"Az IBM Deep Blue nevû számítógépe 1997-ben gyõzte le Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. Az idén 100 éves vállalat a mesterséges intelligencia újabb korlátainak ledöntésére készül. A cég Watson névre keresztelt számítógépe most a Jeopardy! címû vetélkedõben mérkõzik meg a kvíz történetének két legnagyobb bajnokával."
Végül a gyõztes bevonulhat a valóvilágvillába! Hihetetlen tudományos teljesítmény!
Garri Kaszparov nem 74 éves, hanem 47. Túró kúra, vagy kúrótúra, ugye nem mindegy. A gép akkor is gép, ha úgy gondolkodik, beszél emlékezik, eszik vagy akár hugyozik, mint az ember. A gép az gép. Amikor majd embert fog tervezni a gép, akkor majd szóljatok, jó?
Én még mindig azt vallom, hogy a jelenlegi számítógépes kódokkal lehetetlenség még csak megközelíteni is az emberi agy mûködésének a modelljét.
A jelenlegi rendszerek mind arról szólnak, hogy minél nagyobb tudást préselnek be a gépbe, és ezt algoritmusokon keresztül a program eléri és értelmezi.
Az önfejlesztésre - ami az emberi agy egyik mozgatórugója - nem, vagy csak korlátozottan képes.
Elõre megírt kódokkal csak addig lehet eljutni, amíg maga a kód engedi.
Gyanítom, hogy a komolyabb áttörések akkora várhatóak, amikor biológiailag aktív gépeket terveznek majd, amik már molekuláris szinten továbbítják és dolgozzák fel az adatokat. Ergo létrehoznak egy agyat, ami persze állja majd az idõt, és talán idõvel komplexebbé is válik az emberi agynál, de hát ez még valószínûleg nagyon messze van.
Szerintem ez a verseny igy azért nem túl fair. Készítsenek egy számítógépet, ami nyom kb. másfél kilót, azt töltenek bele amit akarnak, aztán kezdjék el versenyeztetni egy emberrel.
Csak mert ahogy elnézem, adva van egy gép, ami többszáz kilót nyom, ránézésre kb. akkor mint egy szoba, rá van töltve a teljes wikipédia és még egy csomó minden más is, majd gyakorlatilag versenyeztetik egy full lexikális tudást igénylõ versenyen, ahol csak a kérdés megértése igényel némi intelligenciát. Ha most nem is nyer, hamarosan igen, hisz ez kb. az a szituáció, mint hogy ki tud gyorsabban számolni én vagy a számológépem...
Részemrõl az intelligenca azt jelenti, hogy ki tud információhiányos helyzetben a lehetõ legjobb döntést hozzni.
Ehhez képest mind ez a verseny, mind a sakk arról szól, hogy ki tud szinte az összes információ birtokában a lehetõ legjobban dönteni... Csak hogy értsétek, 3x3-as amõba pályán bármikor megverem a világ legjobb gépét, ha én kezdhetek (mert ismerem az összes kombinációt).
a gond az, hogy egy kicsivel magasabb szintre lépni az AI-val szinte elképzelhetetlen teljesítményt és strukturáltságot kíván meg
Láttam a mûsort, de nem nagyon nyûgözött le. Hogy, hogy nem, döntetlen lett végül... És ezzel töltöttek 4 évet pénzt és... pénzt nem kímélve.
OK hogy rajta van az egész Google, de Watson felismeri a tárgy kontextusát, és brutál mennyiségû adatból hámozza ki a kérdést. Ezt nem csinálod meg 2 nap alatt C-ben.
"Láttam a mûsort, de nem nagyon nyûgözött le. Hogy, hogy nem, döntetlen lett végül... És ezzel töltöttek 4 évet pénzt és... pénzt nem kímélve."
Az ugye eszedbe se jutott, hogy ezt a gépet simán rá lehet kötni az internetre is? És elég ha te beírsz egy kérdést a gépbe (vagy vakok bemondják hangosan) és máris ott a megoldás? Vagy hogy ezzel az algoritmussal mennyit fejlödött a beszédfelismerés? (A Youtubeon most is kiirathatod a videókat angol átiratban, de nagyon béna.)
