Ez így kurvára nem igaz. A göbziknél úgy számolják ezt ki általában, ha tele van. Igen ritka az, hogy repülõgép mindig utasokkal legyen teli. Van egy átlagos utasszám, ami még járatonként is változik. Talán illene azzal számolni...
Az STS rendszer meg azért ment kevésszer fel, mert az ellenõrzés és az újra felkészítés került sokba. Tehát akkor tudtam volna heti szinten igénybevenni, ha a NASA ezen része 8-szer nagyobb és 30 db ûrsiklója lett volna. Akkor valóban a földi rész fajlagos költsége alacsonyabb lett volna, csak ennyi SS-nek feladat sem lett volna, meg pénz a 8-szor több embere. Mondjuk 32 ûrsikló felkészítéséhez meg nagyobb infrastruktúra kellett volna, tehát a fajlagos földi fenntartási költség sem lett volna annyiva alacsonyabb. Az indítóállvány / SS arány talán jobb lett volna, de annyi SS-t te hol készítettél volna fel és mivel? Maga a körülményez üzemeltetés gátolta az indítást. Fizikailag lehetetlen volt az, hogy X idõn belül ugynaz az SS felmehessen, mert az elleõrzés annyi munkaórát igényelt....
Ha nem lenne légiközlekedés, és valaki kitalálná, hogy repülõvel gyak üzemanyagárban ezer km-re repülsz és ebbõl valakinek gazdasági haszna lesz azt jól hülyének néznéd nem?
Márpedig ma pont ez a helyzet. Olcsóbb Párizsba, Madridba repülõvel menni, mint busszal! Miért? Mert egy göbzi utas-km-re levetítve tényleg gazdaságosabb.
Egy rakéta pár perc alatt LEO pályán van. Ha csinálnak egyet, ami viszonylag olcsó és sok embert tud felvinni, amire igény is van, az ugyan úgy fog gazdaságilag mûködni mint a repülés. Elég hozza a sima reaktív meghajtás nem kell hozzá sztártrek teknolódzsi.
Pl. az STS rendszer nem attól volt drága (effektive), hogy sok ember és nagy infrastruktúra kell hozzá, hanem hogy ezt az infrastruktúrát max évente 2-3 alkalommal használják.
Ha csak 2 járat indulna Párizsba évente, arra te biztos nem jutnál fel, max Denis Tito, meg Csárlsz Simonyi.
A gond az volt az STS-sel, hogy technikailag lett elbaxva. Ha jól emléxem volt errõl egy sorozat is itt az SG-n, nemtom olvastad-e.
Ez a rendszer nem is volt alkalmas arra amire az eredeti kiírás szólt, hogy 1-2 héten belül komolyabb mûszaki felkészítés nélkül újra induljon. Azoknak az STS-t leváltó rendszereknek a fejlesztését, amelyek ezt tudnák a politikusok folyamatosan leállították/szétverték a hektikus ûrpolitikájukkal.
Csókolom Molnibácsi! Nem is tuttam, hogy ilyen öregnek teccik lennie.
A jelenlegi ûrturistáskodási kezdeményezések is van amikor jogi korlátokba ütköznek. Már azokat is érinti az ûregyezmény, pl a bajbajutott, más államok területére esett ûrhajóknál. Vagy csak azt nézve, hogy ûrtevékenység az adott ország ûrügynökségén keresztül végezhetõ.
Ettõl kezdve pl. amcsiban amire a NASA nem bólint az gyak törölve.
Aha. És szerinted mi fog bányászni és mi adja hozzá az energiát? Jelen állás szerint te napelemes vackokkal nem fogsz bányászni semmit. a LEO pálya az semmi, az 0 távolság. Nézd meg, hogy geoszinkron pálya mennyibe kerül. Hát a Mars távolság? Baszottnagy, több száz millió dolláros rakéta tud a Marsra emberi idõn belül elzavarni párszáz kilót...
Remélem ez a komment csak vicc volt. Szerinted hány mérnökóra van a cucc legyártásában és összeszerelésében meg a megtervezésében. Az indítás helyére odavitel, elleõrzés, felkészítve tartás, stb... Hát a földi infrastruktúra fenntartása? Az STS rendszernél, ha évi nulla indítás lett volna a rendszer fenntartás nem is tudom, hogy hány szám millió dollárba került. Láthatod, STS meghal, már vágáják is szét az egészet...
A 10 évet azért írtam, mert valaki szerint ennyire sietni kell az egyezménnyel.
