Azért ez az egész nem ennyire egyszerû. a hitel és az eladósodottság a gazdaság motorja, teljesen természetes és semmi baj nincs vele, ameddig befektetési és nem felélési céllal teszik ki a nagy részét. hogy mást ne mondjak az összes gyerek hitelben kap mindent tanulmányai befejezéséig. mennyibe kerül egy gyermek (normális) felnevelése? mind a szülõ, mind az állam részérõl rengetegbe. más kérdés, hogy sem a szülõ, sem az állam ezt nem direkt módon kéri vissza a gyerektõl. az állam abban bízik, hogy az az ember hála az iskolázottságának, valami hasznosat fog csinálni és adót fizet, a szülõ meg abban, hogy majd az unokájának fogja visszaadni a gyerek(ahogy õ is a szüleitõl kapta).
A gond akkor kezdõdik amikor hitelben plazmatévét kérünk a jézuskától, hogy jobban élvezhessük a fradi-újpestet fullhádéban, de értékteremtõ hatása az nincs (közvetve amúgy még ennek is van, mert a plazmatévé gyártó cég így majd több munkást tud alkalmazni, akiknek így lesz pénze vásárolni).
Kínában meg közvetve az állam a fõ hitelezõ, de a lényeg ugyanaz (hogy csak egy példát említsek, Huawei).
"Ez teljesen mindegy, akkor gépgyártó béla számláján fog megjelenni ez az összeg mint betét."
Nem mindegy, mert ebben az esetben nem a bank teremtett pénzt, hanem a Gépgyártó Kft termelt értéket. Az pedig ugye nem pénzügyi manipuláció, meg nyerészkedés, hanem igazi termelés, mint egy ház felépítése, egy autó legyártása, stb. Tehát a bankrendszer ebben az esetben a termelést támogatta, nem spekuláció történt, hanem termelés.
Csak azért kényszerítettem ki ezt a számoljuk csak ki és vezessük le számokkal játékot, mert célszerûbb volt érvekkel megcáfolni azt a téveszmét, amit tudatosan gerjesztenek szkeptikusok, összeesküvés hívõk, hogy félre vezessék az embereket, mint odavetni, hogy ez baromság, ezt nem érted, stb..
Ugyanis a multiplikátor nem az, amit ezek az "elméletek" sugalnak.
Látraszóló betéteket nem hitelezhet a bank egyébként sem, csak a lekötött betétekbõl. Számlapénzbõl csak a saját tüke rejéig hitelezhetnek, vagy még addig sem. Nem véletlen, hogy a látra szoló betétek kamata 0,5%, a lekötéseké meg egy nagyságrenddel nagyobb.
Bizony. Abba is érdemes belegondolni, hogy most nálunk a végtörlesztés miatt kialakult mizéria miatt alig van valakinek pénze, de akinek még most is van, az nagyon olcsón be tud most vásárolni, az eladni kívánt lakásokból/telkekbõl/kocsikból.
Ez teljesen mindegy, akkor gépgyártó béla számláján fog megjelenni ez az összeg mint betét. A vége mindig az, hogy 10 forint betétbõl bemegy 3 forint a nemzeti bankba és ki lesz hitelezve 30 forint. Ez amúgy önmagában még nem gond, mert amikor a sor végén álló törleszt akkor visszagöngyölödik az egész és zárul, csakhogy ha valaki nem fizet a sorban akkor az egész vonal dõl a p.csába.
Na ez történik most a világban. A görögök nem tudnak fizetni, de a görögöket a franciák hitelezték ámde a francia bankok a német bankoktól vettek fel ehhez hitelt és igy tovább ráadásul ilyenkor a kihitelezett pénzek összeadódnak mert mindenki a pénzét akarja.
Volt arra is példa, hogy a kicsi ette meg a nagyot. Bár igaz, nem a válságban, de a pénzpiaci manipulációkkal.
Volt egy magyar sikerszoftver, a Recognita. Karaktereket, kézírást ismert fel. Beszkenneled az írást, és megjelenik a gépen, mintha begépelted volna. A tengerentúli konkurense elterjesztette azt az álhírt, hogy az MS az Officba líszenszeli a szoftverüket, és felszaladtak a részvényáraik. Piacra dobtak pár sajátot, és felvásárolták a Recognitát, akinek a részvényeik pénzügyi befektetõk kezében voltak, akik beijedtek, hogy lesöpri õket a konkurencia. Mire kiderült, hogy az MS-nek nem áll szándékában semmiéle líszenszelés, már a szélhámosoké volt a Recognita. Persze széttárták a kezüket, hogy a hír nem tõlük eredt...
