Mivel nincs sok affinitásom ezen vitatkozni, ha van kedved nézd át ezeket az adatokat:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3kincsm%C3%A9retek_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_list%C3%A1ja
Csakhogy nem biztos, hogy a létszámot kell a sikeresség szempontjának elfogadni.
Sõt, biztos, hogy nem, bár az is kihagyhatatlan elem.
Jelenleg az ember tud a legtöbb környezethez alkalmazkodni az összes élõlény közül.
Valójában az ember képes egyedül arra, hogy a Föld bármelyik helyére eljusson, sõt képes eltávolodni is a Földtõl, hiszen eljutott a Holdra is.
Jelenleg az ember a legbonyolultabb lény az összes közül amelyet ismerünk.
Az intelligencia problémamegoldó képességet jelent, és ebben az ember messze verhetetlen.
Természetesen az evolúciónak nincsen célja vagy céljai, csak okozati összefüggések láncolata, ezért olyan tökéletes visszafelé tekintve a soron.
Érdekes egyesek eszmefuttatása és felfogása az intelligenciáról. Mi is az hogy intelligens? Egy elvont, emberek álltal kreált fogalom. Elefántok festenek, fõemlõsök botokat használnak, a madarak fészket épitenek és magasbol ejtik le a csontot, hogy hozzájussanak a velõhöz. Az intelligencia kifejezéssel nagyon csinján kell bánni. Annak ellenére, hogy úgy tûnik elõnyt jelent, nem intelligens faj a legsikeresebb a földön. Ha az állatvilágot nézzük, akkor észre kell vegyük, hogy az izeltlábúak a legsikeresebbek. Ha az élõvilág teljességét nézzük, akkor pedig a baktériumok.
Az evolúciónak, mint ahogy már irták elõttem is, az intelligencia nem célja. Jelen tudásunk szerint a földön 3,7 milliárd éve van élet, és ebbõl csupán 0,7 milliárd évet mondhatnak magukénak a többsejtû életformák. Meglepõ az 1 millió év? Nekem nem. Rengeteg minden végbement ezalatt, attól, hogy nem ismerünk vagy nem tartunk fontosnak egyes lépéseket.
Kimaradt a cikkbõl, hogy nem találtak sem konnektort, sem kábeleket, tehát napelemes mobilt használtak!
Az európai civilizáció is gyakran toporgott egy helyben.
Aztán meg meglódult.
Sok mindennek együtt kell lennie ahhoz, hogy újra minõségi változás legyen.
A Kazak pusztákon már Marco Polo idejében is égtek a gázfáklyák és tocsogott a kõolaj a földön.
Lámpában égették, tudtak róla.
De nyilván nem tudták még autóban égetni mert nem tartott még ott Európa ipara.
A piramisokkal óvatosabb lennék, mármint azzal, hogy közel egyszerre találták ki függetlenül egymástól.
Az bizonyosnak tûnik, hogy volt egy hajózó kõkorszaki civilizáció, hiszen kõoszlopokat, nagy kõszobrokat a Világ sok helyén találni, õserdõk mélyén is világtól eltakarva és elfeledve.
Amerikába pedig eljuthattak az Atlanti óceánon át nem csak északon mint a vikingek, hanem délebbre Marokkó partjaitól, hiszen az áramlatok onnét Amerikába sodornak mindent.
Elképzelhetõ, hogy Atlantisz is létezett valahol a Kanári szigetek környékén, vagy talán éppen a mai szigetek a hajdani Atlantisz csúcsai.
Ja csak éppen nem számolsz a körülményekkel, ami egy 50-100 fõs törzsben elõfordulhat: nagyon durva csecsemõ halandóság, aki bármilyen sebet kap az meghal (mert nem ismertek fertõtlenítõ eszközöket, orvos sem volt, csak gyógyfû max, azokból is csak pár számít hatásosnak és nem mindenhol nõ), mindennapos erõszak (az erõsebb kutya eszik/baszik szabály), ha felfáztál a földön, akkor nem nyomtál be egy vitamin mix-et, vetted meg a százas papírzsepit, hanem örültél, hogy a szarul táplált immunrendszered legyõzi és nem halsz bele egy egyszerû felfázásba (talán csak a vezér és pár közeli ember volt jól táplált, mivel azok akik utoljára ettek a zsákmányból már csak a maradék koncot nyaldosták). Vízhez is csak patak, tó vagy folyó partján jutott az ember sok százezer éven keresztül, most meg azt mondják az orvosok, hogy napi 2-3 liter kell az embernek. Képzeld el milyen gáz volt régen. Szóval hogyan találjon fel valamit valaki, ha max 15-20 évig él (ekkor már öregnek számított)? Örül, ha túléli az apját 1-2 évvel...