Szóval attól még, hogy egy játékkal demonstrálják a gép tudását, rengeteg helyen fel lehet használni. Az IBM-nek ez csupán egy PR akció, így kerül be a médiába olyan helyekre is, ahova soha nem jutna el. (Nem tech honlapokról, hanem a nagyobb nézettségû bulvármûsorokról van szó.)
1. Technikailag az ember is gép (Akár számítógép, ha tetszik). 2. Nem a gépek gyengék az M.I. (Mesterséges Intelligencia) terén. A programozók pancserek. A számítógép olyan mint egy kávéfõzõ vagy darálógép. Csak 0-kat és 1-eket tud kivonni/összeadni/összehasonlítani, igaz ezt baromi gyorsan.
okos a gép, de sajnos hiányzik belöle egy pár emberi jellem, s amig ezt nem tudják "beprogramozni" sose lesz képes olyan játékban nyerni, amiben nem csak lexikális tudás szükséges.
Irónia, érzelmek, lélek, erkölcs... ilyet nem tudsz egy gépbe beleprogramozni (legalábbis még biztos nem).
De a legfontosabb, amit vki elõbb írt...
"Az önfejlesztésre - ami az emberi agy egyik mozgatórugója - nem, vagy csak korlátozottan képes."
Az elv nagyon szép és jó irányba halad. Itt nem high MI-t akartak össze hozni és tesztelni, hanem egy olyan rendszert ami segítségünkre lehet. Pl. telefon 104 felhívod és amíg várod a mentõket, addig a gép az elmondott adatok alapján megpróbál segíteni. Azért ez elég jó irány és szerintem ez errõl kellene szólnia.
Nem a programozók pancserek - azért gondolom ezt is elég sok, hozzáértõ szaki programozta - hanem, hogy az emberi agy mûködése és egy kódsor az jelentõsen eltér egymástól.
Te nem vagy képes alapesetben 9 db 10 kegyû számot egy milliomod másodperc alatt összeszorozni, és miért? Mert az emberi agy nem erre van beállítva.
Ebbõl is látszik, hogy teljesen más elven mûködik.
Az emberi agy önfejlesztõ. És ez már olyan hatalmas akadály, ami jelenleg nem lehet legyûrni.
Üljél a székedbe egy ideig. Semmi nem változik, nem viszket a hátad, nem vagy éhes, nem kell pisilned. Egy idõ után valamit tenni fogsz. És okkal fogod tenni legyen az bármilyen kicsi vagy más számára értelmetlen. Na most írj egy programot ami okkal tesz valamit, de úgy, hogy semmilyen inputot nem kap.
Ha ezt megírod, akkor szerintem menj az IBM-hez tuti, hogy istenként fognak rád nézni és azonnal kapsz egy jó kis állást mint vezetõ AI fejlesztõ.
Szerintem ezen már túl vagyunk. Ha add a gépnek az inputot akkor az képes az adatfeldolgozásra. Már 10 éve volt olyan CD-n, hogy home doctor, vagy valami ilyesmi, kiválasztottad a tüneteidet és megadta, hogy szerinte mi bajod lehet.
Itt szerintem pont, hogy az értelem egy szegmensét, a megértést próbálják meg leutánozni.
"Üljél a székedbe egy ideig. Semmi nem változik, nem viszket a hátad, nem vagy éhes, nem kell pisilned. Egy idõ után valamit tenni fogsz. És okkal fogod tenni legyen az bármilyen kicsi vagy más számára értelmetlen. Na most írj egy programot ami okkal tesz valamit, de úgy, hogy semmilyen inputot nem kap." Jácc egy tamagocsival, vagy a Sisms-szel és megváltozik a világlátásod.