Ezert kellene a lekotetlen bankszamla osszegekre 100%-os tartalekot eloirni. Tehat ha nem kotom le a penzt, akkor az legyen meg fizikai penz formajaban a banknal. Ellenkezo esetben tenyleg annyi virtualis penzt ad kolcson a bank amennyit akar. Senki nem tudja ellenorizni, hogy egy bank a sajat szamlajahoz nem ir hozza par nullat. Csak akkor derul ki, hogy nincs fedezetuk, amikor tul sok ember probalja kivenni a penzet es kiderul, hogy a banknak nincs is annyi penze, de soha nem is volt. Ha le van kotve a penz, akkor az egy befektetes, mondjuk ugy hogy kolcson, ahol ha a bank nem fizet, akkor vegre lehet hajtani rajta. Igy megoldhato lenne, hogy mind az emberek, mind az allamok mindik tudjak, hogy hol van a pezuk. Tovabba meg kellene akadalyozni, hogy a kolcsonadott penzt tovabb kolcsonozhessek, ezzel eloallitva egy banki korbeartozast. Ezt legjobban a betetek (azaz a bank altal felvett kolcsonok) szabalyozasaval lehetne megoldani. Igy a bank nem vehetne be lekotott szamlara tobb penzt mint amennyire szuksege van, viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana) Ha ezt egybekotnek a hataridos tranzakciok tilalmaval, akkor nagyjabol stabilizalni is lehetne a penzpiacokat. Lenne hitelezes, csak korrektebb, ellenorzottebb formaban es minden allam mindig tudna, hogy hol van az utolso fillerig az osszes penze. Ha egy banknal tobb virtualis penz keletkezne mint amennyi fizikai keszpenztartaleka van, akkor azonnal kiderulne, hogy csalt. Ez a virtualis penz fizikai fedezetenek eloirasat jelentene, ami visszadna az allamok kezebe a penztoke iranyitasat.
"Bankook százai dõltek be az USA-ban. Úgy, hogy voltak, de ma már nincsenek."
Hm... Az megvolt hogy az állami pénzbõl kisegitett bankok vezetõi extra prémiumokat kaptak amiért csõdbe vitték a bankjaikat?... Gyanitom hogy annak a több száz banknak a felsõvezetõi több pénzt vittek haza 2008-2011 között mint elõtte bármikor...
"Pista bácsi és Juli néni betesz 100 forintot a bankba. A bank ebbõl képez mondjuk (pontosan nem tudom) 10% tartalékot a maradék 90 Ft ot kölcsönadja a pitypang KFT nek. Így pitypang kft számláján megjelenik 90 Ft amibõl a bank képez 10% tartalékot a maradék 81 Ft ot pedik kölcsönadja a tulipán kft nekakinek a számláján így megjelenki 81 Ft. stb stb stb."
Na itt bukik a modelled, mert a Pitypang Kft nem fog azért kölcsön kérni, hogy a bankszámlán hagyja a pénzt alacsonyabb kamatra, mint amennyit õ fizet érte. A Pitypang Kft azért fog külcsönt kérni, hogy gépeket, berendezéseket, nyersanyagot, telephelyet vegyen rajta.
Pista bácsi és Juli néni betesz 100 forintot a bankba. A bank ebbõl képez mondjuk (pontosan nem tudom) 10% tartalékot a maradék 90 Ft ot kölcsönadja a pitypang KFT nek. Így pitypang kft számláján megjelenik 90 Ft amibõl a bank képez 10% tartalékot a maradék 81 Ft ot pedik kölcsönadja a tulipán kft nekakinek a számláján így megjelenki 81 Ft. stb stb stb. Így teremtenek pénzt a bankok. A rendszer pedig azért mûködik mert te a bankban tartod a pénzt és nem a számládon, utalsz bankkártyával fizetsz stb. Valódi pénzt csak az esetek bizonyos hányadában használsz. A banki hitelek biztosítékait (jelzálog) pedig azért veszélyes megvonni a bankoktól mert ha pitypang kft nem fizeti vissza a 90Ft hitelt akkor az a pénz amit tulipánk kft nek hiteleztek abból a 90 Ft ból egy nagy kere nullát fog érni. Ekkor a bank elveszi Pitypang KFT telephelyét hogy az így keletkezett feszültséget enyhítse.
Akkor csak optimista vagy. :-) Pedig hamar eljön a harmadik. Az europai gettókban nyüzsögnek a bevándorlók. A munkát mégis kiszervezik a Távol-Keletre. És ehhez hozzájárul a CO2 mizéria is, hogy csökkentsük a kibocsátást. Hát persze, hogy a termelés kiszervezése felé hat ez... De csak papíron van ettõl kibocsátás csökkenés...
Nem, azt állítom, hogy a válságot minden társadalmi réteg megérzi. Vannak olyanok, akik nyernek rajta. Azért, mert megpróbálják kiaknázni a válság adta lehetõségeket (amit szerintem nagyon okosan tesznek). A befektetõk megpróbálják úgy alakítani a befektetéseiket és az üzleteiket, hogy nyerjenek rajta. A vállalkozások is elkezdenek új piaci réseket keresni-ha tehetik-hogy ne menjenek tönkre.
"Ezzel a szemlélettel sehol nem nõtt volna az életszínvonal. Márpedig nõtt, nem is egy helyen.."
Nem. Azt állítom hogy sokkal nagyobbat esik a szinvonal válság alatt mint amennyivel nõ a fellendülés alatt. Magyarán a fellendülés alatt egy lépést tesztünk elõre, majd egy válság során kettõt hátra. Ez az ami zavarja az embereket.
Pont, hogy kevesebbet tudnak kihelyezni, mint amennyit betétben elhejeznek náluk. Számold végig!
A rendszerbe a Manyika nénik és Pista bácsik beraknak ezer petákot. Mennyi pénzt lehet kölcsönadni abból a Pitypang Kft-nek? Maximum 800-at, ha a példában 20%-os tartalékrátát írnak elõ a bankoknak.
Ha az elsõ bank tovább adja a 800-at a másodiknak, akkor abból a 800-ból már csak 640 juthat el a Pitypang Kft-hez.
