Terminológia a fémek, kövek megszilárdulni és nem megfagyni szoktak, és én azt írtam, hogy szilárd anyagok nem fagynak meg, mert eleve szilárdak. Ez lehet, hogy elsőre szőrszálhasogatásnak tűnik, de amikor MasterMason azt mondja az űrben csontáfaagynak a kisbolygók, akkor nem arra gondol, hogy több ezer fok van odafönt, és éppen kicsapódnak és "fagynak" a kövek... Így érthető? Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.02. 10:08:27
"Ugye a halmazállapotokat iskolában és fázisátalakulásokat megtanultad? Szilárd anyagot hűteni lehet, de ez nem fagyás. De mi a kérdés, valójában. Mellesleg nem szidtam az édesanyádat sehol, valamit félre olvastál."
Az olvadáspont, és a fagyáspont egymás szinonímái.
Pl. a támadó helikopter megvalósítása a sugárhajtóművel Ezt a példát nem is értem, Gázturbinás hajtású minden nagyteljesítményű helikopter, de nem a gázturbina miatt potensek ezek a helik... Jet elven működő hajtóműves kombinált hajtású helik száma meg 0.
Egyébként nekem az a véleményem erről az űrbéli bányászatról, hogy mint eddig minden műszaki ágazatban, ide is kellene a nagy műszaki áttörés. Pl. a támadó helikopter megvalósítása a sugárhajtóművel. Lehet, hogy ma még teljesen elképzelhetetlen a műszaki kivitelezés az aszterodiákon való bányászatnál, holnap már nem biztos. Egyébként az Alien 1 című film úgy kezdődik, hogy a Nostromo teherűrhajó vagy 200 millió finomításra váró érccel a fedélzetén érkezőben van vissza a földre. Tehát az elképzelés elég régi. :)
Nem írtam, hogy hagyományos reaktort kell vinni. (és tudom milyen elvűeket használnak mostanában főleg) Folynak kísérletek teljesen zárt rendszerekkel, ahol nincsenek az általad említett problémák. A baj inkább a méret és a tömeg. (ezért is utaltam rá, hogy nem triviális)
Én nem vagyok túl járatos az űrkutatásba és fizikusi diplomám sincs, de még én is emlékeztem rá fejből, hogy kurvára nincs -270 C fok a naprendszerben található objektumok árnyékos oldalán sem igen, nemhogy a napsütötte részükön.
Szóval van, két darab Elte fizikus diplomád, meg gondolom egy csillagász, és ennek ellenére Miskolcon dolgozol valami csillagvizsgálóban? Ejha, Piszkéstető, meg Szeged elbújhat Miskolc mögött. Viszont ezzel a diplomával a hátad mögött azt állítod, hogy te színképelemzéssel mérted meg a Halley üstökös 86' látogatásakor a hőmérsékletét, és -270 fokot mértél egy kutatótársaddal (miközben ugyanebben az időben a Vega szondák + fokot is mértek a felszínen), sőt szerinted az összes kisbolygónak ennyi a hőmérséklete! Bizonyíték? Kérdeztem milyen műszerrel mérted meg, és hogyan? Van mérési jegyzőkönyv? De ehelyett csak arra tudtál hivatkozni ki vagy, mintha az számítana... Válaszolsz?
Szívesen elmegyek megnézem a mérési eredményeidet, ha itt nem vagy hajlandó közzé tenni semmit. Hova mehetek, mi a cím? Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.30. 12:55:26
Igen, ezt nem is vitatom, ezek nem nagy teljesítményű rektorok voltak, sőt nem is működtek sokáig (pár hétig). Viszont egy Europa-cyriobot misszió nem a reaktor megépítése miatt lehetelten, vagyis de, csak nem fizikai okok miatt, hanem pénzügyi. Ha 500 mérnököt ráeresztenél és talicskával hordod oda pénzt, 3-5 év alatt meglenne, de nincs. Emlékszem még mi volt a JIMO-val, ott is reaktort akartak használni, a Pentagonnak van(!), de a nasa kérésére sem voltak hajlandók adni egyet, egy már nem használt régebbi típusból, pedig házon belül lett volna. A nasa meg úgy döntött nem fejleszt ki ilyen rendszer. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.30. 11:39:53
A linkelt reaktorok egyik fele RTG. A másik felénél ebből sajnos még az alapvető működési elvét sem értem, de itt is hőt állítanak elő, ahogy az RTG-nél, tehát lényegéban a difi annyi, hogy a teljesítménysűrűgée nagyobb. A villamos teljesítményük bármiféle ipari művelethez képest vicckategóriás.