Sok dolgot tudunk egy gépnek adni, erõssé gyorssá tehetjük, vagy intelligenssé, bizonyos határok között önfejlesztõvé is. Amirõl beszélsz az nem minõségi, csupán mennyiségi különbség. Mert lelket nem tudunk neki adni.:)
IBM gép :D Lehetne mesélni milyen is egy ilyen szobányi gép. De röviden olyan mint 1000 gyorsanégõ gyertya egy légballonban gázégõ helyett. Marha nagynak tûnik, de a 8/9-e csak arra kell hogy mûködjön egyáltalán. Az 1/9-ében van benne a java kód ami az 1+1-et is 100% prociterhelés mellett adja össze, míg a valószínûségszámítás majd utána jön. Az ráér :D Szal nem kell beszarni tõle, hírdetés az egész, ami mondjuk meg eléggé bejött már eddig is a kék-fehér koncentrációstábor-létszamnyilvántartó cégnek.
Az emberi agy teljesítménye a mai számítógépekre lefordítva petahertzes teljesítményû. 100milliárd neuron (idegsejt) egymással 10ezres nagyságrendû szinaptikus kapcsolatokkal, kb, olyan mint az egész galatikus internet.Még egyetlen sejt milliárdos nagyságrendû génszekvenciáját és trilliós nagyságrendû protonikus "alkotórészeit" sem tudjuk a mai technológiával reprodukálni. Ezek lennének az ún. analóg "bitek". Az viszont egészen elképesztõ, hogy hogyan lehet a mai BINÁRIS alapú azaz, kettes (még jóhogynem eggyes ) alapú számrendszerekkel mûködõ ócskavashalmazokat egyáltalán egy napon megemlíteni a trilliós számrendszerekkel számoló biológiai mechanizmusokkal az egész globális internetet , a benne résztevõ csúcstechológiás PETAFLOPS szuperszámítógépekkel és gigabites összeköttetésekkel sem tudnánk még egy rúgkapáló, önmagát csak reprodukálni PRÓBÁLÓ RNS szekvenciát SE (biológiai vírus) tudnánk létrehozni, nemhogy egy DNS-közeli önmagát 101%-ig reprodukáló, hibakorrekciós és öntesztelõ lényt, amely szimultán hoz létre önmagából futtathatóként megjelölt bétaverziókat (papucsállatka, illetve a mutációs evolúció) ... FÉLPERCENKÉNT (!!)
Az megint más kérdés, hogy az emberi agy (fõleg az emberi és a fõemlõsöké) a nyers BIOS helyett , mint pl. a rovarok ROM-ja, egy virtuális operációs rendszert kap készhez, amibõl jó esetben , józanon, éberen 25 hertz-et tapasztal meg (ezért 25 fps a mozifilmek másodpercenkénti képkocka száma) BIOS szinten marad a belek és gyomor vezérlése, amikhez nincs jogosultságunk júzer módból és vendég OS-bõl hozzáférni. A szúnyogok natív OS-e BIOS szintû vezérlése ugyan kisebb órajelen mozog, viszont nincs köztes OS-e (öntudat) ami "rátesped" és efogalná az értékes órajelciklusokat , ezért van hogy nemigen tudjuk lecsapni õket. Összességében, a gondolkodó számítógépek és a mesterséges intelligencia felé vezetõ út az nem a kettes számrendszeken át vezet, mert így még a fény sebessége sem lesz majd elég egy ilyen gondolkodó robot létrehozásához, még a kvantum-számítógépek korában sem.
A cikk egy része sajnos teljesen hülyeség. Mégpedig: "Watson ráadásul néhány kínos baklövést is elkövetett. Miután Jennings hibásan válaszolta, hogy az Oreo kekszet az 1920-as években dobták piacra, a gép a választ kérdésnek értette és érzelemmentes hangján vissza is visszakérdezett, hogy mi az az 1920-as." A mûsor elején leszögezik, hogy a gép se nem lát, se nem hall, a kérdéseket elektronikus úton kapja meg. Tehát Jennings válaszát sem hallhatta. A visszakérdezésrõl pedig annyit, hogy a Jeopardy egy úgynevezett "what is..." játék, ahol a választ mindig a "what is" kombóval kell kezdeni. A mûsorvezetõ azon derült, hogy Watson az 1920-as éveket válaszolta, amit közvetlen elõtte Jennings is mondott, értelemszerûen rosszul.
