Pont ti írtátok,hogy nincs fejlõdési fokozatosság,most akkor mégis van?
A nagy piramis korát pontosan meg tudták határozni?És annak mi köze van a többi kisebb piramishoz?És azt honnan tudják,hogy mi volt az építési sorrend?
Nem forgattam ki semmit, ezt írtad. De visszatérve a piramis építéséhez, milyen bizonyítékot szeretnél? Tudjuk, hogy emberek építették, a munkások városa miatt, és azért mert látható a piramisokon is, hogy hogy fejlõdött az építési technika a lépcsõzetes piramisoktól egészen a Gízai piramisokig. Csak azt nem tudjuk, hogy milyen építési technikát használtak, és hogy pontosan milyen eszközöket és szerszámokat vettek hozzá igénybe(de antigravitációs targonca meg lézerfúró nem volt köztük). Ebben találgatunk, és az sem teljesen biztos hogy mikor építették. Ezekre sokfajta elmélet van, azért nincs rájuk bizonyíték, mert tényleg nem tudjuk egyikre se rámondani, hogy igen ez pontosan így volt.
"Ezt a fáraós f@szságot el kéne már felejteni végre," Az összes eddigi tudásunk a témával kapcsolatban azt támasztja alá, hogy a "fáraós f@szság" igaz. Még akkor is, "ha egyszer igazad van".
Még mindig nem látom a hihetõ bizonyítékot a piramis építésével kapcsolatban.Ezt a fáraós f@szságot el kéne már felejteni végre,viszont látom egy két ember jól megélt belõle vagy 200 hozzászóláson át mint az egyiptomi "szakemberek".Ebbõl a dogmából meddig lehet pénzt csinálni?
A régészek elérték a céljukat, egy hülye bulvárhírrel tömegek kíváncsiságát keltették fel... Lesz pénz az új terepjáróra, a csinos aszisztensre...
Cef, szerintem a hozott példád nem szerencsés. Nem bizonyította be senki, hogy a párhuzamos egyenesek jé, a végtelenben összeérnek, vagy hogy nem is az egyenesek két pont között a legrövidebb út, hanem a görbék. Ez rossz értelmezés, vagy inkább csak rossz értelmezést sugalsz.
A matematikusok a geometriát axiómákra alapozva építik fel. Megpróbálják minél kevesebb, minél nyilvánvalóbb, ugyanakkor egymástól független állításokra alapozva felépíteni a geometriát.
Tehát kiválasztottak olyan állításokat (axiómákat), amelyekre támaszkadva minden, a hétköznapi értelemben vett geometriában megszokott tény levezethetõ. Ennek az axiómarendszernek része Euklidész 5. posztulátuma.
Euklidész 5. posztulátuma nagyjából arról szól, hogy véve egy tetszõleges egyenest és egy rá nem illeszkedõ pontot, az adott ponton átmenõ, az adott egyenessel párhuzamos egyenesek száma legfeljebb 1. (Azért legfeljebb 1, mert ebbõl levezethetõ, hogy pontosan 1 és igyekeznek minél kevesebb kikötést megadni.)
Szóval ez az 5. posztulátum (vagy másnéven párhuzamossági axióma) bárki számára természetes elvárás, aki tanult általános iskolában geometriát és odafigyelt az órán. Ezt hívják Euklidészi geometriának.
A matematikusok azt is vizsgálták, hogy ha az axiómák közül elhagyják az 5. posztulátumot, vagy elhagyják és helyette másik párhuzamossági axiómára cserélik ki, akkor mi történik. (Pl. kicserélik a legfeljebb 1-et legalább 2-re.)
Tehát nagyon fontos megérteni, hogy nem az Euklidészi geometriát cáfolták meg, hanem egy másik geometriát hoztak létre!
És mi értelme van másik geometriát létrehozni, amikor itt van nekünk a teljesen természetesnek tûnõ Euklidészi geometria?
Az érthetõség kedvéért vegyük a Földet és tekintsük gömb alakúnak. Most kössünk össze gondolatban két tetszõleges (különbözõ) várost egy "egyenessel". Érzi mindenki, hogy a valódi egyenes a föld allatt futna át Euklidészi geometria szerint. Ugyanakkor jogos az igény, hogy a két várost összekötõ "egyenes" ebben az esetben görbüljön és a Föld felszinén haladjon végig. (Például, ha vasút vonalat akarnak tervezni.) Ezek közül a legrövidebb, de a Föld felszinén haladó utat, vonalakat hívják geodetikusoknak, amelyek ebben a szemléletben az egyensek szerepét töltik ki.