Tudomásom szerint több atomrektor is kipróbáltak az űrben. Lista És ha jól rémlik víz helyett higanyt (meg egyebeket) használtak, és egy zárt rendszerben nem szükséges pótolni a keringő folyadékot. Ha jól tudom a nagy bravúr az volt, hogy egyetlen tengelyen oldották meg az összes forgómozgás. De volt a szovjeteknek is. Az atomsorompó egyezmény életbelépése óta nem használnak ilyet. Nem látom fizikai akadályát egy sokkal komolyabb reaktor űrbéli használatnénak sem, ez mind mérnöki feladat, és megoldható (ha van elég pénz, és idő).
A hagyományos földi reaktorok mind gőzciklusa épülnek. Sok szerencsét ennek mikrogravitációban és vákummban történtő üzemeltetéséhez... A gőzt nem tudnán lecsapatni sem és a vízveszteség pótlása is vicces lenne. Az űrben használt atomreaktorok nem a klasszikus idelent használt reaktorok, hanem RTG reaktorok... Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.10.30. 08:38:29
Szerintem azt nem érti MasterMason, hogy lehet a fémeknek szilárd állapotuk a "fagyás" hétköznapi értelemben vett kihagyásával. Tehát amikor megfagy a jég akkor könnyen törik, de a "megfagyott" fém meg nem. Ezt nem érti.
Mi a fárasztás? Általánosiskolás fizikatudásod sincs, nincs miről beszélni. Itt a Földön is "fagyott" állapotban bányásszák a fémeket, nem annyira durva cucc, hogy az űrben is. Az lenne az érdekes, ha nem így lenne.
Okos vagy. Póriasan azt hívják fagyáspontnak amikor szilárd lesz. Ez semmit, de konkrétan semmit nem támaszt alá abból a süketelésből, amit lentebb írtál.
Durva egybeesés, de a fémek fagyáspontja megegyezik az olvadáspontjukkal. És ez már földi körülmények közt is megvan, tehát nem értem ez miért érdekes az űrkutatásnál..
Mielőtt félreértesz, sose állítottam, hogy a dolog életképes, sőt.. Szerintem (is) csak simán meglopják azokat, akik hisznek benne... Nem értek hozzá, nem tudom, hogy ez a fúrás megvalósítható-e. Mondanám, hogy biztos kidolgoztak erre valamit, de ennél a projektnél nem lepne meg, ha nem..
Amúgy szép mentés ez a -270 fokon -100ra fagyott duma :) Majdnem hihető, hogy eredetileg is így értetted.
Milyen műszerrel mérted meg, és hogyan? Van mérési jegyzőkönyv? Erről beszélj, és ne arról, hogy ki vagy, az nem érdekel, főleg ha bizonyítani akarsz valamit. Tudod tekintély elvű érvelés nem játszik, vagyis tudnád, ha csillagász lennél...
Értem, és mivel akarják farigcsálni ezeket a -270 fokon minimum -100 C-ra fagyott aszteroidákat? Mert pl itt a földön nem sok exkavátor van, amelyikkel -50 fok alatt is dolgozni lehetne.
"Tehát akkor azt akarod mondani, hogy mivel pl az acél szilárd anyag, akkor már nem is lehet az acélt fagyasztani? "
Ugye a halmazállapotokat iskolában és fázisátalakulásokat megtanultad? Szilárd anyagot hűteni lehet, de ez nem fagyás. De mi a kérdés, valójában. Mellesleg nem szidtam az édesanyádat sehol, valamit félre olvastál.
pontosan melyik részét nem érted a kommentnek? hátha tudok segíteni, csak mert képeket bevágni hogyha nem értesz valami elég gyerekes (ha ezt a fizika professzorommal csináltam volna úgy kivágott volna mint macskát....)
86 január elsején ott szilvesztereztünk a kutatótársaimmal , akkor haladt el a jupiter mellet.Akkor mértük, nagyon ünnepi volt a hangulat. De leírom harmadszor hogy megértsd: ha nem hiszed, szeretettel várlak az adatokkal
Ha esetleg nem vetted volna a fáradtságot, hogy megnézd. Biztos csillagász, én is tényként kezelném az állításait :)
Továbbá még mindig teljesen mindegy hány fokon "fagyott" meg az aszteroida, ha a bányászáskor nem annyi a hőmérséklete. És az ziher, hogy nem a naprendszer peremén akarják farigcsálni őket, beljebb meg melegebb lesz.
