A probléma szvsz ilyen megoldásoknál a mennyiség, a gyártás fenntarthatósága és az ár.
Az elöbbi az, hogy vajon mekkora mennyiséget lehet elõállítani egyáltalán (kis mennyiség esetén csak csepp lesz a tengerben). A második az, hogy adott esetben az acélgyártás volumenétõl és megrendelésétõl függ az, hogy mûködhet-e egyáltalán a termelés. Ha nincs megrendelés / gyártás, akkor melléktermék sincs. A harmadik a legfontosabb. Hiába környezetbarát, ha sokszorosába kerül a fosszilis üzemanyagnak...
Az ár nem feltétlenül szempont ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy nincs már elég fosszilis üzemanyag. Persze nem tenne jót ha többszörösére drágulna a légi közlekedés, de egy idõ után muszáj valamit kitalálni. Ez egy igen jó próbálkozás. Ráadásul nem feltétlenül csak és kizárólag ebbõl kell megoldani a repülést. De ha beillesztik ezt is ezzel elhasználva az egyébként levegõbe eresztett káros gázokat az már nagyon jó. Csak így tovább!
Tudtommal a vas és acélgyártás elég stabil. Ha éppen nincs megrendelés raktárra dolgoznak. A fermentációs eljárások általában olcsók szoktak lenni. Alacsony az energiaigényük, nem kívánnak bonyolult berendezéseket, normális hõmérsékleten és nyomáson mennek. A hagyományos üzemanyaggyártás sokkal komplikaltabb. Engem az lep meg, hogy van ilyen bioszintetikus eljárás.
Szerintem a vasgyártás és a légiközlekedés között egyenesarányú kapcsolat van. Tehát, ha csökken az acélgyártás, mert recesszió van, akkor kevesebbet is repkedünk.
Amig Kina "fejlodik", addig a vas es acelgyartas folyamatos.
Jo lenne tudni, hogy az okolabnyomot csak az uzemanyag hasznalata eseten szamitottak vagy az eloallitasa is benne van. Gondolom, csak az elobbi. ;)
Ertelemszeruen nem a kornyezet megovasa a fontos egy vallalatnak, hanem tobb helyen is felbukkantak ertekelesek, miszerint mar elertuk az olaj kitermelesenek csucspontjat, igy hamarosan es folyamatosan dragulni fog az uzmeanyag, vagyis erdemes alternativak utan nezni. Ennyi.
Ha az ár üzemanyag esetén nem szempont akkor mi az? Hogy lehet ekkora hülyeséget mondani?
Szerintem a hozzaszolok kozzul nem nezett utanna senki, de jelenleg 11 milliard gallon a repulogepek eves kerozin fogyasztasa. Branson kepes eloallitani 15 milliard gallont (a csucs fogyasztas 14.5 volt 2001 elott), ugy hogy adozas szempontjabol 100%-ban kornyezetbarat uzemanyagnak minosul, es raadasul a kohok hulladekhojevel megy a folyamat. A szen egyenlege meg mindig negativ (mert koksszal megy a koho), viszont koolaj nelkul is fenttarthato lenne vele a repules es meg marad egy mashova eladhato mennyiseg. Arrol nem beszelve, hogy az ilyen bioreaktorokban eloallitott uzemanyagnak jobb a hatasfoka mint a koolajbol keszitettnek, mert tisztabb. A teljes rendszer hatasfoka pedig kb. ugyanannyi mint a hagyomanyosan finomitott koolajnak, viszont szen alapu, ami van boven europaban is.
majd jon a Nav es jol megbassza oket adocsalasert.Hat mit kepzelnek ezek hogy biomasszaval uzemeltetik a gepeiket.Hol marad akkor a jovedeki adocskank
Ez szimplán azt jelenti, hogy az olcsó repülés kora egyszer véget fog érni és újra luxusnak számít majd a repülés.
"Tehat nem mondhatnank kornyezetbaratnak az eljarast."
Nem, viszont az acelgyartashoz kepest nem noveli a szendioxid kibocsatast, igy a repulok kulon mar nem szennyezik a legkort. Es ami ennel is fontosabb, olcso technologia, tehat hasznalataval fenntarthato marad a jelenlegi legikozlekedes, raadasul a jelenlegi arakon, de koolajfugges nelkul. Ez a legtobb nyugati allamnak es kinanak jo, mivel egyik helyen sincs tul sok koolaj, de akad helyette koszen.
ps: A kornyezetbarat megoldas a legkori szendioxid megkotese lenne ugyanezzel a tipusu bioreaktorral, de azzal az amerikai hadsereg kiserletezik, mivel ha nincs a kozelben olcso hoenergia (egy koho mellett van), akkor nem megy olyanhatekonyan a folyamat, viszont a hadseregnek meg ugy is megeri, mivel az uzemanyag szallitasa haborus ovezetekben draga es veszelyes. A jelenlegi kohok helyett pedig hasznalhatnank elektromos kohokat, de azok dragabbak lennenek a nagy energiaigenyuk miatt. Tehat olcso megoldasnak itt van ez, ha pedig elterjed, akkor kesobb barmikor atallithato a koho nuklearis energiaforrasra es onnantol mar jo esellyel nullszaldos lenne a folyamat szenmerlege.
A hadsereg tuturia nem. Legfeljebb a Navy vagy a USAF...