Ha azt mondod, hogy na de hát a második banknak is volt betétje, akkor a példában kell a Marika nénik és Pista bácsik mellett Ilona néniknek és Józsi bácsiknak is lenniük 1000 forinttal, na de akkor már 2000 forintból csak 1440 petákot hitelezhet a bankrendszer.
Így van, az emberek ezt látják és nem néznek a dolgok mögé. Konjuktúra idején azért a "pénzemberekhez" áramlik a pénz, mert õk vállalkoznak, az õ bevételeik nõnek nagymértékben. Válság idején pedig a gazdagabbak nagyobb tartalékaik vannak, amellyel kihúzhatják a válság végéig (már ha jól csinálják). Az emberek vakok és nem akarják észrevenni, hogy a vállalkozások is sorra csõdölnek be ilyenkor, a vagyonosabbaknak is meg kell húzni a nadrágszíjat, vannak, akik tönkre is mennek. Csak annyi a különbség, hogy nekik még vannak tartalékaik, az átlagembernek meg nincsenek, mert nincs mibõl.
Alapvetõen az egész politikai rendszer rossz. A pártoknak és a mögöttük álló gazdasági erõknek egyetlen céljuk van: megnyerni a következõ választást. Azután a holdudvarral élvezni az ebbõl fakadó elõnyöket. Ehhez persze kell a felelõtlen ígérgetés, sõt, ami még rosszabb, ha ezt a gazdaság erején felül meg is próbálják megvalósítani. Nem lehet büntetlenül adóban mindig alá ígérni, "adakozásban" fölé ígérni. Persze ehhez szükség van az egységsugarú választópolgárra is. A vége az a döbbenetes mértékû államadósság, amit ma görgetünk magunk elõtt a visszafizetés legkisebb reménye nélkül. Egyáltalán, miért lehetséges, hogy egy állam eladósodjon és bizonyos mértékig ezt normálisnak tekintsék? Ami ugye az EU-ban 60%.
Egyrészt te valószínûleg kicsit mást értesz pénzteremtés alatt, mint a közgazdaságtan, másrészt de, teremt, mert Mari néni 100 pénzegységébõl 1000 egységet csinál. Persze aztán a folyamat végén (hiteltörlesztés) meg is semmisíti a pénzt.
Nem. Az a példa azt mutatja hogy pityuka bácsi betesz 10 forintot a bankba, majd a bankok ebbõl kihiteleznek 15 forintot. Soha nem volt 15 forint betétjük, de mégis képesek többet kihitelezni.
Ez nem teremt pénzt. Ez csak azt mondja, hogy mennyit hitelezhetnek a saját betétállományukból. Azt a pénzt nem teremti a bank, hanem kölcsönkapja sok Marika nénitõl, meg Pista bácsitól, hogy kölcsönadja a Pitypang Kft-nek. Tehát a pénz már megvolt elõtte is.
"Az emberek egyszerûen nem értik a konjunktúra-válság periódusok szükségszerüségét"
Szerintem nem ezt nem értik. Hanem hogy a fellendülés idején miért csak egy kicsit élnek jobban és a válság idején miért sokkal rosszabbul...
És a megoldás is egyszerü, azért mert a fellendülés idején a pénz nem az emberekhez vándorol hanem egy tucat pénzemberhez, a válság idején meg nem a pénzemberektõl vonják el a pénzt hanem az emberektõl... Na ezért lesz általában összeomlás a vége meg háború.
"Utólag marha könnyû okosnak lenni. A válságok a kapitalizmus logikájából következnek, és lényegében elkerülhetetlenek."
Szerintem te azon kevesek egyike vagy, aki jártas a közgázban. Az emberek egyszerûen nem értik a konjunktúra-válság periódusok szükségszerüségét, amit elméletileg el lehetne kerülni, de a politikai rendszer olyan, hogy ez mégsem lehetséges, mert a politika mindig késõn reagál. Demagógia és bátortalanság miatt.
"Ha te ilyen okosnak hiszed magad a többitõl, akkor miért nem láttad elõre a bajt és miért nem kerestél megoldást a problémára? Szart se tudsz csak okoskodni meg lehülyézni a többit."
A közgazdaságtanban külön elméletek foglalkoznak a konjunktúra és válságperiódusok törvényszerû változásaival. Már írtam másnak is, hogy a jelenlegi válságot a politikusok okozták. Elvileg az is csoda volt, hogy ilyen sokáig volt konjunktûra. A válság meg törvényszerû volt.
Azért a megszerzett tudás terén csak óvatosan. Nagyon sok dolgot nem tanít meg egyes iskola sem. Te küldhetsz akármennyi diákot bárhova, az STS rendszer mérési adatit, gyártástechológiáját és egyéb titkos dolgokat nem fognak megtanulni sem lemásolni. Szürkeállomány alapjuk lesz erre.
Kína mindent próbál másolni, amire rátette a kezét. Viszont kolosszálisan nagy dolgot önerõbõl még nem csináltak...
Mi abban a lenézés, hogy tényeket közlök...? Egyébként meg bámulatos a fejlõdés, mert 1990 táján n+1 MiG-21 klónt hegesztették, ma meg Szu-27-et másolnak és van tényleg olyan saját fejlesztésük, bár most már Szu-27-et és 33-at másolnak. a J-10 sem teljesen saját kútfõbõl van, de az mégis inkább "kínai" termék, mint a J-11. (Bár a hajtómûve annak is orosz...)
