy új topikot, az jobb lenne? Ha mindenki így tenne? Vagy írjam százszor le, hogy butaság butaság butaság ... mert az nem offtopic?
Konkrétan most nem rád gondoltam. De számtalanszor, ezen a fórumon is leállitottak, ha a Bibliából idéztem filozófikus tételt azzal, hogy ez itt a "TUDOMÁNY". Ez most a közszellemtelenség. Én nem tanultam filozófiát az iskolában. Remélem, te már igen. Akkor írj egy definiciót a számokról. Vagy legalább a definiciókról.
"mostanság meg a társadalomban kell egy bizonyos részfeladatot ellátni." Akkor most butábbak vagyunk, vagy értelmesebbek?
Bocsáss meg- mindent visszavonok (még a rosszat is) amit eddig magamról írtam. Mert semmit nem értek ebbõl a felszólalásodból! Definiáld az értelmességet, légyszi!
Én is nagyon higgadt vagyok. Van aki sírva fakadt már emiatt... És nagy tudású is. Meg nagyon szerény is. Mérési hibahatárról is hallottam. Meg az okairól is.
Az emberi butaság legbiztosabb jele, ha a filozófiát, és kapcsolódó alkalmazásait kiirtja. Mert lényegében az is filozófia, csak buta. Ezt a folyamatot is kellene vizsgálni a különbözõ korokban, hogy az emberi butaságot mérlegelhessük. Mert ez is egy fontos tényezõje annak. Történetileg én úgy látom, hogy a régi görögöknél elkezdõdött a kettõ egészséges aránya, amely azonban Pithagorásznál megtorpant. Mert õ elég aggresszíven küzdött az ellen, hogy létezhetnek irracionális számok. Állitólag egyik tanítványát meg is ölette emiatt. Ami persze igen visszataszító, és a számmisztika se volt vonzó. Az emiatt, és más hasonló nem logikus, álfilozófikus cselekedetek miatt, mint az alexandriai könyvtár tönkretétele, tudósok meghurcolása stb. ) bekövetkezõ jogos kiábrándulás segíthette a logikai irányzat megerõsödését, amitõl viszont az egyensúly ismét megbillent. Valahol meg kellene ismét találni az arany középutat, amelyben pld. a matematika nem logikai tételeket tekint filozófiának.
De hogy ontopik is legyek: az emberi (már ha a Homo sapiens sapiensrõl beszélünk) társadalom értelmességének fejlõdését én egy logaritmusfüggvényhez (a Homo sapiens sapiens elõtti korszak meg inkább exponenciális függvény) hasonlítanám. Viszont a felhalmozódó adatmennyiség (figyelem adatról beszélek, nem értelmes információról) már inkább exponenciális (az utóbbi idõben ez köszönhetõ az Internet térhódításának is).
Illetve mint azt már itt páran, pedzegették: eltolódtak a fontossági sorrendek. Régen tudni kellett földet mûvelni, fonni, szõni, fát/követ megmunkálni, vadászni, vadállatok elõl elrohanni; mostanság meg a társadalomban kell egy bizonyos részfeladatot ellátni.
Láthatólag vagy nem figyelsz, vagy nem érted, hogy Faustus mit mond. Egy szóval sem mondta azt a filozófiáról, amit te írsz, de oda se neki...
Mérési hibahatárról már hallottál?
Mellesleg õ az egyik lehiggadtabb és legnagyobb tudása sg fórumozó akivel összefuthtasz...
1."Nem teljesen pontos..." Különösen annak örülük, ha úgy vitatkoznak velem, hogy ugyanazt mondják, mint én. Ezt a Te esetedben meg fogom szokni. Mert amit most irsz, az legfeljebb részletezi az állitásom, de nem mond ellent. Egyébként a felhajtóerõt már a régi kinaiak is felfedezték, azután még a Montgolfier fívérek is. Leonardo is kapisgálta. Azután meg 20-30 év alatt elterjedt. Na ezt mondtam én. 2. "kik képesek mindezen részegségeket egésszé fabrikálni..." Na ez nagyon tetszett, fõképp ha direkt volt. Akkor most túltettél rajtam... Mert nekem ehhez fél deci kéne elõtte, minimum...
