az, hogy van egy adatbázis szerverem ami x ezer szálon párhuzamosan dolgozik az még nem jelenti azt, hogy okos is... Vannak nagyon mûvelt emberek akik egyébként hót hülyék. A sakk gépek adatbázis szerverek rohadt sok információval. Nem hiszem, hogy egy sakk mester fejében aktuálisan több millió sakkjátszma lenne eltárolva... Az agy egy pötyet másképpen mûködik mint egy számítógép.
Ez egy érdekes problémakör. Egy gép egyébként simán lehet okosabb az embernél, hisz az okosságot kvázi tudásmennyiség alapján deklaráljuk az pedig csak a merevlemez méretétõl függ.
Az intelligencia már más kérdés. Az ember számára a sakk "észjáték", azonban a számítógép számára csak rutinmunka. Adott fix pályán, fix bábukkal, fix szabályokkal kell játszani, ez a számítógép számára egy zárt rendszer, aminek minden összetevõje ismert. A zárt rendszerbõl következõen ennek a megoldása már csak teljesitményen és jó algoritmuson múlik, de alapvetõen semmivel sem bonyolultabb mint összeadni két számot, csak itt elég sokat kell.
Az emberi agy azonban nem arra lett "tervezve" hogy sok-sok lépést elõre gondoljon, hanem hogy a meglévõ szituációból a lehetõ legjobban válassza ki az aktuális lépést.
Épp ezért olyan rendszerekben ahol a gép képtelen sok lépést elõre látni, mert vagy a rendszer túl nagy, vagy túl nyilt (ismeretlen változók) ott a gép általában elvérzik az emberrel szemben. Nem véletlen hogy a go játékban a gépek esélytelenek, pedig az még nem is nyilt rendszer mert minden tényezõje ismert, mégis a játék komplexitása elég nagy ahhoz hogy a gép képtelen legyen sok lépést elõre kiszámolni, arra meg képtelen hogy a legoptimálisabb pillanatnyi variációt válassza.
Természetesen idõvel lehet hogy képesek leszünk alkotni olyan gépet ami hasonlóan intelligens mint az ember, de én élek a gyanúperrel hogy azok már nem a mai klasszikus szilicium alapú gépek lesznek, hanem sokkal inkább szerves alapúak és ott meg már befigyel a kérdés hogy az gép-e vagy élõlény.
Sok embernél (pl. az átlag Facebook Like-whore) már most értelmesebbek a programok. Egy ilyen alanyra már most lehetne a Turing-tesztet teljesítõ szimulátort írni. "Intelligensebb vagy, mint a mosóporod?"
A sakk matemaitikailag modellezhetõ, intuíció nincs benne semmi. Viszont a matematikai leírása túlságosan bonyolult az embernek, aki ezért részben inuíciókra van utalva. Mivel a gép a matemaitikai modellt sokkal jobban tudja az embernél (bár azért még nem tökéletesen), sokkal kisebb számára az intuíció szükségessége, így sokkal nagyobb az esélye a nyerésre.
Az hogy szilícium alapú vagy biológiai eredetû az nem számít. A számítógéppel tökéletesen lehet szimulálni az emberi agy mûködését, csak elég gyors kéne hozzá.
De számít. Mert a biologiai eredetü az analóg, a szilicium alapú meg digitális és ez nagyságrendi különbségeket okoz például teljesitményben.
Kb. mintha hajóval akarnál repülõgépet szimulálni, necces lesz mondjuk egy 3g-s gyorsulást elõidézni vagy mondjuk 2x hangsebességet szimulálni. Persze elméletben lehetséges, ugymond "csak" egy elég gyors hajó kell hozzá...