Mindenesetre aranyos próbálkozás... bár jelenleg ez a mesterséges "intelligencia" dolog leginkább a csecsemõ szintjén jár. Én izgulok és szurkolok az ügy érdekében, de sajnos elég szkeptikus is vagyok és 2500-ban is örülhetünk majd a valóban "gondolkodó" robotoknak.
A gondolkodó robot ugyanis egycsapásra megoldana egy sor feladatot ami ránk várna: ilyen pl. a hibernációs és/vagy generációs ûrutazás a külsõ (exo) bolygókra, amelyre sajnos még a távoljövõben sem fogunk megoldást találni. Helyettünk el fogják végezni az intelligens robotok a piszkosmukát.
Alapvetõen 3 lehetõség van, ha a "SkyNET" "öntudatára ébred" :
1. elszabadul és mint a filmben (Terminator) kiirtja az emberiséget, mint potenciális ellenfelét
2. "szófogadó" marad és ránk hallgat , a parancsainkra, és ha szerencsénk van egy bölcs tudós irányítása alatt tevékenykedik majd a csoport, önmagát folyamatosan sokszorozó és fejlesztõ robothangya, amely egyre kisebb és energiatakarékosabb, valamint okosabb egyedeket "tenyészt" ki önmagából, ha nincs szerencsénk akkor valami õrült diktátor által vezérelve az 1.-es ponthoz hasonló világégés következik be,
3. az emberiséget és az egész földi életet elteszi vitrinekbe, hibernálja és biológiai és génkísérletket végez majd más égitesteken, illetve a szélrózsa minden irányába elküldi a Noé bárkáit megrakva minden földi "jóval", magokkal, csírákkal.
Szóval csupa jó kilátás. Egyébként nagyon is aktuális, ugyanis -ha addig nem is történne semmi más katasztrófea- 40-100ezer éven belül megérkezik a csillagrendszerünkbe a jelenleg 10 fényévre (100 billió km-re) lévõ, de másodpercenként 200 (!!!!!) km-t megtévõ, és ezzel a villámcsapás légköri terjedési sebességét megszégyenítõ Barnard nevû barna "törpe" csillag, amely 10x nagyobb a Jupiternél, nyílegyenesen felénk tart, és ez olyan szinten át fogja rendezni a Naprendszerünket, hogy jó ha csak az emberiség és a fõemlõsök fognak kihalni, nem pedig a globál földi élet.
Az IBM szakemberei nyilván nem akartak mesterséges intelligenciát létrehozni, mivel tudták, hogy ahhoz egyenlõre még kevesek. Cél gondolom az, volt ,hogy létrehozzanak egy olyan számítógépet, ami megérti a természetes nyelven feltett kérdéseket és képes egy választ adni rá. Ez olyan mintha, a google keresõbe feltennél egy kérdést,kérést és nem weboldalakat hozna be, hanem megválaszolná. Pl beírnád, hogy "Listázd ki azokat a boltokat Budapesten, ahol kapni 3D-s nyomtatót, kezdve a legolcsóbbal úgy, hogy beleszámítod a BKV utazási költséget is errõl a címrõl...". És akkor kidobná, ha benne lenne az adatbázisába. Nyilván még fejleszteni kéne, hogy ne csak a jeopardy keretein belül mûködjön, de elvileg már meg tudnák csinálni. De azt nem tudom, hogy az az adatbázisa természetes nyelven van-e, vagy annak valamilyen algoritmus által korábban feldolgozott formájában, vagy esetleg csak egy szimpla. Mert, az oké, hogy megérti a kérdést, de nem hiszem, hogy tudnak olyan adatbázist létrehozni, amiben minden kérdésre megtalálható a válasz és kvázi egyszerû algoritmusokkal kinyerhetõ.
Az utolsó mondatban arra céloztam, hogy, ha embereknek kell létrehozni Watsonnak a tudásbázist, akkor az nem valami hatékony és nagyban csökkenti a lehetséges alkalmazási terülteket. De ha õ hozza létre természetes nyelvbõl, illetve fel tudja használni azokat, pl könyvek, akkor az már cool.
"1. elszabadul és mint a filmben (Terminator) kiirtja az emberiséget, mint potenciális ellenfelét"
Nincs olyan hogy elszabadul. Ezt csak a filmesek találták ki.