Ez mind semmi!
Azt is tudom, hogy nem kering egy pár csizma a Hold körül.
Azt is tudom, hogy nincsenek szellemek, nincs Isten, nincs pokol, nincs mennyország.
Sok más egyebet is tudok. :-)
Szerintem sem a technika, hanem ez az észnélküli fogyasztás növekedésre épülõ profitorientált, önzõ szemlélet fogja sírba vinni az embert, ha nem kapcsol idõben. Persze minden megoldható lenne...csak....
Gondolom megvan az aránylag jól dokumentált "sötét középkor" idõszaka, meg hogy akkoriban az újszerû, elõremutató ötletek, új felfedezések milyen könnyen utat törtek maguknak? És hogy ez a korszak -minden negatívuma ellenére- mennyivel szervezettebb és civilizáltabb világ volt a vadászó-gyûjtögetõ õsemberéhez képest? Az ókori nagy birodalmak tudományos ismeretekben, technikai fejlettségben mennyivel jártak a fent említett középkori utódaik elõtt?
A tudást baromi nehéz megbízhatóan rögzíteni és átadni generációról generációra, még a kor legnagyobb birodalmainak sokmilliós populációival is megesett az a csúfság, hogy kultúrájuk nagy része odalett. Elsikkadt, a birodalom megszûnte után az emberek egyszerûen elfelejtették.
Tízezer évvel ezelõttig pedig nem léteztek közel ekkora közösségek sem, csak kisebb-nagyobb törzsek, akik ráadásul meglehetõsen gyakran estek áldozatul járványoknak, természeti katasztrófáknak, éghajlati változásoknak vagy épp egymásnak. Az "általános mûveltség" kimerült a vadászat, tûzgyújtás, a primitív törzsi kulturális szokások ismeretében. Ez a tudás még átjutott a Bering-szoroson, aztán elolvadt a jég, ezután párhuzamosan, külön utakon fejlõdtünk.
Az amerikai õslakosok a 16. században nem ismerték (legalábbis nem használták) a kereket, feltételezhetõen azért, mert nem volt háziasított igásállatuk. Tehát az álattartás elterjedése kellett ahhoz, hogy a kerék jelentõségét felismerjük. Vagyis egy ilyen fontos lépés megtétele is csak több speciális elõfeltétel megléte után vált lehetõvé. A sokat hangoztatott közös pont, a piramisok magyarázatához nem kell sok ész, nagyméretû építményhez ez a legstabilabb forma, a legkönnyebben megépíthetõ, már ha szabályosabbat akarsz egy kõrakásnál. Véletlenül párhuzamosan megjelent több kultúrában. Nagyjából ennyi hasonlóságról tudok, javíts ki ha tévedek.
Könnyen lehet, hogy számtalan elszigetelt esetben feltaláltak korábban csomó mindent, is pl. a számolást, az írást, kezdetleges technikákat és mesterségeket is ismerhettek egyének, de befogadó civilizáció hiányában ezek "érdeklõdés hiányában" a feltalálóval együtt a sírba szálltak. Kellett egy közepesen fejlett társadalom, hogy a fejlettség szintjei egymásra rakódhassanak. Véletlenek hosszú sora, valószínûtlen feltételek együttállása, tényleg nem értem miért olyan nehéz elhinni, hogy ez eltarthatott néhány százezer évig...
Sok kicsi legyozi a nagyot...
Szoval intelligencia szerintem mindig hasznosabb, de ez csak az en velemenyem.