Technikailag / pénzügyileg nemigen látom esélyét arra, hogy ez még az én életemben megvalósul hacsak nem találnak fel valam olyan új dolgot, ami két nagyságrenddel csökkenti a LEO pályára jutást költségeit.
Érdekes az egyezmény olyan szempontból, hogy mi késztette a két szuperhatalmat pont a hidegháború, és az ûrverseny kellõs közepén egy ilyen önként vállalt korlátozásra.
Az alapvetõ ok az lehet, hogy az oroszok gyakorlatilag, bár kimondatlanul feladták. Egyrészt Brezsnyev, aki 1964-tõl volt fõtitkár nem állt olyan harcosan az ûrhajózás mögé. Adalék lehetett, hogy 1966 az oroszoknak mondhatni fekete év volt, meghalt Koroljov és eltelt egy év anélkül, hogy embert küldtek volna föl. A Voszhod 3-4-5 küldetéseket ha hivatalosan nem is törölték, de hagyták a felmerülõ technikai problémákon elvérezni, a párt már nem követelt minden május 1-re és november 7-re valami világszenzációt. Hivatalosan nem lettek az ûrkutatási szakemberek kegyvesztettek, de elkezdett amortizálódni a presztízsük.
Brezsnyev ilyen fajta érdektelenségének több oka is lehetett. Egyrészt ezt az ûrhajósdit elõdei indították, másrészt tényleg a hidegháború kellõs közepén voltak. Hruscsov blöffjének, a rakétákból álló kerítésrõl az amcsik addigra valszeg utána jártak és nyilvánvaló, sõt mondhatni köztudott lett az oroszok gyengesége. Eközben az amcsik jól elhúztak már ballisztikus atomrakéták terén is. Brezsnyev valszeg döntött, és a fegyverkezésre szavazott.
Az amcsik hasonló cipõben jártak, Johnson ahogy Brezsnyev is, mondhatni kevésbé volt idealista mint elõdje. Már két éve léptek be a vietnami háborúba, és marhára nem úgy nézett ki, mint aminek hamar vége lenne. Nekik sem volt felesleges pénzük elszórni.
Az ENSZ elõtt az ötvenes évek óta ott volt az ûregyezmény valamilyen tervezete, de azt az oroszok korábban folyamatosan elutasították. Aztán 1966-ban elkezdtek közeledni az álláspontok, a végleges változat elõtt 6 hónapig tárgyaltak.
Az elkészült egyezményt 1967 január 27-én aláírásra bocsájtották, ezzel gyakorlatilag véget ért az ûrkorszak. Az elsõ aláírók USA, Oroszok, Angolok, Ausztrália, Japán, Kanada, Finnország, Siera Leone, Bulgária és Magyarország.Video
A sors kegyetlen fintora, hogy ugyan ezen a napon az Apollo-1 kigyulladt és 3 asztronauta bennégett. Utána nem sokkal az oroszok is elveszítettek egy ûrhajóst, a Szojúz 1-gyel Komarov április 23-án halt meg.
A NASA büdzséje 1967-ben csökkent elõször és ez a folyamat gyakorlatilag kisebb nagyobb megszakításokkal azóta is tart. Az oroszok ûrhajózásra költött pénzérõl nem sokat tudunk, de ha nõtt volna annak látványos hatásának kellett volna lennie.
Az egyezmény 1967 október 10-én lépett hatályba.
Komoly egy egyezmény az olyan, amelyiknél szólok, hogy kilépek és utána azt csinálok, amit akarok, senki bele nem szólhat. Persze, hogy szívesen aláírták az országok, majd ha nem fekszik kilépnek.
Egyébként lehet, hogy csak 100 év múlva, de ez hatalmas üzlet lesz. Ha az ENSZ-nél jól akarnak járni még most módosítják az elkövetkezõ 5-10 évben ezt az egyezményt olyanra, hogy bárki megvehesse, de tõlük kelljen megvenni. Más olyan intézmény nem nagyon létezik, aminek esélye lenne bármit is tenni az ügyben.
Az ûrben viszont lehet vashabot készíteni, meg mindenféle fémhabot, ami viszont már értékesebb, mivel itt a földön sokkal körülményesebb a gyártásuk.
Nem, mert az ingatlanpiacon lehet reális a nyereség. A facebook is mekkora bukta lesz. Százmilliárd dollár lesz a tõkekapitalizációja. Pár év múlva kimegy a divatból, és nézni fognak a részvényesek, hogy van egy honlapjuk, amit régebben sokan látogattak. Mert korábban a facebook sem volt sehol, és a MySpace vagy MyVip volt a legnagyobb. Már nem tudom, és tartok tõle, hogy a legtöbb ember azt sem tudja, hogy voltak ezek.
