Azt el tudnád nekem mondani, hogy ebbõl a felírásból hogy jött ki az a minimáis alak? Akárhány jegyzetet megnéztem eddig ez nem volt benne leírva. Ez a példa az elõbbibõl való de abban sincs ez a dolog magyarázva.
Megnézed és látod módszerrel. A Karnaugh táblát úgy képzeld el, mint egy gömböt. Aztán nézed: tudsz 16-ot karikázni? Nem. 8-at? Nem. 4-et? Igen. Maradt valami? Nem. Mivel tudod legegyszerûbben definiálni? 4-az 2^2, szóval 2 változóval. Ránézel a képre és látod hogy D && !C
Az alsó példában a sarkokat miért a !B && !D definiálja? A felsõn meg tudnátok mutatni, hogy a minimalizált alak egy-egy része a tábla mely részét definiálja? Köszönöm a segítségeteket!
nullára
ez meg wtf??? :D
ilyen matekot fogsz tanulni ha túljutsz az érettségin.
Ezek az alapok, illik érteni. Képzeld úgy, hogy van ugye a betû és hozzá a csík. Ami abban van az 1, ami nincs az mind 0.
Na mármost, ha összes ÉS(szorzás)eled, akkor mind2-ben benne kell lenni. Miután így megkapod õket összes vagyolod(+) õket.
Pl B*/C = B sávjában benne van, de a C-jében nincs, tehát balközép az a 4zet. (dont care az nem érdekel senkit, azért jó, mert bele lehet lenni és így könnyebb felírni)
Háát, nem vok annyira hüle, de ezt a Karnaugh-táblát sose értettem. Ugyanolyan, mint a hányféleképpen tudok nyolc epres és öt körtés kotont a farkamra húzni, ha három farkam van, az egyik barna és egy farokra legfeljebb két kotont húzhatok... (Ellenben statisztikából igen jó voltam...)
Meg tudtam csinálni a logikai függvényes bazárokat zsebszámológéppel - írtam rá egy kis programot, ami brute-force-szal leellenõrizte, amit kiagyaltam. Én már ilyen fapaDOS vok...
Köszönöm a segítségeteket, kezdem megérteni. Még azt szeretném megtudni, hogy a peremezése a táblának miért pont olyan ahogy a feladatomban volt? Lehetne másmilyen is vagy mitõl függ ez?
Érdekes, hogy vizsgaidõszakig csak Karnaugh-tábláig juttok. Mi infosok is eljutottunk a flipflopokig és a villanyosok is nálunk.
Sajnos eléggé idõ szûkében vagyok, így azzal hogy milyen formátumú képet linkelek nem annyira foglalkoztam. Ezzel a grafikus minimalizálással kapcsolatban pedig már csak ezt nem értem(mint ahogy írtam alább): "Még azt szeretném megtudni, hogy a peremezése a táblának miért pont olyan ahogy a feladatomban volt? Lehetne másmilyen is vagy mitõl függ ez?"
Ilyen módon ha valaki minimalizál egy logikai függvényt és a minimális alakból valaki más peremezést alkalmazva(mivel mindegy) megpróbálná visszanyerni az eredetit, akkor nem jó megoldásra jutna?
Egyébként mivel meg van határozva, melyik "betü" milyen értkû, ezért nyilván ha vki más értéket ad egy betünek , más értékek jön ki!
pl:
A=1 B=2 C=4 D=8
vagy forditva
A=8 B=4 C=2 D=1
A 6. hozzászolásba lévõ Veitch-tábla (a karnaugh tábla, az máshogy néz ki, de ugyanezt ábrázolja igazábol--->google) mivel hibásan van felirva, ezért nehezen értelmezhetõ!!!!
C=1 A=2 B=4 D=8
Itt egy helyes felirás , amin fel van tüntetve melyik mezõnek, mekkora bináris értéke van:
Csak összeadás és szorzás mûveletek vannak értelmezve? Ez a Veitch-tábla csak négyzetekbõl álló "nagy" négyzetként ábrázolható, értelmezhetõ. Nem lehet bonyolítani, kibõvíteni? :)
horváth tamás te meg szopjál lovat (elvileg nem lehetne kiadni a jelszót, lol)
jajbocsánat, itt nincsenek megoldott feladatok, vagy levette, vagy rosszul emlékszem, a 2. zh-s anyagrész van itt, az elsõbõl csak feladatok. ha gyakorolni szeretnél.
de amúgy a lényege h a lehetõ legnagyobb 2-es hatvány szerinti területet karikázd be (a szélek mintha összeérnének), és egyértelmûen írd le, a lehetõ legkevesebb hurokkal, igen/nem szerint
Nem csak összesadás és szorzás van! Ez igazából digitális technika!
Számjegyes minimalizáláshoz az a kérdésem lenne, hogy mi van akkor ha olyan számok vannak megadva, hogy nem lehet párokat képezni belõlük. Olyankor mit kell csinálni?