Az intelligencia persze sose hátrány, de... A hüllõk amikor kialakultak, már az elején két irányba fejlõdtek tovább. Az egyik a dinók, a másik az emlõsök. Ha számított volna az intelligencia, akkor a dinók kora nem is lett volna, hanem rögtön az emlõsök uralkodtak volna. Viszont kajában bõséges környezetben nem csak az intelligenciával lehet versengeni. Ha sok a kaja, akkor egyszerûen meg lehet nõni nagyra is és máris gyõztes vagy. Valószínûleg ezért tudtak részben uralkodni a dinók. Csak amikor megváltozott ez a helyzet, kevesebb lett a kaja, akkor már az intelligencia volt a legfontosabb szempont. Akkor viszont az emlõsök át is vették az uralmat.
Ha intelligensek lettek volna, ez abbol a feltevesbol indult ki.
Persze ha nem voltak azok, nem is banyasztak.
Milyen más ásványokat? Ha lett volna bármiféle bányászat azt már észrevettük volna. Meg egyébként is hogyan? Kiharapták a fogukkal? Gondolkozz már egy kicsit!
A technikai fejlõdéshez rengeteg felfedezés szükséges. A maják például nem ismerték a kereket. Hiába képes az ember rakétákat és atomerõmûveket építeni, az ehhez szükséges tudást meg is kell szerezni, ez pedig nem olyan könnyû és nem megy olyan gyorsan. Meg kell tenni a szükséges felfedezéseket, sõt olyan eszközöket, technikákat kell hozzá feltalálni és kifejleszteni, amivel a felfedezés egyáltalán lehetõvé válik. És még ez sem elég, hiszen valakinek rá is kell jönnie, hogy ezeket a felfedezéseket hogyan lehetne hasznosítani és mire. A görögök is ismerték a gõz erejét, az eddigi ismereteink alapján mégsem használták (de legalább is ipari méretekben biztos, hogy nem), csak egy játékként tekintettek rá. A rómaiak nem foglalkoztak "elvont" matematikával, mert a számrendszerük nem tette lehetõvé, illetve úgy tartották, hogy a mindennapi életben nincs semmi haszna. Az, hogy a mi civilizációnk elérte ezt a technikai szintet az annak köszönhetõ, hogy az évszázadok során olyan körülmények alakultak ki, ami mindezt lehetõvé tette.
Ma man csak cigihez (man ahhoz se Tarlos Istvan miatt) es fozeshez hasznaljuk a fovarosban.
A dinok hasznalhattak mas asvanyokat, akik utanunk jonnek, meg hasznalhatnak megint mast. Nyilvan mindenki azt hasznal fel, amije van.Ez nem kizaro ok.
A dinoszauruszok azért nem lettek értelmesebbek, mert sokáig nem számított annyit az intelligencia, inkább a nyers erõ. Amikor meg már számított, akkor már jelen voltak az emlõsök és õk sokkal intelligensebbek voltak. Így nem a dinók fejlõdtek tovább, hanem az emlõsök átvették az uralmat.
Meg az eddigi élõlények leleteibõl erre lehet következtetni. Nem csak civilizáció nyomát nem találtuk, de a hozzánk hasonlóan intelligens lények maradványait sem.
Szerintem a miénkhez hasonló intelligens élet kialakulása nem törvényszerû, csak puszta véletlen. Persze én nem vagyok szakértõ, csak hallottam már egy-s-mást és erre következtetek.
Intelligens minden további nélkül lehetett (bottal üthetjük a nyomát), technikai, mûszaki biztosan nem. Egy iparosodott civilizáció után ugyan valóban nem sok minden marad évmilliók alatt, viszont valaminek a hiánya maradandó. A fejlõdés korai fázisaiban feltárt, könnyen elérhetõ nyersanyag-lelõhelyek márpedig itt voltak az õseink keze ügyében, lehetõvé téve a fejlõdés beindulását. És persze ki is bányásztunk mindent, amit könnyû volt - néhány alapvetõ, bõségesen rendelkezésre álló ásványon kívül szinte mindent egyre bonyolultabb technikával, egyre nehezebben lehet már csak kitermelni.
Ebbõl az is következik, hogy ha a mai civilizáció valami oknál fogva elpusztul és a felhalmozott tudás elveszik, az ipari forradalom megismétlõdése belátható idõn belül gyakorlatilag kizárható. Ha ki is alakul másfajta értelmes élet, az megmarad békés, egyszerû értelmes életnek, az emberiségre újabban oly jellemzõ megalomán hajlamok nélkül. És meglepõ módon ez egy egész tûrhetõ apokaliptikus jövõkép :)
Teljesen egyet értek.