Szerintem én határozottan az intelligencia mellett egy ismereti tesztrõl is beszéltem. És azt sem mondom, hogy jobb lenne úgy a világ, csak azt, hogy más. Egyrészt nem lenne a politikusok nyakán egy femagógiai ösztönzõfaktor, másrészt lenne rajtuk egy nyomás a teljesítményorientáltság felé.
"Milyen marhaság? A kereskedelmi bank tud teremteni pénzt. Bankjegyet nyilván nem nyomtat, de számlapénzt teremt. Errõl szól a bankrendszer."
Nem tud pénzt teremteni. Hitelezni tud, és akkor neki fizetnek kamatot. Ilyen alapon a betétesei is pénzt teremtenek, mert õk is kapnak kamatot. Igen, pénzpiaci mûveletekben is részt vehet. Nos abban az esetben sem teremt pénzt, csak kereshet. Ugyanezt csinálja egy pék is.
Téged az értelmes fórumozók közé sorollak. Akkor is oda foglak, ha nem értesz majd velem egyet. Szóval beszélhetünk a témáról.
"Figyu, vitatkozni lehet, elmondani a véleményedet lehet, de ezekkel a hozzászólásokkal nem sokat segítesz az álláspontod megvédésében. Vagy írd le hogy miért gondolod azt amit, vagy inkább ne írj semmit, de mások lehülyézése nem túl etikus, mit ne mondjak intelligens."
Leírtam, hogy miért gondolom azt, amit.
Annak a véleményének adott hangot, hogy nem helyénvaló, hogy devizaügyletekkel lehet pénzt keresni, és akkor pénz "teremtõdik".
Nem teremtõdik pénz, munka nélkül ebben az esetben, ugyanis egyáltalán nem teremtõdik pénz. Amennyit nyer valaki, annyit veszítenek mások. Ez egy zérus összegû játék. Szerintem ezt egy általános iskolás gyerek is érti, ha nem akasztotta még össze a bajszát a matektanárával.
Mond egy oltári nagy hülyeséget, és abból vezeti le a következtetéseit.
Abban igazad van, hogy a szavazati jog mellé nem ártana némi háttérinformáció a jelenleg zajló folyamatokról. Persze nem a szokásos bullshit, hanem a valódi probléma, és az azokra adható lehetséges válaszok, és azok következményei!
Viszont nagyot téved az aki azt hiszi, hogy magas IQ-n kívül nincs másra szükség, hiszen magas intelligenciával is lehet valaki sorozatgyilkos, elvetemült gazember, adócsaló, gyermekmolesztáló, folytassam? Gyanítom, hogy akik ide juttatták a világ gazdaságát, azok is magas intelligenciával rendelkeznek, viszont jóindulattal, empátiával, lelkismerettel nem nagyon! Szóval ha magadat a lelkiismeret nélküli 10%-ba sorolod, ám legyen, de én azért annyira büszke nem lennék rá...
"Erthetetlen, hogy ez a mai rendszer hogy lehet mukodokepes azok utan ami az elmult evekben tortent. Onnantol kezdve hogy a bankok penzt teremthetnek az allam szerepe csak formalis, fingot nem tud tenni erdemben."
A bankok (kereskedelmi bankok) nem tudnak pénzt termelni. Pénzt keresni tudnak, mint egy pék vagy fodrász.
A pénzt teremteni a jegybankok tudnak. Nálunk az MNB.
Mivel az alapfelvetésed téves, így a következtetéseid semmilyen formában nem támasztják alá.
Persze jöhetsz azzal, hogy a tõzsdére gondoltál. Nos, a tõzsde sem teremt pénzt. Az meglévõ javakat értékel. Most jöhetsz azzal, hogy a határidõs piacok. Nos, azok sem teremtenek pénzt. Az egy zérus értékû játék. Amennyit nyernek egyesek, annyit veszítenek mások.
Egyébként megkérdezhetem, hogy honnan veszed ezt a marhaságot, hogy a bankok pénzt termelnek?
"Azért a sok okos doktor közgazdász mégiscsak teljesen hülye ha nem látták elõre a lehetséges következményeket vagy nem léptek közbe idõben."
Az alapvetõ tévedésed az, hogy nem a közgazdászok okozták ezt a válságot, hanem a politikusok. Lehet mutogatni a pénzemberekre is, csak ugye õk meg a pillanatnyi érdekeik szerint cselekednek. A közgazdászok azok nagyon is látták, hogy mi lesz. Egyébként a közgazdaságtan szerint törvényszerû a válságok és a konjunktúraidõszakok váltakozása. Külön fejezet ez egy közgáz tankönyvben.
A közgazdászokra pont a recesszió alatt van a legnagyobb szükség. Ugyanis a kiutat õk tudják megmutatni. De amikor megint beindul a szekér, akkor megint figyelmen kívül fogják õket hagyni. A politikusok demagógiából, a pénzemberek meg a saját üzleti érdekeik miatt.
Ez így érthetõ? Mármint túl tudod magagad tenni azon a tényen, hogy tévesen tudtad, hogy kik a közgazdászok? Nem a politikusok, és nem a pénzemberek.
Igen, és ha lehet olyat, akkor a 10-be. Baj ez? Az emberek zöme annyit ért a gazdaságtanhoz, hogy be tud fizetni egy "sárgacsekket" a postán. A világ fontosabb országait nem találja meg egy vaktérképen. De dönteni, hogy merre haladjon a világ, közvetve jogosult a szavazatai alapján. Ezért van az, hogy nem is arra megy a világ. Négy évente szépeket mondanak neki, és mivel az elve baromság, nem is lesz belõle semmi. Idõ közben meg tesznek nekik szép gesztudokat, aminek meg megint nincs szép vége.