Pl az antivalenciánál, és az ekvivalenciánál nem párban vannak, de egyébként ha nincs pár, akkor nagy szivásod van :D, mert minden egyes egyest, egyenként kell, meghatározni!
pl.: Konkrét függvény: 0 3 5 6 9 10 12 15 17 18 20 23 24 27 29 30 Eddig ilyennel nem találkoztam és neten sem találok egy olyan jegyzetet sem amiben ehhez hasonló lenne. Ezt számjegyesen kellene minimalizálni.
Sajna már nem emlékszem hogy hogy kell levezetni, de a megoldás itt van (lap alján):
"Bár errõl még nem volt szó, az ilyen sakktábla-szerû Karnaugh-tábla antivalencia kapukat jelez:"
hu a szamjegyes minimalizalas az melyik is? otletem sincs hol vannak a jegyzeteim, de ha jol emlekszem, akkor az az, amelyikben tobb oszlop van, akkor ha jol emlekszem akkor azt igy kell: (de vmi okos biztos megmondja, en vegulis nem infosnak tanulok) (igazából csak a metodikájára emlékszem, arra hogy mi miért van, az már nem nagyon van meg)
1. oszlop: fogod es megnezed, hogy kettes szamrendszerben hany 1-es használsz fel, és növekvõ sorrendben felülrõl lefele írod fel, vonallal elválasztva 2. oszlop: itt a különbségeket nézed, azt nézed, hogy a számok között hol van olyan különbség, ami kettõ hatványa. azért kell az elsõ oszlop, mert úgy nézed, hogy az elsõ oszlop elsõ csoportjából hasonlítasz össze számot a második csoporttal. aztán a második csoportot a harmadikkal, és így tovább. és így a második oszlopba is csoportokban jönnek ki a számok, amit így jelölünk mondjuk, 4,6 (2), a 4-et és a 6-ot hasonlítottad össze, és a különbség 2. 3. oszlop: lövésem sincs : \ nem emlékszem már, de mintha valami olyan lenne, hogy egyértelmûvé teszed, és kizárod azt ami többször van, de tényleg nem akarok hülyeséget mondani.
mondjuk a te példádat nézve:
a faszom, ez egy köcsök feladat, nincs második oszlop, mondd meg a tanárodnak hogy egy geci, elkezdtem csinálni, az 1. oszlop megvan, a 2.-at nemtom, tényleg nincs pár. nézd meg karnaugh táblával, ha ott sincs, akkor ezt tényleg nem lehet, fel kell írnod az összeset egyenként
quine mclasky modszer vagy mi, de nem e legkönyebb modszer, könnyü hibázni is benne
És mint két kommenttel lejjebb irtam, "sakktábla szerü" elrendezésnél antivalencia kapuk vannak. Azaz egy üres egy egyes, egy üres egy egyes és igy tovább az egész táblára!
Sztem a megoldás az ez lenne:
A (antivalencia) B(antivalencia) C(antivalencia) D (antivalencia) E
A jelét sajna nemtudom, meg nem is lehet talán olyat irni ide
minden egyesre felirhato igazábol az 5 betüböl álló függvény pl. A negált B C negált D E negált ez meghatároz egy egyest valahol
Ez mindegyikre felirható, aztán az azonossságokat használva, ki lehet az azonosokbol emelgetni betüket, meg különféle trükökkel le lehet vezetni hogy ez egy ANTIVALENCIA.
Azt olvastam egy jegyzetben hogy szimmetrikus függvényt kell rá felírni. Azonban a példa nem volt teljesen kidolgozva és erre valahogy nem igen sikerült felírni. Valaki megmutatná ennek a megoldását, mert ilyen típusúra sehol nem találok egy épkézláb kidolgozott feladatot. Elõre is köszönöm!
itt van középtájon egy ekivalenciás megoldás (ekvivalencia =XNOR)
Sajna nemtudom tényleg megoldani, én már nem emlékszem erre! De ha ez neked tényleg kell, és a fõiskolán tanulod, vagy egyetemen, akkor nyilván van jegyzeted amiben benne van, vagy megkérdezed a tanárod, vagy felsöbbéveseket, vagy évfolyamtársaidat, akik ebben benne vannak!
"fel kell írnod az összeset egyenként"
Ez azt jelentené, hogy beírom az összeset a prímimplikáns táblázatba és megvalósítóm az összeset?
Ami a jegyzetemben volt azok olyanok, mint amiket elõször kérdeztem. Ilyet mint ez a legutóbbi más jegyzetekben sem találtam, õszintén szólván sehol, neten sem. Egy kidolgozott minta nincs erre sehol. De ha egyszer a vizsgán meg ezt kérik számon...
Na megvan a megoldás, megcsinálom lefotozom és elküldöm :D de akkor jár a sör nekem :D:D, 3-4 év után nem megy már olyan könnyen :D ,de beugrott, kb két ora és megvan, mert még dolgom van!
Tévedtem, kicsit bonyolultabb mint gondoltam! 16-osban már megtudom csinálni, de igy 32-esben még bonyolit egy kicsit a dolgon, ugyhogy ma nem hiszem hogy meglesz, de a hétvégén megcsinálom vmikor!!!