A cikkhez: a tömeg-energia ekvivalencia elve valóban sérülne, vagy csak szófordulat gyanánt írtad bele?
#29: A rel szerint - majd jön BValek úr és kijavít - ez egymáshoz képest mozgó, vagy gyorsulva mozgó inerciarendszerekben egymáshoz viszonyítva eltérõ ütemben telik az idõ. Bizonyítani semmi sem bizonyítja - a fizikában semmi sincs bizonyítva, a matematikában és a jogban van bizonyítás - a rel ezen jóslatát az eddigi kísérletek és jobbára csillagászati megfigyelések támasztják alá.
Az idõrõl egy érdekesség, Lee Smolin professzor úr magyarul Mi a gubanc a fizikával? címen megjelent könyvében - ami nagyrészt a leírás szerint tarackszerûen burjánzó és maga mellõl mindent kipusztító húrelmélet-közösség kritikája - ír néhány érdekes dologról is, többek között felveti, hogy a komplett nyugati civilizáció idõrõl alkotott fogalmát rossz irányba vitte az, amikor valaki egy mozgást az idõ függvényében ábrázolt, vagyis úgymond az idõt térszerûsítette. Magánvéleményem is az, hogy kicsit keveset foglakkozunk az idõvel.
#28: Hittel nem vitatkoznék, de ismereteim szerint semmi sem támasztja alá, hogy a tájképek valódi fizikai tartalommal rendelkeznek, nem csupán matematikai délibábok. Ismereteim szerint pusztán a valószínûségek alapján gondolják ezt, de ilyen alapon mi egy szupercivilizáció szuperszámítógépén futó szuperszimulációban élünk. (Aztán lehet, hogy tényleg..)
Einstein elmélete pedig jó. Mint minden fizikai elméletnek, a relnek is megvan a maga értelmezési tartománya, amelyen belül érdemes használni, és amelyen belül jól mûködik. A kezdetektõl - a vele párhuzamosan szárba szökkenõ, a maga területén megintcsak kiválóan mûködõ kvantumelmélettel való köszönõ viszony hiányából - látszott, hogy nem a mindenség végsõ elméletét sikerült megtalálni, csak egy, a maga korlátai között a téridõ irtózatosan jól mûködõ leírását. Most talán annyi történik, hogy sikerül végre olyan jelenségeket találni, amelyek nem magyarázhatóak a rellel, és végre el lehet kezdeni a relt meghaladó elméletek között a megfigyelések során tapasztaltakat felhasználva válogatni. Ahogy egy kollega fogalmazott, most jön a tömegmészárlás a szeretve dédelgetett vesszõparipák között.
De, ettõl Einstein mûve az emberiség legnagyobb szellemi teljesítményei közé tartozik.
Visszatérve a cikk témájához, talán ez volt a harmadik méréssorozat, ahol a fénynél gyorsabbnak látszó neutrínókat mértek, az elsõ talán a hetvenes évek közepén volt, és összességében az a mérési elrendezés pontosabb eredményt adott, mint a mostani.
Mindezekbõl kiindulva osztom John Learned véleményét.
Ha ezekben a mérésekben hiba van, akkor egy, az összes neutrinó méréssel kapcsolatban fellépõ alapvetõ, elemi hibáról van szó, tekintve, hogy eddig mindez három, egymástól térben és idõben messzire lévõ kísérletnél is felbukkant.
Nagyon tévedsz, barátom. Az idõben pont ugyanúgy lehet elõre, mint hátrafele menni... Ajánlom olvasásra "Hogyan építsünk idõgépet" c. könyvet.
Azt árulja el nekem valaki, hogy miért hozták kapcsolatba az idõt a fény sebességével? Milyen bizonyítékok alapján gondolják, hogy a fény sebessége hatással van az idõre (bizonyos sebességnél lassul az idõ/gyorsul stb.)? És ha valóban hatással van rá, mi bizonyítja hogy nem lehet annál gyorsabban haladni?