A valóságban hamarabb fogsz repülõt építeni mint hajóval szimulálni egy repülõt. Visszatérve arra amit mondtam, valószinüleg hamarabb fognak szerves "processzorokat" használni mint a meglévõ szilicium alapúakkal elérni az agy teljesitményét, egyszerüen mert vagy fizikai korlátokba fognak futni, vagy túl drága, nagy, bonyolult stb lenne a szilicium alapú.
ez a cikk semmirol nem szol, nesze itt van fogd meg jol
ha nem számítana akkor jelenleg nem az emberi agy lenne a leggyorsabb "cpu" a világon. :) A kémiai kapcsolatok lehetõsége végtelen és mint ilyen verhetetlen egy digitális gép számára. Még... Aztán lehet késöbb fogunk gyártani olyan vasat ami nálunk is durvább lesz, de soha nem lesz olyan bonyolúlt és tökéletes mint az agy. Ha lehetne jobbat alkotni akkor a természet már megalkotta volna rég. :)
A számítási kapacitás ismert problémára tud ismert algoritmus vagy minták alapján ismert megoldások közül megfelelõt választani. Pl. sakk. Az emberi intelligencia félig-meddig ismert problémára is képes megoldást találni, ha a megoldási "algoritmus" részben vagy teljesen hiányzik is, illetve ha nem áll rendelkezésre ismert megoldás, akár csak hasonló problémára. Erre a számítógépek (ön)tudat nélkül nem lesznek képesek még egy jó ideig.
Amit írtál elõbb abból az jön ki, hogy te szerinted a magasabb intelligenciához a biológiai vagy ahhoz hasonló technológia kell. Én erre írtam, hogy nem így van, hagyományos számítógép architektúrával is meg lehet oldani. Most azt vettem ki az írásodból, hogy a biológiai megoldást azért írtad, mert szerinted a teljesítményhez kell az. Elõzõ hozzászólásban kellett volna leírnod, hogy a biológiai megoldás a teljesítménye miatt kell szerinted.
Amúgy ez sem igaz, mert még a szilícium alapú technológiában is van potenciál az agy teljesítményének eléréséhez. Már akár 10 éven belül is sor kerülhet rá. Persze itt csak nyers teljesítményrõl van szó, tehát egy olyan számítógéprõl, amivel futtatható már olyan szimulátor, ami képes az agyban lévõ 100milliárd agysejt mûködését szimulálni. Persze csak a mûködését, azt hogy hogy kéne összekötni õket, hogy emberi intelligenciát is elõállítsanak, az teljesen más kérdés.
Amúgy az benne van a pakliban, hogy mondjuk szilícium alapú technológiával csak olyan, az aggyal megegyezõ teljesítményû, számítógép készíthetõ, ami legalább szoba méretû, így egy humanoid robot készítéséhez már más technológia kell. De az sem feltétlen biológiai.
Az emberi agy kreatív gondolkodásra (tehát az addigi tapasztalata és tudása alapján kitalál dolgokat), a számítógép pedig baromi hosszú egyenletrendszereket másodpercek alatti megoldására képes - amire egy emberi agy gyakorlatilag végtelen mennyiségû idõ alatt sem lenne képes. A mai MI is ezen alapszik.
Nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást (egyelõre).
Tehát végül is ma az ember (kutató) kitalálja, mit csináljon a számítógépes célprogram, az pedig megcsinálja (kiszámítja, modellezi stb.). Az eredmény segítségével az ember pedig további tapasztalattal és tudással lesz gazdagabb, tovább fejlesztheti, haladhat tovább azzal, amit eddig csinált.
Bar maga a jatek konnyen modellezheto, a lehetseges lepesek variaciok szama tul nagy, hogy szamithato legyen. Egy bizonyos pont utan a gep nem lat tul a horizonton es csak az allas ertekelesere szamithat. Az ember jobb mintafelismeresi kepessege miatt ebben versenykepes, sot jobb is lehet. Nevezhetjuk "intuicionak". A gep amiatt kerekedik felul, mert nem farad, nincs pszihologiaja, es "tavolabb lat", mint az ember. A legerosebb a jatekban a ket elony kombinacioja: gep + ember paros.
A mai szoftverek joval fejlettebbek, mint a deep blue volt. Van nemi gyanu + osszeeskuves elmelet, hogy a deep blue jatekaban volt emberi beavatkozas. Ki tudja, lehetoseg legalabbis volt ra, motivacio meg annal inkabb.
Igy van, a teljesitményhez kell a szerves processzor.