Meg tudnád fogalmazni, hogy most miben nincs igazam? Nehéz lesz.
Nagyjából igen, sajna nálunk a kutatások divergenciát szoktak kimutatni. Persze ennek fõként nem a forint az okozója. De ha egy ország önmagában nem alkot optimális valutaövezetet (azért általában teljesülnek a feltételek egy országon belül, nálunk is), akkor nem lesz hatékony az egységes monetáris politika.
"Ellenpélda? A japók pl. licenszgyártották az F-15 gépeiket és amennyire így megmondom max. a hajtómûveket kapták meg, de talán azokat is maguk gyártották le és a gépeket is õk szerelték össze. Viszont ettõl még nem õk fejlesztették ki a gépet..."
Masik pelda. Anno vettek egy ipari robotot, szetszedtek es elkezdtek masolni. Ma oket masoljak masok. Hasnlo volt a vonatokkal is, megvettek par licenszet az amerikai budd-tol, ami azota nagyjabol meg is szunt. Most ott tart az usa, hogy a legtobb motorvonatot es metrot a japantoktol veszik, a regi budd gyartasu jarmuvek helyere, mert nincs mas. A technologiat pedig a japanok tovabbfejlesztettek modernebb gyartasi technologiakkal, bar az alap felepites azonos maradt.
Kina is megjelent az uj szuperszamitogepevel, ami valojaban egy modern technologiaval legyartott 1981-bol szarmazo processzor architektura. Viszont bevalt es olcson elerheto. (olcsobban mint az arm csalad) Tovabbi kinai trukk, hogy a legtobb muszaki szakokra jaro hallgato az amerikai es kanadai egyetemeken kinai szarmazasu vagy eleve kinai allampolgar. Aranyaiban nincsennek sokan, mert bolcseskarra pl. nem nagyon mennek, tehat az osszletszamuk a helyi diakokhoz kepest nem jelentos. Viszont a vegzos mernokok jo resze mar kinai. Ez akkor valik gondda, amikor vagy a vegzes utan, vagy par ev nyugati tapasztalatszerzes utan visszamennek kinaba es onnantol a kinai allam fejlodeset segiti a tudasuk. Ezen kulfoldon tanult mernokok oktatjak utanna a helyi egyetemek hallgatoit. Igy gyakorlatilag kb. 1 generacio alatt elerhetik a nyugati tudas szintet, mindezt ugy, hogy nyugaton nem marad helyi szaktudas, tehat az ipari gyarto tevekenyseg utan mar a mernoki munkat is kinaban vegzik.
"mintegy arra célozva, hogy ma is be kellene tiltani a hitelezést. Kissé furcsa helyzet alakulna ki a gazdaságban, ha a bankok nem adnának hiteleket. Akkor lenne csak igazán nagy szívás."
Nem a hitelezest tiltanak be, csak a bankokat. Egy allam is adhat hitelt, cserebe pedig tulajdonreszt kerhet. Ezt teszi kina is, igy egyfajta allami kapitalizmust hozva letre. Ezt a modellt kovette jopar fasiszta allam is, peldaul olaszorszag. Ezzel all szemben a nemzeti szocializmus, ami a nemet modell volt a masodik vilaghaboru elott, tovabba a nemzetkozi szocializmus (kommunizmus), amit a szovjetek kovettek.
Szemely szerint en a szocialdemokraciat tartanam jonak, ami egy szocialista tarsadalmi modellt kovet piacgazdasagi kornyezetben, de a demokracia megtartasa mellett. Tehat mindenki vallalkozhat, hitelezhet es kereshet penzt, amig a tobbsegen ez jo, egyebkent meg ha valaki elkezd a nep ellenere gazdagodni, akkor cserepszavazas lesz (vagy ennek ujabb formaja a buntetoado). Az eu most valami hasonlora keszul, tehat valoszinuleg marad a demokracia, de a tobbseg erdekeben korlatozni kenytelenek a magantulajdont.
"Szóval ezzel a HUF-fal divergenciát idézünk elõ. A szegény megyék szegényednek, a gazdagok gazdagodnak. "
Kéne, kéne, ja. Azt azért megnézném, hogy hogy tartanál fixen egy pénz értékét, ha tudod, hogy: a rajta vehetõ dolgok értékei egymáshoz képest változnak ( ma más a kenyér/arany arány, mint mondjuk a második vh végén ), és tudod, hogy a pénz iránti kereslet az ország teljesítõképességének függvényében változik. Így elég nehéz. Persze lehet fixen tartani, arra van az alapkamat, az euró pl viszonylag fix, illetve viszonylag stabil évi 1-2 százalékos az infláció, az okosok szerint az az optimális.
"Az egyház hivatalosan is megtiltotta a hitelezést" - ezzel a végszóval a cikk elvesztette komolyságát, mintegy arra célozva, hogy ma is be kellene tiltani a hitelezést. Kissé furcsa helyzet alakulna ki a gazdaságban, ha a bankok nem adnának hiteleket. Akkor lenne csak igazán nagy szívás.