Szerintem olcsóbb lenne messze kitermelni ami kell, és azt visszahozni, mint a teljes aszteroidát idehurcolni. Mert akkor a hulladékot nem kell mozgatni.
Szerintemna tõzsdefelügyeletnek nyomozni kéne, mert az ûrbányászat legalább annyira rentábilis, mint egy pilotajáték. Alapíts egy céget egymillió dollárból, készíts egy bullshitt üzleti tervet, hogy 10 év mûlva dollár százmilliárdokat fog termelni a cég, és add el a részvényeket a tõzsdén. Az új kisrészvényesek meg majd pislognak, hogy mit is vettek meg...
Nos, izé, ebbe most ne menjünk bele. Nem kéne az álmaimat análizélni, ez már nagyonoff lenne.
De az biztos, hogy ez az álmom még a választások elõtt volt. Legalább is úgy emléxem.
Ha viszont a Föld közelébe hoznak egy értékesebb aszteroidát, akkor gondolom téged is zavarna, ha mindenki rászállna, mint a darazsak a bambisüvegre.
;)
Csak mert jogilag, ma hiába te hoztad elérhetõ közelségbe, semmi kizárólagos jogod nincs a kitermelésre!
Az ûr tényleg kiszabott nagy, mi viszont csak kiszabott kevés helyre tudunk egyelõre elmenni.
És igaz azon lehet vitatkozni hogy financiálisan megoldható e egyáltalán de vedd azt is figyelembe hogy itt a kezdeti befektetés az ami az irreálisat közelíti fenntartani sokkal olcsóbb és egyszerûbb is. Ha valaki kinyögi ezt az összeget azt hiszem érdekes dolgokat látunk majd.
Hát ja. Az atomerõmûvek is biztonságosnak számítottak egészen Csernobilig.
Amúgy pár éve volt egy töxar álmom. Valami ûrfuvarozó voltam és nem kicsit elqúrtam valamit és egy konténer rossz pályára állt. Be is csapódott a Földbe, pont BP közepére. Amikor lejöttem láttam, hogy milyen jó kis mesterséges tavat csináltam.
Nos ez egy olyan álom volt, amibõl tök jó volt felébredni.
Szóval lehet, hogy én is ûrvállakozást fogok nyitni. Az ûrbalesetek résztvevõinek fogok lelkisegélyt és rehabilitációt biztosítani. Egyelõre még nem sok kliensem lenne, de 10 év múlva lehet, hogy sokkal több lesz.
"Amúgy az amerikaiaknak amúgy is van rutinuk ebben. Kinéznek maguknak valamit és gyarmatosítják. Kivívják a függetlenségüket. Ez a jövõbeli tevékenységük során is erõsen érezhetõ lesz, és úgy érzem ez a helyes viselkedési forma. Szívesen lennék amerikai.... fõleg mostanában."
Az egész téma csak jogi szarrágóskodás, részedrõl meg erõltetett fröcsögés. Több aszteroida van, ahány ember él a Földön. Már az is lehetetlennek tûnik, hogy egy bányatelepet létrehozzon valaki. De tegyük fel, sikerül kettõnek is. Jogos lenne a másodiknak odamenni, hogy elzavarja az elsõt? Francokat, mehetne a szomszédos aszteroidára is. Ez azért is lenne célszerû, hogy közel egymáshoz tudjanak segíteni a másiknak egy baleset esetén.
Ez az egész semmi más, mint egy jogász fontoskodása a semmin.
Amivel lehozzák egy egyszerû gömb ami nem is túl nehéz. Egy indítással felvisznek mondjuk 20 at ami kerül nekik mondjuk 1 millió dollárba és lehoznak vele 10 mrd dollár értékû cuccot.
Nem kell letaxizni, le kell lökni egy darabot és kész.
Persze, ha a platinára mennek, akkor azt érdemes elõbb fent feldolgozni, megtisztítani és becsomagolva lehozni. De lévén, hogy olyan sok platinát valszeg nem akarnak lehozni ennek leszállítása nem olyan nagy költség.
A platina grammja 10 000 FT. Vagy is tonnája 10 Mrd. Abból azért telik hogy becsomagolják.
Egy meteor viszonylag olcsón Földet szokott érni, feltéve ha nem esik rá valakire.
A vasmeteorokból jó lehet bányászni azok voltak az elsõ vas források valszeg.
Ja és ahogy olvasom van olyan platina bánya, ami gyak meteoritot termel ki!