Valami nagyon nincs rendben a hivatalos történelem tanítással.
Ugyebár adva van az ember (vagyis annak valami õse) ami már 1 millió éve használ tüzet. Aztán adva van a mai ember ami már vagy legalább 50-100 ezer éve antropológiailag ugyanaz, legalább is ami az agyat illeti. Ez mit is jelent? Szerintem ez azt jelenti, hogy ha mai ember képes ûrrakétát (és egyéb hightech cuccokat) megtervezni, építeni akkor a 100000 évvel ez elõtti ember is képes volt rá. Ezt úgy értem, hogy már megvolt a testi (agyi) adottsága, mint ahogy egy kutyának pl.ma sincs meg.
Másképpen: Ha valami ( a tudomány számára lehetetlen, tehát csak hipotetikus) idõgéppel visszamennék 100 ezer évet és elhoznánk pár csecsemõt, akkor elvileg csak nevelés, és taníttatás kérdése, hogy egy mai átlag emberek, vagy ne adj isten akár tudósok, felfedezõk legyenek.
Igazán érdekesé itt kezd válni a dolog, mert ugye elvileg a modern ember már vagy 100 ezer éve "készen" álla az igen nagy fokú fejlõdésre, de csak kb. 5-10 ezer éve kezdte meg hivatalosan. A legfurább (ahogy arra jól rávilágítottál) , hogy ezt egymástól elszigetelt csoportok szinte egy idõben kezdik meg.
Pont nem igaz amit gforce9 ír "Amerika is onnantól kezdett el fejlõdni, hogy adamentünk". Az amerikai õslakosok is igen fejlett tudással ,és technikával rendelkeztek (fura mód itt is kb. pár ezer éve kezdõdõen) csak kicsit más volt mint az európai, ázsiai. Fejlett építészetük volt, matematikai és csillagászati ismereteik stb.
Igen? És ezt te honnan tudod? Honnan tudhatná közülünk bárki is, hogy millió évekkel ezelõtt százmillió évek alatt nem fejlõdött ki a dínóknak egy intelligens faja? Igazán kíváncsivá tesznek az ilyen magabiztos kijelentések...
Ami meg a globális fölmelegedést illeti, majd lehûlés fogja követni.
Van egy ~250-300 éves ciklus is amirõl elfelejtenek beszélni.
Most mászunk ki az 1800as évek elején elkezdõdött hideg ciklusból, nincs ebben semmi rendkívüli, és nem az emberiség okozza.
Nincsenek energiahiány.
Energiát egyébként sem lehet elõállítani, és az bõséggel vesz körül bennünket.
A szemétkezelés is megoldható, gondolom te sem szemétben fetrengsz.
Én nem látok semmi megoldhatatlan problémát ami gátja lenne az emberiség boldog következõ kétszázezer évének, de kétmilliót is írhattam volna.
Levegõben a vörösiszap Kamionok röpködnek a texasi óriásviharban
...idõjárásváltozás, globális felmelegedés, olvadó jég, emelkedõ tengerszint, szennyezés, erdõirtás, és persze a közelgõ energiaválság, amit érthetetlen módon valamiért mindenki alábecsül, pedig ez fog elõször nagyon fájni; most talán ha bokáig gázolunk benne, de tapintható a feszültség világszerte, néhány évtized múlva viszont nyakig fog érni a trutyi. 7 milliárd ipari termelésre kondicionált simabõrû pislog a korábban megszokott energiabõséghez képest borzasztóan beszûkült forrásokra. A következmények beláthatatlanok. Illetve... a villámló botok tutira elõkerülnek majd.
És ez bizony az ipari-technikai forradalomból eredeztethetõ folyamat. Hacsak nem attól a hülyétõl, aki - tettének hosszútávú következményeit némiképp rosszul felmérve - néhány százezer éve úgy gondolta, hogy jó ötlet a barlangjában mesterséges tüzeket gyújtogatni. :)
A mókás az egészben az, hogy a végeredmény elõre borítékolható volt már akkor - ez lehetne az ultimate érv a kreacionistákkal szemben. Vagy a sátánisták mellett? Wow.
