Jó, akkor urban legend, de akkor is igazolták kísérletileg. Sokszor. Meg mint mondtam ebbõl kiszámítható hogy mikor tûnnek fel az égen a Jupiter holdjai, a Newtoni fizikából meg nem.
Az nem magyarázat, hogy leírod az angol nevét. Egyébként meg nem rohadt sok mûhold, hanem csak 24-32. A relativitáselméletet meg nem kell belekeverni, az csak urban legend miatt van.
-Jó, itt nyilván leegyszerûsítettem a dolgot, de a galaxisok olyan felfoghatatlanul távol vannak egymástól (a méreteikhez képest) hogy a gravitációs vonzásuk nem befolyásolja a többi galaxis pályáját, tehát jó közelítéssel még az is igaz amit mondtam, Hubble meg valószínûleg pontosabban számolt mint én, mert kicsit nagyobb fizikus.
-Hidd már el hogy csillagászok meg asztrofizikusok akik egész életükben ezzel foglalkoztak el tudják dönteni hogy két bogyó az égen periodikusan helyet cserél-e vagy nem. Akár merõleges akár nem. És mivel nagyon nagyon de nagyon sok csillag van, valószínûleg van jó közelítéssel merõleges is.
Azért ezt a példát hoztam mert az SG-n általában ez a standard példa a relativitáselmélet-tagadóknak, és azt hittem már mindenki ismeri. A GPS (Global Positioning System) úgy mûködik hogy rohadt sok mûhold kering földkörüli pályán. Ezek jeleket küldenek, amikt a földön lehet venni. A helymeghatározáshoz kell a pontos idõ (a vevõ kéri a mûholdtól). Na most a mûholdakra kisebb gravitáció hat mint a (földi) vevõkészülékre és sokkal gyorsabban is mozognak. Szóval ha nem vennék figyelembe az idõdilatációt, akkor elég pontatlan lenne a GPS.
"A Világegyetem életkor a v=s/t képlet alapján számítandó" - egyenes vonalú egyenletes mozgásnál ez igaz is lehetne. De mutass nekem bárhol az ûrben olyat, ami egyenes vonalú egyenletes mozgással mozog.
"Tuti hogy forognak, hisz egy kettõs csillag esetében egy 90°-os fordulat elég szembetûnõ, hisz az egyik ilyenkor eltûnik." - Álmodj csak. Ez csak akkor igaz, ha a forgás síkja merõleges. Minden más esetben nem tûnik el teljesen, vagy semennyire sem tûnik el.
Kövezzetek meg, de tudtommal, egy supernóva illetve a neutroncsillagok jelentõs része másodpercenként tízszer, de akár százszor is megfordul a saját tengelye körül, mielõtt fekete lyukká alakul át... Végsõsoron az anyag sebessége ekkor a szélefelé már megközelíti a fénysebességet, hiszen rendszerint földnagyságú égitestekrõl van szó , ez pedig elég ha 7x megfordul a saját tengelye mentén már el is érte a fénysebességet. Végül az váltja ki a nagy bummot egy inverz téridõsíkon, hogy az anyag sebessége mégis átlépi a fénysebességet, ekkor szó szerint kifordul a téridõ és a neutroncsillag fekete lyukká alakul át, ami a mi téridõsíkunk szélét jelenti.
-A perdület jöhetett onnan hogy nagyobb mennyiségû anyag próbált a csillag mellett elhaladni -a Világegyetem elsõ néhány milliárd évében ilyen bizony gyakran elõfordult- de acsillag magához vonzotta. Ha ez az anyagcsomó gyors volt, akkor viszont nem zuhant rögtön a csillagba, hanem spirálpályán esett bele. De ha ez nem gyõz meg, gondolj arra hogy néhány kettõs csillag milyen rohadt gyorsan forog (kering egymás körül). Nem biztos hogy amiatt amit mondtam, de valamiért. Tuti hogy forognak, hisz egy kettõs csillag esetében egy 90°-os fordulat elég szembetûnõ, hisz az egyik ilyenkor eltûnik.
-De akkor miért fényesebbek ezek a csillagok. Biztos nem azért mert a külsõ és a belsõ rétegeik összekeveredtek? A nagyobb fényerõsség megint csak "szabad szemmel" megfigyelhetõ tulajdonság.
