"Ha az nem tény akkor a saját létünk se bizonyított:D"
Megint egy dolog amit nem hiszek, de: Láttál már játékot amiben mondjuk elég élethûnek tûnõ fegyvereket, telefonokat, akármilyen életben használt dolgokat is használhatsz? :P
Feltételezzük tehát van? Fukushimánál is feltételeztek, nem jött be. Pedig az nem fényévekre van.
Szerintem az egész fekete lyukas történet furcsa. Mármint ha létrejön egy fekete lyuk, akkor megváltozik a téridõ topológiája, vagy nem? (kizárjuk a térbõl az eseményhorizonton túli tartományt).
Pedig épp a manipulátorok miatt lesz érvényes rá a káoszelmélet:) Mert egy idióta manipulátor is a lánchatás miatt akár óriási kilengéseket is okozhat. Ezért hosszabb távon képtelenség megjósolni mi lesz. Trendeket fel lehet állítani, de hogy adott napon mi lesz az árfolyam, lehetetlen.
A mûholdnál is a trend megvan, hogy hétvégén lezuhan, de hogy az adott napon belül pontosan hol, na azt nem tudják, amíg légkörbe nem lép.
Ha az nem tény akkor a saját létünk se bizonyított:D Vannak alapfeltevések, amiket igaznak KELL tekintenünk (pl hogy én meg te vagyunk, meg az amit tapaszatalunk azok nem a semmibõl kerülnek csak úgy elõ), különben semmi értelme az egész tudományos kutatásnak. A galaxisok pedig elég nyilvánvalóan látszanak. Semmi értelme megcáfolni a létezésüket, mert más irány nincs amerre el lehetne indulni... Onnantól a csillagászok, vagy az összes tudós elmehet a mekibe krumplit sütni. Akkor viszont nem lesz iPhone6 meg 7:)
"A káoszelmélet magyarul a komplex dinamikus rendszerek elmélete, csak a másik név jobban hangzik!:D Ez az elmélet elég sok mindent tud modellezni, a tõzsdei árfolyamotoktól kezdve"
Majd késõbb végigolvasom, de ezt nem kellett volna! Tõzsdei árfolyamokat szimulálni a manipulátorok mûködésén múlik, semmi köze semmiféle szabályokhoz. Ilyet azért tényleg ne jelents ki, nagyon leviszed a színvonalat.
A tudósok is csak ennyit mondtak, hogy valaminek még lennie kell, és égnek a vágytól h kitalálják mi az:) De nem az elsõ eset lenne a tudománytörténetben, hogy csak a lyukat látják, hogy hiányzik az elméletbõl valami, és megjósolják hogy ott kéne lennie. Amikor a peridusos rendszert kitalálták, egy elv alapján felrajzolták szépen az elemeket, de több lyuk is volt, ahová az elrendezés logikája szerint tartozott volna valami, de az a valami nem létezett. Hát kihagyták a helyét:) Aztán évek múlva kiderült, hogy az az elem tényleg létezik, csak ritka, és szépen beleillett a számára fenntartott helyre.
"Ez az elmélet(!, na ismétlem elmélet) csak a mûholdaknál van? Galaxisoknál vagy egyéb objektumoknál nincs? Hogy is van ez?"
A káoszelmélet magyarul a komplex dinamikus rendszerek elmélete, csak a másik név jobban hangzik!:D Ez az elmélet elég sok mindent tud modellezni, a tõzsdei árfolyamotoktól kezdve, folyadékok/gázok áramlásán keresztül, akár galaxisban található anyag mozgásáig. Azonban vannak korlátai, kb olyan korlátok az elõrejelzésre nézve, mint a fénysebesség, vagy az idõ egyirányúsága, vagy az entrópia növekedése más fizikai elméleteknél. A korlátok azonban talán nem annyira nyilvánvalók, áthághatóknak tûnnek, pedig egy bizonyos idõponton túl nem lehetséges az ilyen komplex rendszerek viselkedésének 100%-ig pontos elõrejelzése, mégha az be is határolható, hogy a rendszer milyen viselkedési módok szerint fog mûködni. Lásd még idõjárás elõrejelzés, ugyan az a probléma!
