Nincs összefüggés a morál és az istenhit között olyan módon, ahogyan azt elképzeled. Sõt, bizonyos esetekben még rosszabb is a helyzet, ha arra gondolunk, hogy a hit lehet kiváltója is egy bûncselekménynek.
Ma is hiszik sokan, hogy egyes természeti események isteni beavatkozások. De akkor pontosítok, a zsidó-keresztény hitet (többek között) nem lehet cáfolni.
A hitet nem lehet cáfolni. Már miért ne lehetne? Lehet cáfolni a hit tárgyát, lehet cáfolni azt is, hogy még ha létezne is, van-e egyáltalán értelme hinni benne.
A hit elszeparálása az értelemtõl egy sajnálatosan elterjedt protestáns hittétel. Szerencsére vannak ennél felvilágosultabb világvallások is.
miert ne lehetne-.- regen hittek h a villmlas vlmi isteni jel most tudjuk h csak egy nagyobbacska szikra
Azért a hozzászólásod többi részében érdekes kérdéseket vetsz fel. Mondjuk az egy általános hozzáállás itt az SG-n, hogy a leghatározottabb véleményük olyan embereknek szokott lenni, akik a legkevesebbet tudják a témáról, ez a Dunning-Kruger effektus. A másik hogy tetszõleges vallás istenségének a tagadása nem valami gyümölcsözõ szellemi elfoglaltság. Pótcselekvés szokott lenni tetszõleges ideológia csökkent értelmû követõi számára, hogy okosnak érezhessék magukat.
Az egyházatyák sem tagadták a görög istenek létét, hiszen nem volt semmi alapjuk rá, hanem inkább az ellen érveltek hogy imádni kellene õket. Továbbá alapos természetfilozófiai érveket hoztak fel az mellett, hogy a természetben nincs rájuk szükség, szóval ha létezne is Zeusz, ez önmagában nem jelentene semmit. A keresztény istenkép amúgy egész más, de hát a mai "felvilágosult" birkák már azt sem tudják mi ellen bégetnek.
egyebkent az erdekelne, h agyunk egyaltalan kepes e arra h leirja sajat mukodeset
ne ertsetek felre nem vgyok nagy istenhivo, de azert mert vlmi tudomanyos alapokra epul, es eljutunk odaigh egy hipotezisunk lesz, majd onnan meg tovabbhaladunk, egyenerteku szerintem azzal h hiszem h isten letezik, mert te hiszed h a hipotezised igaz...
elitelni vlkit azert mert hisz vlmiben nagyobb ostobasag mint hinni vlmiben szvsz
"a legfobb problemam a kommenteddel annyi h olyasmit allitasz 100% amit nem tudsz, csak hiszed hogy tudod, ok meg hisznek abban h isten letezik, mi a kulombseg a te hited es az o hitjuk kozott? mert a tiedet igaznak veszed oveket meg hamisnak?"
Elég nehéz olyasmit igazolni, amit még cáfolni sem lehet. A hit pedig ilyen, tulajdonképpen hasraütésszerûen kitalált dolgokon alapul.
Nem tudom, hogy lehet összekeverni a tudománnyal, ami a minket körülvevõ világ megfigyelésén, hipotézis felállításán, hipotézis tesztelésén - hipotézis egyes elemeinek igazolásán és cáfolásán, elmélet felállításán, elmélet gyakorlati alkalmazásán alapul. Vajon melyiknek van nagyobb valószínûsége, hogy igaz? amit csak úgy kitalálsz, mert nincs jobb ötleted (és egyéb okok miatt), vagy ami az elõbb leírt tudományos alapokon nyugszik?
A tudomány és a hit nem egyenrangúak, nem ugyanaz a céljuk. Bár keverik a kettõt minden téren.
Mindennek csak egy helyes magyarázata van, a legesélyesebb helyes magyarázat pedig az, amelyik a legvalószínûbb. És az a legvalószínûbb magyarázat, aminek van értelmes alapja. Ezt az "értelmes alapot" pedig tudományos kutatómunkának hívják, nem hitnek vallásnak, nem tudom, minek.
Az pedig végképp nem értem, hogy magukat embereknek nevezõ egyének hogyan foglalkozhatnak olyan dolgokkal, amit még cáfolni sem lehet. Azt mondom: Sauron létezik, és vallást csinálok belõle, hülyének néznek. Azt mondom: a lélek, Isten létezik, templomba járok, az emberek nagy része nem néz hülyének. Pedig semmilyen különbséget nem látok a kettõ között.
Orulok h mindenki bebizonyitotta h amit mondd vkki nem mindig igaz, egyesek meg linkkel is bizonyitottak, egyebkent regen ezt irtak, ugyanis kiserletekkel elkezdtek kivagdalni az allatok agyat es par erdekes tanulmany szuletett a 2vilaghaboru idejebol, ezeket gondolom nehezebb leszl linkelgetni, delehet ramcafoltok. Viszont tetszik, ennyien reagarltatok arra az egy mondatra
Bannedusermail,amiket leirtal, szinte 1 tol 1ig az agy egyetlen resze felelosertuk, hajol tudom a hypocampus de verjetek agyon ha nem
Meg annyit szeretnek hizzatenni h ha2012ben istenfelo emberek elnenek es be lennetartvaa 10 parancsolat elvezhetobb vilagban elnenk szerintem
A tudat, értelem, intelligencia, szellem, lélek vagy nevezzük akárminek nem EGY valami. Nem lehet azt mondani, hogy valaminek van valaminek meg nincs tudata, ugyanis ez egy folyamatos átmenet.
