Vagy a felsõ légkör kitolásával ügyeskednek...sok sok verzió van.
"Semmi UFO meg világvége fegyver, meg földrengés masina nincs ott, amit semmihez nem értõ hülye gyerekek okoskodnak ki."
Ezen jót mosolyogtam. A porfúzióról hallottál? Nagyon naaaaagy! :)))) Csak félek bukta. Most rendeltem ritkaföldfém mágneseket..elég erõsek, arra vagyok kíváncsi, hogy effektive a ceruzabelet vonzza-e a mágnes?
Szerintem amit a videóban használtak fel (youtube-> porfúzió), abban a rotring bélben van némi vas szerûség is. :) De cirka 2 hét és kiderült az igazság.
A HAARP-nak elég közismert a funkciója. Olyan alacsony frekvenciás rádiójeleket bocsát ki, amit a tengerek mélyén is lehet érzékelni, ahová a magasabb frekvemciák már nem hatolnak le. Ennek mondjuk ott lehet hasznát venni, hogy azt tudja fogni egy atomtengeralatjáró. Tehát egy katonai adó a tengeralatjáró flottáknak.
Semmi UFO meg világvége fegyver, meg földrengés masina nincs ott, amit semmihez nem értõ hülye gyerekek okoskodnak ki.
Nem. A politikusnak sem mondja senki, hogy menjen smúzolni a fõnökhöz, megy az magától, ez neki alaptulajdonsága vagy, ha úgy jobban tetszik, alap viselkedésmintája.
Hát pár mondatban érhetõen nehéz elmagyarázni azt amivel tudósok tömege évekig foglalkozik...nézd el nekem. :) És ezen eredmények egy része publikus csak sajnos.
Mindíg minden helyzetben a hadiipar élvez elsõbbséget a felfedezések terén is.
Érhetõen úgy nézne ki a dolog, hogy a Higgs tér az Univerzum 3 (vagy 4, amennyiben idõben változik) dimenziós szövete, a közvetítõ közege a Higgs bozon.
Einstein ezt a "szövetet" megjósolta, és éternek nevezte, majd elvetette a létezését...kár volt, mert igaza lett volna. De ez csak egy kis gondolat kitérõ, bocsi érte. :)
Józan paarszti ésszel nekem ez olyan mintha nagy sebeséggel autókat ütköztetnének és aztán az 1-2 mm-es részekbõl próbálnák megmondani hogyan is mûködött az ABS.. vagy a fedélzeti komputer...
Az lehet. De hát ez a baj az "egyszerû" magyarázatokkal, hogy a célközönség úgyis többet gondol hozzá, mint kéne. "Sajna" a fizikának ez már olyan foka, ami nem fogható fel csak a józan paraszti ésszel, a bonyolult matematikai háttér és az alapos részecskefizikai ismeretek nélkül nem érthetõ. Ezért is van olyan sok tagadója.
Igen de ez a példa már korábban sem tetszett, mivel nem jó modell, mintha tudatot adnánk a részecskéknek, hogy te figyelj neked nincs tömeged menj már oda a higgs-hez...
Hogy a komolyság, amit a téma jelentõsége megkövetel, megmaradjon, a Higgs-mechanizmus díjnyertesen leegyszerûsített magyarázatát fogjuk megismerni. Történt ugyanis, hogy egy William Waldegrave nevû angol férfi észrevette, milyen sokat is költ az állam valami olyasmire, amirõl igazából fogalma sem volt, hogy pontosan mit is jelent. Több volt ez egyszerû kíváncsiságnál, Waldegrave történetesen a tudományokért felelõs miniszter is volt egyben, így 1993-ban díjat ajánlott fel annak a tudósnak, aki a legtalálóbb és legközérthetõbb módon magyarázza el az adófizetõknek, mire is megy el sok lélegeztetõgép ára. A felhívás címe nagyjából össze is foglalta mindazt, amire az átlagember kíváncsi lehet: mi az a Higgs-bozon, és miért akarjuk megtalálni? A választ egy David J. Miller nevû fizikus adta meg, és az alig egyoldalas megoldás egy üveg pezsgõt ért.
