Itt valaki Amerika meghódítását emlegette... ami igencsak eltér az aszteroidák helyzetétõl, viszont adott egy ötletet a kérdéshez:
Nem kell annyira visszamenni a múltba! Van itt a közelben egy terület (neeem, nem föld!) igen, ott északra... neeem, még északabbra.. leg-északabbra!
Szóval arra a területre is volt valami nemzetközi egyezmény (meg az átellenes pontra is, de az most nem annyira érdekes, MÉG EGYELÕRE)
oszt némi olaj hírére csak csak megkezdõdtek arrafelé a hadgyakorlatok
Az aszteroidák még odébb vannak, de lesz még ott is hadgyakorlat
ha lesz még valaki akkor
A cikkben az szerepel, hogy 2028-ig nem jön hasonló nagyságú a Föld közelébe.
Egyrészt.
Másrészt a cikkben említett 2005 YU55 viszont 2029 január 19 visszatér, és kb a Föld-Hold távolságra húz el mellettünk. Elõtte azonban a 2001 WN5 2028 június 26-án kerül el épp bennünket alig feleakkora távolságra. Ez az aszteroida azonban 700-1500m nagyságú.
Értem. Nem akarlak kizökkenteni a gondolatmenetedbõl, hiszen roppant érdekes amiket írsz, de itten Molnival épp a kisbolygók pályájáról beszélünk.
És szerintem itt Molni most arra célzott, hogy a Földet megközelítõ kisbolygók soxor túl nagy viszonylagos sebességgel húznak el mellettünk, ami egy a Földhöz képest jelentõsen különbözõ, nagy excentricitású pályából következik. Ez viszont azt is jelenti, hogy ezeknek az égitesteknek a megközelítése, vagy a hozzájuk történõ kapcsolódás a jelenlegi meghajtási technikával gyakorlatilag lehetetlen.
Én meg erre reflektálva arra céloztam, hogy a több 10 000 földközeli aszteroidából jó néhány akad, vagy akadhat, amelyek ehhez képest igen is viszonylag nyugodt pályával rendelkeznek, ezeket ráadásul a Föld idõszakosan be is fogja!
Én azért ösztönözlek arra, hogy még se add fel, ha értelmezési gondjaid vannak. Szívesen segítünk itt a fórumon, ezért vagyunk itt mondhatni.
A kérdésedre a válasz, nem a közelség miatt tervezi a NASA a kisbolygókat. Az Altair holdkomp már elve halva született, pénznyelõ volt és 2030 elõtt nem lett volna olyan rakéta mi képes lett volna megemelni, ezért döntött a NASA kisbolygóknál. Értelmezési gondokkal nem foglalkozok.
Van ami igen, van ami nem?
Mit gondolsz okoska a NASA miért vállalta fel, mint könnyen megvalósítható projektet egy földközeli aszteroida meglátogatását?
Azért ez erõs túlzás.
A Tau Tang Wou által említett aszteroida 2029 ben lesz legközelebb hasonló földközelben. De vannak a Föld pályájához jobban illeszkedõk már a jelenleg ismert kb 10 000 hasonló nagyságúból is. Azok is viszonylag sûrûn kerülnek hozzánk közel.
Ahogy fejlõdik az érzékelés képessége pedig egyre többet fedeznek fel a kisebbekbõl, azok száma pdig nagyságrendilag nagyobb az ilyen viszonylag nagyokéhoz képest.
Talán a legközelebbi már nagyobb aszteroida is (amirõl tudunk) az utóbbi években azok 2009-ben járt a közelünkben. A 2009 DD45, ami kb akkora mint ami a Tungúz-meteor lehetett, olyan 70 000 km-re húzott el.
Szóval aszteroidákra menni nem csak azért kell, hogy kibányásszuk, hanem hogy a potenciálisan veszélyesktõl is megszabaduljunk.
Mindkettõ szükséges az emberiség hosszútávú túléléséhez.
Pár tíz méteresbõl sajnos 10 000 számra lehetnek a közelben és ugye egy ilyen csinál akkora gubancot mint a legnagyobb atombombák, ha becsapódnak.
Ma már nem az a fontos, hogy statisztikailag mi az esélye, hanem hogy ha egy ismert, veszélyesnek azonsított becsapódik valami nagyobb népsûrûségû területre, akkor ott bizony több millió/10 millió halottal, akár egy egész nagyhatalom végleges megygyengülésével, mérhetetlen anyagi kárral lehet számolni.
Az aszteroidák eltérítéséhez és kibányászásához kapcsolódó technológiák márpedig sok esetben ugyan azok. Ez az egész nem korai, éppen hogy meg vagyunk késve, hiszen az ezeknek a problémáknak a megoldásához szükséges alaptechnológiák évtizedek óta rendelkezésre állnak.
Hát ja, ez a piaci ára, csak ebben az árban nincs benne annak a költsége, ami a vasgyártáskor okozott környezeti károk elhárításához kell (mint ahogy persze manapság ez semminek nincs benne az árában).
Ha meteor vasat használsz ilyennel nem kell számolnod.
"Márciusban jelentette be a NASA, hogy a 2005 YU55 jelû kisbolygó ez évben (2011) mintegy 0,85 Hold-Föld távolságban, azaz kb. 325.000 km-re fog elhaladni bolygónk mellett. Az anyahajó méretû aszteroida november 8-án érkezik.
A 2005 YU55-öt 2005. december 28-án fedezte fel az arizonai Tucson állomáson. Azóta megállapítást nyert, hogy az aszteroida kb. 400 méteres, ezzel ez a legnagyobb azonosított objektum, ami 2028-ig földközelbe kerül és 1976 óta ez az elsõ, ami ilyen közelségben halad el mellettünk.
....
A 2005 YU55 valamivel nagyobb mint egy anyahajó és ekkora méretû objektumok átlagosan minden 25 évben elhaladtak viszonylag közel,"
A Földön meg pont a szabad oxigén miatt is, viszont fémet csak oxidált formában találsz jobbára, ezért drágák. Mire redukálod a sok energiával melléktermékkel CO2-vel, vegyi anyagokkal, savakkal agyonszennyezed a légkört, a környezetet.
Ezzel szemben van olyan aszteroida, ami 99% tiszta fém!
Dehogy hasonló esemény Amerika gyarmatosítása! Egy aszteroidán, bolygón, világûrben nincs semmi, nincs lélegezhetõ levegõ, termõtalaj, víz folyékony állapotban, állatok-növények. Amit itt a földön természetesnek veszel az a világûrben nem magától értetõdõ, és energiába meg pénzbe kerül - igen, még a lélegzet vétel is. Nagy üzlet oda menni ahol még ezért is fizetni kell...