"Mi van ha a többi galaxis fénye létezik már csak és mi ezt most ezt vizsgálgatjuk. Azt hisszük léteznek, és az egész tágulás hisztéria csak azért van mert csak a fény távolodik?" A galaxisok fényének vöröseltolódását általában távolodásként értelmezik. De hogy izgalmasabb legyen a dolog itt nem fizikai mozgásból adódó doppler-effektusról beszélnek, hanem arról, hogy a tér maga tágul. Ez szerintem is olyan fából vaskarika, mert mi az a tér egyáltalán? Hmmm. Erre a tér tágulós dologra meg azért is van szükség, mert a sima mozgásból adódó tágulás egy csomó problémát vet föl az õsrobbanásos modellel kapcsolatban.
Másrészt vöröseltolódás sok minden miatt lehet. pl hogy a relativitás elméletnél maradjunk létezik gravitációs vöröseltolódás. Amikor egy fénysugár egy nagy tömegû objektum mellett halad el, akkor nem csak elhajolhat (lásd gravitációs lencsehatás), hanem veszít az energiájából, de nem lassul mint az anyagi tárgyak, hanem csökken a frekvenciája, vöröseltolódást szenved. Ha az univerzum nagyléptékben nem euklídészi módon sík, hanem görbült, méghozzá jelentõsen, akkor nem csak gyorsulva tágulás nincs, hanem tágulás sem, mert a vöröseltolódás pusztán abból keletkezik, hogy a fény "elfárad" ahogy áthatol rajta. A görbült univerzumnak, meg rengeteg féle topológiája, alakja történelme lehet, de mind eltérõ attól a modelltõl, amit ma õsrobbanásnak nevezünk. Akár lehet öröktõl fogva létezõ véges, de önmagába záródó. Ha elindulsz egy irányba egyszercsak ugyan oda érkezel vissza. Sõt ha ez az univerzum idõben is zárt, és ugyanabban a pillanatban is érkezel vissza, mint amikor elindulsz, akor esetleg attól sem kell tartani, hogy ez a világ instabil.
Einstein is azért vezette be a kozmikus állandót, hogy finomhangolja az univerzum modeljét, egy statikus stabil univerzumot hozzon létre, amilyennek akkor képzelték az egészet. A vöröseltolódás felfedezése után már úgy gondolta, hogy nem is stabil az univerzum, és elvetette a kozmikus állandót. Ezt most megint elõszedték és a sötét energiához (nem a sötét anyaghoz, az más) kapcsolják.
Szóval röviden, igazad lehet. Lehetséges olyan univerzum modell, ami a jelenlegi észlelt jelenségeket legalább annyira hatékonyan magyarázza, mint a standard kozmológiai modell, csak ezek a modellek nem népszerûek. ;)
Ha álomvilágban élünk az még nem a valóság. Visszatérve az agyament gondolatomhoz: Még azt sem bizonyított tény, hogy léteznek galaxisok. Bár ha tévedek esetleg valami levezetést vagy tényre utaló jelet adhatna valaki.
Ez már csak a tudás mértéke. Ha csak a tényeket fogadnánk el, sose jutnánk elõre, mert a tények megismerése soksok közbülsõ lépésbõl áll. Sok a tévút, a zsákutca, a találgatás és a próbálgatás. De minden ilyen esetén vagy megerõsítést nyerünk valamirõl, vagy megcáfolhatunk valamit. És nem tagadhatod, hogy ezzel egy kis lépéssel közelebb kerülünk a tények megismeréséhez. Ha közelebb kerültünk, akkor csak nõtt a TUDÁSUNK nem?
"A sötét anyag, és energia léte az biztos. Nézd csak meg mi az a sötét energia. Egy totál definiálatlan dolog, egy "valami", aminek lennie kell a mostani tudásunkhoz képest, mert anélkül a mostani tudásunk nem magyarázza a látottakat. De a sötét anyag/energia BÁRMI lehet, ezt nem tagadja senki."
Tökéletesen leírtad, biztos hogy van valami amit nem tudunk... Senki sem bizonyította, senki sem látta, senki sem tudta cáfolni, de a jelenlegi tudásunk birtokában felállított képletekhez kell. Szóval 2+2 eredménye is lehet 5 ha a sötét ismeretlen valaminek hívott egyet hozzáadjuk. Persze lehet három is ha -1-et adunk hozzá...