3. Te vagy az elsõ, aki kérésem nélkül is adott definiciót a tehetelenségre, ezt: "A tehetetlenség egy állapot, amibõl egy erõhatás - bolygók esetén például a gravitáció - gyorsuló testet csinál." Nos- ez nem definició. Én az enyém leírtam már. Az sokkal jobb.
4. Ez a fórum, és a honlapom a releváns irodalom. Ha ez a hõsköltemény nem érdekel, ne figyelj oda.
5. Én alkalmazott kutató voltam. Tréfás jelszó volt: Sohase ismételj meg egy mérést, ha egyzer sikerült. Tudok olyan mérést mondani, ami kétszer nem mutatja pont ugyanazt. Akkor meg tedd a polcra a jegyzõkönyvet.
6. Szörnyû, hogy undorodsz a filozófiától...még az irmagját is kiirtanád a tudományból! Tekintsd a vallást alkalmazott filozófiának, és logikának. Nem lehet, hogy a tudományt a hasonló logika- lovagok kisajátitsák!
"Azonban minden korban, ahogyan ma is, voltak ritka csúcsok, amelyekhez azután az átlag, mert nagy tömegü, lassan közelit. Amikor a fejletség elérte márt azt a szintet, akkor viszont robbanásszerûen az egész világon elterjedt. " Nem teljesen pontos. Vegyük például a belsõ égésû motorral ellátott repülõgépet.
Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, kell hozzá pár dolog - többek között: * a felhajtóerõ felfedezése (Daniel Bernoulli) * sikeres motor nélküli repülések (Otto Lilienthal) * belsõégésû motor (Nikolaus August Otto)
Amikor mindezek megvannak, és adottak a szociális és technikai feltételek, akkor már csak olyan emberek kellenek, akik képesek mindezen részegségeket egésszé fabrikálni. Ez esetben a Wright fívéreké volt az elsõbbség, de ha õk nem teszik meg, elõbb-utóbb rövid idõn belül megtette volna más.
Erre példa a rádió felfedezése - mind Tesla, mind Marconi, mind Popov "feltalálta" - mert megvoltak hozzá azok a feltételek (például Volta, Hertz, Maxwell munkássága), hogy ez a találmány létrejöjjön. Vagy ott az izzólámpa - Edison és Swan is (és még mások) foglalkozott ezzel.
"Viszont pontosan a féltudás okozta tehetetlenség az, amikor a gravitációt csupán a tömegvonzzással azonosítjuk" Ugyanis azt a hatását tapasztaljuk, az ellenkezõjét meg nem.
"elfeledkezve ugyanannak a tömegtaszító hatásáról, ami a tehetetlenséget is okozza." 1. A tehetetlenség egy állapot, amibõl egy erõhatás - bolygók esetén például a gravitáció - gyorsuló testet csinál. 2. Milyen releváns, irodalmakat tudsz ennek bizonyítására? Nem a saját kútfõdre gondolok, hanem ellenõrizhetõ, matematikailag levezethetõ forrásokra. Összeesküvés-elméletek, szabadenergiás áltudományos maszlagok, "meg nem értett, az olajlobby által elhalgattatott feltaláló vagyok"-jellegû hõsköltemények nem érdekelnek.
"2. Azt állitottam, hogy Homérosz leírásai pontosak. Hiszen az õ leírásai alapján találták meg a Hiszarlik dombot, amin Trója feküdt. Többezer km partszakaszon." De azt is tegyük hozzá, attól hogy pontos képet adott egy eposzban, attól még az eposz marad, nem mérési jegyzõkönyv.
"A filozófia pedig ma is tudomány, csak megvetett, és elhanyagolt." Nem annyira elhanyagolt, csak megvan a helye és jogosultsága mint például a vallásnak is. Ne akarja a lakatos meghatározni Szent Péter kulcsának mibenlétét; de ne akarja a vallás "átvenni" az orvoslás ("nem kell gyógyszer, majd a Jézuska meggyógyít), vagy a fizika ("isten csettintett egyet a bal kezével, és kész a semmibõl ott termett az ember") feladatát. Megvannak ezek egymás mellett békességben (lásd vannak pap-tanárok is, illetve vallásos tudósok is és nem tévesztik össze a kettõ dolog mibenlétét).
