Hát igen, a Nagy és Végsõ Kérdés, elég sokáig foglalkoztatja majd mindúgy a teológia, mint a felvilágosult tudomány mûvelõit, mondjuk addig amíg léteznek ilyen tudományok, vagy értelmes lények egyáltalán. Valaki írta hogy "ha már pontosan tudni fogunk mindent a világ mûködésérõl" - ennek a bekövetkeztében én konkrétan nem hiszek (ez ugye hit kérdése lehet csak, még ha egyszer azt is hisszük hogy mindent tudunk, jó eséllyel tévedünk).
Nézzük a tényeket. Létezik egy felfoghatatlanul hatalmas, bonyolult, ugyanakkor mindig óramûpontossággal, precízen mûködõ Univerzum (például elképesztõen precíz óramûveket lehet belõle építeni :), amiben olyan törvények és erõk uralkodnak amik lehetõvé teszik (ha épp nem kifejezetten támogatják, implikálják) az élet, majd az értelmes, gondolkodó lények létrejöttét, akik aztán találgathatnak ennek az egésznek a forrásáról. Kell hogy valami célja legyen, annak is hogy mi létezünk és errõl irkálunk itt, és kell hogy valami oka legyen - de nagyon valószínû hogy akármi is ez, számunkra felfoghatatlan lenne, még ha az orrunk elõtt is volna a megoldás.
Butaság azt feltételezni hogy ez az egész csak valami véletlen eredménye, hogy ez csak úgy van, "mert csak", hogy õsrobbanás oszt' annyi. És butaság azt hinni hogy mi valami kiemelt szerepet játszunk a porszemnyi bolygónkkal ebben a végtelenül hatalmas térben. Hívjuk véletlennek, vagy hívjuk Istennek - ez nem több mint puszta formalitás, itt és most ennek nincs jelentõsége.
Te most egy hatalmas hülyeséget írtál le de sebaj, te bajod.
Mond bárki is bármit, én azt fogom elhinni és csakis azt ami tudományosan ALÁTÁMASZTOTT. A többit el tudom képzelni (pl dimenziók) de addig nem hiszem el amíg nincs bebizonyítva.
Majd ha lesz egy istemeter (barometer után szabadon), amivel kimutatható hogy itt az isten 0,312321321 isme mennyiségben van, akkor majd elhiszem.
A hit az inkább egyfajta meggyõzõdés és az embertõl elválaszthatatlan. A vallás csak egyik ága ennek a meggyõzõdésnek.
Az isten tagadása persze nem feltétlen egyenlõ egy kiegyensúlyozottabb világgal. A kommunizmusban üldözték a hívõket, akár halál is járhatott érte (fõleg a SZU-ba és keletebbre). És a kommunizmusnál is megmutatkozik, hogy a hitet nem lehet elválasztani az emberektõl. Hiszen maga az ateista kommunizmus vált egyfajta "vallássá". Ahol Lenin, Sztálin, Mao emelkedtek egyfajta "isteni szintre" (személyi kultusz). Ebbõl következett, hogy minden más vallás ellenség és üldözni kell. Tehát az a tény, hogy templomba járó vagy önmagában elég indok volt, hogy a nép ellenségévé és felforgatójává válj és az ilyennek nincs kegyelem.
Minden az emberi szubjektív természettõl függ, hogyan kezeli vagy látja a dolgokat.
Amikor már azt jelenti ki egy buta vallási fanatikus, hogy az ateizmus is csak egy vallás, az már a legvégsõ mentsvár arra, hogy felidegesítse azokat, akik nem hisznek el naivan mindent, amirõl azt mondják, hogy márpedig azt feltétel nélkül el kéne hinnie mindenkinek.
Amikor egy racionális, tanult ember a vak hit (sajnos túl sok esetben) barbár mivoltával szembesül, akkor kezdi igazán elutasitani a vallásokat. Elég csak megnézni, hogy mi történik a nem muzulmánokkal mondjuk Indonéziában vagy Egyiptomban, hogy az embernek elmenjen még az életkedve is.
Itthon sokunk elégedetlenkedik meg szidja az egyházat, közben meg elfelejtjük, hogy mekkora kiváltság(!!!) már az is, hogy ilyenröl mi egyáltalán beszélhetünk. Hiába élünk ugyanis a 21. században, sok iszlám országban például mind a mai napig halállal büntetik az isten tagadást vagy a más vallásra való áttérést. Ebben a topicban is hullanának a fejek rendesen. :)
Ráadásul azt is sokan elfelejtjük, hogy ez nem egy távoli, minket nem érintõ probléma! A nagyarányú bevándorlás következtében sok nyugat-európai ország már lassan itt tart és elõbb utóbb majd Magyarország is, ha Európában marad ez a multi-kulti fogadjunk be minden szemetet beállitottság.