-A Világegyetem életkor a v=s/t képlet alapján számítandó. Arról nem is beszélve hogy egybeesik a relativitás elmélet elõrejelzéseivel, amit kísérletileg rengetegszer igazoltak, és ami nélkül nem mûködne pl. a GPS. A forgó csillagok meg nem egzotikusak. A kettõs csillagok is forognak, a neutroncsillagok is (néha) ésa feketelyukak is (néha).
Mindkét kérdésedet Hubble válaszolta meg. Kezdjük a távolságméréssel. A közeli csillagok távolságát könnyû megmérni. Tudjuk hogy mozog a Föld, a csillagok látószögének látszólagos változásából számolható a távolság. Mérhetõ a látszólagos fényességük. Ezekbõl kiszámolható a luminozitás. Hubble észrevette hogy bizonyos csillagoknak azonos a luminozitásuk. Ezért ha találunk egy ismert luminozitású de nagyon távoli csillagot, akkor a látszólagos fényerejük megmérése után számítható a távolságuk. Ha egy galaxison belül több csillag távolságát is kimértük és nagyjából hasonló eredményeket kaptunk, akkor az azt jelenti hogy a mérés (viszonylag) pontos volt.
Most nézzük a Világegyetem életkorát. Hubble észrevette hogy a távolabbi csillagok színképe a vörös felé van eltolódva. A magyarázat a Doppler-effektus (a gravitáció is okozhatja, de az csak kisebb mértékben). Szóval fogjuk egy közeli csillag színképét, összehasonlítjuk egy távoliéval, kiszámoljuk mennyit változott a frekvencia, ebbõl kiszámolható a sebesség. Hubble azt tapasztalta hogy minden csillag távolodik mindegyiktõ, tehát akkor régen egy pontban voltak. Ezután fogta egy csillag távolságt és sebességét, v=s/t, és megkapta a Világegyetem életkorát.
Miért kellene külsõ energia? Ha van elegendõ "negatív energiánk" is, akkor a Világegyetem összes energiája nulla, és az egész csak egy nagyra nõtt kvantumfluktuáció. Persze abban igazad van hogy -legjobb tudomásom szerint- ez ma még csak feltételezés.
Ha Einstein és persze sok más ember annak idején nem nézte volna az eget, és nem gondolkodott volna rajta hogy a Jupiter holdjai miért nem válnak láthatóva a megjósolt idõpontban, miért csak pár perccel késõbb, akkor ma nem lenne relativitáselméletünk, és nem mûködne pl. a GPS.
Nem kellett korong formájúaknak lenniük, mert egyrészt ha nagyobb volt a tömegük akkor az õket gömbbé összehúzó erõ is nagyobb volt, másrészt meg úgy tudom, a gravitáció által összetartott dolgok forgás közben forgásellipszoid alakot vesznek fel (bár megesküdni nem mernék rá).
Nem egészen. Sok gimis könyv azt írja hogy ma már tudjuk hogy minden hullám és reészecske is egyben. De én az ilyen könyveket nem szeretem. Sokkal pontosabb -és helyesebb szemléletet tükröz- ha azt mondjuk hogy semmi sem hullám és semmi sem részecske. Csak néha hasonlítanak az egyikhez vagy másikhoz. Az én fizika tanárom ezt így magyarázta: Képzeld el hogy van valaki aki még sosem látott békát. Hogy írnád le neki. Mondjuk elmondhatod hogy fejlett, nagy ugrásokra alkalmas hátsó lábai vannak. Erre beszélgetõpartnered azt gondolhatja érti a dolgot, ez valamiféle nyúl. De nem, mert szaporodása és táplálkozása a vízhez kötött. Akkor ez valami hal? Most hal vagy nyúl? Egyszerre mindekettõ? De hisz az értelmetlen! Persze hogy az. Mert ez nem nyúl, nem hal, hanem béka.
Szóval ha van egy zsinórod amit rángatsz és hullámzik annak van eleje és vége, van a ráható erõnek támadási pontja, de ne várd hogy az elektronnak is legyen, mert az nem hullám. Csak néha nagyon hasonlít hozzá.