Tehát szó sincs arról, hogy az egyenesekrõl bebizonyították volna azt, hogy görbék! A vasútépítés esetén a felszínre épített geometriát, a térben pedig sokszor Euklidészi geometriát használnak. A Földet gondolatban el tudjuk helyezni az Eukidész térben. Az Euklidészi térben a gömbön vett egyenesek és az Euklidészi értelemben vett egyenesek már különbözõ fogalmak.
Ez okozza a félreértést. De ebbõl látszik, hogy problémától függõen hasznos és természetes dolog lehet nem Euklidészi geometriát használni és egyáltalán nincs ellentmondás közöttük.
Hasonló a fizika is, az is axiómákra, alaptörvényekre épül. Tapasztalnak valamit, megpróbálják leírni törvényekkel, arra pedig építkeznek logikusan. Ha valami ellentmondás adódik, vagy egy jelenséget nem tudnak igazolni, megmagyarázni, akkor változtatnak az axiómákon, az axiómák pedig megváltoztathatják a szemléletet is.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a fizikusoknak valójában fogalmuk sincs, hogyan mûködik a Világ. Minden csak a megfigyelésekre alapozott alaptörvényekre és abból nyert világképre épül. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívûl, hogy a fizikusok tapasztalják a rendszer (Univerzum) mûködését és azon fáradoznak, hogy a dolgokat be tudják illeszteni egy elméletbe. Olyan elméletbe, amelyben a korábban megfigyelt jelenségek magyarázhatóak és az elmélet képes megjósolni még meg nem figyelt jelenségeket. (Ez utóbbi feltétel azért fontos, mert pl. a vallások is megmagyarázzák a jelenségeket, de nem jósolnak meg ellenõrizhetõ eseményeket.)
Na itt van a hiba pramisok korának becslésében is. Ugyanis nagyon kevés vitathatatlan tény van, amire alapozni lehetne. Például egy korábbi hozzászólás szerint a 12 ezer év úgy jött ki, hogy azt feltételezték, hogy a piramisok elhelyezkedése egy adott pillanatban vett csillagállással egyezõen kellett elhelyezkedjen az építés pillanatában. Azért ez nem egy nyilvánvalóan természetes dolog. Pl. lehet, hogy nem is az építés pillanatával akartak egyezni, hanem egy múltbéli idõponttal. De akár "rossz" helyre is rakhatták tévedésbõl a piramist. Vagy nem is foglalkoztak a piramisok helyével, csak irányával és késõbb találták meg hozzá a csillagokat és nevezték el ennek hatására. Stb.
Jogos, de akkor is vitathatatlan hogy szerte a világon számtalan ókori építmény a nagy kutya csillagképet utánozza, vagy egyenesen a szíriuszt helyezi valami módon a középpontba.
Ja, csak én lehetek olyan okos, hogy ha hiszek atlantiszban, akkor tudom, hogy atlantiszról fõképp milyen fantazmagóriákat nyomnak az arcomba. Márpedig a kristály az egy ilyen dolog.
Homok az volt bõven, csak össze kellett kotorni egy nagy kupacba, aztán valamilyen módszerrel összetömöríteni. Nem mondom, hogy így csinálták , de szerintem lehetséges. Biztos van egyszerûbb vagy hatékonyabb mód is.
Viszont rád tényleg jellemzõ, hogy értelmes dolgokat úgy akarsz hülyeségnek feltüntetni, hogy mellé raksz egy hülyeséget, hogy a "lakói kristályenergiát használtak". (Akár lehet is, bár ilyenrõl még se tudományosan se sarlatánosan nem hallottam)
Már rég tanultam matekot, de most gyorsan rákerestem a képletre és ha jól számolom, akkor 5 fokos lejtõ esetén 1721m, míg egy 1 fokos lejtõ esetén 8594m lenne körülbelül az emelkedõ hossza. Szóval nem kivitelezhetetlen.
Tipikus védekezõ reakció egy olyan embertõl akinek többet ér a fennkölt illúziója mint az igazság.