"Vagy más néven elmélet. De ezt õk se tagadják, hogy csak elmélet, nem tudományos tény. De attól ez még tudás, mert ezek a tudósok sokkal közelebb járnak a valósághoz, mint te vagy én. Még akkor is, ha nagyon messze járnak még. Kis tudás is tudás."
Nem akarom politikai síkra terelni az egészet, de sokáig a nyugat és USA volt az amire vágytunk, most meg kiderült mégsem úgy van az hogy ott minden totálisan rendben van.
Tudásnak azt nevezem amikor tudunk valamit és nem felételezünk. Attól hogy azt hiszem hogy a vizet az ûrben is fel lehet forralni tábortûznél, még nem biztos hogy így van. Most pedig nagyon úgy tûnik ilyen alapokon állunk.
A sötét anyag, és energia léte az biztos. Nézd csak meg mi az a sötét energia. Egy totál definiálatlan dolog, egy "valami", aminek lennie kell a mostani tudásunkhoz képest, mert anélkül a mostani tudásunk nem magyarázza a látottakat. De a sötét anyag/energia BÁRMI lehet, ezt nem tagadja senki.
"végtelen sok elméletet lehet gyártani végül is...mi van, ha egy játékban vagyunk, és a naprendszer körül egy vászon van amire mindent vetítenek? Ameddig nem megyünk oda nem fogjuk tudni."
"Meg hát azt senki nem tudja ellenõrizni. De ha már a naprendszerbeli bolygókról új dolgok derülnek ki, hogy lehet egy olyan galaxisról véleményt vagy tényeket alkotni amikor még az egyes naprendszereit sem látjuk. Még az sem bizonyított tény, hogy léteznek! A TV is fényeket bocsájt ki... :)"
Tehát csak akkor vizsgálhatunk valamit, ha valami közelebbit már teljes egészében megismertünk? Esetleg több különbözõ dolgot nem vizsgálhatunk egyszerre?
"Ez az elmélet(!, na ismétlem elmélet) csak a mûholdaknál van? Galaxisoknál vagy egyéb objektumoknál nincs? Hogy is van ez?" Miért ne lenne? Értelmetlen a kérdés, vagy a káoszelmélet alkalmazásával nem vagy tisztában?
"Nem érted mi a problémám. Nem mondtam hogy probléma az hogy próbálunk feltételezéseket felállítani, de amíg nem bizonyították be vagy sem nem cáfolták, ez nem tudás. Ezt úgy hívják feltevés vagy fantáziálás, vagy akármi." Vagy más néven elmélet. De ezt õk se tagadják, hogy csak elmélet, nem tudományos tény. De attól ez még tudás, mert ezek a tudósok sokkal közelebb járnak a valósághoz, mint te vagy én. Még akkor is, ha nagyon messze járnak még. Kis tudás is tudás.
"Biztos léteznek ha egy galaxis élettartalmát nézzük."
Valaki itt szokta mondogatni mind meghalunk. A galaxisok is lehet. Voltál már planetáriumban? Iszonyatosan élethû tud lenni. Pedig nem is a valóságot mutatja, csak fények egy háttéren...
végtelen sok elméletet lehet gyártani végül is...mi van, ha egy játékban vagyunk, és a naprendszer körül egy vászon van amire mindent vetítenek? Ameddig nem megyünk oda nem fogjuk tudni. De ezt te is írtad ahogy olvasom :)
Az a gáz szerintem ebben az egészben, hogy a sötét anyagra a galaxisokban található csillagok (mint látható anyag) mozgásából következtetnek.
Van erre más magyarázat is, ami esetleg nem tételezi föl egy olyan egzotikus anyag létét, amirõl még szinte semmit sem tudunk.
Más magyarázat lehet, hogy az alapvetõ kölcsönhatások, erõk, mint amilyen a gravitáció, vagy a mágneses mezõk hatása, nagyléptékû viselkedésérõl nem tudunk mindent, eleget.