Már miért lenne drágább? A rakétákat rövid idõre begyújtják "menetiránnyal ellentétesen" és lejön magáról. A hõpakzsot meg nem kell túlbonyolítani ha nincsennek olyan elvárásaid hogy emberek belül életben maradjanak vagy egy több százezer mozgó alkatrészt tartalmazó eszköz sérülésmentes legyen akkor egyszerûen csak fogsz egy gömböt betekered parafával teszel rá egy kis ejtõernyõt ledobod és ennyi. (a parafa nem vicc. Farkas bertalan visszatérõ egységén a hõpajzs parafából volt (megtekinthetõ: közlekedési múzeum budapest)
Van az már 150 Mrd is!
Ebben persze benne van a 36 ûrsikló út is, utanként vagy 1 Mrd $-ral. Ha pl Protonnal vitték volna fel az elemeket az 1/10 árban lett volna kb, de akkor még külön kellett volna 1-2 Szojúz, ami a szerelõmunkásokat szállítja, bár talán még így is tartható az az 1/10.
Ez meg különben sem egy bányász cuccos.
Egy V63-as villanymozdony nagyságrendileg kb olyan tömegû, mint egy nagyobb utasszállító, vagy egy Tu-160-as szuperszonikus bombázó. Az utóbbi aranyárban van, a mozdony nem.
Ez az egész dolog nem arról szól, hogy hány kg/dollár. Kapásból 3 egyéb bevételi forrást tudok, ami ennek csak a hozadéka, ha a rendszer megvalósul.
1. Ha ott állítják elõ az üzemegyagot, minden ûreszköznek, ami LEO pályán kering, el tudják adni olcsóbban, mint a földrõl való feljuttatás költsége. Így lényegében monopol helyzetben lesznek e téren.
2. A megvalósítás során az újításokat le lehet védeni. Ezeket után eladni, vagy licenszelni. Akár saját országának is, "állami" célra.
3. Ha a projektrõl meg tudják a befektetõket gyõzni, akkor dõlni fog a pénz kicsiny részesedésért is és ez független attól, hogy végeredményben a projekt életképes e vagy nem. Ez pusztá meggyõzõképesség kérdése. Hiszen a projekt hosszútávú, a befektetõk nem tudnak odamennyi "gyárlátogatásra", hogy lássák, tényleg úgy haladnak e a dolgok ahogy kell. Légvárba pedig nagyonsok milliárd elfolyt már, mióta a földön élünk.
És végezetül, esetleg megvalósulhat a projekt és platinát is tudnak kitermelni, esetleg nyereségesen.
Röviden, ha a képlet úgy néz ki, hogy platina kg/dollár/X év megtérülés, akkor valóban hülyeség lehet. De ez nem ennyire egyszerû szerintem.
Az iss-t fel kellett vinni az aszteroida darabkáit meg le kell hozni (és lényegesen kevesebb dolgot felvinni) ez lényegi különbség.
Az meg hogy megéri e nem a mi sarunk eldönteni hanem az üzletembereké.
Abban viszont egyet kell értsek ezt nem a magyar kkv-k fogják megvalósítani (ha egyáltalán)
Teljes képtelenség ez az aszteroidabányászat, de látom sokan hisznek benne.
Az ISS kb 100 milliárd dollárba van eddig.
Súlya 450 tonna.
Arany árfolyama: 1650$/31g
450 tonna arany ára durván 24 milliárd dollár.
Még mindig úgy gondoljátok, hogy érdemes aszteroidát bányászni?
És tegyük hozzá, hogy sajnos a cégek és az államok közötti határvonal eléggé homályos, és itt nem csak az elprivatizált cégekre, az "érdekes" állami tenderekre gondolok, hanem pl azokra az ösztönzõkre, amikor egy magáncéget csalogatnak az országba, pl a Merdzsó is rendesen kapott, hogy Kecskemétre jöjjön.
A jelenleg jól fejlõdõ amcsi magán ûrvállalkozásoknak is rendesen csöpögtet a NASA õ a legfõbb megrendelõjük és támogatójuk.
Szerencsére Amerikában szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy a NASA-nák odaadtak egy valag pénzt, amibõl õk tanulmányozták a problémát, majd rábízták a megvalósítást a Boeingre, vagy a Lockheed-ra, akik nem milliókból, hanem milliárdokból meg is csinálták azt, amit ezek a kis cégek töredék árért bevállalnak. Kezd kialakulni egy verseny és ez szerencsére rendesen leszorítja az árakat. Mondjuk a NASA és a kormányok évtizedes tevékenységének hála azért a piacon szinte kész technológiák vannak, rakéta mérnökbõl is lassan Dunát lehet rekeszteni.