Szerintem nem kellene így lenézned Kínát. Én ismerek olyan egyetemi oktatókat akik idõszakosan kint oktatnak kínai egyetemeken, és mind arról számolnak be hogy Kínában gyakorlatilag futószalagin tolják ki a jó matematikusokat, mérnököket. Tehát meglehet hogy sok évtizednyi lemaradást kell behozniuk de tengernyi sok pénzt ölnek abba hogy rendelkezzenek egy olyan tudós réteggel akik képesek új dolgokat kifejleszteni és emellett persze próbálják koppintani is a dolgokat, ez természetes egy lemaradt ország esetében. Ugyanezt tette Oroszország Nagy Péter idején vagy Japán a 19-ik században. Egyébként a múlthéten kellett egy pekingi programozó munkáját véleményeznem és magam is elképedtem mennyire kifinomult módszerekkel oldotta meg a rábízott feladatot. Szóval a kínaiakat én nem fikáznám.
Én inkább úgy mondanám, hogy amerikai szellemi termék kínai kis kacsóval és ott levõ géppel gyárva. Ugyanis sanszosna nem Lin Ping elvtárs fejlesztette ki. :)
Kína katonai költségvetése csak az USA-énál kisebb (szerencsére az USA jelenleg még ellátja a világrendõrség szerepét), de õk valószínûleg könnyebben tudnák/tudják növeli mint az USA.
Abban nincs vitám, hogy R&D nem nagyon van Kínában, de sajnos ebben is igazuk van, mert ellopni valamit sokkal olcsóbb mint kifejleszteni. Attól még amit gyártanak Kínában (kvázi mindent), annak a gyártásához ott megvan a szaktudás, míg nálunk (már) nem feltétlenül. Meg azt kellene felismerni, hogy a munkaerõpiacon ugyanolyan verseny van, mint az árupiacon, és õk ebben egyszerûen jobbak. Különben nem õk gyártanának minden sz*rt. De azért attól még hogy hozzánk a gagyisz*rt hozzák, nem jelenti azt, hogy csak erre is képesek. Szerencsére eddig a tényleg csúcstechnológia megmaradt általában az anyaországokban, de már pl. a 10 éves tektronix oszcilloszkópom is kínai. 20 éve még az összeset az USA-ban gyártották.
És ez nem oldja meg a technológiai lassulás problémáját. Lehet hogy 15 évvel még mindig le vannak maradva, de ez a 15 év nagyon nem ugyanaz a 15 év, mint mondjuk 1985-ben.
A cikk maga amúgy buta, és rettenetesen felszínes. Gondolom a provokatív hangvétel csak a zsidózós kedvükben levõk felpaprikázására szolgál, meglepõ módon a hozzászólók nem haraptak rá. Van remény :)
A középkori államcsõdöket a mostani helyzettel hasonlítgatni nagyjából ugyanaz, mint hogy az ökrösszekér lényegében versenyautó, mert innen oda megy. Semmi, de semmi sem hasonlít az akkor és a mostban, mint hogy az államok szeretnek erejükön felül költeni. Ilyen analógiákra kár több szót pazarolni.
Teljesen érthetetlen az is, miért akarja egybemosni a nem-etikus banki magatartást az euróválsággal. A jelenlegi hitelválság felelõseként, ha van ilyen egyáltalán, leginkább egyes országok költségvetési politikáját és ezen keresztül politikusait lehet megjelölni, a bankoknak ehhez semmi köze.
Ráadásul az sem igaz, hogy ma a bankvezérek nem tartoznak felelõsséggel tetteikért, vagy hogy elkerülnék a felelõsségre vonást. A példaként felhozott Lehman vezetõsége például rossz döntéseket hozott, és el is nyerte méltó büntetését: csõdbe ment. Arra célozgat a cikk, hogy kívánatos gyakorlat lenne a csõdbe ment vállalatok vezetõit még fel is lógatni? Ezzel az erõvel meg mindenkit le is csukhatnánk, aki Lehman-részvényeket birtokolt. Nem egészen errõl szól a korlátolt felelõsség elve.
"nem kell különösebben dolgoznod érte és pénz keresel"
Hozzád hasonlóan a plebs nagy része baromira nem érti, hogy megmondani valami árát, az bizony rohadt kemény munka, sok kockázattal. Aki nem veszi komolyan, az az összes pénzét elveszti. Amikor te eladsz eurót meg veszel forintot vagy fordítva, befolyásolod a kettõ egymáshoz viszonyított árát. Ha nem tippelted meg helyesen, mi fog történni - tehát nem tetted hozzá a magad teljesítményét - akkor igen gyorsan el is fogod bukni.
Az összerakáshoz nem olyan nagy mûvészet. Svájc és Finnország is saját maga végösszerelte gépeit, holott soha egyik ország sem gyártott élvonalbeli vadászgépet. Legyártani valamit nos, az már igen. Teljesen más dimenzió a kettõ.
Példa? J-11 és Kína. Lassan gyártanak már teljesen saját J-11-et. Mennyi idõ után? Kb. 13 év. Ennek ellenére most rendeltek még azért ~1000 db hajtómûvet, mert egy '70-es évek végi szovjet (!) hajtómû másolása sem megy.
Ellenpélda? A japók pl. licenszgyártották az F-15 gépeiket és amennyire így megmondom max. a hajtómûveket kapták meg, de talán azokat is maguk gyártották le és a gépeket is õk szerelték össze. Viszont ettõl még nem õk fejlesztették ki a gépet...