De ez már nagyon offtopik - nem az emberiség butaságát/értelmességét feszegeti, hanem a különbözõ tudományágak helyét.
Mindig az elözõ kulturák müveltségére tudására épült a következõ.(Régen ló huzta az ekét most traktor,de az eke maradt az pedig a múlt vivmánya. "A butáké."
nemtom, ide esgére régen és ma is rengeteg buta jár(t) :))
Még élnek bio gazdák. Léteznek olyanok, akik képesek fonalat készíteni, szõni, textilt, bõrt, fát, fémet megmunkálni, vályogot verni, téglát égetni - gyárak nélkül. És még a mai kor vívmányainak egy részét is ismerik.
Még mindig érdekelne viszont, mi lett azokkal a magvakkal, amiket megtaláltak Mátyás király korából, csíraképesen...
Még ez sem igaz. Ugyanis õk is növényvédõ szerket és gépeket használnak. Hogy milyen termést hoznának olyan növényekkel, amik már nem bizotsan rendelkeznek olyan természetes védelemmel, mint a régi növének évszázadokkal ezelõtt...?
Egy apró kérdés: ha most a technológia vívmányai valamiért szüneteltetnék mûködésüket egy ideig, a mostani emberek milyen mértékben lennének képesek önellátásra?
Nem azért írtam, hogy elmondjátok, mennyire vannak tele raktárak. Azért, hogy észrevegyétek, a más, adott kornak megfelelõ gondolkodás messze nem butaság. És ha a régebben élt emberek buták lettek volna, még mindig a fa alatt keresgélnénk a gyümölcsöket!
A mûvészi szabadság kérdésében: nekem bõven elég látni, hogy pl. a Megasztárban felfedezettek milyen sz@rokat énekelnek most. Mert az elfogadott, népbutító ízlés és trend világot vagy kiszolgálják, vagy mennek a levesbe.
"Ha a tett halála az- okoskodás, Akkor a tétlenségé- a butáskodás?" Könnyen lehet...
Talán a butaság mértéke az iránta való társadalmi igénnyel arányos? Én nem becsülöm le a butaság fontosságát! Megfelelõ helyen bizonyára szükséges, és jó, ha már annyira ajnározzák?
Én sem becsmérelem a piacot, mert mindenki abból él, én is. Nehéz ebben igazságot tenni. Leonardo pld. picit arrébb ment a piaci igényektõl. Nem is járt túl jól. Nem furcsa, hogy a reneszánsz fénykorában alig kapott megbízást? Talán mindig a jókedvében foglalkozott minden mással, mint a festészettel?
És a flame meg a másik heccelése, az tényleg kell ide? Hogy aztán megint te nevezz engem trollnak, meg flame betyárnak, mikor minden egyes alkalommal te kezded?
Egyetlen egyszer kellene csak megértened, hogy mirõl beszélek, de te inkább azt választod, hogy panaszkodsz, hogy már megint fárasztalak - igen, a valóság "fárasztó". Ezért is "buták" annyian ma.
Te választásod hogy mit vagy hajlandó végiggondolni, és mit nem, én ezt tiszteletben tartom. Én se szabom meg neked, hogy mivel tompíthatod az agyadat, te se szabd meg nekem, hogy én meg mivel nem.
Nyugodtan ignorálj a jövõben is szépen CSENDBEN, és akkor nem lesz bajunk egymással.
Attól, hogy kevesebb kábítószert tömtek a gyomrukba, ereikbe és agyukba.
"...mostanra szabadult fel igazán a kötöttségek alól a mûvészet, már nem a megrendelõ, vagy a kor szelleme/vallás határozza meg a mi a szép..."