Ha abban akarsz hinni hogy Platón egy az atlanti óceánon fekvõ földrészrõl írt, ami elsüllyedt a francba, a lakói meg kristályenergiát használtak - tipikus 70-es évekbeli hippie maszlag - akkor tessék!
Pont te hivatkoztál Platon elbeszélésére Atlantiszról. A BBC-s filmben elmondták, hogy Platon mekkora területûnek írta le Atlantiszt és, hogy az nem lehetett az általad megjelölt kis szigetecske, vagy elmondták e azt, hogy Platon szerint hol terült el Atlantis?
HA tippelhetek, akkor mindkét kérdésre NEM a válasz.
Gondolom a filmedben, ami szerinted igaz, felsoroltak egy rakás feltételezést, számos más "híres" régész feltételezéseivel alátámasztva. Kb ez egy tudományos csatornán levetített dokfilm jellemzõ forgatókönyve.
Elég megismerni különbözõ forrásokból a minószi civilizációt, ránézni kísérõszöveg nélkül pár ásatási fényképre, ránézni santorini térképére, azután meg elolvasni Platón Atlantisz leírását, és magadtõl is összerakod a képet, anélkül hogy bárki belemagyarázott volna bármit is.
Nem csak az a droid aki élból elhisz mindent, az is droid aki élbõl elvet mindent!
Hát nézd, ha volt is ott valami, az tuti nem Atlantis, mert Platón mikor Atlantisról írt, akkor nagy valószínûséggel Thera szigetére gondolt. Túl sok a párhuzam.
http://www.uri.edu/endeavor/thera/atlantis.html
Egy a sok forrás közül. Remélem az .edu mond valamit.
Attól függetlenül, hogy nem lehet biztosan tudni (kételkedjünk), nem súgta e meg nekik valaki a Sirius kettõs csillagrendszert, a dogonoknak van egy ünnepük, amit 50 évente ülnek meg. A sirius B keringési ideje a Sirius A körül pont 50 év.
Valaki még kérdezte, hogy hová mutat a fenti ábrán a kamerás robottal jelzett alagút. Hát a Sirusra.
El kell hogy keserítselek, mert már pár éve eléggé szolídan hiszik a régészek hogy atlantisz valójában az általam ma már többször emlegetett minósziak szigete volt, amit egy szupervulkán söpört el, pontosabban a mai santorini szigete.
Platón írt róla elõször és õ nevezte atlantisnak, az õ írásaiból lehet arra következtetni hogy Thera - ma santorini - szigete ihlette a történetét.
Visszatérve Egyiptomhoz, szerintem a nagy technológiai tudás Atlantiszról származik, ami biztos, hogy létezett, legalábbis szentül meg volt gyõzõdve róla Heinrich Schliemann, Trója felfedezõje.
(Elõtte Tróját is mesének tartották)
A sötét középkor azért sötét, mert a történészek csak sötétben tapogatóznak, hogy mi is történhetett azok alatt az évszázadok alatt.
Nem azért sötét középkor mert sötét volt vagy "sötétek" voltak az emberek hanem mert rengeteg értékes lelet, könyv, mûtárgy semmisült meg, háborúk miatt vagy a vallás és egyház miatt.
Szerintem nem jött be a tipp, amit az "amerikai holdraszállás" címû hollywoodi produkció köré kitaláltak.
"Hoztak" 1,5 mázsa "holdkövet" és kiderült belõle, hogy a Hold egy száraz égitest és ugyanolyan ásványok alkotják, mint a földkérget. Ebbõl kitalálték a 4 milliárd éves bazinagy ütközést ami ketté vágta az õsi Földet.
Újabban meg egyre több a sz@r a palacsintában.
kvp: Nem vagyok közgazdász... de az életminõségünk, illetve az általunk használatba vett eszközök sokfélesége és mennyisége (ruha, telefon, gép, gyorskaják, szolgáltatások, stb), illetve ezek növekedése attól tartok fordítottan arányos a Föld más részein jelentkezõ kizsákmányolással, és majdhogynem "rabszolgasággal". Ez esetben a határ, ameddig a civilizációnk jelenlegi formájában elbírja magát, már nincs is olyan messze...