Vagy úgy gondolod, a kolóniák levegõt, vizet gyártank, hogy eladják saját magunknak? Mert a földön van víz, levegõ, meg nyersanyag, nekünk nem kell. Így csak saját maguknak tudnák eladni, vagy két kolónia egymásnak. Tök mindegy. Üzletembernek ne menj, se politikusnak.
Már csak aszteroidát kellene szerezni hozzá.
Azokból meg nincs túl sok a környéken. Ha pl kiderül, hogy valamelyik 10 éven belül, másfél millió kilométerre elhúz a Föld mellet, már az összes búlvárújság tele van világvége, mindmeghalunk cikkekkel.
Csak kiemelnek a szovegbol egy egesz erdekes reszt:
"Az ENSZ egyezmény lényegében megtiltja az ûrvagyon magántulajdonát. Az egyezmény szerint nem mehetünk el a Holdra vagy egy aszteroidára és nem tûzhetjük ki rá a zászlónkat, legalábbis mint nemzet nem."
Tehat, ha en- tegyuk fel- a Virgin Records tulajdonosa vagyok, akinek van egy rakas penze, es mellesleg mar kacerkodott egy sajat urhajo keszitesevel, akkor foghatom az urhajomat elmehetek az aszteroidara es csinalhatok ami jol esik? Ugysem jonnek utanam, mert osszeszerelni egy urhajot menetkeszre + "legenyseget" szerezni idoigenyes melo, amugy meg milliokba kerul (hogy az aszteroida relativ helyzeterol es egyeb technikai korulmenyekrol ne is beszeljunk).
Egyebkent, ha jobban belegondolunk volt mar egy ehhez hasonlo "esemeny" a tortenelemben. A mostani Amerika Egyesult Allamok gyarmatositasanak nevezzuk. Minden keserves lelek fogta magat lerohanta az ismeretlent es ahol meg nem volt senki azt kikialtotta magaenak (kicsit eltulozva persze, de valami hasonlo tortent:)) Miert ne oldhatnank meg ezt aszteroidakkal. Elvegre az ENSZ egyezmeny (tag)nemzetekre vonatkozik, nem egyenekre.
Simán újranyitják a bezárt bányákat. Csak gazdaságossági megfontolásokból zárták be õket, mert míg Kínában a környezetvédelmet legtöbbször a legendákból ismerik, addig a nyugati világban nem így van. Így naná, hogy drágán termeltek...
Szerintem sajnos kisebb az esélye annak, hogy mondjuk úgy liberalizálják az ûrtemelést, vagy máskép fogalmazva lehetõvé teszik az ûrgyarmatosítást. Valószínûbb, hogy egyszerûen ragaszkodnak a jelenlegi szabályokhoz, max, nagyon max engedélyezik, de moratóriumot fogadnak el rá. Ennél tovább a jelenlegi érdekek szerint nem megy sem az USA, sem Kína, sem Oroszország, sem Európa.
Ezért kéne most megkezdeni a tárgyalásokat, hogy 10 év múlva, amikor ebbõl az egész kezdeményezésbõl már kezd lenni valami, ne legyen ami akadályozza az elõrelépést.
Továbbra is kitartok amellett, hogy az emberiség nyersanyag/energia krízise csupán a földi erõforrásokra alappozva nem megoldható. Ezért bénaság ez az egész zöldség.
Az ûr erõforrásgazdagsága viszont képes a rendszert fenntartani. Sõt a dúrva az, hogy bármilyen rendszert képes fenntartani!
Ennek ellenére a nagyhatalmak még sem érdekeltek, hogy megnyissák az ûrt, mert ha tudják, hogy ezzel a vetélytársakat kiütik, akkor inkább éheznek.
Amerikának elõnye a technológiai fejlettség és hogy még azért emellett vannak pénzügyi lehetõségei is, vagy is õk tényleg megtehetik. Ez adú, ha tárgyalni kell.
Kína elõnye, hogy övék a termelés, az ipar, a bányászat a reálgazdaság és mondhatják, hogy eddig is megvoltak az ûrbéli erõforrások nélkül és még évtizedekig meglesznek.
Az orosszoknak van technológiájuk, de nincs pénzük. Azonban nyersanyaguk nekik is mint szemét, nincsenek rászorulva.
Az európaiaknak viszonylag gyenge ûrtechnolgiájuk van, kevés a pénzük, és az iparuk is visszaesõben van. Erõforrás szinte zéró.
Vagy is a jelenlegi leosztásból valójábban épp Európa az, akinek erre az aszteroidabizbazra szüksége lenne.
Ennek ellenére épp talán Európa hangját hallani a legkevésbé bármilyen ûrkérdésben!
Nem akarok nagyon akadékoskodni, de a helyzet azért bonyolultabb.
Egyrészt az a szerzõdés, amit 67-ben összehoztak az egy iszonyú szerencse volt, hogy gyak fél év alatt megcsinálták.
Ma sokal több érdek és ellenérdek ütközik, az ûrhajózás az ûripar/gazdaság kibontakozásával már nem csak sima médiasó, mint ami volt az elõzõ évtizedekben.
Elõször is épp Kína lehet az egyezmény újratárgyalásának a legnagyobb kerékkötõje. Feltörekvõ ûrnagyhatalom, aki azonban még jelentõsen le van maradva, tehát mindent meg fog mozgatni, hogy amíg a hátrányát le nem dolgozza a többieket bármilyen formában fékezze. Demonstrálta, hogy képes ûreszközök megsemmisítésére orbitális pályán, végsõ esetben tehá élhet, de legalább is fenyegethez ezzel, ha az amcsik tevékenységét úgy állítják be, mint az egyezmény megsértését. Azt mondják burkolt katonai program és az amcsik nem fogják tudni bebizonyítani, hogy nem az. A hidegháború idejében bizony éjjel nappal ment az ilyen jellegû vagdalkózás, vádaskodás, ráadásul még alapja is volt.
A másik nagyobb gond Kínával, hogy az ilyen jellegû nyersanyagoknak nemhogy felhasználója, hanem éppenhogy monopol helyzetben álló kitermelõje!