Az értelem lényege hogy mintha "több valaki" dolgozna "odabent". Együtt dolgoznak. Nem lehet szétválasztani õket.
Folyamatos átmenet van az egyszerûbb állatoktól az emberig. Nem lehet azt mondani hogy na, a majomnak meg az embernek már van tudata.
Sõt, tudat, intelligencia, értelem: ezek se szétválaszthatóak.
Hatalmas sötétségben leledzenek ezekkel kapcsolatban a tudósok.
"ha a kutatok azt allitjak h cca 10%kat hasznalod az agyadnak, akkor mire van a maradek 90?"
Ez egy bullshit. Nincs olyan, hogy az agyadnak a hány százalékát használod. Abban az egykilónyi masszában tárolod az egész elmúlt életed emlékeit, ismereteit, tévképzeteid, hogy mitõl hánysz, hogy mit szeretsz, hogy kit gyûlölsz, hogy mire vágysz, mit érzel, a rettegésed, félelmeid, az összes kibaszott fóbiád, a boldog pillanataid, a bûntudatod, az összes képességed.
Nyilvan semmi sem biztos, de valoszinubb, hogy igaza van, mint hogy nem. Misztifikalni ismeretlen dolgokat mindig is nepszeru volt. Aztan, ahogy mulik az ido es teszik a felfedezeseket szepen udvariasan huzodik vissza a misztikum hatara. Eleg a multat osszehasonlitani a jelennel es lehet extrapolalni.
eleg nagy szavakat mondtal, nem allitom h amiket leirtal leteznek vagy nem, de biztosan nem jelentenem ki h 100% nem letezik, sok megmagyarazatlan dolog van, es nem allitanam h nem lehet az agy vlmilyen külsõ izével összeköttetésben, ha a kutatok azt allitjak h cca 10%kat hasznalod az agyadnak, akkor mire van a maradek 90?
es higgyenek ha akarnak, honnan tudod h nem letezik valamien leny ami felettunk all? nevezheted akar minek, egyesek istennek nevezik... amikor az europaiak megerkeztek amerikaba istenkent tekintettek rajuk, es mivel nem voltak azt allitod h nem letezhet?
a legfobb problemam a kommenteddel annyi h olyasmit allitasz 100% amit nem tudsz, csak hiszed hogy tudod, ok meg hisznek abban h isten letezik, mi a kulombseg a te hited es az o hitjuk kozott? mert a tiedet igaznak veszed oveket meg hamisnak?
A tudat létezik, a lélek nem. azt csak emberek találták ki, próbálván megmagyarázni amit nem értenek :)
Az agy semmilyen külsõ izével nem áll összeköttetésben, és nincs külsõ lélek sem..de elhiszem nagyon izgis meg bulváros ilyen marhaságokban hinni..fõleg így 2012-ben, amikor az emberiség nagy része még hisz olyanokban mint isten meg pokol, meg hasonló badarságok.
ez a nagy szégyene az emberiségnek.
Szerintem is vmi olyasmi van, mint amit morden mond. Szerintem az agy nem azért olyan bonyolult, mert azzal gondolkodunk, hanem azért mert egy olyan szerv, ami összeköti a földi, három dimenziós testünket vmi teljessen mással, amit valakik tudatnak, mások léleknek neveznek. Ha sérülnek ezek a kapcsolatok, akkor a tudat (lélek) nem tud megfelelõen kommunikálni a testtel, ami némileg magyarázni sokmindent.
Hát a léleknek semmi köze az agyhoz. Vallási könyvekhez annál több. Olyan, hogy hallóközpont, meg látóközpont, azért van az agyban, mert az érzékszervek oda vannak bekábelezve. Van fülecskénk, abból mennek-mendegélnek az idegek, és elérnek egészen a hallóközpontig. A tudat, az valószínûbb, hogy szét van osztva a teljes szürkeállományra.
Egyáltalán nem vontak le olyan következtetést. Te melyik mondatból hámoztad ezt ki? A tudósnak mondják magukat szófordulat használata pedig mindig azt árulja el az illetõrõl, hogy ostoba, és ez frusztrálja.
egy szóval sem mondtam hogy így igaz ahogy itt van.
azt viszont biztosra veszem (személyes vélemény) hogy nem egyének vagyunk a semmiben. hanem egyéni érzékelésünk által vagyunk akik, a végtelen közösben.
A mai tudomány a tudatra (szubjektumra), és az önreflexív tudatra úgy tekint, mint a legfejlettebb agyi mûködés jelére. Pedig egy macskának és akár egy egérnek is van talán mindkettõ. De lehet, hogy még sokkal alacsonyabb az a szint ahol ez a dolog megjelenik.