Én azt nem értem, ha az anyagra úgy is tekinthetünk, mint hullám, akkor miért nem találtuk még meg a választ arra, hogy hol lehet a hullám forrása? Ha a elektront nem tartja semmi rezgésben, akkor meg kéne tudnunk állítani(fogni) és bemutatni a nagyérdemûnek, hogy tessék, az az anyag egyik építõköve, így néz ki, stb... nem?
érdekes. Megnézem a Szaturnuszt és látom, hogy pötyet ellapított formája van a nagy forgási sebessége miatt, ami közel sincs akkora mint amit itt a tudósok állítanak. Tehát gondolom a fizika régen is úgy mûködött mint ma, akkor ezek a csillagok inkább korong formájúak lehettek nem? Ebbõl következik a következõ kérdésem: akkor megkora volt a felszínük? :o Egy bazinagy gyorsanforgó "penge" volt?
erre költik az adófizetõ állampolgárok pénzét, hogy rájöjjenek arra mi volt 124 milliárd évvel ezelõtt. senkit se érdekel
A legnagyobb gond az, hogy az õsrobbanás elméletéhez az szükséges hogy a rendszer kivülrõl energiát kapjon. Mivel úgy tünik hogy a világegyetem ráadásul gyorsulva tágul, ez azt jelenti hogy nem csak kapott, hanem folyamatosan is kap energiát valahonnan, máskülönben vagy lassulva tágulna vagy legalábbis azonos sebességgel.
Én a következõket nem értem: 1, honnan tudják hogy az 13 milliárd fényévre van tõlünk 2, honnan tudják hogy a 13,7 milliárd év az pont a világegyetem keletkezése után volt egy kicsivel
És végül ez azt is jelenti hogy a viláegyetem gyorsabban tágult egy idõszakában mint az abszolut fénysebesség, mivel a Föld biztosan késõbb alakult ki mint az elsõ csillagok, ergó csak akkor láthatjuk most az elsõ csillagok fényét, ha a Földet alkotó anyag ugyanannyi idõ alatt meszebbre jutott, mint a csillag fénye.
Mondjuk jó kérdés hogy honnan jött ez a perdület. Adott tömegû gáz összehúzódása adott perdületet eredményez, hacsak a gáznak nincs amúgy is valami forgási momentuma. Szal az a kérdés, hogy az a gáz, amibõl létrejöttek hogy kapott valami extra erõhatást?
De az igazi kérdés, hogy honnan jött az, hogy ezeknek az õsi csillagoknak extra forgási sebességük volt? Gondolom pont fordítva, elõször a csillaghalmazban érzékelt magasabb stroncium szint jött be. Ami anomália. Mert a csillaghalmaz õsi volta miatt ezek a csillagok elvileg csak hidrogénbõl, meg héliumból kellene hogy álljanak.
Ja hogy ez megkérdõjelezi az univerzum életkorát, vagy a kialakulására megalkotott modellt. Bocs. Akkor kitalálunk inkább valami egzotikus pörgõ csillagokat, amiben a belsõ áramlások miatt olyan reakciók játszódnak le, amelyek csak szupernóvákban jobbára.
Király! Nagyobb baromságot nem tudnak kitalálni?:) Pl, hogy az õsi gömbhalmazokban létrejövõ civilizációk hatalmas termonukleáris háborúkat vívtak. Illetve erõteljesen használtak mindenféle nukleáris technológiát. A hulladékot, illetve a roncsokat ezekbe az õsi napokba dobálták, mert akkor még nem mûködtek az univerzum szeméttárolói a feketelyukak.
Elnéznek 13,7 milliárd fényév messzire és látják...
és honnan a faxból tudják hogy mi volt 13,7 milliárd évvel ezelõtt?
Hat ez kurva jo.Örülök h ilyen gyorsan forogtak.
Ez gimnáziumi kettes fizikából... A forgássebesség mértékegysége a szögsebesség, nem a felszíni sebesség, mivel utóbbi értelmezéséhez méretadatok és némi kalkuláció is szükséges. Nem értem...
Tehát helyesen: A Nap forgási sebessége kb. 0,5927 fok/óra Az említett õsi csillag forgási sebessége kb. 18,5 fok/óra, tehát kb. 30-szorosa a Napénak. Köszönjük az eredeti újságírónak, hogy nem írt le azonnal értelmezhetõ adatot. :D