Ezen nyersanyagok Kínában levõ viszonylagos gazdagsága az egyik oka, hogy a globális ipar gyakorlatilag Kínába költözött. És Kína ezt az elõnyét stratégiailag használja fel: megszabja az árakat, kvótákat szab, korlátozza a kivitelt ezzel benntartja a már becsalogatott termelõkapacitást.
Kína ipari és nyersanyag (pl ritka földfémek) termelési monopóliuma elleni harc egyik eszköze az aszteroida bányászat. Épp ezért nem fogja kína soha segíteni ezt.
Lehetne, lebontani szemelyekre?! Delutan elmegyek az OBI-ba- es veszek nemi kerites drotot, aztan holnap elkezdem bekeriteni a sajat reszemet. Egy ideig most varhatolag nem leszek elerheto.
Kolumbusz felfedezése nem kicsi diplomáciai feszültséget generált, kábé ahogy megérkezett a hír hogy Izabella Spanyolországának gyarmata lett a távoli "Indiákon", az angol, a portugál királyi családok és a holland hercegség prompt menlevelet és hajókat adott az addig üldözött kalózai legjobbjainak - menjenek és fölözzék le az importot még a tengeren, persze "nemhivatalosan", de a korona védelme alatt. Lett is belõle 30+ éves háború.
Aszteroidákat pedig úgy lenne okos bányászni hogy rajta lenne a finomítóegység is, de ahhoz meg kicsi hatásfokú a napkollektor és az izotóp-akksi. Moduláris (könnyen kicserélhetõ), a lehetõ legkevesebb mozgó alkatrészt tartalmazó rendszer az ideális. Aztán a formára öntött fémgolyókat el lehet lõni egy földközeli gyûjtõállomásra.
A példáid semmi hasonlóságot nem mutatnak a témával. A mostani témát inkább lehetne hasonlítani, mintha valaki az elsõ gõzgép feltalálásakor nekiállt volna országos vasútvonalat építeni, hogy majd egyszer lesznek mozdonyok és azoknak jó lesz. Csak mire a technológia eljut odáig, hogy meglegyenek a használható mozdonyok a vállalkozása már rég csõdbe ment, õ meg valahol a híd alatt. Itt is ezzel van a problémánk. Nem azt vitatjuk, hogy nem lesz rá majd valamikor szükség, hanem azt, hogy ez az idõ nem most van és nem is mostanában lesz.
Engem aztán nem zavar mit csinálnak a pénzükkel, csak kicsit szúrja a szemem, hogy úgy adják elõ, mintha a világ legjövedelmezõbb tuti bizniszét hoznák össze, amit majd mindenki visz mint a cukrot.
azért megkora lett volna, ha Kolumbusz felfedezése kissebb nemzetközi diplomáciai feszûltséget generált volna :)
Mert az ugyan igaz, hogy Kolumbuszon kívûl senki nem tudott volna elmenni oda, de azért még nem lehet az õvé, illetve a Spanyoloké.
Ez most egy ilyen jogi csûrés csavarás, mert nehogy má' egy maszek cég eljusson oda ahhová mi nem + olyat folytasson ott ami esetleg pénzt is hozzna. Hiszen akkor kideûrlne, hogy az összes ország ûrhivatala egy baszott nagy vászerkopf. Több mint 50 év alatt eljutottak a... meddíg is? Mert abból sok haszon nincs, (még), hogy tudjuk a zéró gravitációban fasza habosított fémet tudunk készíteni megfizethetelne áron. Viszont a bányászatból van zsé. Rengeteg zsé. Ez sztem akkora image rombolás pl. a NASA-nak amit soha nem fog kiheverni. Sztem. Meg úgy a többiek se nagyon.
Na ezért kell szerintem a kötekedés az úrjoggal.
Amúgy: menjen oda. Bányássza ki. És adja el. Ennyi. Vagy oda fog menni sok usák és lelövi vagy micsoda? :o Mindenki tudja, hogy nem lehet megakadájozni ezt. Ezért kell most mindefajta csûrés csavarás a jogon, hogy jogtalan bányászat legyen. Erre hozhatok már egy törvényt mely szerint országog nem vehetnek jogtalanúl bányászot nyersanyagot. A sok barom fejlett ország aláírja, Kína meg a legnagyobb felvásárlója lesz a cég álltal kitermelt nyersanyagnak.
Tõlem ha akartok rinyálhattok de nem értem mi a probléma ha pár pénzeszsák ûrtechnológiát akar fejleszteni. Nem a mi (magyarok) adóforintjait fogják elkölteni. Rossz egész biztosan nem fog belõle származni azt elismerem hogy jó sem feltétlenül de az hogy egy orbitális pályára kifejlesztett infrastruktúrára tett (meglehetõsen ambiciózus) kijelentésre csak destruktívan képesek sokan reagálni az egyszerûen beszûkült látásmódra és rosszindulatúságra utal. Ez nem az evolúció témája itt van helye a szkepticizmusnak és nem is várnék el sokat csak egy minimális pozitív hozzáállást.
kb így:
"Gonosz álnok üzletemberek bla bla bla... lehúznak bla bla bla... nagyotmondanak, ugysemigaz, ugysem sikerül bla bla bla... De ne legyen igazam."
Ezzel a mentalitással nem készültek volna el ma már nagyon alap dolgok.
GPS "Minek lõdözik fel azokat a szutykokat semmi értelme mitõl elõnyös hogy valami gyorsan és magasan megy és le sem esik nem rentábilis mi az értelme a mûholdaknak, a rakéta sok tonna úgysem megy az ûrig amúgyis túl drága"
Internet: Minek az kinek van igénye rá hogy a zsidókkal/kommancsokkal/orbánnal/gyurcsánnyal hálozatba legyen kötve úgysem tudják megcsinálni úgysem lesz rá kereslet.
Számítógép.
Minek bele milliókat ölni csak atombomba gyártásra jó, minek nanométeres távolság a cpu ba úgysem használja ki semmi csak minket húznak le vele elég az elektron csõ is sosem lesz rá kereslet minek az a sok memória stb.
Maghasadás.
A mi pénzünkbõl tudóstjátszanak, úgysem lesz semmi értelme, csak embereket ölni jó semmi gyakorlati haszna nem lesz 500 éven belül, úgysem fogják tudni megcsinálni sosem lesz rentábilis.
Most pedig az LHC-n és az ûrkutatás következõ szintjén van a sor.
Leszarom meddig jut el a projekt. Ha csak félig megvalósul annak is örülök.
