A probléma az, hogy aztán meg azért maradt a "sok kicsi", mert éppenséggel nem nagyon volt "nagy".
Amúgy pedig igazából nem a "kicsi és sok" vagy "nagy és kevés" a kérdés, hanem az újrafelhasználhatóság. Ahogy Musk is rámutatott, egy indításnál mindössze 200 000 dollár az üzemanyag... Ha a rakétát sikerül épségben visszahozni, és rentábilisan újrahasználni, akkor indulhatnak az árak lefele...
A Falcon XX jól fest PowerPointban, de mire fognak használni ekkora teherbírást? Pláne, hogy az SLS is ebben a súlycsoportban készül, a kettõ közül kaszálódni fog valamelyik.
Elõször is, hogy mire lehet használni egy ekkora rakétát? Nos többek között magy méretû és tömegû ûrállomást lehet vele LEO-ra, vagy akár Föld-Hold L2-re küldeni. Ûrhajót a Holdra, illetve akár a Mars irányába elindítani.
Az SLS-el szemben a Falcon XX elõnyére lehet írni, hogy ha figyelembe vesszük az ARES I. vs. Falcon 9 költségeket, akkor az SLS-nél a promócióra többet költenének, mint a SpaceX az egész rakétára... :)
A fajlagosság nem minden, épp a Falcon 1 volt úgy beharangozva hogy fél kézzel forradalmasítja a kis terhek ûrbe juttatását, csak aztán utána számoltak és rájöttek, hogy mégsem olyan gazdaságos.
A lényeg, hogy a lehetõ legjobban össze lehessen párosítani a terheket a rakétákkal, és ilyen terhek még papíron sem nagyon léteznek nehéz rakétákra. Az hogy mi az olcsóbb még senki nem tudja, ezért megy folyton a vita a sok kisebb kilövés, vagy egy nagy mellett, az utóbbira csak az Apollo a példa, amit nem sikerült hosszú távon fenntartani.
Az SLS-t szerintem is hamarossan szanálják, persze lehet hogy elõtte kitolják a céldátumot 5-10 évvel.
No de tudod-e, hogy a vizet többféle módon is lehet melegíteni???
"A Falcon XX jól fest PowerPointban, de mire fognak használni ekkora teherbírást? Pláne, hogy az SLS is ebben a súlycsoportban készül, a kettõ közül kaszálódni fog valamelyik."
Közelítsük meg fordítva a kérdést: mi volt az, amit csak problémásan, vagy sehogyan sem tudtunk megtenni egy igazi nehézrakéta nélkül???
Pl. mennyivel egyszerûbb lett volna az ISS-t néhány Skylab méretû modulból összetolni, a végtelenségig tartó szerelgetés helyett...
Egy fajlagosan olcsó nehézrakéta sok olyan lehetõséget tart nyitva, amit eddig mellõzni kellett két okból is: 1.: nem volt elegendõen nagy teherbírású rakéta az feladatra 2.: akkora teher feljuttatása csillagászati összegekbe került volna
................................... Az SLS véleményem szerint ha nem is halva, de mindenképp félholtan született ötlet, hasonlóan az Ares-hez...
Az önmagában is nagyon nagy dolog, ha sikerül az ûr elérését lényegesen olcsóbbá tenni. Az eddigi tudományos eszközök részben azért is voltak nagyon drágák, hogy a nagyon költséges indításokat minél hatékonyabban kihasználják. "Olcsó" indítás mellé készülhetnek, rövidebb élettartamú, kevesebb mûszerrel ellátott "olcsó" tudományos eszközök. Ha a SpaceX a tervezett startköltségeit csak meg is közelíti, akkor már nagyobb egyetemek összefogásával is épülhetnek kutatómûholdak, kisebb ûrszondák, nem csak CubeSat méretben...
A Szpészx jobbára a melegvizet találta fel, mert ahogy a cikkben is le van írva, gyakorlatilag a NASA által folyósított állami pénzekbõl él. Ugyanazt csinálja mint eddig a Boeing vagy a többi nagyvállalat, csak átláthatóbban és hatékonyabban. Ebbõl a szempontból a SeaLaunch vagy az Arianespace "magánabb", mégsem esik róluk annyi szó.
Egy biztos, a SpaceX elõretörésével nagy vérfürdõ lesz az ûripari cégek között, elsõsorban az ULA rakéták lesznek megkérdõjelezve (habár igazából nyiltan katonai program az egész), illetve a többi "NewSpace" COTS versenyzõ is elõbb-utóbb kifogy a szuflából...
A Falcon XX jól fest PowerPointban, de mire fognak használni ekkora teherbírást? Pláne, hogy az SLS is ebben a súlycsoportban készül, a kettõ közül kaszálódni fog valamelyik.
Az jelentené az ûr reális hasznosítását, ha végre nem csak távcsöveket, szondákat lõdöznénk belé. Hanem kihasználnánk a nyersanyagokat, gyak ha pénzt akarnánk termelni végre belõle.
Ennek a szemléletnek az egyik elsõ sikeres képviselõje ez a cég.
azért azt ne felejtsük el, hogy a SpaceX gyakorlatilag egy teher és késõbb majd személyszállító cég (mint egy kamionos cég csak az ûrben) Õk soha nem fognak tudományos-kutató eszközöket készíteni (távcsöveket, marsjárókat, stb.) csak azzal foglalkoznak amibõl pénzt lehet csinálni.
Jól gondolom látni a videóból, hogy a hazajárós sárkány felszáll a nyugati parton a Vandenbergrõl, az elsõ fokozat átrepüli a kontinenst, és némileg balra sazzézva Floridában ér földet?
#3: El kell jutni a valódi többször felhasználhatóságig, ehhez valóban nem árt valamilyen tõkeerõs vállalkozó, és mellette az állami támogatás. Márcsak azért is így van, mert aki a tõkét hozza, annak valószínûleg van elég hatalma kijárni a legalább részlegesen közpénzbõl finanszírozást. Aztán ha megvan a hazajárós sárkány, amit csak tankolni kell, az megint más helyzetet fog teremteni. Csak, el kell odáig jutni.
De itt is él a nagy igazság, hogy csak a katonaságnak és az "államnak" van píze ilyesmire. Ez még igen messze áll a "kereskedelmi" ûrutazástól... :D
Mind a cikk, mind a tartalma lenyûgözõ, köszönjuk Cifu! :) Hihetetlen hogy a SpaceX mire volt eddig képes, és hogy mennyire elõremutatóan gondolkodnak. Ha ennek csak a felét tudják megcsinálni, már az is szép lenne. Véleményem szerint így is kell, úgyhogy ahogy a kollega is mondta, hajrá nekik! Ahol az alkotó szellem szabadon kibontakozhat, ott mindennaposak az ilyen csodák, ahol bürökratikus állami szervezetben mûködnek a dolgok, nem csoda ha csak elfolyik a pénz. Szerintem ebben van az õ titkuk.