"üdv amit te linkeltél az egy napközeli aszteroida, amit mi mértünk az a halley volt(megfelelően nagy), '86-ban, és valóban -260 celsiust mértünk. De mondom aki nem hiszi várom sok szeretettel a csillagvizsgálóban, kár kötekedni interneten keresztül, a tények azok tények "
Hehe, a Halley üstökös 86' napközelben volt és a Vega szondák, amiben magyarok is részt vettek +30 és -130 ° C mértek. Miskolci bemutató csillagvizsgáló nagyon szép hely, én is jártam ott, de, hogy te nem (vagy csak látogatóban) az is biztos. Az egymondatos, vagy egyszavas válaszaid egyértelművé teszik számomra, hogy egy troll vagy. Nevetséges. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.29. 19:34:32
Fagyni még mindig az illékony anyagok szoktak, eleve szilárd anyagok nem szoktak fagyni, mert elve szilárdak. Óvodás fizika...
"Közvetítő közeg híján, csak termikusan sugárzás formájában tud egy tárgy hőt veszteni az űrben, ami igen lassú folyamat, mivel a vakum igen jó hőszigetelő. Tudod termosz. A Nap fűti az égitesteket, ezért van pl.: a Hold nappali oldalán + 180 fok, és mint említettem elég nehezen hűlnek ki a tárgyak - főleg a kis égitestek. Mellesleg amikor az olvasod, hogy az űr az 3-k fokos, akkor azt úgy kell(ene) érteni, hogy az űrben lévő fotongáz hőmérséklete ennyi, a vakumnak nincs hőmérséklete, és a 3-k hőmérsékletű termikus sugárzás nem hűt." Teljesen felelgess, és értelmetlen az űr hidegét emlegetni. Még mindig.
üdv amit te linkeltél az egy napközeli aszteroida, amit mi mértünk az a halley volt(megfelelően nagy), '86-ban, és valóban -260 celsiust mértünk. De mondom aki nem hiszi várom sok szeretettel a csillagvizsgálóban, kár kötekedni interneten keresztül, a tények azok tények
Ne szidd a mamámat. És másokat se nevezz troll-nak, még akkor sem ha esetleg hibázik és vagy más a véleménye mint a tied. Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.29. 19:17:15
Nem írtam egyszer sem, hogy az aszteroida -270 fokos lenne. Én azt írtam, hogy -270 fokon fagyott csonttá. Nem ugyanaz.
Szóval megint az van, hogy nem tanultál meg rendesen olvasni, és hiába is látod a betűket és szavakat egymás után, képtelen vagy értelmezni a leírt mondatok tartalmát.
Te mindent elhiszel? Színképelemzéssel nem lehet megállapítani egy aszteroida hőmérsékletét, citroface egy troll (a másik topicban éppen a holraszállás trollkodja.). Az aszteroidák hőmérsékletét nem meglepő módon infravörös tartományban mérik, amit kiegészítenek az albedóból származó adattokkal. Természetesen ez egyszeri mintavételezés nem elég, ezért a Stefan-Boltzmann törvény értelmébe T-constant*(1/1√d) megkapjuk az aszteroida minumum és maximum hőmérsékletét. Tehát én nem kételkedem, abban, hogy nem -270 fokos, hanem tudod. De magad is megmérheted és kiszámolhatnád, ha képes lennél rá... Mellesleg, az interenet korában a tudatlanság, választás kérdése - idézet tőled: "Nem tudtam pontosan, hogy hány fokos lehet maga az aszteroida, azt tudtam, hogy az űr annyi"! De nyugodtan személyeskedj tovább, mást úgy sem tudsz hozzátenni ahhoz amit írok, az meg hidegen hagy.
Ez egyértelmű, felesleged volt leírnod. A lényeg, hogy nem -270c, mint amivel te jöttél folyton. (azt írtad akkora hőmérsékletben fúrni) Játszod itt a nagy szakértőt, de közben kb 1 percet sem szánsz keresésre. Kb ennyi idő alatt találtam adatot hiteles forrásból. Megint a saját fejed után mész és csodálkozol ha a kezedre csapnak...