Senki nem tagadja a technikai fejlõdés hasznát, vitathatatlan, rengeteg problémára találtunk megoldást, csodákat látunk nap mint nap, és most állati jó dolgunk van az iparosodás elõtti idõkhöz képest, kár hogy közben sokkal súlyosabb, látens problémákat hoztunk létre, amiknek a megoldására viszont sajnálatos módon alkalmatlan a jelenlegi technológiánk. Fõleg az lesz, ha már nem lesz mit tankolni bele. Persze reménykedni lehet valami csodában, én is azt teszem, de a rideg tények nem indokolják a túlzott optimizmust.
Azon elgondolkoztál-e valaha, hogy megannyi millió év múltán a mi ûrkorszaki civilizációnkból mennyi felismerhetõ dolog maradna itt a Földön? Miért is ne létezhettek volna intelligens dínók? Tudtommal még nem túrták fel az egész földkérget (igen, az óceánok fenekét is!) több száz méter mélységben, szóval jelenlegi ismereteink alapján nem létezik kizáró ok. Hiszen valójában alig tudunk valamit arról a korszakról, csak pár elszórt kövület alapján nem lehet megmondani, mi létezett, és mi nem.
Es a dinok fejlodese is fura. Kb 150-200 millio even at elkepeszto szelsoseges evoluciot produkaltak. Mindent csinaltak, futottak, repultek, usztak. Volt ragadozo, novenyevo, dogevo. A 10 dekastol a 100 tonnasig, minden elkepzelheto meretben jelen voltak. Ha jol tudom, meleg veru dino is volt. Ezert nem megy a fejembe, hogy ilyen elkepesztoen valtozatos evolucio ellenere sem voltak kepesek 200 millio ev alatt ertelmesse valni. Ugy gondolom minden eselyuk, lehetoseguk meg volt, es meg se.
"A kérdés az, hogy hogyan és hogyhogy ugyanolyan tempóban az 1 millió éves skálán?"
A fejlodes sebesegen en is sokat gondolkodtam, mert ennyi ido alatt nagyobb kulonbsegre szamitanek. Persze eleg nagy az elteres a vadaszo gyujtogeto torzsek, es a fuzios reaktort epitok kozott, de meg igy sem tobb 6-8 ezer evnel. Millio evnyi fejlodes alatt legalabb 100 ezer eves elteresekre szamitanek.
Szoval furcsa, hogy tobb szaz ezer even at bekesen uldogeltunk a tuz melett, aztan 8 ezer ev alatt pikkpakk eljutotunk ide.
Amúgy azon is érdemes elgondolkodni hogy ez a mi "dicsõ" technikai civilizációnk a fennállása 100-150 évében több kárt okoz az emberiségnek, mint az összes többi civilizáció és társadalom azt azt megelõzõ x ezer évben.
Sõt, nem hogy kárt, hanem valszeg a kihalás szélére sodorja önmagát. Dicsõen. Autózva. Bulizva. Olajat habzsolva kétpofára. Nagyképûen.
Alap fokon már érted az evolúciót. Gratulálok! :)
Most a következõ 10 évben fordíts sok idõt arra, hogy azon gondolkodsz, mi a véletlen, ha egyáltalán van olyan, és milyen szerepe van a te vak evolúciódban.
Kezdetnek egy kis segítség Einsteintõl: "Isten nem kockázik." (Természetesen õ nem valami személyes Istenre gondolt, csak segítek.)
Az evolúciónak nincs magassabb rendû célja, végállomása, ahova elszeretne jutni. Az evolúció nem egy személy, hanem két jelenségnek a következménye.
Az egyik a változás, amit a genetikai mutációk okoznak, a másik pedig a szelekció, hogy bizonyos kürülmények között mely irányba változó egyedek az elétképesebbek, így mely tulajdonságokkal rendelkezõ egyedek kerülnek statisztikailag létszámfölénybe.
"Már 1 millió éve tüzel az ember a barlangokban?
Vagy 1,9 millió?
Képtelenség.
1 millió évig vegetált volna az emberi faj a Földön?
Majd 10 ezer év alatt eljutott az ûrbe?
Ezt csak azok veszik be, akiknek Darwin az istenük."