Hagyományos architektúrával vélhetõen nem fogod tudni elõállítani, nem csak azért mert ahogy irtad mondjuk szobányi méretü gép kell hozzá, hanem mert egy idõ után elvész a teljesitmény. Ez nagyjából a párhuzamositás problémaköre amivel már ma is szembenéznek a kutatók, azaz hogy pl. 1000 processzor összehangolásához már olyan teljesitmény szükséges hogy maga az összehangolás folyamata elviheti a teljesitménytöbbletet és igy tovább.
Picit olyan ez mint az állam (lásd napjaink), hogy olyannyira nagy, bonyolult és agyonszabályzott lett hogy a már a müködéséhez olyan mennyiségü erõforrás kell ami elviszi a rendszer energiáit és nem jut erõforrás azokra ami miatt az egész meg lett alkotva. Egy másfajta rendszerben ez sokkal optimálisabban tud müködni.
Ja igen, ne felejtsük, ez csak az én elméletem hogy az emberi agyat nem fogják tudni klasszikus számítógéppel szimulálni és ehhez vélhetõen majd szerves architektura kell, nem biztos hogy tényleg igy van :)
Szerintem ez a "szobányi méretû gép kellene hozzá" egy kissé csúsztatás. A mai processzorok alapvetõen 2D-ek, az agy 3D-s. Egy mai chip tokozás nélkül nincs 1 cm2, a vastagságát meg tényleg csak tippelni tudnám. Egy agy méretû helyen mennyi férne el belõle? Ami az agy mûködését illeti, ha úgy vesszük az õt felépítõ neurális háló is egyfajta algoritmus, tehát az agy is egyfajta számológép, drótozott célhardver amit menet közben újra lehet drótozni. Ami a digitálist és az analógot illeti. Az analóg csak addig jó amíg kellõen nagy a hibatûrés az adatfeldolgozásban. Pl. látás, "az emberi látás mennyivel fejlettebb, ...!" ja de valójában a beérkezõ infók töredékébõl gazdálkodik, egy gépnek nem engedjük meg ezt a luxust, kinyitnák egy családi fotót és csak a körvonalak lennének rajt, úgyis tudod hogyan néznek ki, felesleges tárolni. Így tényleg lehet sok adatot tárolni :)
Hát ööö. Az emberi agy tárolókapacitása kb. 1164153 GB. Ez megfelel 1164 db 1 TB-os merevlemeznek. Akkor most tegyél egymásra ennyi merevlemezt és nézzük meg mennyi helyet foglalnak és mennyi súlyt nyomnak... És akkor még csak ezután jön a számítási képesség amibõl szintén nem kevés chipet kéne egymásra raknod, az alaplapról nem is beszélve. És az emberi agy mindezt egyben tudja.
A sebességrõl már nem is beszélve, hisz amikor valamin gondolkozol vagy fel akarsz idézni, akkor általában elég néhány másodperc hogy meglegyen a emlékkép. Most képzeld mire a gép végigpörgetné az az 1000 terrabájt adatot...
Szóval amikor az emberi agyról beszélünk, akkor ugyanezt képzeljük el úgy hogy egy kupacba rakunk több mint 1000 darab 1 TB-os merevlemezt, több ezer processzort, alaplapot és egyéb összekötõ vezetéket és akkor nagyjából - elméletben - megkaptuk az emberi agy teljesitményét. Ezután képzeljük el hogy ez a cucc mekkora lenne és mondjuk mennyi áramot fogyasztana... és hogy milyen és mekkora berendezés kéne a hütéséhez.
Gyakorlatilag egy komplett szerverfarmról beszélünk, és ez még csak 1 db emberi agy, ami valójában teljesitményben sehol nincs (mert nem tud úgy müködni mint az emberi agy) csak papirformán tudná ugyanazt.
Ezek után tegyük mellé az emberi agyat, ami másfél kilót nyom és a napi fogyasztása 2 tábla csokoládé, a hütése meg néhány deciliter viz... Na ezért gondolom én azt, hogyha a cél az emberi agy szimulálása, akkor a mai technológia nem lesz képes erre. (arról már nem is beszélve, hogy annak a másfél kilónyi agynak a jó része nem is a gondolkozással foglalkozik, hanem mondjuk a test irányításával).