Ha a korábbi évtizedek "árképzésébõl" indulunk ki, akkor az ûripar sehogy sem lehet nyereséges, de másfajta megközelítéssel a dolog már egész mûködõképesnek látszik.
Pusztán arra a felvetésre akarok reagálni, hogy: "A rakétákat gyártó cégek annyira magának mint mondjuk a MÁV"
Mivel egy állam, tökmindegy melyik országról beszélünk, magánkézben, magán emberek zsebében vannak. Teljesen mindegy, hogy egy eszetlen diktátor tulajdona az ország, vagy épp a demokrácia látszata mögött lobbizó milliárdos cégek, egy biztos: Olyan, hogy "állam", mint embrek közössége, nem igazán értelmezhetõ fogalom. Érdekekrõl van szó, pénzrõl és befolyásról. Pontosan látjuk mennyire szent egy államhatár, ha érdekérvényesítésrõl van szó. Semennyire. A rakétaipar ugyanolyan magán sz*r cég, mint egy cipõgyár, csak a lépték nagyobb. Illetve a marketingje nem az egyént célozza, hanem az "államot". Ettõl még nem lesz lényegi különbség közötte. Mindenképp a közemberek pénzét "húzza le" mindkét cég, csak a cipõ esetében közvetlenül. Egy rakéta esetében pedig közvetetten. Ez nem befolyásol semmit. A megvalósíthatóságba pedig végképp nem szól bele. Ott tiszta a reláció ugyanúgy mint a cipõnél: Adott egy terv, megvalósítható? Nyereséges? Akkor megcsinálják. Ha nem, akkor nem. Semmiféle lényegi különbség nincs.
Egy rakéta viszonylag egyszerû eszköz, pláne ha szilárd hajtóanyagú. Gyakorlatilag egy nagy üzemanyag tartály. A rakéta induló tömegének 90% üzemanyag.
Namost egy rakéta mondjuk egy R-7 valamelyik modifikációja olyan 300 t. Az ára olyan 40 millió $ startonként. Na most az üzemanyag ára ebbõl azonban, csak olyan 30 000 $ körül van!!!
Ezzel az eszközzel felvisznek egy olyan 6 tonnás ûrhajót LEO-ra, ami azt jelenti, hogy ha az utasnak csak a naftát kell fizetnie az 10 000 $, mert a Szojúz 3 krapekos. És ez a 10 000 $ elég jó üzemanyag árral van számolva, amin már haszon is van.
Ha építesz egy nagy ûrhajót és azt soxor tudod felhasználni, mint mondjuk egy repcsit, akkor hosszútávon gyakorlatilag csak az üzemanyagárból tudsz, és kell gazdálkodni, ahogy a légitársaságok is teszik. Ha ez a rakéta kicsit nagyobb, és sokkal több utast tud felvinni, akkor a 10 000 $ helyett, akár 1000 $ is lehet a fejpénz utanként! Azt talán már én is kiköhögném.
Kishazánk ismert fiától, aki az Excell nevû tömegpusztító fegyvert szabadította rá az irodai alkalmazottakra, még jó pár milliót gomboltak le, de õ kétszer is volt, mert az M$-nél jól fizetnek.
Szal még 10-20 év és szerintem elérjük ezt az 1000 $-t!
Feltéve, ha a jogászok nem szólnak bele, meg nem találják ki az ûradót.
Ok, akkor rossz a párhuzam. Nem akarok én kötözködni, csak nem értek veled egyet, leírtam miért nem. Az igazság valahol ott van: valószínû (de nem biztos) lesz magán ûrhajó és rakéta belátható idõn belül elsõsorban államoknak/cégeknek/egyetemeknek/szupergazdagoknak (fõleg LEO-ra). Lesz rakétarepülõs magán ûrugrás, a szimplán tehetõseknek. De mindez drága rakétatechnológiával, aminek költségét idõvel (10-20) év valamennyivel csökkenteni fogják - és beáll egy árra.
nem veszed figyelembe h nem helyettesitem oket egymassal, hanem csak parhuzamot vonok kozotte, de ha bele akarsz kotni koss bele abba is h nem rakok ekezeteket, vagy ha a sajat igazad keresed akkor en leptem
PEACE
Igazad van a porcelán gyártási technológiája vetekszik az ûrkutatással! A Ford-t modell nem a 150 évvel ezelõtti rakétatechnika analógiája, sem árban sem technikában. Volt egy technikai ugrás amit nem veszel figyelme.
ajanlanam figyelmedbe figyelmesebben elolvasni a kovetkezo szot: TENGER-JARO, es szeretnem tudni h a porcelan, amit ugye a kinaiaktol szereztunk be akik nem voltak vendegmunaksok, nem olyan draga, minden a technologia kifinomultsagan mulik, regen mennyi volt egy mobil, most mennyi, es latom hianyossagaid vannak, a ford t modell az elso sorozatban gyartott gepjarmu volt, ami egy sorozatban gyartott urhajohoz lenne hasonlithato. az elso automobilt Ferdinand Verbiest tervezte, olvass utana h csiszold magad.