Csak épp a megrendelõ, vagy a kor szelleme/vallás határozza meg ma is, hogy a mûvésznek lesz-e mit vacsoráznia. A piacról beszélek én is. A piac diktál, és a piacot bizony nem az a láthatatlan kéz irányítja, amelyikrõl sokat beszélünk, hanem az, amelyikrõl nem.
Leonardo Utolsó Vacsora seccója a legjobb példa a jószándékú történelem hamisításra. Amikor azt állítják róla, hogy az csupán az emberi tipusokat ábrázolja. Hogy az is egy fizionómiai gyakorlat. Amikor elszakítják a formát a tartalomtól, a süllyesztõbe küldve az utóbbit, hogy utána elmondhassák: már a reneszánsz festõk is ugyanolyan tartalkmatlanok voltak, mint a mostaniak! Nehogy kiderüljön az, hogy mi itt és most vagyunk sokkal tartalmatlanabbak, talán butábbak? És erre egy egész tudományág szakosodott! Vagyis, Tudós Barátaim, a mûvészet pont jó példa annak eldöntésére, ki az igazán buta? Ugyebár, fennen tûzi a zászlajára: elsõ a forma, a tartalom meg szükségtelen. Éljen a szép butaság! kiáltja, bizonyítani próbálva, hogy a régiek" is ugyanígy gondolkodtak. Nem: a Reneszánsz másról, sokkal fontosabbról szólt. A reneszánsz mûvészet tiszta filozófia, és tartalom volt. Hiába tagadják. Amikor egy modern alkotás tetszik nekem, pld. Edward Munch "Sikoly", vagy Picasso "+Guernica" képe, nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy a tartalom tette szükségessé, és jóvá azt a formát. A kettõ öszhangja. Vagyis nem a modernség ellen, hanem annak egyes szélsõségeirõl szólok. Nem érdekel, hogy mindezt ki minek tekinti. Flemmelésnek, akkor zárjanak ki. Azon vitatkozunk, hogy buták, vagy okosok vagyunk e? Akarjunk hát buták lenni! És akarunk, és tudunk is! Mert aki flemmel, azt kizárhatjuk!
Van tudomásom arról, hogy talán éppen a mûvészi szabadság nevében, lótrágyával is festettek! Mégpedig Leonárdó Utolsó Vacsoráján, a lovászok, Napoleon katonái. Valahogy a legutolsó, húsz éves restaurálásnál nyilván sikerült azt is lekaparn? Mindent figyelembe véve nem tudni miért, hiszen lehet, hogy mûvészies volt az is? Persze azt a rongálást, hogy Jézus, és feltehetõen Szent Erzsébet lábait, amelyet szintén Leonardo festett meg- a fallal együtt kivágták, (mondván- ne hüljön az étel ki azon a rövidebb úton) senki nem szándékozik helyreállítani. Sem a keleti fal festéseit, amelyen úgyszintén Leonardo folyondárai voltak felfestve, és címerek is. Ahogyan a nyugati falon meg is örzõdött Boldog Margit (IV. Béla leánya, "Regina Ungarie") tondója. A felette lévõ címer azonban sajnálatosan nem, pedig az nem nedvesedhetett! És mindkettõt Leonardo sajátkezüleg festette! Vajon mit festett a másik falon, ami nem lett helyreállítva, még jelképiesen se? Vajon mi volt a képének eszmei mondanivalója? (Nyilvánvalóan semmi, ha így õrzik?)
"Hülgyeségeket írsz"
Ez jó- sõt- nagyon jó! Elõzör is vedd vissza a lovad, mert ha elszabadulok a kötõfékrõl, akkor te jársz rosszabbul. Ezt néhányan már itt megtapasztalták.
Arról, hogy a mûvészet "elszabadult a kötõfékrõl", és a legális és illegális piac prédája lett, van tudomásom. Sõt, gyanítom, hogy mikor, és kik által történt. Errõl a honlapomon sokat írok.