De az nem egy konstans állandó. Nyilván sok dologtól függ, hogy hány fokos egy-egy aszteroida. Gondolom amikor a naprendszer pereméről indul akkor teljesen más értékei vannak mint amikor már megközelítette a napot. Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.29. 19:06:04
üdv az aszteroidák -270 c fokosak, a miskolci csillagvizsgáló vezető csillagásza vagyok, egy színképelemzési módszerrel állapítottuk ezt meg, ha nem hiszed, várlak szeretettel a csillagvizsgálóbaa
Semmiféle fizikai tévedések nem voltak. Egész egyszerűen te a fejedbe vetted, hogy félremagyarázod amit írtam, és addig csűröd csavarod, amíg szerinted igaz nem lesz az állításod. Mondom, befejeztem veled. Szia.
"Hol olvastál ilyet? Ha nem tudsz olvasni akkor kár is folytatni, én azt írtam, hogy a -270 fokon csontra fagyott aszteroidát. Erre már másodszor akarod ebből azt a következtetést levonni, hogy az aszteroida hőmérséklete -270 fok."
Valóban félre értettelek. Elnézést! Viszont így sem jó amit írsz; a hőt egy aszteroida a Naptól kapja, és ezt a hőt nem az űr "hidege" vonja el, mivel az űr (vákuum, és) igen jó hőszigetelő, hanem termikus sugárzás formájában kisugározza (ami igen rossz hatásfokú). Tehát semmi értelme a -270 fokot emlegetni egy aszteroida esetében. A másik, hogy még mindig rossz szót használsz, fagyni az illékony anyagok szoktak, eleve szilárd anyagok nem szoktak fagyni, mert elve szilárdak. Lényegtelen hány fok van ott. És bizony azok a fém aszteroidák csontszárazak. De ha nem így lenne, akkor sem okozna a fagyott illóanyag problémát - a jégnél egyenlőre még a vas, és kő keményebb, bányászati szempontból is.
Még egy dolog, hogy nemhogy félre értsük egymást. Szerintem sem működőképes ez a vállalkozás, de nem amiatt amit írtál, azok fizikai tévedéseken alapulnak, és erre hívom fel a becsed figyelmedet. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.29. 17:45:28
Engem meg nem érdekel, hogy konkrétan megéri-e. Az érdekel, hogy fejlesztik a technikát. Ha fejlesztenek valamit, az még soha sem volt tisztán negatív. Biztosan meg lesz a haszna a jövőben.
A lényeg az, hogy 2.5 milliárd dollárba került marsjáró projekttel, maximum a mars felszínéről tudunk mintát venni, és még vissza sem tudjuk hozni a földre. Tudod mikor fognak ezek bányászni egy aszteroidán? Majd 3772 április elsején.
Aszteroida bányászat? Majd térjünk vissza erre ha nem kell minden inditás előtt teljesen szétszedni a hajót, meg 10$/kg áron viszik majd a felszerelést.
A lényeg az, ha a kutyaszar megfagy -10°C-on, akkor könnyen törik. Ugyan ez történne egy aszteroidával is. :D
Mert azt feltételezi, hogy van logikai kapcsolat a közt amit írsz, és a közt amire írod. De teljesen igazad van, nem mondtál ilyet, random hülyeségeket beszélsz. Miért érdekes, hogy hány fokon fagyott meg, ha azóta nem annyi a hőmérséklete, mert régen felmelegedett már?
"Még egyszer kérdezem, hol olvastad, hogy egy aszteroida -270 fokos? "
Hol olvastál ilyet? Ha nem tudsz olvasni akkor kár is folytatni, én azt írtam, hogy a -270 fokon csontra fagyott aszteroidát. Erre már másodszor akarod ebből azt a következtetést levonni, hogy az aszteroida hőmérséklete -270 fok.
"Itt keverednek a dolgok. Egyrészt főként aszteroida bányászatról beszélünk, másrészt pedig a bolygókra azt mondtam, hogy az ottani bányászatot a szélsőséges időjárás ingadozás befolyásolja, viszont az aszteroidák többségében bizony van víz is és nem az aszteroida -270 c fokos hanem az űr amelyben csonttá fagyott. Szerinted hány fok van az űrben? Van ahol -270 persze nem mindenhol..."
Közvetítő közeg híján, csak termikusan sugárzás formájában tud egy tárgy hőt veszteni az űrben, ami igen lassú folyamat, mivel a vakum igen jó hőszigetelő. Tudod termosz. A Nap fűti az égitesteket, ezért van pl.: a Hold nappali oldalán + 180 fok, és mint említettem elég nehezen hűlnek ki a tárgyak - főleg a kis égitestek. Mellesleg amikor az olvasod, hogy az űr az 3-k fokos, akkor azt úgy kell(ene) érteni, hogy az űrben lévő fotongáz hőmérséklete ennyi, a vakumnak nincs hőmérséklete, és a 3-k hőmérsékletű termikus sugárzás nem hűt... Egyéb iránt azok az égitestek amiket érdemes kibányászni, tehát fém aszteroidák nem nagyon tartalmaznak jeget, de mint írtam ez lényegtelen a bányászat szempontjából. Még egyszer kérdezem, hol olvastad, hogy egy aszteroida -270 fokos? Nem igazán tudtál rá magyarázatot adni, hol olvastad ezt...