Egy magán rakéta, a Falcon 9 üzemanyagának ára: 200,000 $, a rakéta összköltsége (csak LEO-ra, azaz alacsony Föld körüli pályára) 49.9 millió $! ....ahol aztán majd újból vesz - olcsóbban - üzemanyagot! Nagy üzlet, hogy erre én miért nem gondolta! Tök olcsóság kora következi! :D
Csak az a baj, hogy az ûrturizmusra nem nagyon van igény. Ha megnézed most is van lehetõség erre a szolgáltatásra, mégsem tolonganak rá az emberek, pedig bõven lenne olyan, aki megtehetné. Ezek az ûrvállalkozók nem a gyerekkori ábrándjaikat hajszoló álmodozók. Ha azok lennének nem NASA támogatásra hajtanának. Nem mondom, hogy nem játszik be egy kis gyerekkori álom, de ezeket az embereket érdekli a profit. Nekik sem feneketlen a tárcájuk, nem akarják kidobni a pénzüket az ablakon. Ez túl drága "hobbi" ahhoz, hogy csak úgy szenvedélybõl csinálják, az is kell, hogy nyereségesek legyenek.
Ha reális lenne, hogy 50 éven belül kolóniáink lesznek a Holdon, és 2-3 évente indítunk expedíciókat a Marsra, az ûrbe meg minden évben tucatszámra özönlenének a gazdag turisták, akkor azt mondanám, hogy van értelme ennek az aszteroidabiznisznek. De mivel gyanús, hogy nem hogy holdkolóniáink, de még egy átkozott holdkompunk sem lesz fönt akkor, így ez az egész dolog nagyon elsietett. Egyedül az ûrhotelekben bizakodom, de ez önmagában szerintem nem elegendõ kereslet egy ekkora beruházáshoz.
Anno az ûrben tankolást nem az olcsósága miatt találtak ki, hanem mert a rakéta lépcsõknek is van határa, ugyanis a teljesítmény az lépcsõk tömege miatt csökken. Jelenleg 2db ûrszálloda tervet tudok ami 4-6 emberrel számol. Azt még áruld el, hogy az ûrturista minek is venné meg az ércet, csak mert ezt írtad...
A piac kiépítésének vannak fázisai. Ez egy tipikusan ilyen feladat.
Nem a vevõ a legfontosabb, mert a vevõ gyakorlatilag olyn ember akinek pénze van, márpedig ilyenbõl sok van azért, talán nem pont köztünk, de azért van.:)
A kérdés az, hogy van-e IGÉNY az árura, a szolgáltatásra.
Az is van. Akár az ûrtúristáskodásra, akár az üzemanyagra, akár az ûrben bányászott nyersanyagokra.
Az üzemanyagra pl annak az ûrtúristának van igénye, aki a Holdra is el akar menni. Ha van viszonylag olcsó üzemanyag az ûrben, akkor nem sokkal több pénzért elmehet a Holdra. Ha van igény, sõt lehetõség is, hogy a Holdra menjen, akkor ott érdemes egy bázist létrehozni. Ha az aszteroidákból jönnek olyan anyagok, amelyek a legnagyobb tömegû szerkezeteket tudják biztosítani, akkor a Földrõl csak a felszerelést kell felvinni, így sokkal olcsóbb lesz egy holdbázis létesítése.
Ha van holdbázis, már van pár hosszabb útra is képes ûrhajó, akkor mivel az emberek a Marsra vágynak ... és így tovább.
De mi is a fejlõdés IGAZI alapja?
A pénz? A nyereség? Ugyan már!
Az igény! A kalandvágy, hogy pontosak legyünk. Ezért csinál mindent az ember, a jó értelemben vett kihívás miatt.
És tartok tõle, hogy azok az üzletemberek akik most belevágtak az ûrvállakozásokba azok sem a profitra hajtanak elsõsorban, sõt leszarják a veszteségeket is, sokkal többet számmít az, hogy megvalósítsák talán gyerekkori álmaikat. Ezért érdemes élni, õk akiknek számolatlanul áll a pénzük a kredencben jól tudják ezt.
Ha viszont szuperzöldek vagyunk és tiszteljük a természetet, viszont igazából nem becsüljük sokra a saját igényeinket, akkor javasolt, hogy most rögtön legyünjk öngyik, és aztán szépen visszaköltözhetnek a mosómacik az erdõkbe, a mókusok a fákra. És mindenki hepi lesz, amíg világ a világ.
Remélem igazad lesz, az esély meg van rá, hogy így lesz, de sajnos arra is, hogy nem jön össze a dolog... Szurkolok nekik, mert ez tényleg egy nagy lépés lenne!
Viszont azt se felejtsd el, hogy Boeing, a CCdev2 NASA pénzügyi finanszírozása miatt kezdte építeni az ûrhajót, és ugye ha nem lesz benne a CCdev3-ban akkor leállítják. És ugye a CCdev program az ISS kiszolgálásra lett kitalálva - szóval a Boeing elsõsorban mire alapoz? Persze, hogy NASA megrendelésekre, vagyis alapkutatásra! Ráadásul mire készen lesznek az ûrhajójukkal (remélhetõleg) már családos ember leszek...
A Bigelow is a NASA-nak kínálgatja a portékáját, csak nekik egyenlõre nem kell, és ha Boeingel valamiért nem jön össze a dolog, akkor a már így is veszteséges Bigelow(!), teljesen csõdbe megy. Remélem nem így lesz, de akkor is felmerül két kérdés: 1. ki fogja ezt megfizetni? 2. mivel szolgálják ki az ûrállomást, a CST-100 kicsi (vagy lesz egy teherszállító változata, amit gondolom beépítenek az árba...)
Ne felejtsd ki a Bigelow Aerospace-t, akik ûrállomásokon és a Boeinggel összefogva egy ezt kiszolgáló ûrhajón dolgoznak. Az õ profiljuk elsõsorban az ûrturizmus, de kutatásra is kibérelhetõek lesznek az állomásaik. Egyébként egyet értek, szerintem is korai még ez az egész.
Nyereséges/veszteséges csak úgy lehet valami ha van vevõ... Egyelõre az ûrkutatás az alapkutatás, és az amerikai "magán" ûrvállatok is NASA beszállításra alapoznak, nem turistákra. Ráadásul a Space X, Orbital Sciens mind exSzovjet hajtómûveket használnak, semmit nem találtak ki, csak 40 évvel ezelõtti technikát használnak - olcsóbban. Egyedül azt bizonyították be, amit eddig is tudunk, a NASA költségvetésében vagy egy pénzügyi fekete lyuk. Az oroszok, indiaiak, kínaiak eddig is tized annyi pénzbõl juttattak fel dolgokat, most az amerikaik is rájöttek. Ez aztán a nagy áttörés...