A számítógép egy céleszköz. Az agy (vagy inkább idegrendszer) nem. A számítógép számítási teljesítményben nagyon-nagyon messze felülmúlja az emberi agy számítási teljesítményét (mivel az agy pl. nem periodikusan ismétlõdõ vagy végtelenített integrálási, deriválási stb. mûveleteket tartalmazó egyenletrendszerek megoldására lett "kitalálva"), viszont semmi mást nem tud.
Ez a "1164153 GB" hogyan jött ki? Szerintem az emberi agy közel sem tud ennyi infót tárolni, szerintem néhány GB max. Azon lehet viszont vitázni, hogy ezen adatok ügyes szervezésébõl mennyi adatot tud visszaállítani többé-kevésbé pontosan. Szerintem az csak illúzió, hogy sok adatra emlékszünk. Hány könyvet tudsz fejbõl visszamondani? Pedig csak néhány KB adat. Vagy vizuálisan mennyire emlékszek, milyen színû a szobád fala, milyen minta van rajta, ... Ez mennyi infó? Sárgás, valami izé van rajta, ... Ez nem adatmennyiség.
brute force egy np nehéz feladatnál nem értelmezhetõ... az a progi lejátszott meccsek alapján keresett taktikát egy nem kicsi adatbázisból. azért nem egy hétvégi házi feladat kaliberû program :)
Az "mesterséges agy" méretét nem feltétlenül tudod így leképezni. Az idegsejteknek alapvetõen két állapotuk van. Küld jelet vagy nem. A nem küld jelet kétfelé oszthatjuk: a jel=0 vagy nem. A jel nem egyenlõ nulla esetében a jel erõssége vagy eléri a kívánt szintet és kivált akciós potenciált vagy nem és ekkor a mércét nem elérõ jel hoszabb rövidebb távolságon belül elhal. Ennyire egyszerû a történet. Nekem az emberi öntudat sokkal inkább tûnik a szoftver mint a hardver elõnyének. És jellemzõek rá a nagyon durva egyszerûsítések. Pl. a látókéreg úgy épül fel hogy elõbb felismeri a kontúrokat majd abból vonalakat életket sarkokat összetettebb alakzatokat és életszerû formákat. Bár magánvélemény de számomra sokkal inkáb hasonlít az egész egy zseniális szoftverhez mint egy brutál erõs hardverhez.
stb stb. Üsd be a googlebe. Másrészt az emberi agy nem úgy müködik mint egy számítógép. Az hogy mire emlékszel tudatosan, meg az hogy mit tárolt le az agyad az két teljesen különbözõ dolog. Mondok egy példát. Például tavaly voltál autóval kirándulni az ország másik végén. Ha ma vissza kell idézned az utat, valószinüleg fogalmad sem lesz hogy hogy nézett ki az út és a környéke. Ha viszont visszaviszlek oda, akkor jó eséllyel tudni fogod hogy tavaly arra jártál. Nem fogsz tudni rámutatni hogy na igen ott azon a fenyõfán a 3 ág közül a középs sötétebb barna volt, egyszerüen csak tudni fogod hogy már jártál ott mert az agy felismeri.
Ez azért van úgy, mert az agy bizony iszonyat sok mennyiségü emléket tárol, csak épp azt elrejti elõled mert számodra felesleges. Alapvetõen tudatosan csak egy eredõjét látod ezeknek az emlékeknek, illetve a szükséges részeket amikor valamit felismersz.
Ha érdekel a téma, keress utánna a hiperamnéziának és társainak, ezek olyan betegségek ahol az alany szinte mindenre emlékszik ami vele történt. Olyan szinten hogyha megkérdezed hogy 10 évvel ezelõtt szombat reggel hánykor reggelizett. Egyszerüen ilyenkor az agy nem rejti el a tudat el a emlékeket.
Értelek és a párhuzamosítás valóban nem egyszerû. Bár szerintem az elsõ emberi intelligencia szintû rendszerek még hagyományos architektúrájú szilícium alapú rendszerek lesznek. Azt még kibírja az architektúra.
hahaha, egy 8x8-as, pár bit per mezõs világban gyõzött a gép, muhahaha
"A számítógép számítási teljesítményben nagyon-nagyon messze felülmúlja az emberi agy számítási teljesítményét (mivel az agy pl. nem periodikusan ismétlõdõ vagy végtelenített integrálási, deriválási stb. mûveleteket tartalmazó egyenletrendszerek megoldására lett "kitalálva"), viszont semmi mást nem tud."