Sõt, azt se hidd el, hogy 500 éve semmivel sem voltunk fejlettebbek, mint a korábbi 1000 évben, sõt az sem igaz, hogy a mai napig élnek olyan indián törzsek, akik ott tartanak, mint mi 10 ezer éve, sõt azt se hidd el, hogy a bushmanok nem lennlnek képesek megtervezni egy színes televíziót a saját kultúrájukból merítkezve. És az sem igaz, hogy Newton, Galilei és még pár ember indított el egy olyan tudományos forradalmat, ami nélkül még mindig a középkorban lennénk.
És azt se hidd el, hogy az ókorban egy tudos épített egy kezdetleges gõzgépet, amit saját megvallása szerint csak egy érdekes, de haszontalan játékszernek tartott, mert minek a gépek, amikor annyi a rabszolga.
Ha nem ezt gondolja, akkor 200 évvel korábban zajlik le az ipari forradalom, és mire krisztus megszületik, már rég ledobtuk volna az elsõ atombombát.
Nos, akkor most egy angolnak nézz utána, mert azóta ezt én is megtaláltam. :)
Egyébként én azt mondam: lovári, nem azt, hogy a világ minden tájáról a cigány nyelvek.
Attól hogy valamit egy népcsoport beszél, még nem közös nyelv. Akkor közös nyelv, ha meg is értik vele egymást. Angolban pl. ez olyan 170k. Szóval nem kicsi kölönbség. Egyébként valóban a 800-al kicsit elvetettem a sulykot, de a lényegi mondandó áll, hogy szókincs tekintetében fejletlenebb egy elmaradott kultúra és fejlettebb egy technológiailag-kultúrálisan sokszínûbb társadalom.
"Ha jól emléxem már az elõember is ismerte a tüzet, az meg olyan 10 milkó éve volt."
Nem gondoltam volna, hogy ilyen öreg vagy. :-)
Mekem csak a nagypapám élt akkor, így közvetlenül nem élhettem akkor, de õ még azt mesélte, hogy akkoriban még nagyon féltek a tûztõl. Biztos igaz amit mond, mert õ még arra is emlékezett, amikor a dédpapit megette egy rontoszaurusz, aki rokonilag unokatestvére volt egy T-rexnek. Akkor még Mexikóban laktak, és amikor egy nagy szikla is leesett az égbõl, átköltözött a család Ázsiába. Onnan a papával jöttek át Európába, csak elõtte szittyák voltak Mezopotámiában.
Már ne haragudj, de keresni tudni kell: :)
Szóval benne van.
" A romani nyelv legnagyobb szógyûjteménye 33 000 szóból áll. Ebben csak a romani beszélõktõl felgyûjtött, jelenleg is élõ kifejezések szerepelnek.
...
A romani nyelvnek gazdag a szóképzõ rendszere. Elvont fõnevek, összetett kifejezések alkotása a nyelv jelen állapotában is lehetséges.
...
A Biblia, a Korán és sok szépirodalmi alkotás mellett cigány nyelvre átültethetõk olyan bonyolult szakszövegek is, mint például az Európai Unió alkotmány-tervezetének egyes fejezetei."
"komolyan mondom nehany embernek abszolute nincs agya, honnan a faszbol lett volna villamlaskor tuze mikor esik akkor az eso ? , meg hanyszor lattal villamlaskor tuzet? mert en meg egyszersem
ha arra vartak volna hogy a villamlas csiholjon tuzet akkor megfagynak az tuti , nem egyszerubb ket kurva fadarabot osszedorzsolni?"
Szerintem meg úgy találkoztak elõször a tûzzel, hogy egy száraz kánikulai napon, mondjuk idõszámítás elõtt július 22-én, ha minden igaz, az egy szombati nap volt, valaki óvatlanul eldobott egy cigarettacsikket kirándulás közben, és lángra kapott a bozót. :-D
Ugyanez a folyamat. Az általad leírt közegnek elégségesek ezek a kifejezések. Ezért egy összetettebb szót lebetûzni sem tudnak sokszor. Nincs rá szükségük, a nyelv visszafejlõdik. Aztán persze ha az ilyen ember értelmesebbek közé kerül, csak csodálkozik rajta, ha kinézik :) Mondjuk ez már nagyon elvezet a témától :)
Hát igen a földrészek fejlettségi szintje akkor került nagyjából "összerántásra" amikor elkezdtek hajózgatni a népek. Elõtte a fejlõdés üteme teljesen más volt. Amerika is onnantól kezdett el fejlõdni, hogy adamentünk. (az, hogy jó dolog volt e az ottani õslakosoknak, az más kérdés)
Azért nem egészen.
