ugye tudod h a feny sebessege 299 792 458 m / s ami ennyi km/h 1.07925285 × 109 km/h, de termeszetesen nagy tudomanyos hattereddel egymagad eldontotted h az osszes fizikus egy hulye mer nem gondoltak a terre meg a mezokre amikor a feny sebesseget eldontottek... persze, igazad lehet, lehet h csak egy piciny reszet ismerik, de amit leirtal, en annyit tudtam meg, h te meg egy kisebb reszet ismered, es azt is elegge hibasan
Bocs az elõzõ link nem elég, abból nem látszik az iránya, úgy nehéz megtalálni. De a NASA-ra lehet számítani: http://spaceflight.nasa.gov/realdata/sightings/cities/view.cgi?country=Hungary®ion=None&city=Budapest
Nem olvastad végig a kettes számú mondatot: "... sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének, vagyis annak a résznek, ami nem energia."
Tehát van az össz tömeg-energia, amiben minden benne van, ennek kb 72%-a a sötét energia, 23%-a sötét anyag, a maradék a megfigyelhetõ anyag. Na most ennek az egésznek vesszük egy részhalmazát, az anyagot, ami nem energia (tehát a 23+4,6%). Ebbõl a részhalmazból kb. 83% a sötét anyag.
Tudományos humbung az egész! Jó ürügy arra, hogy az aranyborjút megfejjék!!!
Általában minnél sûrûbb az anyag( egyesek szerint ûr Ha..Ha ..Ha)annál nagyobb a fénytörése. A fénytörés egy olyan mutatószám, ami arra jellemzõ, hogy a fény mennyivel halad lassabban az "eredeti" sebességénél. Mivel az univerzum folyamatosan tágul, a törésmutató is ennek megfelelõen változik. A vöröseltolódás is csak az ÓZ csodája, mert ameddig a fény sebességét nem ismerjük, addig nem is nyilatkozhatunk róla.- Asszongyák az Ókosok, hogy vaacumba 300e.km/ó!!!- De a vaacum "légüres" teret jelent!!!! Azaz nem lehet benne semmi anyag! Az anyag pedig lehet TÉR éa Mezõ is. Ez azt jelenti, hogyha gravitációtól, anyagi és energia sugárzásoktól is mentes teret tudnak létrehozni, akkor beszélhetünk vaacumról! Jelenleg azt már tudjuk, hogy az ismert hatások közül a gravitáció képes akár meg is állítani a fényt, de a neutrínók stb. hatásait nem - mert õket sem - ismerjük!
Márpedig ha egy folyamat pici részét ismerjük csak, akkor könnyû manipulálni a nézõket. Ebbõl élnek a bûvészek is, nem is rosszul.
Hinni könnyebb, mint gondolkodni!
Valahogyan nem áll össze a kép bennem: Azt írja a cikk: 1/ "az úgynevezett sötét energiának tulajdonítják, ami több mint 70 százaléka a világegyetem tömeg-energiájának." 2./ "a hasonlóan rejtélyes sötét anyag problémáját, ami több mint 80 százalékát teszi ki az univerzum tömegének" Miközben a wikipédia meg valahogyan mást ír. A teljes cikkbõl kiragadva: A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati mûszerekkel közvetlenül nem figyelhetõ meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhetõ anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
A lényeg pedig a százalékokban van! Nem 70% és 80%, hanem 23% és 72%
A baj, hogy az adott égitestrõl túl kevés fény verõdik vissza, vagy túl kevés fényt bocsájt ki. A galaxisok hatalmasak és nagyon fényesek. Bár elvileg valamelyik közeli csillagról már csináltak elmosódott képet.
gondolom egyszerû matekkal kiszámolható hogy milyen látószöggel látja ez a cucc azt a galaxist, ebbbõl meg a 20 fényévre lévõ bolygó távolságából és méretébõl kiszámolható aránypárral hogy mekkorának kéne látszódnia az adott eszközön
hát, régi izgalmas kérdés, hogy a Hubble-val vajon mért nincs egyetlen egy fotó sem a holdról...pedig 1-2m közelítés lenne vele lehetséges. de nagyon nem akarja az USA lefotózni a holdat ilyen közelrõl
Értem én csak arra próbáltam utalni, hogy attól hogy látunk 60m fényév távolságból egy 200000 fényév méretû világító galaxist, még nem tudunk látni 10000000x közelebb levõ, de kb 10000000000000x kisebb nem világító bolygót
Ki tudja mennyi az a nagyítás, amivel már kielégítõen lehet lesni a hold felszínét pl? Az ugye 300.000Km nem tudom a légkör mennyire zavar bele, de egy ISS vagy egy mûhold ahhoz képest valóban gyorsnak tûnhet és mindemellett elég kicsi ahhoz, hogy pont sose találjuk meg amatõr eszközökkel.
Én meg azon agyalok, hogy a 150 millió kmre lévõ napot puszta szememmel is látom, míg a pár ezer kmre levõ ISS ûrállomást szemüveggel sem :)
Arra gondoltam, hogy 100 fényéves körzetben csak van olyan bolygó, amit éppen megvilágít annak napja és tudjuk fényképezni...
De oda nem is kell, mert van elég fénye bõven egy fotóhoz.
amúgy biztos olyasmi a válasz hogy távoli galaxisokat marha hosszú expozíciós idõvel tudunk fényképezni, míg egy mozgó bolygót (akár olyan távol is) nem
hasonló kérdésem van évek óta, a naprendszer bolygóiról ilyen alapon miért nincs tíz csilliárd gigapixeles képünk? amit a curiosity fényképezget, simán tudnánk egy mûholdról...
Ha 60 millió fényévre látjuk a galaxist. Miért nem megoldható, hogy egy 2-3-10-100 fényévre lévõ napokról, esetleg bolygókról éles, szép képet kapjunk?
Amennyiben van ilyen elnézést a tudatlanságomért.
Ha más nem is, lesznek legalább full hds háttérképek kurva messzi dolgokról :)
"47 Tucanae globuláris csillaghalmazról" you mean gömbhalmaz well?