Magán, csak éppen rakétatechnológiát nem adhatnak el, mondjuk az oroszoknak jó pénzért, magán csak éppen nem adhatnak helyet egy Iráni mûholdnak, stb. Nemzetközi összefogás nem lesz, erre akartam kilyukadni.
Te most a Ford T-modelt akarod egy ûrhajóhoz/rakétához hasonlítani? Ne viccelj. Tengeralattjárókat sem sorozatban gyártják, az USAnak 72 db tengeralattjárója van, mindezt úgy, hogy a hadsereg lényegesen több büdzsével gazdálkodik.
Az autóknál meglehet csinálni, hogy gyengébb anyagból építed. Vagy kínai vendégmunkásokkal építed, egy ûrhajóhoz képzett mérnökök hada (tehát drága fizetésû) kell, ha újra hasznosítható azért, ha meg nem akkor meg azért.
te mirol beszelsz? boeing meg lockheed miert ne lenne magan vallalat?
es meg jo h beleszolnak mit csinalnak ha milliardokat fizetnek nekik, a vevo is beleszol abba h mit kap a penzeert, de nem a katonasag vezeti oket, nekik is csak a profit szamit, ne legy naiv
A rakétákat gyártó cégek annyira magának mint mondjuk a MÁV. Minden rakétákkal foglakozó vállat valamelyik katonai, vagy nemzetvédelmi hatóság beleszólásával mûködik - nem fognak nemzetek összefogni, mert ezek stratégiai és politikai kérdések. Világbékét nem akarsz?
szerinted az elso auto mennyibe kerult? az elso tengerjaro? az elsok mindig dragak, veszelyeseg, es hidd el, mindent lehet sorozatban gyartani, ha mas legyartjak robotokkal, mer skatulyazod be az emberiseget azzal h kinai munkasog, szepen tudunk mi pontosan es sterilen is dolgozni a programozott robotokkal
Lehetne olcsóbb, csak amíg 10 ország és magáncég gyárt 20 féle teljesen egyedi felépítésû rakétát addig nem lehet sorozatgyártani ûriparban. Kéne egy egyezmény, hogy mindenki ezt a 2 félét használja, és kész.
Ezt majd az 50-60 év múlva élõk fogják csak igazán értékelni, akik majd mondják, hogy de jó, hogy erre már 2012-ben gondoltak és elkezdték az elõkészületeket, mert nagy bajban lennének, ha akkor kezdenek ezen gondolkodni, amikor már nyakukon a nyersanyagválság.
Ez nem autógyártás, vagy mobiltelefon - ezt nem lehet sorozatban gyártani, életveszélyes lenne. Egy rakétát/ûrhajót nem lehet kínai vendégmunkássokkal összerakatni... Tehát drága.
As of 2010 NASA budgeted $58.7 billion for the station from 1985 to 2015, or $72.4 billion in 2010 dollars. The cost is $150 billion including 36 shuttle flights at $1.4 billion each, Russia's $12 billion ISS budget, Europe's $5 billion, Japan's $5 billion, and Canada's $2 billion. Assuming 20,000 person-days of use from 2000 to 2015 by two to six-person crews, each person-day would cost $7.5 million, about 60% less than the $19.6 million per person-day on Skylab
nem mondanam h egetveroen sokba kerul ahhoz kepest, hogy mit kapunk erte
ahogy mondtad penz penz penz, nem eri meg ezer nem csinaljak, ha midnenkinek erdeke lenne hogy urbazis keringjen folottunk lenne konkurencia, tobben foglalkoznanak vele, hidd el, olcsobb lenne, es annyira messze van a banyaszas hogy meg technologiank sincs ra, amugy is dec. 21 vilagvege szal minek veszodni:D
pénz - még több pénz- rohadt sok pénz - a világ összes pénze
Ûrfelvonó az nem a ma technológiája. Ûrbázis: mennyibe is került az ISS ahol mindössze 6 embernek van hely, és mekkora az éves költségvetése? Nincsen ûrbanyaaszati technológiák, ezek kifejlesztése egy rahedli pénz - és semmi sem garantálja, hogy megtérül.