Nem. A számítógép nagyon gyorsan tud végrehajtani bizonyos müveleteket de a teljesitménye nem nagyobb mint az emberi agyé. Ahogy korábban irtam, a Go játékban nem tudja megverni az embert, pedig az is szimplán matematika.
Viszont olyan, hogy szoftver nem létezik. A szoftver a hardver mûködésének eredménye. A kettõ egy és ugyanaz, csak a tárgyalásuk végett, mint fogalom választják szét. És amíg a hardver mûködési elvén, felépítésén nem változtatunk, addig a szoftver sem fogja megközelíteni az agy képességeit.
Bár elvileg nem is kell. Viszont a tudásvágy és a fejlõdés, az élet egyszerûsítésére való törekvés úgy is eléri. És lehet, hogy amit most mondtam, hogy felesleges a "mesterséges agy", olyan, mint amikor régen azt mondta valaki (biztos mondta), hogy minek a tûz, vagy minek a kerék.
"Bizonyos mûveleteket nagyon gyorsan", amit az emberi agy egyáltalán nem, mert nem erre lett kitalálva. Az az egyetlen teljesítménye, ami egy számítógépnek van (nem véletlenül hívják annak), lényegesen nagyobb. Pl. modellezz le az agyaddal a kiindulástól az egyensúlyi állapotig egy diffúziós folyamatot. Nagyon egyszerû, és a gép pillanatok alatt megcsinálja, az emberi agy pedig soha.
"Ahogy korábban írtam, a Go játékban nem tudja megverni az embert, pedig az is szimplán matematika." Ez pedig enyhén ellentmondásos. Ha szimpla matematika lenne, akkor meg tudná verni. A számítógép azt csinálja, amit "mondanak", neki (programok). Nyilván túl összetett a játék, nagyon nehéz minden lehetséges változót figyelembe venni, ami az emberi agy számára a mûködésébõl adódóan teljesen természetes... Az emberi agy ehhez adaptálódott, a számítógép pedig csak számítani tud. A valóság viszont nem egy vagy kétváltozós.
Gyakorlatilag míg az agy az evolúció révén alkalmazkodott a környezethez, "megtanulta" leegyszerûsíteni (tömöríteni, a felesleget szûrni stb.) az onnan érkezõ jeleket, azok feldolgozását és tárolását, a számítógép nyers erõvel tudná csak mindezt elérni. Mert a számítógép hardvere nem erre való - csak "szimpla" számításokra. A számítógép módszerével ugyanazt elérni, mint amire az agy képes, nem "szimpla matematika", ahogy te mondod, hanem rendkívül bonyolult matematika. Nem az agy olyan erõs, egyszerûen csak máshogy mûködik; nem nyers matematikával mûködik, ahogy arra Karesz6 is rámutatott. Viszont ezzel a nyers matematikával olyasmire képes, amire az agy nem. Mert az agy nem így mûködik. :D De ez az egyetlen elõnye az aggyal szemben.
"modellezz le az agyaddal a kiindulástól az egyensúlyi állapotig egy diffúziós folyamatot. Nagyon egyszerû, és a gép pillanatok alatt megcsinálja, az emberi agy pedig soha."
Ezt az emberi agy pikk-pakk megcsinálná, sokkal gyorsabban mint a te számitógéped. Csak éppen nem tudod programozni az emberi agyat. Az a fõ gond hogy te kevered a fogalmakat.
Az emberi agynak van egy teljesitménye ami bõven veri a számítógépeket. Csak épp te nem tudod programozni az agyadat ezért hiába akarod összemérni a másodfokú egyenlet megoldási sebességét egy géppel ha egyszer a számítógépet tudod programozni az agyadat meg nem. Az emberi agy fixen programozott bizonyos problémák megoldására és az pont nem az egyenletmegoldás, meg diffúz folyamatok.