Az egyik helyen már olyan volt a szint, hogy a Holdra is föl tudtak jutni, ugyanakkor meg máshol embert ettek akit elõtte kõbaltával ütöttek le.
Dehogy ugyanolyan tempóban. Hiszen a lováriban is van vagy 800 szó aztán kalap némely törzsnél elmaradottabb régiókban lehet még ennyi sincs. A nyelv együtt fejlõdik a társadalommal. Éppannyira bõvül, hogy a társadalomban megjelenõ dolgok leírhatóak legyenek. A nyelvet a szükség alakítja ki. Legalábbis szerintem.
Egy szóval sem mondtam, hogy hihetetlen, hogy kialakul több ezer nyelv. Mert ez tény.
A kérdés az, hogy hogyan és hogyhogy ugyanolyan tempóban az 1 millió éves skálán?
A hominidákban régen nem voltak benne az emberszabású majmok, ezért én még így tudtam. Most utánanéztem, és manapság már tényleg beleveszik.
Szerintem nem kellett volna belevenni, de ebbe nem szólhatok bele.
Mind a kreacionistáknak, mind az evolucionistáknak igaza van. A tudás fája, a "tûz", és Ádám a.k.a. Prométheusz a kulcs.
Már ne haragudj, de még országokon belül is különbözõ nyelvjárások alakulnak ki az évszázadok során, sokszor annyira eltérnek, hogy egymás megértése is problémás. Nem értem miért olyan hihetetlen, hogy 2 nagyontávoli nép nyelve teljesen eltér....
Amikor elkezdtünk szétterjedni a Földön már modern emberként tettünk, tudtunk beszélni stb. Amik különbségek kialakultak azok kis mértékben külsõ fizikai jellemzõk az éghajlathoz optimalizálva. A többi meg kulturális különbség. Ott viszont jelentõs. Jelenleg a bolygón a vadászú-gyûjtögetõ embercsoportoktól kezdve az ûrhajóépítõ nemzetekig mindenféle embercsoport él. Koránt sem vagyunk azonos fejlettségi szinten.
"A fejlõdés soha nem exponenciális, hanem logisztikai görbe alakú.
Ennek az eleje közel exponenciális, a vége pedig telítési. Aztán amikor jön valami új hatás jó egy újabb menet."
Részben egyet kell értsek veled. A teljes végeredmény valóban ilyen képet mutat. Azért írtam exponenciálisat, mert a természet csak exponenciális folyamatokat ismer. Elõbb utóbb pedig egy ilyen folyamat elér valami küszöböt, ahol kénytelen lassulni. Bár általában ilyenkor valamelyik másik rendszer kezd el exponenciálisan fejlõdni. Például a genetikai fejlõdés kb a farkasok szintjén érte el a csúcsát, utána csökkenõ ütemû volt. Viszont náluk már van tudat, és így elindult a kulturális fejlõdés. A farkascsoportok ha jól tudom már szokásaikban is eltérnek fajon belül, bármiféle genetikai háttér nélkül. Ez fejlõdött tovább az embernél. Exponenciálisan.
Várj, ezt tudom. Isten megharagudott az emberekre, mert egy felhõkarcolót kezdtek építeni, ezért jól összezavarta a munkások agyát, és mivel már nem értették meg egymást meg a tervrajzokat, inkább abbahagyták az egészet.
"Ha exponenciális a fejlõdés, akkor most kellene megtapasztalnunk legnagyobb evolúciós sebességet. Nem?
És mit látunk? Napról napra pusztulnak ki az egyes fajok."
Ha megnézed, hogy hova fejlõdött az elmúlt 100 évben az emberiség, vagy az elmúlt 1000 évben, akkor látod, hogy gyorsuló ütemben fejlõdtünk. Igaz kulturálisan, nem genetikailag. A genetikai fejlõdés a modern ember megjelenésével lényegében elérte a csúcsát. Ezért is hal ki sok más faj, mert gyengébbek, mint mi.
"És mi volt a kambriumi robbanáskor?
Ott állítólag tombolt az evolúció.
Miért nem lett belõle késõbb tombolás a négyzeten, köbön, stb. ?"