Miller magyarázata szerint képzeljünk egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgetõ konzervatív politikusokkal. Az eredeti példában most az jönne, hogy képzeljük el, mi történik, mikor Margaret Thatcher belép a terembe, de fordítsuk le ezt az egészet magyarra, és képzeljük el, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévõ ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyûljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyûlõ csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplõ politikusok a Higgs-mezõ szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyûlõ politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mezõ mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.
Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik felébõl terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekbõl álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erõ is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítõ erõt nevezzük Higgs-bozonnak.
Semmi baj, én sem vagyok az, de a cikkbõl illetve a többi ehhez kapcsolódó cikkbõl az jön le, hogy az LHC-t pont ezért építették, mert a többi gyorsító (pl. TEVATRON FERMILAB USA) nem mûködik akkora energia szinten ami lehetõvé teszi az adott, egyenlõre még csak elméletben létezõ részecske megtalálását. Mindenesetre érdekes. :)
"Bocs a sok rizsáért, nem szívtam semmit eskü! :D"
Mire esküszöl?
Sziasztok! Én csak így hallomásból sejtem mi az a Higgs, és miért lehet fontos.
A Higgs egy olyan izé, ami mindent "áthat", és viszonylag stabil...annyira stabil jószág, hogy navigációra is alkalmas, mert egy háló szerû valamit képvisel a térben...tehát pl ûrhajók esetében nem a Naphoz kell viszonyítani.
Ilyesmit hallottam. Meg olyasmit is, hogy a Haarp projekt egy háromszögelésre használt antenna rendszer...és nem Józsi bácsi traktorát háromszögelik vele, hanem az ûrbe kifelé valamit...talán ûrhajókat, talán mást, talán nem is létezik az egész.
Viszont ha a Haarp rendszert összekötjük a Higgs.es dologgal, akkor egy érdekes kép alakulhat ki, összeesküvés hívõk elõnyben.
Egyébként, hogy van vagy nincs Higgs bozon az egy dolog...de nemrég derült ki, hogy vannak szuperhúrok (1980 körül).... aztán hogy áááá...de ezek a húrok egy nagyobb egységet képviselnek...membránokat...nade egy membrán egy komplett Univerzum....hány membrán lehet?
2 biztosan....aztán lett 9 aztán 11, most ott tartunk hogy végtelenszámú membrán világ van, velünk azonos térben, csak lövésünk sincs (hivatalosan), hogy ezeket hogy lehetne elérni...no kb itt tart a tudomány. at Tehát végtelenszámú világ, adott esetben teljesen eltérõ fizikával....ez azt eredményezi természetesen, hogy ami a mi világunkban lehetõség..az valójában más világokban meg is történik....nagyon vadul hangzik, vadabb, mint a legkeményebb scifi...mi most a dolgok felszínét karcolgatjuk.
Bocs a sok rizsáért, nem szívtam semmit eskü! :D
@immovable: lehetséges, hogy keverem, nem vagyok fizikus, de azt tudom, hogy több gyorsító is van, ahol a jelenség vizsgálható, nemcsak az LHC (ami egyébként jelenleg csökkentett módban üzemel, majd 2015-re éri el a teljes kapacitását, aminek már megközelítõleg sem lesz párja)
Az lenne a mellékes, hogy találtak-e valamit vagy sem, merthogy találtak az biztos, dehogy a Higgs e az már nem mellékes.
Persze, mert az elsõ lépés az, hogy találtak egy részecskét a jósolt tömegen. A következõ, hogy kielemzik a tulajdonságait, ami a következõ lépcsõ. Lehet, hogy nincs is higgs-bozon, csak ez egy újabb kvark vagy akármi, aminek pont ott van a tömege, ahová a higgset várták.