A nagy és drága rakétákra csak ahhoz van szükség, hogy a bányászrobotokat innen fel tudd juttatni. Egy aszteroidán alig érezhetõ a gravitáció, ezért a kitermelt cuccot visszahozni már lényegesen olcsóbb lenne. Egyszer kerülne sokba beindítani a termelést, aztán ontaná a pénzt.
tobb ut is van, urbazis->feldolgozas->hajok->kolonizalasok->nicns profit ha nem a cege a kolonia, es nincs a kozelben eg ybudos kolonizalhato bolygo sem
urbazis->feldolgozas->visszajuttatas-> kapszulakkal, urfelvonoval, asszonyaink sepruivel-> nincs technologia
nincs ertelme visszahozni banyaszott kovet a foldre ha a 80% hulladek, ezert kell meg az urben foldolgozni, es legjobb esettben a ynersanyagbol gyartani is
viszketnek az ujjaim h leirjam, Irany a vilagurbe mint a mehek rajzaskor
Nem is holnapról beszélnek. 10 éven belül indul az elsõ rakéta ami egy föld körül keringõ távcsõ lesz aszteroidavadászatra (ez azért már nem sci-fi) Majd újabb 10 éven belül még egy távcsõ. Majd meghatározatlan idõben egy mintagyüjtõ robot és majd csak utánna a bánászcucc. Minimum50-60 év még mindíg borzasztóan ambiciózus de azárt már sokkal hihetõbb.
Mindig akad egy ország, amivel meg lehet egyezni alacsonyabb vámban (pl. némi ellenszolgáltatásért a fejeseknek), onnantól pedig, hogy a Földön van a cucc a mindenkire ráerõszakolt szabad-kereskedelmi egyezmények megoldják a problémát :)
Sõt, mire ebbõl lesz valami, a Földön úgyis akkora hiány lesz már nyersanyagból, hogy senkinek sem áll majd érdekében akadályozni.
1. A jelenlegi technológiák drága, a rakétánk nincs (megvalósítható) alternatívája, és még nagyon sokáig nem is lesz.
2.Az újrahasznosítás az ûrsiklóknál sem jött be (még drágább lett)
3. Néhány üzletember (mond ez szó valamit, valakinek?) nagyot mond, ti meg elhiszitek. Marketing duma az egész, hogy beidithassák az üzletet. Ha sikerül neki, akkor is normál (drága) rakétákat fognak gyártani, drága ûrutazással. Valószínûleg olcsóbb lesz idõvel, de amirõl itt szó van az nem holnap lesz.
Ja és a technológiára nincs szabadalom csak 50 évig jogdíj mondjuk az összes bányászott cucc 10%a. Ha vállalják megkapják a szükséges technológiát ha nem akkor várnak 50 évet hogy a jogdíj lejárjon onnantól "open source".
Kerülhessen mondjuk 100 km2 egy cég tulajdonába. Ha az egész kavics felszíne nincs ennyi akkor az egész a cégé/országé/akárkié lehet a tulajdon megszerzése pedig akkor történik amikor az elsõ tényleges bányászatra alkalmas jármû elindult nem pedig úgy hogy az apple szabadalmaztatja a "nagy formátlan izéket" és ezzel az összes az övé.
Viszont ha nem biztosítjuk a cégeknek a megtérülést akkor soha a büdös életben nem fog senki dollármilliárdokat számolatlanul ilyen projektekbe ölni. Szükséges engedni a magántulajdont de ne úgy hogy néhány nagy vállalat a technológia kifejlesztése elõtt 100 évvel felvásárolja a naprendszert. Ha már odament akkor az övé ha nem akkor semmilyen más módon nem szerezheti meg.
minden elahtarozotsag kerdese, a valasz az, hogy akkor kezdik el kitermelni a nyersanyagot, majd ha megfogja erni, ha holnap erne meg, holnap kezdenek, ha ezer ev mulva akkor ezer ev mulva, minden a profittol fugg
Ha pl. a cég felvisz pár embert egy aszteroidra, akik ott alapítanak egy államot, a cég pedig szépen oda helyezi a székhelyét, akkor is vonatkozik rájuk az egyezmény? Én így cselezném ki, ráadásul adóznom sem kéne onnantól...
több megoldas is van amcsi cegek letrehoznak egy leanyvallalatot oan orszagban mi nem irta ala a szerzodest es fizetnek az amerikaiaknak h vedjek meg a segguket ha vlki elkezdene cseszegetni oket
vagy egyszeruen elkezdik jogi uton es az ensz is rajon h inkabb banyasszunk roidot mint a foldet sajtta furjuk, esetleg a holdat
10 éven belül senki nem fog itten bányászni semmit. Addigra talán ez elsõ felderítõ szondákat fogják indítani, vagy el sem fog indulni az egész..
