A kvantummechanika nem egy olyan dolog, aminek a közepébe beleolvasva lesz fogalmad a témáról. Fogj egy kvantummechanikával foglalkozó fizikakönyvet, és az _elejérõl_ kezdd el olvasni!
A kvantummechanikában minden elemi részecske kettõs természetû, részecske is meg hullám is. A spin egy olyan változó a hullámfüggvényben, ami matematikailag szükséges a modellben, de a fizikai szemléltetése igencsak nehézkes.
A lényeg az, hogy ez egy olyan tulajdonsága a részecskének, aminek vannak fizikai következményei, ezek matematikailag kiszámolhatóak és aztán kísérletileg ellenõrizhetõek, de analógiát találni rá igen nehéz.
Amennyire en tudom, bar most nem neztem utana, igy lehet mellelovok :) - de igen, igazad van, a tengely koruli forgashoz hasonlithato. Csak mig te 360 fok alatt korbefordulsz, addig egy elektron csak 720 alatt.
Magyarázza már el valaki legyen szíves, hogy mi az a spin? A wiki ezt írja: "A kvantummechanikában a spin a részecskék saját, belsõ impulzusmomentuma (vagyis, a pályamenti impulzusmomentummal ellentétben, független a részecske mozgásától)."
Ebbõl arra gondolok, hogy ez akkor a saját tengely körüli forgása, azaz úgy forog, mint a föld a tengelye körül... Azonban tovább olvasva már le is vagyok lõve, merthogy:
"A spin és a perdület nevek is félrevezetõek, mert arra utalnak, mintha a részecske forogna a saját tengelye körül, ahogy egy bolygó teszi" Most akkor mi van? Gondolam akkor majd érhetõen leírják: "De próbáljuk meg elképzelni, ahogy egy pontszerû részecske forog." -Mi a franc az a pontszerû részecske? Mi az, h pont? Hány dimenziós? Síkbeli, vagy miféle? Ha síkbeli, akkor hogy lehet részecske, ami térbeli, nem? Nem baj, tovább olvastam:
"A forgáshoz legalább két ponttal kellene rendelkeznie".- Ezt még el is tudom képzelni, ok... "A spin valójában a részecske tulajdonságait leíró hullámfüggvény "-Micsoda? Hullámfüggvény?!-Hogy jönnek ide a hullámok?? A részecske egy anyagi tulajdonságokkal bír, nem? "(vagy állapotfüggvény) térbeli forgatásokkal szembeni transzformációs tulajdonságait írja le."-Na jó, kössz..... ez már nekem sok... transzformáció, meg hullámot forgatok a térben....
Az érvelés fárasztó, a degradáló jelzõk osztogatása meg élvezetes ugye.
Lord Kelvin mondott ilyesmit, olyan 1895 tájékán. Annyival árnyaltabb azért a kép, hogy õ inkább a repülés gyakorlati értelmét kérdõjelezte meg, mint sem magát a repülést. Kvázi azt mondta, hogy nem lehet üzletileg kifizetõdõ vállalkozást repülõgépekre építeni. Mondjuk ilyen vállakozás, vagy vállakozások már vagy 50-éve voltak addigra, akik gõzhajtású gépeket terveztek és pl. egzotikus utazásokat ajánlottak az embereknek Egyiptomba, meg más helyekre már 1843-ban! Pl Ariel
A gond az volt inkább, hogy nem volt még olyan motor, aminek a tömeg/teljesítmény aránya lehetõvé tette volna ezt. Az aerodinamika legalapvetõbb részeivel már nagyjából tisztában voltak. A beszámolók szerint már akkor produkáltak rövid, pár 10 m-es repüléseket ilyen gõzös modelekkel.
Kb az volt a helyzet az 1800-as évek második felében a reüléssel kapcsolatban, mint manapság a kereskedelmi ûrrepüléssel. Van, de az eszközök sem olyanok egyelõre, meg jó kérdés, hogy egyáltalán életben maradnának ezek a vállalkozások. Ma is csak az állami megrendelések, gazdag mecénástól jövõ támogatások tartják ezeket életben. Persze valszeg kinövik magukat, de az még idõ. A polgári repülésnek is kellett vagy 80 év mire a kezdetektõl számítva igazán beindult.
Jaja, mindjárt jön a barátunk a szöveggel hogy ezek kóklerek meg semmit sem tudnak csak találgatnak.
De azért biztos gyerekjáték az ûreszközök eljuttatása a célba, hisz ahhoz semmilyen tudás sem kell mert az megy magától, csak meg kell lökni. :) A neve most nem ugrik be.
Igazad van, mint azoknak a tudósoknak, akik szerint a levegõnél nehezebb repülõ tárgy nem készíthetõ! Szerintük a madarak csak egy isteni fluidum miatt tudnak repülni. "Így van, és punk-tum!" Mondták ezek a tudósok! A beteg megnyugszik! Jó?
Ezt a büdös életben nem fogjuk tudni reprodukálni, ugyanis ez egy kvantummechanikai szimuláció következtetése csupán. A következtetés pedig az, hogy megváltozik a kémia az extrém mágneses térben. Márpedig bármi amit elõállítunk az a kémián alapul. Ha mi odamennénk, akkor ha borul a kémia, akkor minden eszközünk mûködése is borul. Állítsuk elõ itt? Hát akkor is borul a mi kémiánk, tehát meghalunk, és az eszközeink is mûködésképtelenné vállnak. Ez örökké meg fog maradni egy elméleti felvetésnek, szimulációknak, alkalmazni soha nem fogjuk tudni. Olyan fiktív, mint az újra hasznosítható atombomba.
Jelenleg is használnak az emberek nagyon erõs mágneses tereket, pl NMR spektroszkópia. Valószínûsítem, hogy ezek térerõssége a kanyarban sincs ahhoz, amire szükség lenne az "új kötéshez". Olyan ez, mintha fénysebességgel szeretnénk utazni, de még csak 20km/s-mal tudunk.
Ugyan, ne légy ilyen, már sokszor volt, hogy amit egy elegáns matematikával levezettek, de nem tudták megvalósítani, néha 50, vagy még több év múlva mégis meg tudták csinálni. Albert Einstein-nek is van néhány ilyen levezetett "dolga", amit még nem tudtak, csak áttételesen ellenõrizni, néhányat meg még úgy sem.