Ezért nagyon érdekes ez, mert ugye a tömeggel rendelkezõ Neutrínó részecske gyorsabban megy a fénynél (ami kizárt Einstein szerint) akkor bukik az egész mostani fizikánk. És bizony mindent újra kell gondolni. "De ha le tudnád hagyni a fényt, akkor láthatnád a múltat, és olyan dolgokhoz is visszaérhetnél, amik már megtörténtek. Itt a probléma." Én ebben nem látok problémát. Abban "hiszek" amit a kvantummechanika "súg". Minden létezõ lehetõség és variáció ami megtörténhet az meg is történik valahol.
De azt a tényt már nem tudod megváltoztatni hogy kiugrik az erkélyen, vagyis a múltat nem változtatod meg, hanem egy esemény kimenetelét tudod esetleg befolyásolni.
Csak az extra dimenziókkal az a baj, hogy semmi jelét nem találják a részecskegyorsítóban. Ahogy Higgs bozont sem találják ami kellene a standard modellnek.
Geocentrikus világkép matematikája is nagyon jól mûködött, bár a valósághoz semmi köze nem volt.
Igen, ez egy érdekes kérdés, hogy ha az 1-v^2/c^2 negatív lesz, akkor mi lesz az idõvel. Mert hogy ennek a gyökne nem egy negatív szám, hanem egy imaginárius... Viszont ha látod hogy valahol történik valami, akkor elvileg tetszõlegesen kicsi idõ alatt oda tudsz érni, hogy azt megváltoztasd. Pl. ha látod hogy valaki kiugrik az erkélyrõl, akkor elvileg akármilyen messze vagy, elkaphatod, mert ha nagyon gyorsan mész, akkor a távolság-kontrakció miatt nem kell átlépned a fénysebességet. De ha le tudnád hagyni a fényt, akkor láthatnád a múltat, és olyan dolgokhoz is visszaérhetnél, amik már megtörténtek. Itt a probléma.
Igen, ez egy lehetséges elméleti magyarázat az olasz kísérletre. Ha létezik/nek extra dimenzió(k), akkor a neutrínók abban közlekedhetnek, távolságokat vághatnak le.
Mivel a fénysebbegése minden megfigyelõ számára egyforma ezért mindenkinek az órája az õ saját idejét mutatja (hiszen van aki gyorsabban halad van aki lassabban aki gyorsabban megy annak nyilván lassabban aki pedig lassabban annak nyilván gyorsabban az ekvivalencia-elv miatt a nagy gravitáció olyan mintha egy gyors rakétában ülnél a kicsi meg olyan mintha egy lassúban nagyjából persze) . Na most ha fénysebsebégre gyorsulok akkor az én idõm megáll egyszerûen nem telik (fekete lyukak) ha én viszont gyorsabban megyek a fénynél akkor mi történik az idõmben? Sokak szerint ilyenkor visszafelé kezd el járni az óra. Persze én is csak amatõrködöm, de ez a kísérlet nagyon "izgat" ha igaz Einstein elmélete biztosan nem jó. Hiába bizonyítja rahedli kísérlet!
Képzelj el egy sík lapot. Rajzolj rá két pontot: A és B. Síkon ezeknek jól adott a távolságuk. Kapcsoljuk most be a gravitációs teret: a sík meggörbül, és az a vonal, amit A és B közé rajzolunk már nem (feltétlenül) lesz a legrövidebb út, de lesz helyette egy vagy több másik. Ha viszont a síklapból ki tudnánk lépni, akkor elõbb eljutnánk A-ból B-be, mint ha a lapon akarunk utazni. Ha nem érezné a görbületet, akkor számára a síklap nem lenne ott, mehetne ezen a rövidebb úton.
Annyire nem, hogy korábban volt cikk, hogy a fényhullámban vannak olyan részek amik idõnként átlépik a fénysebességet, bocs ha nem pontosan írtam, de pont itt az SG-n volt errõl szó.
Arról már nem is beszélve hogy a kvantum összefonódott részecskék között nem hogy 60 ns-kel gyorsabban terjed az információ, hanem azonnal.
Szerintem a fény sem halad mindig ugyanazon sebességgel, mint ahogy az ember sem sétál mindig egyenletes sebességgel. Csak valahogy meg kellett határozni egy fix értéket amivel számmolni lehet.