én nem a bányászatra koncentrálnék, elõször inkább a belasszózásra, majd késõbbiekben a kontrollálásra, majd ezek után a bányászatra... több okból, nincs mély ûri fenyegetés elhárításunk (értem itt ha tényleg érkezne kisbolygó, nagyobb aszteroida, ami fenyegetés jelentene) nem tudjuk elhárítani a veszélyeket, viszont ha van egy kontrollált aszteroidánk, vagy több akkor simán megoldható ez a védelem, (bár ki adná fel a bevételi forrását a földi fenyegetés megszüntetésére), más részint egy kontrollált aszteroidát könnyebb a föld közelében tartani, így könnyebb a kibányászott érc haza juttatása de ez másodlagos. amellett hogy egy kontrollált aszteroidán könnyebb bázist létre hozni, akár ûrkikötõt, és akár egy kezdetleges terra formálást késõbbi kitelepülés elõkészítésére, akár tesztnek egy bolygó foglaláshoz.... tudom scifinek hangzik, de már maga az ûr bányászat is scifibe illõ, hisz nincs mondjuk egy...õõõõ... Nostromo felszereltségû-tudású-képességû bányász-szállító hajónk se....
Asszem jelentkezek ûrbányásznak, és megyek unobtanium-ot bányászni. Jól fizetnek, és legalább lesz mit mesélni az unokáimnak, akik öreg emberek lesznek, mire én hazaérek. Csúúúúúúcs!
Na megyek, bányászok egy kis dilithiumot a Star Trek onlányon.
A 67-es Ûregyezménynek anno egy célja volt az én perverz meglátásom szerint, hogy a nagyhatalmak kölcsönösen biztosítsák egymást, hogy nem akarnak az ûrbõl új hadszínteret csinálni. Akkor elsõsorban a katonai felhasználás volt a szempont, hogy ne vigyenek tömegpusztító fegyvereket az ûrbe.
Az ûrtevékenységet csak az államok ûrhivatalain tudták elképzelni, az hogy önálló cég ilyet csinál akkor még nagyon sci-fi volt. A cégek csak az adott ország ûrhivatalának engedélyével és felügyelete alatt végezhetnek tevékenységet.
Bármilyen vitás kérdést valami homályosan megfogalmazott nemzetközi egyeztetés szerint kell megoldani. Szal kb mintha a szovjet piros nyakkendõs pionyírok írták volna a nagy, egységes, egyenlõ, és jóságos emberiség önzetlen és jó szándékú ûrfelfedezésérõl, ahol piszkos anyagiak természetesen fel sem merülhetnek.
A gond az, hogy ha egy ország, bizonyos területek, akár a saját jármûve felett nem nyilváníthatja ki a fennhatóságát, akkor amennyiben tényleg megindul az ûrbeli nyersanyagok kiaknázása, abban a pillanatban megindul a termelés elleni kalózkodás, ráadásul nem kizárt hogy másik államok által támogatottan.
Jön haza az usákos céges ûrhajó dugig platinával megrakottan, erre a ruszkik (egy államilag támogatott ruszki cég, vagy maga a ruszki ûrügynökség) az ûregyezmény értelmében "segítséget" nyújtanak nekik, aminek a vége, hogy a rakomány "megsemmisül", aztán a cégnél meg csak néznek, hogy lenyúlták a zséjüket. Ekkor jönne egy felesleges, megmondalag az apumnak, vagy kinek a fasza nagyobb játék, vagy csak az USA kormány széttárja a kezét "Így jártatok fiúk".
Ha az államok fennhatóságát ki lehetne terjeszteni az ûrre, akkor az adott országban bejegyzett vállalatok jogosan várhatnák el, hogy az állam megvédje õket. Ami a nemzetközi jog szerint is, a végsõ esetben fegyverek alkalmazását, vagy legalább az azzal való elrettentést jelenti.
Ergo nem csak azt a passzust kéne finomítani, ami az ûrben végzett vállalkozásokra, üzleti tevékenységre vonatkozik, hanem a fegyverekre vonatkozó részt is.
És sürgõsen, mert kb 1 évtized és a cégek kint lesznek. Az a 10 év egy nemzetközi egyezmény összehozására meg kb épp elég idõ. De mivel itt pénzrõl, rengeteg pénzrõl van szó, valszeg kevés is!
Informatika és tudomány