Persze ebbõl EGYEDÜL kilóg a Virgin Galactik, de a szuborbit meg egészen más játékterep, rakétarapülõkbõl ami a Kármán-vonalig képes feljutni nem lesz ûrbanyaaszat, ráadásul felmerült, hogy esetleg õk is az alapkutasba mennének át. Szóval VG. egy vicc, nem ûrhajózás.
Fogalmam sincs nekem sem, de megél, és milliárdos buli... ennyierõvel mehet az ûrbányászat is. Vagy akár vehetjük a vizbül is kija zoxigént. Teljesen mindegy, de azért, azt nem lenne rossz meglátni, hogy ez a dolog nem arról szól, hogy platinakg/év/dollár. Közel sem. Mondhatni ez elhanyagolható, ezt ráérnek kiszámolni akkor, ha megvalósul a projekt, ami akkor is sok idõ, ha tényleg 10 év. Majd 10 év múlva kiszámolják és kiderül mégse nyereséges... de nyereséges lesz, ha belepumpálunk még egy kis pénzt. Szemünk elõtt lévõ példa: Magyarország. Nyomni kell pénzzel, mert a végén kijön belõle valami... aztán pár év múlva: Na még egy kis pénz kell, illetõleg megszorítások és akkor aztán tuti jön a kánaán. Aztán mégse jön. Simán behülyítenek egy egész országot 20 éven keresztül, dollárok milliárdjait vasalják le az embrekrõl, lényegében a semmire. Mindezek után azt feltételezni, hogy az ûrbányászatra nem lesz elég rábeszélhetõ ember, hogy nyomassa pénzzel? Van a földön elég hülye ahhoz is, ha "A rózsaszín pincsikutyákkal szebbjövõt csináluk, adjon be mindenki 100 dollárt" projektet visszük, megélhessünk belõle. Pusztán annyi a titok, hogy elég embert kell róla meggyõzni és jön a pénz. Ha tényleges logikát néznénk a dologban, akkor egyetlen igazi reláció jöhetne szóba: Kevesebb erõforrás(anyag, energia) aszteroidából bányászni, mint a földbõl? IGEN/NEM? Ennyire egyszerû. De sajnos az ilyen dolgokra inkább légvár épül, mint valós józan ész. Úgyhogy én simán el tudom képzelni, hogy megcsinálják. Még azt is, hogy 10 év alatt elérnek kezdeti eredményeket. Egyszerûen ehhez pénz kell. Nem kell hozzá, hogy megérje, nem kell hozzá, hogy ténylegesen nyereséges legyen. Annyi kell, hogy kellõ támogatót meggyõzzenek.
Számomra örök rejtély, hogy az ingyenes netoldalak hogyan élnek reklmából. Az én szemem és agyam gyak. kiszûr mindent. Az általam gyakran látogatott oldalakon azt sem tudom, hogy hol vannak.
A fb és más oldalon ezekbõl mégis megél. Pedig - ha csak az én egyelemes statisztikámat nézem - szart sem érnek a reklámok...
A fb megy egy örök rejtély nekem. Egy használhatatlan fostalicska. A wiw-nek letisztultabb és használhatóbb kinézete van...
Amúgy nem értem még mindig mi ez a dobálózás, hogy meg lehet-e valósítani vagy nem, megéri-e vagy nem. Van-e értelme vagy nem? Annyiról szól a dolog, hogy le lehet-e húzni ebbõl pénzt az emberektõl-befektetõktõl esetleg az államtól. Mivel a projekt jóhosszú, fullmindegy, hogy nyereséges-e a vége vagy nem van-e értelme vagy nincs. Annyi baromságban van üzlet aminek se értelme se célja mégis megkapja a nagy pénzeket, most ez az ötlet miben más? Ha egy facebook tud részvénytársaság lenni, akkor ez az ûrbányász projekt miért ne tudna ugyanúgy befektetõket vonzani? Ugyanúgy a befektetõk behülyítésérõl szól mindkettõ. Sõt a facebookról a hülye is látja, ha nem talál ki valami fergetegesen új dolgot, akkor túl sok pénztöbletet nem fog termelni, mert a növekedésének üteme lelassult. Mégis fognak vásárolni a részvényeibõl gyanítom. Abból meg gyönyörûen meg lehet élni. Nem kell ahhoz 1 gramm platinát se kibányászni, hogy a projektbe pénz áramoljon és irtózatos összegek rakódjanak le bizonyos zsebekben. Egyszerûen annyi kell, hogy meg kell hülyíteni a népet.
Mindazonáltal úgy gondolom, hogy megvalósítható a projekt, de a finanszírozása ettõl teljesen független. A holdra is elmentünk (konteósok pls hagyjatok), de mégis miért? Egy idióta ûrverseny miatt. Mert egyéb haszna nem igazán volt. A tudományos hasznosságát egy ember nélküli szonda is tudta volna szállítani. Mégis megcsinálták: Embert a holdra! Miért? Mert azt kell!
Szívem szerint sok sikert kívánok ezeknek a kísérletezõ kedvû pénzes-zsákoknak
Valaki korábban már leírta a lényeget: százszor jobb, ha ezekkel kisérleteznek, mintha "értékpapír" nevû népkifosztó cédulákkal seftelgetnének, a 20-dik 110 szobás vityillót vásárolnák a Bahamákon vagy a 65-dik maserati tetraturbót állítanák be a 6 szintes garázsba....
Ám ha realista szemmel nézzük a dolgokat, egyvalami eléggé szemet szúr: ezek a vállalkozások csak a már régóta kifejlesztett hagyományos kémiai rakétahajtásnak valami minél olcsóbbra szánt változatát próbálgatják.
Semmi elektromágneses úton gyorsított plazma hajtómû, semmi atomreaktor (valaminek el kell látnia energiával azt a hajtómûvet), és semmi "ugródeszka" (pl. az ISS vagy hasonló, mert ilyen plazma hajtómû egyhamar nem fog a Földrõl felemelkedni)
Azonlívül nem tudok arról, hogy hatalmas vákunkamrákban próbálgatnák-kisérletezgetnék a 3000 fok fölötti olvadáspontú anyagokból rakéta-égéstér és fúvókák elkészítésén, vagy néhány kg tömegû, MW teljesítménytartományú szivattyúk gyártásán, amelyek esetleg minusz 200 fokos folyadékot szivattyúznak úgy, hogy tõlük 1 méterre 3000 fok van...