1, Otthon létrehozok a garázsban egy MI-t. És akkor mi van? Felhivja mari nénit a szomszédban voipon keresztül? Még ha rá is kötöm az internetre, akkor sincs semmi, azért mert egy intelligens szoftware még hirtelen nem változik meg a fizika, nem fogja feltörni a pentagon számitógépét mert azt ugyanúgy tüzfal védi mint eddig (már ha egyáltalán online vannak kötve) és a próbálkozásait ugyanúgy lenyomozzak, aztán kopogtatnak nálam... Persze lehet tovább fantáziálni, de valószinüleg a legnagyobb rosszindulatú tett amit el tudna követni, az az, hogy összeomlasztja az internet infrastruktúráját.
2, Megcsinálják ugyanezt a pentagonban. Ok, kilövi az atombombákat (persze ez is kétséges, tudtommal ezekhez még mindig kell manuális beavatkozás is). És aztán? Minden háború és hadsereg alapja az utánpótlás. Az emberiség túlélõi semmiféle terminátorokkal nem találkoznak utánna, hisz azt ki állítaná elõ és mibõl? Kvázi a skynet csak a meglévõ fegyverzetet tudná irányitani, abból is csak azt ami full automatikus és csak addig amig van betárazva lõszer, de vajon mit gondolsz, egy f16-oshoz kik és hol bányásszak az alapanyagot, kik szállítják oda és kik szereleik össze?
Ahhoz hogy a terminátor féle jövöképp elõfordulhasson (nem az atomháború, hanem az utánna lévõ robotok uralma), az kellene hogy a hadsereg teljes utánpotlása full automatikus legyen már a háború kirobbanása elõtt. Értsd: az utolsó darab acélcsavarig és az utolsó liter üzemanyagig mindent automatikus, távolról irányitható gépeknek kéne kibányászni, a gyárba szállítani és a gyárban összeszerelni bármiféle emberi közbeavatkozás nélkül és valószinüleg még ez sem lenne elég, hisz elég sok emberi katona van ahhoz (ne csak az USA-ban gondolkodj), hogy ezt a folyamatot megállítsa, tehát ez mellé ezeket a gyárakat és üzemeket még meg is kéne védeni. Arról az apróságról nem beszélve, hogy a terminátor féle nukleáris háborúvan valószinüleg az ellenfél (orosz/kina) a saját bombáival elpusztitotta volna az USA hadiiparának jó részét, tehát még ha minden feltétel adva lett volna, a háború után akkor is a skynet ott ülne egy hegy gyomrában lévõ számitógépen, nulla külvilági kapcsolattal...
Szóval a full automatikus utánpotlás mellé, már szintén a háború kirobbanása elött egy teljes robothadseregnek kell a rendelkezésre állnia, hogy az MI meg tudja védeni az ö számára fontos létesítményeket és még igy sem biztos semmi.
Helyettünk el fogják végezni az intelligens robotok a piszkosmukát.
Már jelenleg is probléma az, hogy hatalmas képzetlen embertömegnek nincs meló, mert az automata gépsor és gépesítés olcsóbb fajlagosan. Pl. drága befektetés egy markoló, de aztán 100 kubikosnál is gyorsabb...
Mindig is röhögtem a Terminator filmen, ahol a számítógép indít atomcsapást. Tengón 5 vagy 6 tiszt egyetértése kell hozzá. Szárazföldi silók esetén nem tudom, hogy hány tiszt kell hozzá, de egyik esetben sincs sehol automatizált döntési renszer és talán soha nem is lesz. Ennek morális és biztonságtechnikai okai is lehetnek.
A tûzparancs kiadása minden téren - még egy "koszos" UACV esetén is - a jelek szerint nagyon, nagyon sokáig még az ember kezében lesz, de egyes vélemények szerint még akkor is, ha már az MI képes lenne dönteni.
Elhiheted, hogy a Terminátor-univerzumban élõk is csak röhögtak azokon a régi filmeken, melyekben a számítógép indított atomcsapást. Utána meg nem röhögtek. Az nem úgy megy, hogy amit nem tudsz elképzelni, az nincs is.