Meg arról is, hogy a sarokba sz...ni természetes dolog, de valahogy nem illik. Pedig az is hozzá tartozna a teljes mûvészi szabadsághoz! Ellenkezõleg- szebbnél- szebb, és mûvésziesebb WC-ket hozunk létre, amelyek funkcionális összhangban gyönyörködtetnek, egyáltalán nem összhangban a tartalmukkal. Mondjam azt, hogy akkor hazudnak ezek a márványos, porcelán WC-k, kellemes hangulatvilágítással? Talán hazudnak, de jól teszik- mert így is van igaz mondanivalójuk, ami az emberhez szól. (Segíthetnél kitalálni, mert most nem jut az eszembe!)
Az bizonyos, hogy a reneszánsz és barokk mûvészeknek mindig volt tartalmi mondanivalója! Amelyet a mûvészettörténelem, hogy -hogyan, valami miatt ígyekszik elfedni, azt mondván pld.: Vermeer Ars Pictoria festménye: a "Festészet allegóriája", és hogy "Mûterem" csupán? Leonardo egész mûvészetét meghamisítják, mondhatnám- valójában gyûlölik, csak nem tehetnek ellene (véglegesen) semmit. Inkább a különféle torzított förmedvényeket állítják róla, semhogy a valódi gondolatait kutassák. (Jó példák erre Kenneth Clark kiszólásai, és egyes divatos "lányregények".) A hozzászólásod a piaci mûvészethez szól bájolgóan, ahogyan létezik a piaci tudomány is.
1. Soha nem gondolnék én sem ipari forradalom szintû technológiára. Azonban minden korban, ahogyan ma is, voltak ritka csúcsok, amelyekhez azután az átlag, mert nagy tömegü, lassan közelit. Amikor a fejletség elérte márt azt a szintet, akkor viszont robbanásszerûen az egész világon elterjedt. Mert ne tévesszük össze a tudást (memóriát), és a kreativitást. A tudásunk az, ami fokozatosan nõ, a kreativitásunk pedig sokkal lassabban. Sõt, a kreativitást fékezheti pont a tudás is, ha az megkövesedik, és a gondolkodásunk "tehetetlensége" visszahuzza. Itt a fórumon, és a honlapomon erre mutatok több bizonyítékot is a mai tudományban, ami miatt cikiznek. Mert óriási kreativitás- a gondolkodás szabadsága kellett ahhoz hogy valaki egyszer csak azt mondja lóháton tevegélve, hogy valaminek tartania kell a Földet, talán az elefántnak, mert az jó nagy, vagy mert látott már bálnát, hogy az? Csakhogy tudásanyaga nem volt, mert nem hallott a gravitációról.
Viszont pontosan a féltudás okozta tehetetlenség az, amikor a gravitációt csupán a tömegvonzzással azonosítjuk, elfeledkezve ugyanannak a tömegtaszító hatásáról, ami a tehetetlenséget is okozza. Az, hogy a többség ma még ezt zagyvaságnak tartja, az kis idõtávlatból az õ kreativitás- hiányát fogja szemléltetni. Vagyis hogy bár még a féltudásunk is sokkal nagyobb az elefánt kitalálójánál, azonban a kreativitásunk meg se közelíti azét!
2. Azt állitottam, hogy Homérosz leírásai pontosak. Hiszen az õ leírásai alapján találták meg a Hiszarlik dombot, amin Trója feküdt. Többezer km partszakaszon.
3. A Biblia filozófiáról (is) ír. A filozófia pedig ma is tudomány, csak megvetett, és elhanyagolt. Ezt gyakran hangoztatom, és bizonyítom. Itt a fórumon is. És mindig kinevetnek, és visszautasítanak a -logikában hívõk! Mikor már a vallás is törekedne a tudományhoz közelíteni. Nevetséges a "tudósok" álláspontja, és siralmas is. A Tudatos Létezés csak kettõjük: a filozófia, és a logika által közelíthetõ, ismerhetõ meg. A matematika például nem ismer a számokra vonatkoztatott definiciót, meghatározást. Így azután széthullik, úgy próbálják darabonként összetákolni, ami így nem sikerülhet.
"És ki fest úgy, mint pld. Botticelli?" - És hogy festett Botticelli?