Logaritmikus mértéke a valószínûségnek. Az 1 szigma olyan 65-70%-os, a 2 már olyan 95% körüli az 5 szigma pedig a 99 egész után 5 tizedesig 9-es. Tehát tízmilliószor valószínûbb, mint nem. Mondjuk akkor nem tízmilliószor valószínûbb, hanem csak 9 vagy 8 milliószor. Nagyjából ez a különbség a 4,9-es szigma és az 5-ös között.
A képletre már nem emlékszem. Az olyan felejtõs, ha nem használja az ember. Nézz utána a matematika valószínûségszámítási területén. Lehet, hogy a négyjegyû függvénytáblázatban is benne van.
Minden részecskefizikai kísérletnek van egy szórása, kísérleti bizonytalansága, amit szigmával jelölnek. A végsõ kombinált szigma szám több összetevõbõl jön össze, és minél nagyobb, annál biztosabb a mért eredmény. A részecskefizikában a megegyezés szerint akkor figyeltek meg egy jelenséget, ha a szigma értéke 5 vagy több.
@Annorax: nem a két helyszín hibázik, hanem a 6-nál kisebb sigma. @Caro: igen, igazad van. Most novemberre saccolják, hogy addigra lesz elég adat a végleges bejelentéshez. @Bannedusermail: nem kell hozzá több TeV, "csak" 125GeV, ilyenbõl van több is. Már évekkel ezelõtt megpróbálták ezt, de akkor 110GeV-nél leálltak, hogy nincs itt semmiféle bozon. Nem kellett volna sokkal több kraft. Amcsik el is érték. @Tau Tang Wou: az a helyzet, hogy 5 alatt nem számít érvényes megfigyelésnek. Plusz, mivel eléggé becsült értékrõl van szó, ezért megegyezés alapján 6-os érték kell egy bejelentéshez.
Érdekes kommentek...
Mindenesetre én csak szeretnék szívem mélyébõl gratulálni fizikusainknak!
van hovercraft VR -- a svédek csinálják. Demo. És ingyenes...
csak eredetiben ollóztam azon szövegeket, melyek arról adnak tanúbizonyságot, hogyha valaki arra adná a fejét, hogy ilyesmin dolgozna, akkor számítson arra, hogy fennáll a lehetõsége annak, hogy nem fog a nyugatiakkal egyenlõ bánásmódban részesülni, még azonos mértékû munka mellett sem.
Akkor én is ellövöm a hülyeségemet: Párszor (itt is?) olvastam olyat, hogy a higgs-tõl olyan alapvetõ dolgokat remélnek sokkal mélyebben megérteni, mint pl. a gravitáció. Lehet, hogy már öreg leszek az új jogsihoz, de egy hovercar-t kipróbálnék :)
"Elõször is, nem 5, hanem 4.9 (hatalmas különbség!)"
Gyakorlatilag mondhatni, megerõsítették egy független méréssel, szal megköszönik nekik a CERN-ben. Persze kérdés, hogy több évtiized adataiból még hány 3 szigmás csúcsot lehetne kikukázni, ha esetleg a Higgs-et máshol kellett volna az LHC adatai alapján keresni.
Õk bejelentették, hogy háromszigmásan egy ennél kevésbé szûkebb energiaspektrumban részecskéket találtak több évtized adataiban. Már akkor lehetett tudni, hogy a CERN-t akarják beelõzni, hiszen az már korábban bejelentette, hogy ma bejelent valamit. A CERN adatai kevésbé bizonytalanok, a felfedezést nekik fogja mindenki tulajdonítani.
Az senkit sem zavar, hogy az amcsik a Ferminél 2 nappal hamarabb jelentették be, hogy õk találták meg? (valamelyik híroldalon írták) Nem mintha támogatni akarnám az amcsikat, pont ellenkezõleg, sztem ez ilyen durcás viselkedés, hogy a õ kisebb teljesítményû ütköztetõjük igenis hamarabb találta meg, mint az európai, nem tudnak beletörõdni, hogy most az eu nyerte a kört
"How should we make it attractive for them [young people] to spend 5,6,7 years in our field, be satisfied, learn about excitement, but finally be qualified to find other possibilities?" -- H. Schopper
"The cost [...] has been evaluated, taking into account realistic labor prices in different countries. The total cost is X (with a western equivalent value of Y) [ahol Y>X]
Naptárelmélettel teli, olcsó keleti munkaerõ. Uniós (strukturális) deficit.