és még sok más is kell ahhoz, hogy egy ûrjármú a világûrbe telepített gyárban elkészüljön.
Sajnos, ezek miatt nem várható, hogy 15 éven belül akár egy morzsát is elhoznának a Földre a világûrben kikohósított lantanidákból, galliumból, vagy hasonlókból)
Jelenleg az aszteroida banyaszat akkor eri meg anyagilag, ha helyben akarjak felhasznalni az anyagokat. Tehat pl. egy holdbazis epitesenel olcsobb odavinni egy aszteroidat egy vontato hajoval es az egeszet befogni egy magneses palyaval. Igy gyakorlatilag a szallitasi energia arabol kijon az egesz es a bazis nagyon olcson jutott anyaghoz. Barmit is banyasznak ki a Holdon vagy az aszteroidakbol, abbol epitheto sokminden. Peldaul a kibanyaszott anyagokat visszahozo jarmu is, amit igy nem kellett elotte felvinni. Innentol csak a munkaber es az alap bazis kiepitese kerul penzbe, a tobbi mar nyereseg. Az egyetlen kerdes az, hogy ugyanabbol a penzbol a Foldon lehet-e egy nyeresegesebb vallalkozast inditani. Abban a pillanatban pedig, hogy van urbeli felvevo piac is, mar sokkal egyertelmubb a nyereseg kerdese. Igazabol a technologiakat most erdemes kidolgozni es ha bejon az ur kolonizalasa, akkor hatalmasat kaszalhat aki eloszor alkalmazni tudja oket es akar sajat koloniat (orszagot) is alapithat. Amennyiben nem jon be es ittragadunk a Foldon, akkor pedig hosszu tavon (generaciok mulva) amugy is mindegy mibe fektetett.
1. "Ha"-ból meg "valószínûleg"-bõl nincs pénzed. Az egész vevõ/kereskedõ érvedet olyan dolgokra alapozod ami nincs, és végig sem gondolod, hogy mibõl lesz? Mert ezek az úriemberek arra nem gondoltak, hogy nincs kinek eladni az üzemanyagot, vagy a bányászat nem versenyképes a Földi bányákkal. Ja tudom nem Földre szánják az ércet, csakhogy kolóniák nincsenek, és nem tudom, hogy a kolóniáknak mibõl lenne erre pénze? Scifit írsz?
2-3. Rengeteg terv van, nem tudom melyikre gondolsz, de egy részük már elve elvérzett a nagy költségek miatt, a másik fele meg kipróbálatlan terv marad (tehát a megvalósításhoz, rengeteg teszt kell, ami rohad sok pénz, és nem biztos hogy mûkõképes lesz).
4-5. Jó hogy említed õket: Bigellow Hotel, Ad Astra Company, Virgin Galactic stb., az õ terveikben nincsen ûrbányászat csak a régi technológia, bocs (igen még a felfújható ûrállomás sem mai terv). Tudom majd ha megszedik magukat akkor aztán hûha. Persze.
Az egész vitáról az a TBBT-rész ugrik be (s01e02), amikor:
(supermanes filmekrõl van szó)
...
Penny: -Az a rész tetszett, amikor Lois Lane kizuhan a helikopterbõl, Superman pedig elkapja. Az melyik volt?
Kockák egyszerre: -Az egy!
Sheldon: -Észrevetted, hogy az a jelenet tudományosan nem helytálló?
Penny: -Persze, az ember nem tud repülni.
Sheldon: -Nee-ne-nem; tegyük fel, hogy tud! Lois Lane zuhan és közel 10 m/s2-tel gyorsul. Superman odarepül, hogy megmentse és kinyújtja két acélkarját. Miss Lane, aki eddigre úgy kürölbelül 190 km/h-s sebességel zuhan, belecsapódik és a karok három darabra vágják.
Leonard: -Hacsaak Superman mellé nem gyorsul, majd együtt fékeznek.
Sheldon: -Milyen közegben uram, milyen közegben!?!?!?!?!?!?!+!///%=/%!+%§?!? FÉL MÉTERRE A FÖLDTÕL! Õszintén, ha szereti a nõt, jobb, ha hagyja becsapódni a földbe. Kegyesebb halál.
Leonard: -Máár elnézéést, de az egész érvelésedet arra a feltételezésre alapozod, hogy Superman röpte csak erõfitoktatás!
Sheldon: -Te hallod, amit mondasz? Kimondott tény, hogy Superman röpte csak erõfitoktatás: azon képességének kiterjesztése, hogy háztetõkön ugrál, amit a földi sárganap hatása eredményez.
Howard: -Ez neked érv? Akkor éjjel hogy repül?
Sheldon: -A nap Holdról visszavert fényétõl és a kriptoni bõrsejtek energiatároló képességétõl.
...
folytassátok :D
Az "azé az aszteroida, aki megmûveli" tartalmú hozzászóláson meg besz.rtam:DDD
Az egész emberiségé,minden országé egyenlõ részben.
"A földi ércekhez képest ahogy olvastam bizonyos aszteroidákban kb 100X annyi platina, nemesfém van bennük tonnánként."
Hát igen.
Egy 1,4 millió tonnásban már 43 tonna platina is lehet. :)
Az meg majdnem megér 2,2 milliárd dollárt.
A földi ércekhez képest ahogy olvastam bizonyos aszteroidákban kb 100X annyi platina, nemesfém van bennük tonnánként. Ez már lehet, hogy jövedelmezõvé teszi az üzletet.
Általában minden nyersanyaggal ugyan az a gond, mint az olajjal is, van belõlük talán évezredekre elég, de egyre nehezebben, egyre drágábban, egyre több energia felhasználásával, és egyre környezetszennyezõbben juthatunk hozzá.
Van egy határ, amikor már lehet hogy jobban megéri az ûrben bányászni õket.
Még akár a szénhidrogéneket is!
Általában tényleg az üstökösök, amelyek egyértelmûen sok vizet tartalmaznak. De valószínûsíthetõen pl a Tungúz-meteor is egy ilyen üstökös mag, vagy törmelék volt, ezért nem találtak belõle semmit. Viszont nem egy tipikus üstökös volt szép hosszú csóvával, senki nem látta hogy jönne.
Ha találnak egy kisebb pár 100 m-es ilyen aszteroidát, abból jó sokáig el lesznek azért.