Ezért van az, hogy nyilt, nagy és komplex rendszereknél, ami teli van ismeretlen váltózokkal (ala maga az élet) az ember képes jó döntéseket hozni. Erre egy gép nem képes, mert ez már bõven túlmutat a teljesitõképességén.
Na mindegy, további jó álmodozást. Csak annyit mondanék még a végére, hogy nem véletlen hogy nem sikerült eddig MI-t elõállítani (pedig nagy reményekkel vágtak bele). Az ok az elképesztõen alacsony számítási teljesitmény az aggyal szemben.
"Ezért van az, hogy nyilt, nagy és komplex rendszereknél, ami teli van ismeretlen váltózokkal (ala maga az élet) az ember képes jó döntéseket hozni." Meg rosszakat is. Pl. autóvezetés, elég komplex dolog, a Google-nek van automata autója. Erre mondhatnánk, hogy az ember erre simán képes, a gépnek meg mekkora gondot okoz. Egy ilyen állítás csak akkor állná meg a helyét, ha nem lennének balesetek. Szóval ennyit az emberrõl meg a jó döntéseirõl. A géptõl elvárnánk, hogy tökéletes legyen, miközben az ember, közel sem tökéletes.
"Ha szimpla matematika lenne, akkor meg tudná verni"
Miért, ha nem szimpla matek egy játék? Akkor mi? Dupla matek? :D Félreértés pedig ne essék: az agy nem tud gyorsan _megoldást_ adni semmire. _Közelíteni_ tudja a jó megoldást. Feladattípustól függ, hogy veri-e a számítógépes heurisztikákat, vagy sem. Azt se hidd, hogy húdekomplex rendszereket képes az agy megoldani. Tudok neked mondani olyan egyszerûnek tûnõ hétköznapi (lineáris optimalizációs) feladatot, amiben egy átlagos PC lazán 5%-ot ver az emberre, pedig NP nehéz. És egyre több ilyen lesz, ahogy fejlõdnek az algoritmusok és a gépek is.
Úgy gondolom egy "intelligencia" a fizikai lét nélkül soha nem fogja megközelíteni sem az embert, hiszen alapvetõ fogalmakat sem érthet meg(pl. elõre,hátra, meleg ,hideg, közel,távol, kemény,lágy, illatos,büdös, oldalakon keresztül sorolhatnám). Ehhez kell egy "test", ami önállóan képes a létre, autonóm, a saját tudata által vezérelt. Ezt mesterségesen ma még nem tudjuk megközelíteni a petaflopos szupergépeinkkel sem, amíg nem rakjuk egy "testbe" a szoftvert. Mondd a szuperintelligens gépnek (aminek a hardvere egy 600m2-es szobában fekszik), hogy gyere sétáljunk egyet, majd közben megbeszéljük, de esernyõt hozzál mert szakad. Szóval szerintem a "mesterséges intelligencia" nem lehet egy szoftver önmagában. Nélkülözhetetlen hozzá egy "végrehajtó egység", egy test. Ááá, ez ma még elképzelhetetlen. Szerintem.
mibõl gondolod, hogy nem csak számítási teljesítmény kérdése? azt ugye tudod, hogy egy mai "hagyományos" számítógéppel bizonyítottan megoldhatatlan feladat az agy mûködésének szimulálása? de csak és kizárólag azért, mert túl sok számítást igényelne egy hagyományos számítógépnek. minden efölött csak sci-fi/vallás
Mit szerettél volna bizonyitani az autóvezetéssel? Az autóvezetés egy igen bonyolult komplex dolog ráadásul nyilt rendszer. Ennek ellenére _rendkivül_ kevés baleset történik, ha figyelembe veszed a közlekedésben részt vevõk számát.
Továbbá azt sem árt elfelejteni hogy bizony a baleset jelentõs része fáradságból fakad, ami meg azért van mert mondjuk a kamionosok túlhajtottak amivel emberként nem tudsz mit csinálni. Ha mindenki minden nap üdén és frissen ülne be a kocsiba, mert csak az az egy feladata van hogy az összes szabályt betartva megfelelõ tempóban vezessen, akkor meg valószinüleg alig lenne baleset. de ez egy utópisztikus világ. Arról már nem is beszélve hogy az emberek szellemi képességei sem egyformák, ha a gépekkel akarnánk vetekedni akkor a mostani vezetõk fele sem vezethetne.