Ha a relativitás elmélet ilyen léptékben már nem úgy viselkedik, mint kicsiben, akkor nem kell föltételezni ilyen anyagot. Vagy esetleg létezik valami szuper mágneses mezõ a galaxisokban, amit eddig még nem érzékeltünk, vagy nem tulajdonítottunk neki jelentõséget, akkor szintén kiesik a sötét anyag a képletbõl.
Van olyan elmélet is, hogy pl. a fekete lyukak sem jutnak el az abszolút szingularitásig, van struktúrájuk, mert a kialakuló mágneses/elektromos erõterek megakadályozzák, hogy totálisan önmagába zuhanjon az anyag.
Egy elvont agyament ötlet: Mi van ha a többi galaxis fénye létezik már csak és mi ezt most ezt vizsgálgatjuk. Azt hisszük léteznek, és az egész tágulás hisztéria csak azért van mert csak a fény távolodik? Persze nem hiszem hogy így van, csak így kávé elõtt bevillant egy ilyen gondolat.
A sötét anyag körül elég komoly elméleti problémák vannak. Addig meg nem szabad hinni a sötét anyag meg energia létében.
"Bizonyos szempontból a távoli galaxisokat könnyebb vizsgálni, mint a sajátunkat, mert a sajátunkból belülrõl nemsokat látunk. A távoliakat meg teljes egészében látjuk, és nem csak egyet, hanem akár többezret is összehasonlíthatunk."
Meg hát azt senki nem tudja ellenõrizni. De ha már a naprendszerbeli bolygókról új dolgok derülnek ki, hogy lehet egy olyan galaxisról véleményt vagy tényeket alkotni amikor még az egyes naprendszereit sem látjuk. Még az sem bizonyított tény, hogy léteznek! A TV is fényeket bocsájt ki... :)
"A mûhold becsapódási helyét pedig a káoszelmélet miatt nem ismerhetjük..."
Ez az elmélet(!, na ismétlem elmélet) csak a mûholdaknál van? Galaxisoknál vagy egyéb objektumoknál nincs? Hogy is van ez?
"Amúgy hülyeség, hogy kevesebbet tudnánk. Az is plusz tudás, ha valamirõl rájövünk, hogy mégsem úgy mûködik ahogy sejtettük, mert egy lehetõséget kizártunk."
Nem érted mi a problémám. Nem mondtam hogy probléma az hogy próbálunk feltételezéseket felállítani, de amíg nem bizonyították be vagy sem nem cáfolták, ez nem tudás. Ezt úgy hívják feltevés vagy fantáziálás, vagy akármi.
Bizonyos szempontból a távoli galaxisokat könnyebb vizsgálni, mint a sajátunkat, mert a sajátunkból belülrõl nemsokat látunk. A távoliakat meg teljes egészében látjuk, és nem csak egyet, hanem akár többezret is összehasonlíthatunk.
A mûhold becsapódási helyét pedig a káoszelmélet miatt nem ismerhetjük. Egyszerûen a mérési hibahatáron belüli változásai a pályájának és a légkörnek akkora változást okoznak a becsapódás helyében, hogy ez lehetetlenné teszi a kiszámítását. (A légkör sem szabályos gömbszerû, hanem valahol vastagabb, valahol vékonyabb...)
Amúgy hülyeség, hogy kevesebbet tudnánk. Az is plusz tudás, ha valamirõl rájövünk, hogy mégsem úgy mûködik ahogy sejtettük, mert egy lehetõséget kizártunk.
Mindig elképeszt ha egy tudomány rengeteg fényévre levõ galaxisokról állapít meg szerintük tényeket, miközben a naprendszerünben található objektumokról is sok újdonság derül ki. Arról nem is beszélve hogy megint lezuhan egy mûhold és képtelenek szimulációk alapján megmondani hol fogja ezt megtenni, márpedig nem hiszem hogy egy bolygó vagy ne adj Isten egy galaxis egyszerûbb szerkezet mint egy mûhold...
Mi van akkor, ha a törpegalaxisokban még nem jutott oda a dolog, hogy legyen mag? Lehet csak ez után alakul ki és ha eleget tudnánk várni, akkor észlelhetnénk a barackmagot ;)
Ha valamit nem értesz szabadulj meg tõle. Ez viszi elõbbre a világot.