"Elektrolízishez meg hogy csinálnak folyadékfázist -270°C-ban?"
Csak tippelek. Felmelegítik?
Szabad a gazda!
Vízben gazdag aszteroida az a züstökös, ha jól tudom.
Olyan sok nem nagyon szaladgál most a környéken.
Elektrolízishez meg hogy csinálnak folyadékfázist -270°C-ban?
Amúgy jó volt a PDF, amit még tegnap linkeltél. Kiderül belõle, hogy a legértékesebb aszteroidák is 90-98%-ban vasat tartalmaznak. Pedig még ha színarany "rögök" volnának is, akkor sem tûnnek gazdaságosan kitermelhetõnek.
Az szép gondolat, hogy majd földkörüli pályán gyártják az üzemanyagot a visszaúthoz. De mégis mibõl, milyen technológiával, milyen energiaforrás igénybevételével?
1. Na most gazdaságilag, ha létrejön egy infrastruktúra az ûrben, akkor az áruknak valszeg két ára lesz. Legalább is látszólag.
Mennyibe kerül az az áru ami fent van? Mondjuk X. Mennyibe kerül az az áru, ami a Földön van? X + a feljuttatás költsége.
200 t üzemanyag nem nagy tétel, pár 10 ezer $. Na most ha ott fent állítják elõ és megvan a technológia ehhez, akkor nagyságrendileg ennyibe fog fenn is kerülni. De ha lent van a Földön, akkor pár 10 ezer $, meg egy kibaszott nagy rakéta ára, amivel felcuccolják. Vagy is kb 300 millió.
Ha van egy ûrhajód, ami akár oda vissza tud ingázni, a Föld és a Mars között de meg kéne tankolni és kéne ez a 200 t üzemanyag. Akkor mennyi is lesz egy út ára?
Ha a Földrõl kell felvinni 300 millió, ha fenn kell megtankolni pár 10 ezer dollár. Amit már te is ki tudnál talán csengetni.
2. Még tényleg nincs ûrhajó, sõt semmi, de ezért kell szépen elindulni, hogy legyen. Aztán ez megteremti a keresletet, és akkor egy idõ után jön a kínálat is.
Mert ez azért nagyon magyarosan jellemzõ gondolatmenet. Amikor a dolgok egymásból következnek azt a magyarok nagyon jó logikával átlátják, imádják az ilyen ördögi köröket. Majd miután találtak maguknak egyet leülnek a sarokba szomorkodni:)
Nálunk szerencsésebb népek képviselõi egyszerûen átvágják a gordiuszi csomót, mi viszont imádjuk bogozgatni. Akik átvágják azok Nagy Sándor nyomdokaiba lépnek, akik nem azok viszont nem.:D
3. Nincs fejlõdés. kb már mindent évtizedek óta kitaláltak, használni kéne.
4. Menj be a NASA irattárába, megtalálod a tervrajzokat.
5. A kedves üzletemberek csak a saját üzletükkel fognak törõdni, de vannak más kedves üzletemberek, akik az ûripar más szegmensére hajtanak. Bigellow Hotel, Ad Astra Company, Virgin Galactic stb
Mindenki berakja a maga kis részét és szépen összeáll. A te fejedben még nem, de azért ne add fel!
Ugye 2 eset van:
Vagy elég kicsi az aszteroida ahhoz, hogy porrá égjen a légkörben, vagy elég nagy ahhoz, hogy kutya nagy problémát okozzon becsapódáskor.
Talán számolhatunk a köztes esettel is, amikor az aszteroida apró meteoritzáporként ér földet 100 km-es körzetben. :)
Azt hiszem ez az, amibõl soha nem lesz semmi.
Aztán még nem is beszéltünk arról, hogy a több száz vagy millió tonnás aszteroidákat elõször be kellene fogni (pályamódosítás, nem ócsó rakétákkal).
Itt is két eset lehetséges:
Elémegyünk jó messze az aszteroidának jó drágán, hogy olcsó legyen a pályamódosítás, vagy jó ócsón bevárjuk, míg közel jön, de akkor már jó drága a pályamódosítás.
és hol van manõverezõ hajtómû a szojuz kabinon mondjuk, vagy akár az apollo-n? :D ja sehol, mert levált róla belépés elõtt. Ugyan ezt meg lehet csinálni egy sziklával is.
Már csak azt magyarázd meg, hogy egy olyan aszteroida, amit direkt bányászati célból hoztak a Föld közelébe, annak egy 20 tonnás darabja mitõl fog lezuhanni és milyen pályán?
Jól van, tiétek az aszteroida, de miénk az odavezetõ út ! xD
Nem a lelkiállapotról szól a vita, hanem, hogy néhány üzletember nagyot mondott.
1. Tudod egy rakétának nem az üzemanyag a legdrágább része. OK fent állítják elõ a naftát: akkor mennyi is a hidrogén, hidrazin és oxigén piaci ára? Na most erre az árra tedd rá az ûrbeni bányászat kifejlesztési költségét (amit ugye beleépítenek az árba), a bányagépeket, a rakétákat, ha megvan mond meg a végösszeget! Tisztára megéri.
2. Mindhez keres piacot is, mert jelenleg nem az üzemanyag drágasága miatt nem indítanak annyi rakétát, és jelenleg nincs olyan ûrhajó ami ezt ki tudná használni. Bedobsz a piacra egy terméket amit senki nem tud használni jelenleg, és azt mondod majd ha valaki épít olyan ûrhajóból mondjuk ezret ami igényli a plusz naftát, és lesz ebbõl több ezer indítás, na akkor megtérül. Kereskedõnek ne menj el...
3. A hajtómûvek hirtelen és gyors fejlõdését nem tudom honnan veszed, de kérlek áruld el nekünk is.
4. Ehhez bizony vadonatúj technológiát kell kifejleszteni, mivel NINCS Mars-bázis kéznél, NINCS Mars-ûrhajó, NINCS bányász ûr-robottokunk, sem bányászati technológia, NINCS üzemanyag áttöltés ûrben, nincs ûrhajó kéznél, stb.
5. Ki fogja neked finanszírozni mindezt, nem tudom - mert a kedves üzletebereknek összesen nincs annyi pénzük, viszont a szájuk nagyon nagy.