Szóval akkor mibe fektessem a pénzemet, hogy valamennyi értékkel is rendelkezzek miután összeomlik a rendszer ? (föld, ingatlan nem jön szóba, mert annyi pénzem nincs)
A véleményt ne keverjük össze a döntési jogkörrel és hatalommal. Az orvosnak sem egy pék mondja meg, hogy hogyan operáljon, ezért ne kétbites természettudományos userek döntsék el pl. hogy hogyan kelljen fejleszteni a villamosenergia hálózatot. Nem vagyok pék, nem mondom meg, hogy hogyan süssön kenyeret bármelyik pék, de õ se pofázzon bele abba, hogy hogyan kell pl. távvezetéket tervezni...
Az a baj, hoy a történelemoktatást felhasználják szinte mindig, bizonyos célokra. Érdekes, hogy a magyar történelemrõl miért nem tanulunk olyan részletesen ahogy kellene, viszont a rómaiak nagyságáról pedig miért igen. Tán csak nem azért, hogy azt higyjük, ez mindig így volt, így lesz, és nincs ennél jobb...
Ott igen nagy baj van a történelem oktatásával, ahol ez a cél. Mi nem így tanultuk a történelmet. Úgy tanultuk, hogy megismertük az akkori világ lehetõségeit és korlátait, aztán megtanultuk, hogy ezekkel a peremfeltételekkel hogyan folyt a világpolitika. És igen, a történelem nagyon sokszor ismételte már önmagát, mert csak a díszletek változtak. Valószínû fogja is még.
Ahogyan le is írod, az egész történelem arról szólt, hogy azok, akiknek kezében volt a hatalom, hogyan igyekeztek azt megtartani. Hogy ezt a hatalmat pénz vagy fegyver biztosította-e lényegében mindegy volt. De Egyiptom létrejötte óta folyamatosan ez van. Kevés olyan nagy változás történt a társadalomban, ami ne szolgálta volna valamilyen befolyásos csoport érdekeit.
"Szokták példaként felhozni, hogy micsoda nagysebességû vasutaik vannak itt-ott. Azt persze smafu, hogy európai cégek építették õket..."
Az elso fazist, de mar azt is kinai cegek raktak ossze. A tobbi mar a japan es europai rendszerek masolata volt. Nem veletlen, hogy a japanok a legutobbi baleset utan kozoltek, hogy a masodik generacios vonatokhoz mar nincs kozuk, ugyanis kulsore ugy nez ki mint egy shinkanzen, de belul mar a lemasolt nemet technologia van, a karosszeriat pedig mar helyben terveztek. (ki van konnyitve, hogy olcsobb es gyorsabb legyen, cserebe 0-as /voroscsillagos/ a torestesztje)
"Azért a sok okos doktor közgazdász mégiscsak teljesen hülye ha nem látták elõre a lehetséges következményeket vagy nem léptek közbe idõben."
Lattak es de nem tudnak ra megoldast (jelenleg senki nem tud a kapitalizmus megtartasara jo modszert). A legtobben ezert ki is hasznaltak az osszeomlast, sajat hasznot szerezve az ismereteikbol. Ujabban ezt short-olasnak hivjak, ok talaltak ki mint egy negativ ossznyeresegu jatszma eseten a nyero strategiat. A kapitalizmus eredetileg 0 ossznyeresegu lenne, de a valsag miatt ez felborult. Az embereknek csak akkor jo, ha pozitiv a merleg, ekkor no a gazdasag es a gazdagsag is. Sajnos a jelenlegi osszeomlas eseten a legtobb nagytokes es kozgazdasz az emberiseg ellen jatszik es az a vicces helyezet allt elo, hogy most mar a politikusoknak is erdekuk az emberek megmentese. Persze tenni nem sokat tudnak, amig a kapitalista rendszer szabalyai szerint jatsznak, ugyanis az a hatalmat a penzhez kotni, nem az emberek tamogatasahoz.
Ez is egy legitim álláspont, csak akkor fejezzük be a képmutatást, és vezessünk be diktatúrát. Akkor ne álltassunk magunkat azzal, hogy demokrácia van... Ha viszont elfogadtuk a demokratikus berendezkedést, akkor el kell fogadni, hogy mindenki véleménye számít! Abból még baj nem történt, hogy valaki elmondta az álláspontját, akkor sem, ha éppen nem ért az adott témakörhöz. Ha egy ilyen ember lesz valahol a fõnök, akkor persze gáz van, de azért szerencsére nem ez a helyzet. A tudománynak is folyamatosan küzdeni kell az idióta áltudósokkal, pedig velük szemben elég egy kísérlet, hogy a csalás nyilvánvalóvá váljon. Ha a tudományokban, ahol pedig igencsak egzakt fogalmaink és megállapításaink vannak, arra vagyunk kényszerítve hogy folyamatosan védekezzünk, akkor olyan zavaros területeken mint a közgazdaságtan, miért lenne minden ennyire törvényszerû? Nem beszélve arról, hogy több iskola is létezik. A természettudományos kutatók folyamatosan ellenõrzik a korábbi elméleteket, azok határeseteit vizsgálják. Pontosan azért, mert a fizika már megtanulta a leckét a XIX. század végén, azt hogy semmiben sem lehetünk eléggé biztosak. Ezzel szemben közgazdász oldalról lehülyézni bárkit is, enyhén szólva beképzeltség. Fõleg azért az, mert a jelenlegi helyzet világosan mutatja, hogy ez a fajta gazdasági berendezkedés nem jó. És még egy utolsó dolog: a tudomány nem ismer tekintélyt. Teljesen mindegy, hogy egy elmélet egy óvodástól vagy egy professzortól származik-e, HA igazolja a kísérlet. Úgy tûnik a közgazdaságtan ezt a leckét sem volt képes megtanulni.