Hogy érted azt, hogy nem érzik? A gravitációtól nem a testek görbülnek meg, hanem a tér. A geometriát változtatja meg, az egyenesek mások lesznek.
tudod nem mindenki fizikus, tudományos zseni és nem tanult vagy olvasott sokat ezekrõl a dolgokról. Ezért ne zavarjon, hogy nem mindenki úgy gondolkodik mint te vagy einstein.
Én azt nem értem ha valami gyorsabb a fénynél az miért lesz egyenlõ az idõutazással, max az információ hamarabb ér el egyik helyrõl a másikra mint a fény , de miért menne visszafelé az idõ?
A jelenségre jóval egyszerûbb magyarázat is létezik, mint az idõutazás, bár ez más elméletet sértene, nevezetesen az általános relativitást. Viszont az ált. rel. kevésbé erõs lábakon áll, mint a spec. rel. Ez a gyengébb láb az ekvivalencia elv. Nagyon pontosan kimérték mindenféle anyagra, DE senki nem ellenõrizte pl. szubatomi részecskékre, mint amilyenek neutrínók is. Mi van akkor, ha a neutrínók egyáltalán nem érzik a Föld gravitációs görbületét? Így az az út, amit õk bejárnak valójában rövidebb lenne. Itt meg kellene állni egy pillanatra, mert azt viszont tudjuk, hogy a fotonok érzik azt. Az atomok is. A neutrínók miért nem? De az ötlet továbbgondolható.
Úgy látom nagy tévedések vannak itt a fejekben a relativitással kapcsolatban. A relativitás elve a következõ: két vonatkoztatási rendszerben végzett kísérletek eredménye ugyanaz. Akkor is ha mozognak egymáshoz képest (de nem gyorsulnak). Tehát hogy egy "álló" ûrhajón csinálok valamit vagy egy mozgón, az mindegy. Ugyanaz lesz az eredmény. Persze azért írtam idézõjelbe, mert mihez képest állhat? A másik axióma, hogy a fénysebességet minden megfigyelõ fénysebességnek méri. Az álló ûrhajó elejétõl a végéig is ugyanannyi idõ alatt jut el a fény, és a mozgó ûrhajó elejétõl a végéig is. Függetlenül attól, hogy a fény kibocsátója milyen sebességgel haladt. Ebbõl a két dologból következik minden, amit a relativitás állít. Más megfogalmazással élve: nincs abszolút kijelölt koordináta rendszer, és a fény minden megfigyelõ számára fénysebességgel halad.
Azért, mert a neutrínók visszautaznának az idõben és megakadályoznák.
mondok egy hülyeséget. Ha ezek a neutrinók képesek lennének utazni az idõben, mért nem dobnak be valakit abba a gyorsítóba. (meghalna?) LEhet hogy szétbombázza a testét, atomokra és összerakódik a múltban vagy a jövõben.
"Igen sokan ezt szajkózzák már ezer évek óta, az idõ nem abszolút, direkt mérhetõ valami, még annyira sem mint egy kiló kenyér. Illúzió, vagy ahogy itt helyesen van megfogalta willcox "amivel a változás mértékét fejezzük ki". Nem dimenzió." De az. A relativitáselmélet alapja az az állítás, ami szerint minden vonatkoztatási rendszerben azonosak a fizikai törvények. Ha áttérünk másik vonatkoztatási rendszerbe, akkor az eredeti rendszer sajátideje tûnik lassabbnak. (ha elrepül elõtted egy óra, akkor az az õ álló rendszerének a sajátidejét mutatja) A gravitációs tér a téridõ görbületébõl jön, nem összetévesztendõ a vonatkoztatási rendszer-váltással.