A relativitaselmeletrol csak annyit mondanek, hogy Einstein fel evszada jott ra, aztan kozel 50 ev utan sikerult nemreg a nasa-nak egy kiserlettel bebizonyitania, hogy meg a Fold eseteben is merheto a gravitacios tertorzulas. Szoval ugy nez ki, hogy Einsteinnek igaza volt. A geometriat hozza meg Bolyai dolgozta ki valamikor regen. Es mar a gorogok is sejtettek a kvantumelmelet alapjait, csak ok nem tudtak kiserletekkel igazolni. A Fold atmerojet mindenesetre megmertek, mit ahogy az egyiptomiak is tisztaban voltak a csillagokkal. A kozepkor meg azert volt sotet, mert rengeteg tudas tunt el az emberek eletebol. Persze nem veszett el, csak az emberek altalaban butak voltak. Most is valami hasonlo fele megyunk a nyugati vilagban...
ps: Anno romaban 5-6 emeletes teglabol epitett berhazak voltak, hideg-meleg folyoviz, vizobliteses wc, kozponti futes, a hazak aljaban uzletek, gyenge de letezo kozvilagitas es a rendorseg es tuzoltosag kezdetei. Mindez erossen visszaszorult a kozepkorban, de azert pl. Esztergomban a varban ugyanugy volt hideg-meleg folyoviz (a Dunaparton allo szivattyuhazbol), mint ahogy Visegradon es Budan is. (utobbi helyen meg szokokut is mukodott) A gond az, hogy mig az okori romaban a lakossag nagy resze resesult ezekbol, addig a kozepkorban ez csak a vezetok kivaltsaga lett. Aztan elkezdett ujra terjedni es az ipari forradalom soran (kb. 200 eve) leptuk tul a keso okori szintet. Most viszonylag jol allunk, bar en nem latok akkora fejlodest az eletminosegben az atlag romai polgarokhoz kepest, csak sokkal tobben vagyunk es megse omlik ossze az egesz globalis civilizacionk, ami szerintem egy eleg nagy teljesitmeny.
Kölcsönkérték a Praktikerbõl a kocsikat, meg a mágneses futószalagot. :)
Látom, többen vitatkoztak arról, hogy hogyan lehet hatalmas kõtömböket farönkökön görgetni...
Az senkinek nem tûnt fel, hogy vízszintes kemény terepen mondhatnánk "sima ügy", de amikor jön egy emelkedõ, na ott megbukik a technika. Próbáld ki a saját kocsiddal.
A középkor nem volt ám annyira sötét. A "felvilágosodás" korában terjesztették el. Valójában tök normálisan éltek az emberek. Voltak éhínségek, meg háborúk, meg ilyenek, na de nem folyamatosan...
Persze, meg ugye a csillagászati események általában nem néhány ezer év alatt játszódnak le. Akkor a Holdnak már nagyon messze kéne járni. Hacsak nem vesszük komoly Lukács György szavait: Ez nem hold! Ez egy ûrállomás! :D
Róma az akkori ismert világ fõvárosa volt. Persze, hogy ezt nem lehetett utolérni sokáig. De rengeteg dolog kifejlõdött a középkorba, amit a rómaiak nem ismertek, alkalmaztak. Elsõsorban földmûvelés, bányászat és hajózás terén. A sok rabszolga nem tette szükségessé itt a fejlõdést. Építészet területén is volt fejlõdés, fõleg a sok katedrális és székesegyház építésénél. Persze voltak visszafejlõdések és "újra" feltalálások is. Ez annak köszönhetõ, hogy a városi élet és a kereskedelem háttérbe szorult a legtöbb helyen.
Nem az a baj hogy nem volt életképes, az volt a baj, hogy a nyugat-római birodalom bukásával már nem volt sehol európában olyan nagyhatalom, ami folytatta volna. Nem hiába tértek vissza a római ideálokhoz a reneszánszban, amint kialakultak megfelelõ méretû államhatalmak.
Na meg a "sötét középkor" nem volt annyira sötét, volt ott is fejlõdés. Kicsit el van túlozva. A római rendszer (azon körülmények között) már nem volt életképes ezért váltotta fel egy másik.
A sötét középkor az nem úgy lett sötét, hogy szándékosan valaki leoltotta a villanyt az emberek agyában, az - a kereszténység terjedésétõl függetlenül - a nyugat római birodalom bukásának volt a következménye, az indította el a lavinát.