Én egy dolgot nem értek. Miért nem lehet ennek örülni? Nem a mi adóforintjainkból épül mint a felcsúti hight tech stadion hanem magánpénzbõl. Ha nem is sikerül csak elkezdik a projektet vagy eljutnak a megvalósításig csak épp befejezni nem tudják, elképesztõ eredmények születhetnek. Egy orbitális pályán lévõ komplett infrastruktúra ûrhajósoknak. Simán indíthatók emberes mars expedíciók mert fent állítják elõ a naftát nem kell azt is fellõni simán rohangálhatunk néhány havonta a marsra. Komoly energiatermelés földkörüli pályán (azt is le lehet valahogy hozni). Marsbázis holdbázis ûrturizmus olyan áron mint most egy komolyabb nyaralás. "Távolsági tömegközlekedés" orbitális pályán. A hajtómûvek hirtelen és gyors fejlõdése.
És ehhez még csak ki se kell az új technológiákat fejleszteni. Elég ha a projekt csak addig eljut hogy a föld körüli infrastruktúrát felépítik. Üzemanyag elõállítás + 1 ûrbázis esetleg még egy a hold körül. Már ezen is rommá keresik magukat és elég gyorsan eljönne az új ûrkorszak. Arról nem is beszélve milyen vagány verdák parkolnának a föld körül. Az amcsikat ismerve ha egy hatalmas sok ember szállítására alkalmas ûrhajót kell építeni aminek még le se kell szállnia az biztos rohadt jól fog kinézni (nekem a kommentekben már említett ciksorozatot olvasva volt egy olyan benyomásom hogy az ûrsiklónál a funkcionalitásnál fontosabb szempont volt hogy atom vagányul nézzen ki).XD
Akkor biztos a dizsinnek buliztak, és a trükk rosszul sikerült...
Megismétlem, a 200 tonnás szikla az nem 200 tonnás ISS. Az ISS egy papír szilárdságával bír egy szikladarabéhoz képest. Nem maradna egyben és maga a felület is jobban fékezné...
A visszatérés irányíott, mert adott szöggel és adott helyen lép be a cucc, amit a manõverezõ hajtómûvek állítanak be. Hol van ilyen egy sziklán? És egy szikla az nem néhány, hanem több száz vagy ezer tonnás lenne.
És mellesleg pontosítanék, ha nem veszed zokon. Olyan nincs hogy tungúzkai meteorit, csak mert a meteorból semmit sem találtak. Márpedig a meteoritnak azt az anyagot nevezzük ami a becsapódás után fellelhetõ. Ugyanis az -it végzõdést a különbözõ ásványoknak, kõzeteknek, anyagoknak adják, hepatit, bauxit, meg ilyenek.
Mirõl hablatyolsz te szerencsétlen (bocs csak a te kifejezéseid használom, megpróbálom felvenni a stílusod)!
A Tungúz-meteor 10-20 MT energájú volt, több nagyságrenddel nagyobb, még annál a hatásnál is, amit az ISS okozhatna, ha összegyûrnénk és ledobnánk. Egyrészt.
Másrészt meg milyen irányított visszatérésrõl beszélsz, mondjuk egy Szojuz visszatérõ kabin esetében? He?
És egy ilyen röppályát nem lehet egy darab vasnak adni, amikor egy ûrkabin is csak az?
Ha nagyon szükséges a cuccos elé be lehet rakni egy olcsó ablatív páncélt, hogy hatékony aerodinamikai formát kapjon. Mondjuk kiöntik betonból, abból a törmelékbõl, amit amúgy is kibányásznak az aszteroidából és nem jó, ha a Föld közelében marad. Vagy használhatnak többször-felhasználható, Aladár mintájú felfújható pajzsot, ami jelentõsen lecsökkenti a felületi terhelést.
Ezt is én mondjam meg neked. Unom már, hogy mindent a szádba kell rágnom.
És figyelmeztetlek: én amúgy a szarkazmusban nem ismerek tréfát.
Nem csak a tömeg számít te szerncsétlen. A ISS felület piszok nagy, átlegsûrûsége kicsi. Visszatérve pár száz kilós darboknál nem esene le nagyobb egyben. Ellenben egy sziklából szerinted mennyi ége el, mire leér...?
Egy több száz tonnás darab energiája mennyire nyelõdik el? A tunguzkai meteorit a becslések szerint csak pár száz tonnás volt. Hány km körzetben döntött le minden fát? Mennyire is fékezõdõtt le? Embert az SS csak azért marad egyben mert irányítottan, egy igen szûk ablakban jött le. Egy szikladarabot nem tudsz finoman lehozni. Te tényleg ilyeneket vezetnél vissza légkörbe...?
Azért a szarkazmusnak is van határa örgem. Tényleg gondolkodjál már egy kicsit...
Az ûrben (fõleg kisbolygókon, ahol gravitáció gyakorlatilag nincs, szóval a) bányászathoz ki kell fejleszti egy technológiát, ami egy rahedli pénzel is mennyi idõbe is lenne ez? Nem tíz év. És hogyan érné meg egy plusz költséggel (rakéta) lehozni platinát/aranyat, mint a Földön afrikai munkásokkal éhbérér kitermelni? Ja, ha majd elfogy? Ok, akkor beszéljük ezt meg évszázadok múlva. Egyébként az sem véletlen, hogy itt a Földön sem robotokkal bányásznak, pedig mennyivel olcsóbb lenne, mint kifizetni a munkást, igaz? Vagy mégsem... Szóval nem versenyképes, ennyi.
Valahol olvastam, hogy üzemanyagot kellene elõállítani, amivel csak a baj az, hogy:
1. az üzemanyag feltöltése egy rakétába/ûrhajóba a Földön is veszélyes mulatság
2. jelenleg nincs olyan ûrhajó, ami ezt igénybe tudná venni, mert a hajtómû/üzemanyagtartály bizonyos üzemidõre lett tervezve
3. nincs kifejlesztet technológia az ûrben történõ tankolásra
4. tehát nincs ügyfél, vagyis nincs kereslet rá
'Azé a aszteroida, aki megmûveli'
Az ISS, meg 10X-akkora, akkor az meg egy hirosímai bomba 1/5-ét is eléri.
Atttyaúristen, fussunk, ránk fog esni!!!!
Sõt baxátokmeg az STS orbitere is 70 t volt! Szemét amcsik, a Columbiát megpróbáltak rámdobni, de megúsztam, sose találtok el!!!!!
Megnyugtatlak, azért jól irányított visszatérésre gondoltam, mondjuk a Szaharába. A kinetikus energia jórésze így szépen elnyelõdik az atomszférában a fékezéskor, tudod ûrrepülés, meg ilyenek.
Informatika és tudomány