Attól még hogy volt ugrás benne, attól még folyamatos volt a fejlõdés.
Ne haragudj, de az 1 millió év nem a Homo Sapiens Sapiens-re vonatkozik. Az egymillió év szociológiai hatásait pedig nem kellene lebecsülni, ennek köszönhetjük a gender role-okat. Ha pedig a fejlõdésbeni külünbségrõl beszélsz, ne felejtsd, hogy a világ nagy rész összeköttetésben van/volt. Ahol nem (Ausztrália, majd jóval késõbb Amerika), ott nyilvánvaló a különbség. A majákat és aztékokat, nomeg ugye az Ausztrál, valamint óceániai benszülötteket nem igazán tartották a hóditók sem ellenfélnek - maximum ellenségnek vagy vadnak.
Es nem csak a villam, hanem a tuzhanyok is okozhattak tuzet. Nem egy nagy kitoresre kell gondolni, hanem hosszu ideig akar ezer eveken at, szep lassan csordogalo lavara.
"Es naponta hallani a hirekben, hogy a tuzoltok villam okozta tuzhoz vonulnak."
Mondjuk ez szerintem pont gyújtogatás.
Ennyi villámtûz nincs.
Persze a villám okozhat tüzet, de ez a természetben elég ritka.
"komolyan mondom nehany embernek abszolute nincs agya, honnan a faszbol lett volna villamlaskor tuze mikor esik akkor az eso ?"
Bazzeg a villamlas nem fugg ossze az esovel, vagy a viharral. Villamlas barmikor tortenhet, biztos hallotad mar a "derult egbol villamcsapas" kifejezest. Persze viharban sokkal gyakrabb, de szaraz, szelcsendes, napos idoben is, lassan osszejon, annyi elektromos toltes a foldon vagy a levegoben, hogy villam lesz belole.
Es naponta hallani a hirekben, hogy a tuzoltok villam okozta tuzhoz vonulnak.
Az emberi faj végigvegetált 1 millió évet a tábortûz mellett, ezalatt különösebb nyom nélkül elterjedt az egész bolygón. Nem szaporodtak túl, nem haltak ki.
A törzsek elszigetelõdtek. Feltaláltak több ezer nyelvet, rengeteg féle logikával, szavakkal; írásokat megannyi technikával.
Mikor ez megvolt, 6000 éve észhez tértek és hogy hogy nem máris partiban voltak egymással a különbözõ kontinensek kultúrái.
Tehát valami 1 millió évig fejlõdik szerteágazik, majd szûk, maximum évszázados különbséggel ér ugyanarra a fejlettségi szintre.
Ez hogyan lehetséges?
A fejlõdés soha nem exponenciális, hanem logisztikai görbe alakú.
Ennek az eleje közel exponenciális, a vége pedig telítési. Aztán amikor jön valami új hatás jó egy újabb menet.
Nagyon érdekes cikk. Lassan tényleg rádöbbenünk, hogy azok a tényezõk amiktõl igazából "embernek" nevezzük magunkat, nem is a Homo Sapienssel együtt alakultak ki, mi csak történetesen a 'legrátermettebbek' voltunk. Mindig is lenyûgözött annak a gondolata, hogy a húsra való 'átállás' nagyban befolyásolta õseink fejlõdési irányát - az elõkészitett étel ötlete pedig csak tovább erõsiti ezt.
Ezekre a vakbuzgó tökkelütöttekre pedig ugyan tegyetek már. Bármelyik értelmes(!) ember, aki rendelkezik egy minimális olvasottsággal vagy fejlõdéstörténeti rálátással, nem mond ilyet.
"Nézd meg, hogy a különbözõ élõlények mikor jelentek meg a Földön. 3,5-4 milliárd évvel ezelõtt jelent meg az élet, de a legtöbb dolog az utolsó párszázmillió évben zajlott le."
Ha exponenciális a fejlõdés, akkor most kellene megtapasztalnunk legnagyobb evolúciós sebességet. Nem?
És mit látunk? Napról napra pusztulnak ki az egyes fajok.
És mi volt a kambriumi robbanáskor?
Ott állítólag tombolt az evolúció.
Miért nem lett belõle késõbb tombolás a négyzeten, köbön, stb. ?
Informatika és tudomány
