szerintem sokkal egyszerubb lenne ha kitalnanak egy olyan kis kutyut amit az allatra csatlakoztatas utan lehet azt vezerelni es a dolog meg van oldva.
ha mar van olyan cucc ami megtanit, gitarozni meg hegedulni akkor egy ilyen kis madar iranyitasa nem lehet nagy cucc, csak le kellene csokkenteni a felszerelest :)
Ez jól néz ki. Csodálkoztam is, hogy eddig miért nem sikerült normálisan leutánozni egy csomó állat mozgását.
Az hozzátartozik a dologhoz, hogy hiába oldjuk meg a madár- vagy denevérszerû repülést, nem biztos hogy az a leghatékonyabb számunkra. Például a földön való mozgásnál az állatok nem azért használnak lábat kerék helyett, mert az hatékonyabb, hanem mert nem tudják máshogy megoldani. De mi meg tudjuk, így ha meg is oldjuk a lábbal való mozgást gépeknél, sok helyen nem az a hatékony számunkra.
Közvetlenül irányítani csak a primitívebb állatokat lehet, konkrétan kb a hüllõk és a nála egyszerûbbeket. A többit nagyrészt lehetetlen. Így már a madár viselkedését is csak befolyásolni lehet, tehát vagy azt csinálja amit gondolunk vagy nem.
Esetleg ha kiszednénk az agyát a madárnak és helyére számítógépet raknánk az mûködne
Aztán kitalálhatnának egy olyan kis kütyüt amit az emberre csatlakoztatva megakadályozza, hogy hülyeséget írjon az interneten.. Nyilván a denevérek önként jelentkeznének az agykontrollra és kifejezetten élveznék a dolgot.
szerintem a mosgas leutanozasat a legkonnyebben ugy tudnak leutanozni, hogy ha valami olyan anyagot talalnak fel ami aram hatasara osszehuzodik majd ellazul mindezt nagyon gyorsan, es mar megint meg lenne oldva nem kellene akkora mehanika a gepmadarba hanem csak egy aksi es a hozza tartozo vezerlo szamitogep emiatt konnyu es kisebb is lehetne.
véleményem szerint megfelelõ elektródák elhelyezése az agyban átveheti a kontrollt . Kb. mint amikor agymûtétek esetén "kísérleteznek" a pcienssel. Az Natgeon láttam, hogy kérték a nõt, hogy mondjon valamit, csak õ képtelen volt rá, ui. egy kis elektróda ezt meggátolta. Az, hogy a denevér mit akar nem érdekel minket, a mozgató rendszert a számítógép vezérli.
jaa jaa csak nem jutott eszembe hogy hogy mondjak neki :D
de azt visszont nem tudom legalalbis nincs tudomasom arrol, hogy lenne szintetikus izom vagy mesterseges izom amit hosszu ideig eletben tudnak tartanies a megfelelo modon mukodtetni minden egyes izmot (osszetetebb leny eseteben) pl. denever
az agymutotet nem igazan ertem. az egessz agyat kivenni vagy csak a sajat tudati(oszton) resszet venni ki. es helyetesiteni elektronikaval.
Errõl ez jutott eszembe: :) Gyerekkoromban ilyennel játszottunk. Igaz, csak felhúzós volt. Ahogy csapkodott a szárnyaival, olyan hangja volt, mint egy varrógépnek. :D Ja, és persze nem amerikai zászló mintás volt, de más képet nem találtam.
elektródák segítségével blokkolták a beszédközpontott, sõt különbözõ idióta hangokat csaltak elõ a páciensbõl. Ha ezt meg lehet oldani akkor az irányítást is. Nem kell az agyat kivenni. Elektródákkal egyszerûen kiiktatják azt a részt ami esetleg beleszólna a repülési tervbe. A denevér nem lesz ura a cselekedeteinek, nem fogja kontroll alatt tartani a testét, gy.k. "kivûlállóként" fogja végignézni ahhogy egy számítógép repteti a testét.
Izom: japók csináltak egy robot kart ahhol az izmokat pici légzsákok helyetesítették. Amikor a zsák üres volt akkor a kar nyújtott állapotban volt, amikor felfújták a kar behajlot. A zsák rögzítési pontjai a bicepsz esetén megegyeztek a valós izom rögzítési pontjainak. Csak egy kéz volt de az pontosan ugyan azt tudta csinálni mint az emberi kéz, még az újaik is finomam szépen mozogtak. Semmi robotos marhaság. A gond az volt, hogy a pneomatikus csövek eléggé sérülékenyek volt + a kompresszor is rendes méretekkel bírt. Amúgy bicepszbõl emelt közel 50kg.
a denevert reptetni elegg vicces lenne, ugyanis nem lat semmit illetve keveset :D
kamerat szeretnenek ra es ugy roptetnek. erdekes lenne, de szerintem az lenne a leghumanusabb es legjobb es leg legebb megoldas ha meg lehetne mondani be lehetne programozni, hogy mi a celallomas, hova kell repuljon. a hogyant meg ra lehetne bizni. mint ahogy a postagalambokat betanitjak, hogy repuljon haza. a hogyant meg rabizzak.
igen persze a egy "kar, lab" mukodtetesehez sok lehetosege van hidraulika, phneomatika, mechanika, de szerintem ezekkel az a baj, hogy tul sok a mozgo alkatresz konnyen meghibasodik es nem utolso sorban, hogy tul nagy.
ezert mondom, hogy ha lenne egy olyan anyag ami elektromossagra osszehuzodik es utana elernyed az lenne a legjobb megoldas mert csak az anyagra es huzalokra van szukseg. ha talalnanak ilyen anyagot az kiraly lenne.
Az izom szót a biológiában egy szerv megnevezésére használjuk. Itt most nem szerencsés használni, mert egy mesterségesen elõállított anyagról van szó, amelynek eleget kell tennie az általad is kontrolcékontrolvézett ismérveknek.
A postagalambot nem nagyon tanítják, az ösztönét használják ki, ugyanis a párjához/fészkéhez száll vissza. A trükk abban van, hogy elviszik onnan, majd ha szükséges, a csomaggal együtt elengedik és hazarepül. Nem mondanak neki címet, házszámot... Viszont ez a fejlesztést valószínûleg csak a katonaság/hírszerzés tud kihasználni. Azt hiszem, feltûnõ lenne a "Terror Pistáknak", ha ott szoktatnák a galambokat a házukban... A másik, hogy humánusság... Így csak a célhoz tudnánk eljuttatni a csomagot, vissza nem. Így mi lehet az?... Mondjuk szárazföldön meg volt/van erre a módszer. Az oroszok éheztették a kutyáikat és tankok alá rejtették a kaját. A kutyák meg tudták találni és megtanulták, hogy a két lánctalp között ott a húsi. Majd tél volt, hó esett, jöttek a németek... és engedték a idõzített bombával felszerelt Blökiket a tankokra, és bumm, így lett a Chocapic.
Amúgy kövezettek meg, de úgy hiszem, hogy a természet eléggé kompromisszumos döntésekre kell hogy hagyatkozzon. A szárny nagyobb tömeg, fel-le kell mozgatni, pedig a cél az elõre haladás. Nem hiszem, hogy annyira lehetetlen lenne mondjuk egy speciális rotorú gép elõállítása, melynek lapátjai kioltanák a maguk keltette zajokat. Szárnnyal felszerelve gazdaságosan tudna elõre haladni, ha dönthetõ a motor, helyben is lebeghetne. (Bár igaz, nappal nem olyan hatékony az álcázása, mint egy mû galambé.)
Informatika és tudomány