Attol meg semmi nem lenne jobb hogy tudod mikor koronaztak meg Matyas kiralyt.
Nagyon naiv buta dolog azt hinni, hogy a politikusok tehetnek csak es kizarolag errol. A penz nagyreszt a bankarok, tokesek, tozsdesek, nehany kis csoport kezeben van. Az egesz oka az alapvetoen rossz rendszerben keresendo, abban hogy pl a bankok penzt teremthetnek, fedezet nelkul adhatnak hitelt, stb.
Pedig tökéletesen igaza van. Legalább is abban, hogy az emberek nagy része olyan dolgokba próbál meg beleszólni, amirõl az égvilágon semmit sem tud. Az egyetlen szerencsénk, hogy a gyakorlati élet bizonyos szinten azért szelektálja az embereket (pl.: atomerõmûbe reaktormérnöknek nem egy írót raknak be), csak sajnos nem eléggé (alkalmatlan politikusok).
Ha te ilyen okosnak hiszed magad a többitõl, akkor miért nem láttad elõre a bajt és miért nem kerestél megoldást a problémára? Szart se tudsz csak okoskodni meg lehülyézni a többit.
Volt egyszer egy cikk itt SG-n, hogy informatikát elõrébb kellene helyezni egy pár tantárgy fölé (vagy valami ilyesmi). Sokak írták, hogy tök fölösleges olyan tantárgy, mint történelem, aki nem szereti törit az minek tanuljon? Na ilyenek miatt kéne ismerni a történelmet, hogy a hülye döntések után tanuljunk, hogy ez még egyszer ne kövezzen be, de úgy néz ki hiába is tanítják, akkor is ismétlõdik. Most képzeljük el, hogy tényleg eltöröljük kötelezõ tantárgyként. De az is lehet nem lenne rosszabb, mert már így is göndör alján helyezkedik az egész emberiség.
nem olvastam a többi kommentet, tetszik vagy sem de imho kurvára le vagyunk maradva az amcsi unió mögött, ott már nagyon régen tudták, hogy kell egy szövetségi szint is a költségvetéshez, nem is értem, hogy az EU-ban hogy gondolták, hogy meglesznek összehangolt fiskális politika nélkül, most meg a spekulánsok céltáblái vagyunk, na innen szép visszahozni, a brittek meg síkhülyék, csak a következõ választásokig látnak el
30 éves szovjet vadászgép hajtómûvet nem tudnak normálisan lemásolni? Az, hogy kommersz dolgokat gyártanak nem azt jelenti, hogy azt is õk fejlesztették ki. Egy nyugati cég oda tette a gyártókapacitást az olcsó biorobotok miatt. 0 kínai szürkeállomány van a legtöbb termékükbe. Szokták példaként felhozni, hogy micsoda nagysebességû vasutaik vannak itt-ott. Azt persze smafu, hogy európai cégek építették õket...
Az áltag IQ szart sem jelent. Több külföldi fórumon megírtam nagy melldöngetõ jenkinek és franciának attól, hogy szegényebb országban életk, még nem vagyok hülye. Ellenben a fennáló gazdasági különbségeket az IQ nem változtat sokat és fõleg nem rövidtávon...
Milyen high tec iparra gondolsz? Õk gyártják kvázi az összes számítógépet jelenleg.... ha az nem hich tec akkor mi az? Nemrég volt is róla cikk, hogy saját szuperszámítógépet csináltak, saját fejlesztésû processzorokkal. Mibõl gondolod hogy ott hülyébbek az emberek? A wikipedia adatai szerint Kínában 2006-ban 105 volt az átlag IQ, Magyarországon 98... Komolyan nem értem miért vannak illúzióink. Attól még hogy jó szovjet módra nem verik nagy dobra hogy miket csinálnak, honnan tudod mivel rendelkeznek a háttérben? Meg a másik dolog: õk megcsinálják, ha már nem is napi egy tál rizsért, amit (kele-)európai ember 1000 eur havi fizetésért. Szorgalom kérdése csak az egész. Ez a tanulásra is igaz. Európában ezt érti néhány nemzet (pl. a németek), de az összes többi csak anyázni tud, úgy szeretne élni mint a németek, de tenni nem hajlandó érte, mint a németek (görögök, spanyolok, olaszok, portugálok... ja meg a sor végén a magyarok).
Figyu, vitatkozni lehet, elmondani a véleményedet lehet, de ezekkel a hozzászólásokkal nem sokat segítesz az álláspontod megvédésében. Vagy írd le hogy miért gondolod azt amit, vagy inkább ne írj semmit, de mások lehülyézése nem túl etikus, mit ne mondjak intelligens.
Erthetetlen, hogy ez a mai rendszer hogy lehet mukodokepes azok utan ami az elmult evekben tortent. Onnantol kezdve hogy a bankok penzt teremthetnek az allam szerepe csak formalis, fingot nem tud tenni erdemben. Mindenkinek ajanlom a capitalism - a love story c filmet, vagy inside job..
2) Az internet korában az ismeretek terjedésének gyakorlati sebessége végtelen.
Ez azért mosolygok, mert akkor hogyan lehet, hogy a világ vezetõ ipari országok olyan hi tech iparral bírnak, amit 20 éve alatt sem bírt lemásolni pl. Kína?