Szerintem kicsit nem kicsit el kene vonatkoztatni a mai szemlelettol. Az hogy valamit csak gyorsan lehet csinalni az a modern tarsadalmunkbol ered. Az en szemelyes velemenyem az hogy nem kene lebecsulni az emberi talalekonysagot. Ha nem modern leptekkel es hatar idokkel szamolunk szerintem lehetseges. Es az is meghatarozo lehet ,hogy mondjuk ugy hogy vallasi epitmenyekrol van szo.
Azon valóban érdemes elgondolkozni, hogy hol tartanánk most ha pl. a minószi civilizációt nem tünteti el egy szupervulkán! :)
Senki sem döntötte meg a relativitáselméletet soha sem. A megdõlt szöveget csak figyelemfelkeltésként használják, hogy többen elolvassák a cikket.
"azóta eltelt több mint fél évszázad, és még mindig azon izzadnak a tudósok, hogy ha valamit találnak ami nem passzol a relativitáselméletbe, akkor addig kutakodnak meg furakodnak, míg valami olyat nem találnak amivel mégiscsak rá tudják húzni a relativitáselméletet." Ez nem így van. Ha valamit meg akarsz dönteni, ahhoz bizonyítanod kell, hogy nem úgy van. Ezt a többiek nem fogják ölbe tett kézzel nézni, megtámadják és elkezdik vizsgálni. Ez 3 féleképpen végzõdhet: -Kiderül, hogy nem volt igazad. -Kiderül, hogy részben igazad volt, de ettõl a rendszer még nem dõlt meg, ugyan úgy igaz, csak felfedezték egy új aspektusát és ezzel kibõvítik. -Kiderül, hogy igazad volt, a rendszer megdõlt. Jó példa a Bólyai Farkas féle matematika, ami bizonyította, hogy a legrövidebb pont 2 pont között a görbe, és a párhuzamosok találkozhatnak. De attól még itt a mindennapi életben a hagyományos euklidészi matematikát használjuk.
Szóval sztem a tudománnyal nincs baj, ha rajtuk múlna, 30 éve a marson lennénk,most meg már kitudja hol:)
A relativitást nem ferdítik sehova. Egy nagyobb elméletet keresnek (egyesített elmélet vagy mi a szösz) amibe belefér a még megmagyarázatlan is, és a relativitás is. Ahogy a relativitásnak is része a newtoni fizika. (pseciális esete, kis tömegekre és sebességekre)
Azért volt itt fejlõdés bõven einstein óta. Nyilván bármely tudományágban az elindulásánál vannak magányos harcosok, és ahogy fejlõdik egyre inkább a csapatmunka és a hosszú évek kutatása ami inkább jellemzõ lesz. Régen repülõt is megépített 1-2 ember, de ma már évtizedes, dollármilliárdos projekt, és nehéz kiemelni egy-egy embert, aki annyit tett volna, mint annak idején Wright-ék. De attól még a fejlõdés nem állt meg.
Pontosan errõl beszélek, nem tudok mutatni, mert minden alkalommal addig ferdítenek, míg kijönnek egy olyan eredménnyel hogy mégsem dõlt meg.
Eddig attól féltek hogy nehogy olyat találjanak ami ellentmond a bibliának, most attól félnek nehogy olyat találjanak ami ellentmond a relativitáselméletnek.
Na azért supernova..vagy feketelyuk nem lesz semmibõl csak ugy...felrobbanjon a bolygó mellett:) feketelyuk amugy se robbangat :) És hogy szörszálhasogató legyek :) nem a supernova robban fel, hanem egy nagy csillag, és lesz belõle supernova :)
Nekem az a bajom, hogy volt egy einstein, aki csinált egy relativitás elméletet, aztán ezt kiterjesztette ... azóta eltelt több mint fél évszázad, és még mindig azon izzadnak a tudósok, hogy ha valamit találnak ami nem passzol a relativitáselméletbe, akkor addig kutakodnak meg furakodnak, míg valami olyat nem találnak amivel mégiscsak rá tudják húzni a relativitáselméletet.
Elég körülnézni SG tudományos cikkeiben, egyszer megdõl a relativitáselmélet, aztán meg pár hónap múlva kijön egy cikk, hogy mégsem, mert ígymegúgy.
Nem mernek hozzányúlni a relativitáselmélethez, inkább a tényeket igazítják hozzá.