"A régiek filozófiában és mûvészetekben bocsi- de jobbak voltak nálunk." Ugyan mitõl lettek volna jobbak?
Hülgyeségeket írsz ne is haragudj, soha nem volt akkor a szabadság a mûvészetek terén mint az utóbbi évtizedekben, mostanra szabadult fel igazán a kötöttségek alól a mûvészet, már nem a megrendelõ, vagy a kor szelleme/vallás határozza meg a mi a szép, attól mert neked az tetszik még nem lesz jobb...
A tudomány jelenlegi állása szerint a gyerekek butábbak voltak, de a különbség az életkor növekedésével csökken. Ma egy átlagos felnõtt semmivel nem okosabb mint száz évvel ezelõtti társa, csak más eszközöket használ.
Ha belegondoltok, ma a tudomány bármilyen állása mellett kap egy átlagember egy e-mailt: "Regisztrálj ingyen, köss szerzõdést, a díjat mi fizetjük helyetted! Ha hozol még egy csomó embert külön fizetünk érte!"
És az átlagember megy, regisztrál, szerzõdik, továbbküldi - aztán csodálkozik, miért is neki kell mégiscsak fizetni a .... és hol a külön fizetés?
Számít az, mit változott a tudomány? Egyesek szerint Isten X-re játszik. Minél több okos ember lesz, annál több a nagyonhülye.
"2. A Heron labdára gondolsz? Vannak regék korábbi gõzgépekrõl is, kapunyitó szerkentyûkrõl. Homérosz nem talányként ír róluk. Vagy te kétled a középkorinál magasabb mérnöki tudású korai kulturák létezését? " Igen a Heron labdára, ami az elsõ gõzgépek egyike volt.
Viszont ahhoz, hogy jármû készüljön, bizonyos technikai vívmányoknak meg kellett még valósulnia, de az ókori görögök már látták elõre - mint a mai sci-fi írók, de ide venném például Leonardo Da Vinci-t, aki a repülõket jósolta - hogy mire lehetne használni a gõz erejét. Azt viszont kétlem, hogy már elõre jártak volna az ipari forradalomhoz képest, egyrészt ennek lett volna nyoma, másrészt bizonyos technikai feltételek még hiányoztak ennek jármúként való használatához.
"3.De a jégkorszaki özönvizekrõl biztos hallottál! Azokról mi a véleményed? Vagy pld. az Atlantiszról is?" Azt el merem képzelni, hogy egy nagyobb szigetet elnyelt a tenger, és azon civilizáció is volt (mint például Pompei és a Vezúv "afférja" esetén), de hogy azok pufók ufók/Platoni idealizált társadalom lett volna - no azt már túlzásnak tartom.
"4.Engem Eratoszthenész tudatossága- általában az ókori emberé- képeszt el. Hogy elõre megfontoltan, bizonyára nem ingyér- kimérette a távolságot és a Nap beesési szögét a két távoli pont között, hogy számolhasson. Biztos óriási tudás örökségbõl merített." A trigonometriát már az ókori egyiptomiak (lásd piramisok), és babilonaiak is ismerték. Építészet, csillagászat, navigáció - mindhez kellett. Olvasnivaló.
"Elképesztõ! És te azt mondod, az önjáró tripodot csak kitalálta? Hát, lehetséges." Azért egy irodalmi mûvet ne akarjunk komplett tudományos, mûszaki, objektív leírásnak titulálni. Nem az a célja.
És ez igaz a Bibliára is. Vallás, filozófiai elmélkedés, életmódvezetési tanácsok, a történelmünk/kultúránk része, stb - de nem fizikai/biológiai/kémiai értekezés. Mindegy ez már nem annyira a topik témája.
a Hold méretét és távolságát meg Hipparkhosz határozta meg a holdfogyatkozások segítségével, az sem rossz!
azonos delelési idõben. a települések közel azonos földrajzi hosszúságon fekszenek
Ez nem akkor mûködik, ha azonos hosszúsági körön vagy? Vagy azonos delelési idõben kell a vizsgálat? Vagy csak a távolság É-D vetülete számít? Nem vágom még most sem a geometriai problémát.