Ebbol valami nagy fegyver keszul ha Amerika is beszállt. Biztos buta vagyok... gondolom ûrhajtómûvet akar minden kontinens végre. Ki a francot érdekel a világegyetem keletkezése.. elég ha 1 valaki kimondja, nem kell több cern
Két független és 5-ös szigmával, csak nincs egy másik ekkora részecskegyorsító. Vagy, ha esetleg tudsz egy másik ekkora energián üzemelõ részecskegyorsítót, akkor azt oszd már meg velünk. Errõl ennyit.
egyebkent mi van a nagyobb energiaszintekkel szaz,ezer,millio TeV? mi kell hozza hogy elerjuk ezeket? azon tartomanyokban is lehetnek meg eddig el sem kepzelt reszecskek?
Én megnéztem az adatokat, olyan egyértelmûen kiemelkedik a statisztikából, hogy valóban nem lehet kétség affelõl, hogy tényleg van ott valami. A másik dolog, hogy valóban, az hogy a CMS és az ATLAS is ugyanott látja eléggé valószínûtlenné teszi, hogy statisztikus hiba lenne. De ha feljebb mennek az ütközési energiával, az majd egyértelmûen eldönti a kérdést.
Valahol olvastam, hogy megvolt kereken az 5 sigma is! 5 sigma ahhoz kell, hogy elkezdjenek vele komolyan foglalkozni. Nem jelentette ki senki, hogy megvan a Higs! Független két labort hogy érted? Az Atlas meg a CMS is függettlen. Vagy még függetlenebb kell legyen? Építsenek mégegy LHC-t?
Az elektromosság felfedezésekor se értették, hogy az áramnak milyen gyakorlati haszna lesz. Amikor ezt egy akkori politikus szóvá is tette, ezt a választ kapta: Uram, ezt ön egyszer meg fogja adóztatni....
Erik Streed, a kutatócsoport tagja szerint eredményeiknek számos alkalmazása lehet, így forradalmasíthatják a kvantuminformatikát és a biomikroszkópiát.
"Az eredmények elõzetesek, azonban az 5 szigmás jel, amit 125 GeV környékén látunk drasztikus. Ez valóban egy új részecske." Francokat. Elõször is, nem 5, hanem 4.9 (hatalmas különbség!), másrészrõl ahhoz, hogy kijelenthessék, új részecskét találtak, legalább két, független laborban elvégzett mérés kell minimum 6-os sigmával. Errõl ennyit.
Alapkutatásnál haszonról beszélni értelmetlen, olyan távolságban realizálódik, és olyan bizonytalanul. De épp elég haszon az, hogy kiszolgálja az emberiség vágyát a világ megismerésére.
Azt nem értem, hogy miért nem írnak arról, hogy mi lesz a gyakorlati haszna az ilyen kutatásoknak. Persze, biztos nem könnyû a nép felé kommunikálni, hogy nem biztos hogy közvetlen haszna van, de azért ilyen horderejû felfedezéseknek azért elég konkrét eredményei lesznek, még ha nem is a következõ pár évben.
Emiatt amúgy nekem kicsit gyanús is az egész. Nem a hitelessége, hanem az, hogy lehet, hogy tényleg nem lesz gyakorlati haszna. Olyasmire gondolok, hogy oké, tudunk majd újfajta atomerõmûvet csinálni (hülye példa, biztos rossz is), de 10 km szélesnek és magasnak kell lennie.
Ilyet persze nem mernének kimondani, úgyhogy marad a hallgatás.
Emellett persze gyakorlati haszon nélkül is sokra becsülöm a tudományos kutatásokat, pl ezt is.