Ezzel a képességgel minden ember rendelkezik, de reprodukálni még nyomokban sem tudjuk. Ez maga a lélek, a nagy misztikum. A magukat racionális gondolkodóknak nevezõ emberek nagyrésze odáig megy, hogy az elméletbe póbálja belegyömöszölni saját tapasztalatát. Ezzel soxor tagadva, korlátozva azt a képességet, ami neki is születésétõl fogva sajátja. Érdekes az ilyen emberekel beszélgetni, felvesznek egy beszélõ autómata attitüdöt miközben nyilvvánvalóan nem azok.
Érdekes, hogy az agyunk azon gondolkodik hogyan mûködik az agyunk :-)
Komolyra fordítva, érdekes eset, mely bizonyítja, hogy még nagyon sokat nem tudunk magunkról.
lehet hogy létezik valamilyen közös tudat, de valószínû nem így.. ha ez igaz lenne, akkor minden élõlény tudna mindent amit a többiek, még az is amelyik egy sötét szobában van bezárva egész életében.. ez meg azért nem van így :)
@VRSDM
Már csak az a probléma, hogy az elméletet (századik majom) sokszor, sok helyen és sokan megcáfolták, mitöbb az eredeti anekdotáról is kiderült, hogy hamisítvány. A BBC-s történet nem különben. A kötõszavak stimmeltek :)
Közös tudat a Földön
Az ausztrál bennszülöttek, akiket mi primitív népeknek nevezünk, már rég óta arról beszélnek, hogy van egy ismeretlen erõ, mely összeköti gondolataikat, tudásukat.
1952 és 1958 között két kutató megalkotta a századik majom elméletet. Ez írott formában Lyall Watson: Életfolyam a tudattalan biológiája címmel, majd Ken Keyes A századik majom címmel jelent meg.
A két tudós a japán Macaca fuscata majmokkal kísérletezett. Ezek a majmok nagyon szerették az édesburgonyát. A tudósok a vizes burgonyákat mindig bedobták a homokba. A majmok nagyon utálták, ahogy a homok csikorog a fogaik között. Egy Imo névre hallgató nõstény jött rá elõször, hogy ha megmossa a burgonyát, akkor nem kell a homokszemeket is megenni. A majmok egymástól ezt megtanulták, és a technológia elterjedt Koshima szigetén. Mikor már kb. 100 majom tudta, robbanásszerûen terjedt tovább, ez volt a kritikus szám. Olyan majmok is tudtak a technikáról, akik nem is találkoztak. Közben észrevették, hogy a szomszédos szigeteken is el kezdték a majmok teljesen hasonló módon mosni a burgonyát, pedig a szigetek között semmilyen fizikai kapcsolat nem volt.
Néhány évvel késõbb egy brit és egy ausztrál kutatócsoport embereken tesztelte a közös tudat elméletét. Készítettek egy kép montázst, mely több mint száz emberi arcból állt, de ezek trükkösen elrendezve, az arcok többsége elsõ pillantásra nem volt felismerhetõ.
Elsõ pillantásra 6-8 arcot lehetett felismerni. Ausztráliában mutatták meg a kiválasztott embercsoportnak, és általában 6-8 arcot tudtak felismerni, maximum 10-et. Amikor több száz embernek hasonló tapasztalása volt, a kísérlet második fázisában, Angliában a BBC egyik kábeltelevíziós állomásán, mely szigorúan csak Angliában fogható, bemutatták a képet és megmutatták, megmagyarázták az összes arcot. Néhány perccel a BBC adás után, Ausztráliában újra több száz embernek megmutatták a képet, természetesen olyanoknak, akik még nem látták. Az új embercsoport szinte minden egyes tagja felismerte az arcok legalább felét, azaz egy nagyságrenddel többet, mint korábban. Azáltal, hogy Angliában sokan látták a képet, Ausztráliában is jobban tudták érzékelni. Az angol tudatot ausztrál emberek használták.
Ehhez hasonló a 100 cinke esete, amelyet a zenében járatosak ismerhetnek.
Megállapítható, hogy létezik egy közös tudat a Földön. Ezt nevezik morfogenetikus térnek, mezõnek, struktúrának. Ez biztosítja az egységes gondolkodást, fejlõdést a bolygónkon. Ezért van, hogy távol egymástól hasonló dolgokat fedeznek fel az emberek, aztán kezdenek vitázni, hogy ki, kitõl lopta el a találmányt.
Kicsit vadul hangzik, de több ember ( tudósnak mondják magukat) arra jutottak, hogy az agy csak egy kapu a tudat számára és nem is biztos, hogy magában az agyban van a tudat. IT analógia: tudat olyan mint az internet, az agy meg mint a számítógép. Ha minden rendben van akkor ok, de ha sérült pl az alaplap akkor nem megy a net(=tudat) rendesen. Nemtudom mi az igazság, de ez a gondolat megmozgatta a fantáziám.
Informatika és tudomány