Igen sokan ezt szajkózzák már ezer évek óta, az idõ nem abszolút, direkt mérhetõ valami, még annyira sem mint egy kiló kenyér. Illúzió, vagy ahogy itt helyesen van megfogalta willcox "amivel a változás mértékét fejezzük ki". Nem dimenzió. Ha az óra elkezd lassabban járni, az nem jelenti azt hogy lelassúlt az idõ, lehet csak a gravitáció nõtt meg és a fogaskerekek nehezebben mozognak. Ez érvényes lehet az atomi szinten is, de ez nem jelenti azt, hogy más "idõ-sík"ra került vagy kiszakadna a mi téridõnkbõl. Ami nincs abból nem lehet kiszakadni. A változási gyorsaságot atomi szinten talán nagyon le lehet lassítani egy erõs gravitációs mezõvel, de egy bizonyos ponton túl, nem visszafelé kezd folyni az idõ, hanem felszakad az atomok struktúrája. Az Einstein már ott összezagyválta a dolgot amikor a fénysebességet mint abszolútumot állította be. Holott már elõtte megmondták a világegyetemünkben semmi sem állandó. Valószínûleg emiatt a fénysebesség sem. Kitalálta a térnek nincs szerkezet, illetve mégis van hiszen a gravitáció "torzítja". Talán ha nem einsteini alapokon próbálnának magyarázatot találni a mérési eredményekre sikerülni. Vissza kellene kanyarodni az Einstein elõtti fizikai elméletekhez.
ja és reflektálva a szokásos kommentháborúkhoz itt: mindenki a személyes véleményét írja le itt, nem kell azonnal nekieseni mindenkit lehordani az "értelmi szintjével" kapcsolatban. Lehet hogy te okosabb vagy mert fizikus, etc. vagy (aminek örülök sõt több fizikus kéne az országba/világba), de ha lecseszel mindenkit hogy miért hibás a gondolatuk azzal nem sokat segítesz. ha elmagyarázod akkor már inkább.
Úgy tudom a húrelmélet (vagy valamely más elmélet) szerint az idõ két irányú, és nincs igazából kitüntetett haladási iránya, csupán véletlen hogy épp erre (esetünkben elõre) halad.
persze ez lehet hogy mást jelent, nem értek a témához, csupán érdeklõdõ vagyok!!! :)
"Einstein elmélete magyarázatra szorul, egy neutrínó vagy bármi más, ami nagyobb sebességre képes a fénynél ugyanis képes lehet visszafelé haladni az idõben." - ez szimplán baromság. Attól, hogy valami gyorsabb a fénynél, még nem megy az idõben vissza. Az idõ EGYIRÁNYÚ, épp ezért idõgép sem lehet. Az idõ egy fizikai segédfogalom (nem dimenzió, ahogy azt sokan - tévesen - harsogják), amivel a változás mértékét fejezzük ki. A változások nem visszafordítható folyamatok.
"Einstein (és az elmélete) sosem állította, hogy nem lehet a fénynél gyorsabban menni, csak azt, hogy a fénysebesség egy határérték AMIRE nyugalmi tömeggel rendelkezõ test NEM GYORSÍTHATÓ." - tegyük hozzá gyorsan, hogy nem is lassítható. Tehát, ha valami gyorsabban menne a fénysebességnél, akkor nem lehetne fénysebességre lassítani, legalábbis a képlet szerint.
A magyaroknak pedig sikerült a világon elsõként reprodukálni az energia termelõ hidegfúziót kémcsõben. Utána közölték amerikában, hogy bocs tévedtünk, nem az volt...
Már megint ez a hülyeség, komolyan mondom, hetente! Einstein (és az elmélete) sosem állította, hogy nem lehet a fénynél gyorsabban menni, csak azt, hogy a fénysebesség egy határérték AMIRE nyugalmi tömeggel rendelkezõ test NEM GYORSÍTHATÓ. Képtelen vagyok felfogni hogy gondolhatják a két állítást ekvivalensnek emberek.
Ha pl. én azt mondom, hogy a gravitáció mindíg a Föld tömegközéppontja felé hat, s ezért minden test arrafelé mozog, akkor igazam van, de ez mégsem jelenti, hogy nem lehet a testeknek más felé menni.
Én az olaszokat egy ritka pofátlan népségnek tartom. Lehet, hogy errõl szól az egész: csináltak egy direkt hibás gépet, a hibákról nem nyilatkoznak, aztán róluk cikkezget fél világ.