Ez így azért nem helyes. Ha leültetsz a székbe egy embert az kap inputot, mivel érzi az idõ múlását, lát, hal, stb. A gépek is tudnak ilyen "spontán" dolgot. Bekapcsolod a Windost, nem csinálsz rajta semmit, akkor egyszer csak elkezdi rendezni magát, stb.
Amúgy önfejlesztõ programok is léteznek, DNS alapú programozásnak hívják, csak mivel maga a folyamat nagyon hasonlít az "igazi" önfejlõdéshez, ezért a végeredmény kiszámíthatatlan, nagyon sok a melléktermék közben (csonka, rosszúl mûködõ programok) és írdatlanúl nagy gépigénye van. Ezt csak az utóbbi 5 évben kezdték el alkalmazni a területen dolgozó programozók. Az ilyen programoknak nincs lexikális tudásuk, viszont az egyszerû életre hasonlítanak, táplálkoznak, szaporodnak és a létrehozott utódjuk kódsorai random vagy programozás által korlátozott mértékben eltér a "szülõ" programtól. Szóval az élet és az intelligencia nem ugyan az. A gépek esetében mind kettõ létezik, csak nem egyszerre... még.
1: Az MI jelenleg azt jelenti hogy képes egy emberi nyelven feltett tetszõleges kérdést értelmezni és arra válaszolni de hiányzik belõlle a "lélek" vagyis nincsennek gondolatai nem gondol arra hogy neki jobb lenne ha nem lennének emberek mert nem fogalmazódnak meg benne önálló gondolatok. 2: Az emberi agy bizony pont úgy mûködik mint a számítógép. Vannak idegsejtek amik összeadnak dolgokat. pl. rövid idõ alatt kapnak x "jelet" és akkor leadnak 1 db impulzust. De olyan is van ami kivonásra képes vagyis egyszerre kap gátló és serkentõ jeleket és ha a serkentõ jelek kellõ képpen túlsúlyba kerülnek egy idõre indul az akciós potenciál. A szemben lévõ idegsejtek felismerik a kontrasztos vonalakat az agykéregben pedig a vízszinteshez különbözõ szögben álló vonalakat ismernek fel legfelül kicsit lejebb már nem vomalakat ismer fel az agyunk hanem sarkokat még lejebb íveket stb. és ebbõl áll össze egy kép. Ezeket az információkat megkapja a kisagy is és lehetõvé teszi hogy elhajolj egy feléd tartó hógolyó elõl anélkül hogy elvágódj vagy hogy a billentyûzet gombjait nyomni is tudd nem csak ütni. 3: Lehet hogy benne van a fél internet de lenne egy "kvíz" kérdésem. "Kire gondolok? Farkas támadás áldozatául esett egy öreg hölgyel aki az apjának az anyukája volt majd kiszabadította mindkettõjüket a helyi állatszaporulat kordában tarásáért felelõs szervezet egyik oszlopos tagja." Igaz hogy a megfogalmazás furcsa és zavaró de a kérdésre a válasz mindenkinek egyértelmû, az viszont erõsen valószínûtlen hogy ezt egy program megválaszolja.
Félreértettél, engem a mûsor nem nyûgözött le. A gép jó próbálkozás...
Az M.I. nem ezt jelenti. Bonyolult döntéshozattalal rendelkezõ programnak van M.I-je, pl. egy játékban az útvonal keresõ algoritmusok. Eldönti a gép, hogy melyik út a legrövidebb és, hogy nem fog e ott akadályba ütközni. Ehhez a léleknek semmi köze, sem pedig az önnáló gondolatokhoz. Azt mondom fakutya, akkor te a fakutyára gondolsz. Most akkor beprogramoztalak? Ha így vesszük senkinek sincsenek önálló gondolatai, mindenki (gép és ember) azt dolgozza fel, amit észlel a környezetébõl.
Informatika és tudomány
azaz, kettes (még jóhogynem eggyes 
számrendszeken át vezet, mert így még a fény sebessége sem lesz majd elég egy ilyen gondolkodó robot létrehozásához, még a kvantum-számítógépek korában sem.