Nézd, ha valamit nem tudsz bizonyítani, akkor egyszerûbb a nemlétét elfogadni. A hit az, amikor bizonyítás nélkül is elfogadod valami létezését.
Az isten,vagy valami pótlékának létezésében viszont még az ateistáknak mondottak egy része is hisz.
A vallásosak szemszögébõl az ateizmus egy vallás, méghozzá a leggyûlöletesebbek egyike. Tagadja ugyanis a hite alapját.
Az ateista csak normális gondolkozásnak tekinti az ateizmust. Ami nem kényszerít semmilyen kényszercselekvést senkire(ima, szertartások, életmódi korlátozás, stb).
Hopp, ezt a kommentet valahogy nem vettem észre. Jó, de a két hit nem teljesen egyforma. Ha például szentül hiszem hogy nem húzzák ki a számaimat a lottón akkor csak pesszimista vagyok, de ha meg vagyok ról gyõzõdve hogy márpedig ezen a héten tutira bejön az 1,2,3,4,5 akkor hülye.
Nagyon érdekes dolog ez. Én személy szerint nem vagyok vallásos, de sokszor mintha valami külsõ erõ irányitaná a sorsunkat. Kinek ismerõs az amikor elkiabál valamit és rá nem sokkal megtörténik? Vagy csak egyszerûen minden ellenünk van már olyan szinten, ami kicsit túl sok ahhoz hogy szerencsétlen váletlenek sorozata legyen. Vagy amikor nagy terveinknek mintha direkt valaki a háttérbõl szisztematikusan keresztbe tenne. Vagy amikor ellenkezõleg,segitõ szándékban nyilvánul meg.
Nem tudom nem e egy kis hangyafarm bárgyú, tudatlan lakói vagyunk e?
Ezt nem egészen értem. Azt akarod mondani hogy tulajdnoképpen az ateizmus is egy vallás vagy hit?
Igazad van, van párhuzam, hiszen az ateisták tagadják isten létezését, holott erre nincs bizonyíték, persze az ellenkezõjére sem. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy nem hiszek istenben, de nem tartom kizártnak a létezését, de akár létezik akár nem, nekem nincs rá szükségem.
Nem egészen, a cikk is errõl szól többféle ága lehet az ateizmusnak.
"A gyenge ateizmus (ill. negatív vagy szkeptikus ateizmus) azt vallja, hogy Isten létének kérdése nem eldönthetõ (agnosztikus ateizmus), vagy egyszerûen nem óhajt foglalkozni vele. A gyenge ateisták nem jelentik ki tételesen, hogy nem léteznek istenek, de õk maguk nem hisznek bennük."
"Az istentagadás az erõs ateizmus (ill. pozitív ateizmus), amely többek között a tudomány által is bizonyítottnak vagy alátámasztottnak érzi Isten, illetve az isteni lény nemlétét. A teológiai eszmefuttatásokat eleve tudománytalannak tartja, esetleg – de nem szükségszerûen – vitába is száll velük."
a hívõk kizárják azt a lehetõséget, hogy pl. nincs isten az ateisták viszont egyik lehetõséget sem zárják ki
egyértelmû hogy az ateista hozzáállás sokkal értelmesebb és sokkal józanabb
Szerintem az emberek többsége akkor is el fogja utasítani a tudományos magyarázatokat, ha már pontosan tudni fogunk mindent a világ mûködésérõl, fizikájáról. Ennek nem az az oka, hogy reálisabbnak látják a vallások, vagy az áltudományos magyarázók elméleteit, hanem mert egy életfilozófiát is megtanítanak, amik szerintük örök boldogságot ad. Nagyon kevés ember hajlandó föladni azt, amiben hisz, ez a vallásosokra különösképp igaz, hiszen ezt is tanítják (semmiképp nem szabad föladni a hitet). Ráadásul a tudomány nem térít, a tudósok pontosan tudják, hogy nincs ilyesmi, inkább örülnünk kéne, hogy lehetõségünk van megérteni azt, amit õk is tudnak, és ne vallásos rabszolgák legyünk. Én nem szeretném újra azt, amit a keresztény egyház eljátszott kb. 1700-1800 évig, tönkretéve rengeteg ember életét, aki mert egyáltalán gondolkodni, és mégcsak nem is a vallás ellen harcolt (Darwin, Galilei, és még sok más is mind hívõ volt, csak rájöttek, hogy bizonyos dolgokra van törvényszerû magyarázat).