A google autója nem tudom milyen lesz, de egyet tudok: ha gépek fogják vezetni az autókat és a tulajdonosaik ugyanúgy meghackelik õket mint ahogy ma túlhajtják az emberi vezetõket, akkor pont ugyanannyi balesetet fognak okozni.
Azért mert egy gép autó jó eséllyel nem fogja tudni lereagálni hogy a kanyarban szembejövõ kamion 90 helyett 110-el jön és a kilengése miatt átsodrodik az õ sávjába, ahol az autónak félre kell rántania a kormányt. Pontosabban le fogja reagálni, a gép félrekapja a kormányt és máris kész a baleset pont ahogy egy ember tenné.
Egyébiránt a gépektõl senki nem várja hogy tökéletes legyen, elég ha csak annyit hibázik mint egy ember. Ennél sokkal érdekesebb kérdés, hogy amikor hibázik (márpedig fog), akkor ki a felelõs? Etc, beülsz a google autójába és az véletlenül elüt egy embert. Akkor ki a felelõs? Te, mert nem vágtál közbe, a google mint gyártó, vagy a google vezetõje? Érdekes kérdések.
Ez hülyeség. Az ember az agyának csupán 3%-át használja ki, félelmetes dolgokra képes az emberi elme. Egy számítógép ennek a nyomába sem érhet, ezt kéne végre felfogni. Ha az ember valóban képes lenne használni az agyát és nem a nap, mint nap szándékosan lebutított világban élne, ahol csak a pénz, hatalom és a sex számít. Képes lenne fejleszteni magát, gondoljunk, csak arra Nicholas Tesla vagy akár Buddha mire, volt képes. A cikk lényege, higyjétek el, hogy egy gép okosabb az embernél és képes felül múlni azt, badarság.
Érdemesebb lenne ezt a kérdést teljesítmény helyett szálakra boncolni... A mai szupergépek is csak töredéke annyi szálon mûködnek, mint az agy. Az a szintû szoftveres és hardveres párhuzamosítás, amire az agy képes, "klasszikus felépítésû" számítógépen az agy valós idejû mûködéséhez képest csak pici töredéke sebességgel valósítható meg. Bármilyen legegyszerûbb modellezéshez szükséges teljesítmény 99.9+++% (így hasra) részét az elemi szálak sorba rendezése eszi meg. Ugyanakkor az agy esetén az elemi információk útja nagyrészt elõre "drótozott" beleértve a lehetséges elágazásokat is. Az "összteljesítmény" valójában nem lehetetlenül nagy.
Bizonyos betegségek esetén az emberi agy elég különleges dolgokra képes. Pl az autizmus bizonyos eseteiben bizonyos emberek a számítógépeket megszégyenítõ matematikai képességekkel rendelkeznek. pl Daniel Tammet Õ nála kb az elsõ 10 000 számnak egyedi reprezentációja van, amíg egy átlagember valójában csak 8-10-ig képes számolni, ilyen nagyságú számokat tud használni natív módon. A számrendszerek már mankók, mint ahogy a papíron fejben végzett matematikai mûveletek, a bemagolt szorzótáblák, képletek, alap integrálok stb is azok. Ennek az embernek 10 000-ig minden szám egyedi, és ezekkel korlátlanul képes mûveleteket végezni azonnal, gyakorlatilag számolás nélkül. Ha egy átlag ember lát 3 dolgot azt fel tudja fogni, és tudja, hogy pl a másikból csak 1 van. Ha viszont már 8-10 dolog van egymás mellett azt nehezen tudja megmondani, hogy melyik a több. Ez az ember egy zacskó kiömlött mákról megmondja pontosan egyetlen pillanat alatt, hogy hány szemet lát.
A kérdés nem az, hogy milyen funkcióban tudja egy végletekig specializált célszámítógép és egy rá írt program túlhaladni akár az alkotóit. A kérdés sokkal inkább az, hogy a legcsodálatosabb elmék teljesítményét mikor lesz képes meghaladni, illetve, hogy lesz-e olyan számítógép, ami bármikor bárkinél okosabb.
Informatika és tudomány