Egy ideig én is agnosztikus voltam, de aztán rájöttem, hogy az agnosztia az gyakorlatilag egy az egyben, atól cettig megegyezik az ateizmussal ( ha nem tudjuk semmiképp sem eldönteni, hogy létezik-e, az logikailag azt jelenti, hogy nem létezik ) és ateista lettem. Atóta csak röhögök azokon az agnosztikusokon, akik nekem ateistának akarják bemesélni, hogy abban hiszek, hogy nincs Isten, mikor õk is.
miért, ki nem hisz a természet erõiben ?..nap mint nap látványosan megmutatkozik, földrengés, árvizek, hurrikánok...még szép hogy ebben mindenki hisz, ez nem csak az ateisták sajátossága, inkább az a baj, hogy a vallásos ember még mindig valami szakállas bácsihoz/kövér bácsi/ stb-hez köti ezek eredetét
Szerintem is egy csomó tényezõ kimaradt ebbõl a vizsgálatból, nézõpontból. Elõször is, hogy a vallások nem önmagukban létezõ hitet jelentenek, hanem egyházak kapcsolódnak hozzájuk. Az egyház viselt dolgai miatt is kialakulhat egy látszólagos elutasítás.
Aztán gyakorlatilag itt vizsgálják, hogy miben nem hisznek az un. ateistek. De az is érdekes, hogy mellette miben hisznek? Hisznek a természet erõiben, mint legfõbb és áthághatatlan hatalomban, és hisznek ennek a hatalomnak a közvetítõiben, tudósokban, tanárokban.
Az átlagember, aki nem tudós, nem tudhatja, hogy a tudomány valóban érvényes világnézetet jelent, mert nem mélyedt el benne, így az õ álláspontja értelemszerûen hiten alapul, mégha ezt õ is meg a tudósok is tagadják! Aztán a tudomány szerteágazó volta miatt sem lehet azt mondani, hogy a tudomány, a tudományos világnézet gyakorlatilag a vallásos világnézet ellentéte lenne, hiszen külön külön a tudósok is a világnak csak egy kis szeletét ismerik.
Attól függ. Mivel tagadod a vallásokat, legalábbis vallástalan vagy. Ha a természetfelettit is, úgy ebben a tekintetben nihilista is. Szóval kellemesen el lehet errõl vitatkozni.
Iq hoz nem köthetõ, de aki mélyen vallásos az egy csõlátású, korlátolt ember ha tetszik ha nem.
Amúgy mi számít ateistának? Engem pl megkereszteltek (sajnos), de tagadom és elutasítom a saját ill. az összes vallást. Statisztikailag én keresztény vagyok, de nem sok ember van aki jobban támadja nálam az egyházat, na akkor ez hogy is van?
Egyetértek azzal, hogy a vallásosságnak és az intelligenciaszintnek semmi köze egymáshoz. Ismerek olyan embert, aki rettentõ okos, szinte minden komoly tudományos téren tájékozott (kvantum-fizika, csillagászat, stb.), mégis mélyen vallásos. És nem egy ilyen ember van. Szóval szerintem pont az a buta, aki azt állítja, hogy a vallásosak buták.
Mellesleg én magam agnosztikus vagyok. A tudomány jelenlegi állása szerint sem zárható ki egy felsõbbrendû akármi létezése, pont ellenkezõleg... Bár szerintem ha létezik is Isten, akkor sem a Bibliai az, aki egy bizonyos népcsoportot részesít elõnyben egy kis jelentéktelen sárgolyón. Ez csak annak a népcsoportnak a kitalációja. De más, magasabb formában szerintem létezhet valami. Kitudja.
Too long, didn't read. :D
Adler, a mákdaráló érdekel, árukapcsolás nélkül! :-DDDD
"Miért vannak hívõk és miért vannak ateisták, teszi fel a kérdést Dr. Jonathan Lanman, az Oxford Egyetem antropológusa."
Mi van, megfenyegette az egyetem rektora, hogy kirúgja ha nem publikál idõnként és gyorsan össze kellett dobnia valamit?
Sam Harris egy borzasztoan okos ember. Mindenkinek csak ajanlani tudom a munkassagat. Youtubeon tobb eloadasa is elerheto.
Ahogy én a negyedik emeletrõl látom,minden a pénzrõl és a hatalomról szól.Ez a baaajjjjj....
Van egy olyan érzésem, hogy a pasi nem nagyon érti a vallásosság, az alternatív hitek, az egyházi szervezetek elutasítása, az ateizmus és a nihilizmus közötti különbségeket.