"Azok nem hajtóművek hanem RCS fúvókák, amelyek a függőleges irányú és a hosszanti tengely körüli forgási manővereket teszik lehetővé a Föld körüli pályán. Vagyis azzal képtelenség fékezni."
Egyetértek, amit Attilawap állít az lehetetlen, viszont attól még RCS az hajtómű, még ha nem is főhajtómű, hanem csak manőverező hajtómű is. A fúvóka a hajtómű rész... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.10.29. 13:03:22
Pontosan erről van szó! Le lehetne fúrni az Európán ezzel az ötlettel egészen a jégpáncél alatti vízig. Hogy a mérnököknek ez nem jutott az eszébe! Csak 10-15km-t kéne így fúrni.
Teljesen irreleváns. Pont mindegy, hogy jönnek vagy térgörbítéssel ideugranak, a lényeg, hogy bent van a naprendszerben, ahol éri sugárzás, ami melegíti.
Én úgy tudom, hogy a világűrben árnyékban, még ha csak 1-2 millió km-re vagyunk a naptól, akkor is -270°C körüli a hőmérséklet. Ugyan is a vákuum nagyon jól szigetel. Csak azon az oldalon van forróság, amit süt a nap és ez lehet akár 200 millió km-re is a naptól.
Tök jó, hogy felcsapod a wikit, és kiírod az első adatot belőle, csak nem hülyeség gondolkodni is előtte. Az, hogy a világűr hőmérsékletére -270 fokot ír, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy a naprendszerben is ennyi van. És szerintem bányászni nem akarnak ennél távolabb. A Hold sötét oldalára pl -180 fokot ír csak, szintén a wiki. Persze ott melegebb van a náci városok miatt, de talán az ennyit nem számít. Utoljára szerkesztette: cylontoaster, 2014.10.28. 15:43:24
Nem, a lényeg az, hogy ők is pontosan tudják, hogy ez blődség, csak megpróbálnak azon emberekből pénzt kiszedni, akik ezt nem látják. És úgy tűnik sikerrel.
A lényeg az, hogy mi sg.hu-n, meg kocsmákban kupálódunk ki és okosabbak vagyunk, mint egy tervezőmérnök. Nekik is ezt az oldalt kéne olvasgatniuk, aztán lenne űrmeghódíccsa! :)
Azok nem hajtóművek hanem RCS fúvókák, amelyek a függőleges irányú és a hosszanti tengely körüli forgási manővereket teszik lehetővé a Föld körüli pályán. Vagyis azzal képtelenség fékezni.
Itt keverednek a dolgok. Egyrészt főként aszteroida bányászatról beszélünk, másrészt pedig a bolygókra azt mondtam, hogy az ottani bányászatot a szélsőséges időjárás ingadozás befolyásolja, viszont az aszteroidák többségében bizony van víz is és nem az aszteroida -270 c fokos hanem az űr amelyben csonttá fagyott. Szerinted hány fok van az űrben? Van ahol -270 persze nem mindenhol...
Egyrészt az átlagos műhold élettartamokat két műholdtípus a GPS és KH11 műholdak nem befolyásolják, mellesleg, az sem, hogy vannak katonai vagy egyéb polgári műholdak amik a tervezett élettartamon felül teljesítenek. A GPS-műholdak pontos élettartama egyébként sem kiszámítható, plusz oda nem nagyon kell üzemanyag, csak pályakorrekcióra mivel a GPS műhold akkor jó, ha egy helyben van. De az átlagot az sem befolyásolja, ha terveznek hosszabb élettartamra műholdak is. Igen, vagy ilyen is, de kérdés az, hogy van-e igény elég hosszútávon működő műholdra ami olyan gyakran változtat pályát, hogy sűrűn kellejen tankolni.
"A kis és egyéb bolygón lévő bányászatot leginkább a szélsőséges időjárás ingadozás befolyásolja, az aszteroidákon meg az, hogy nagy részük gyakorlatilag csonttá van fagyva. Kitermelni azon semmit nem lehetne, maximum robbantással, de ki tudja hogyan módosítana a pályájukat a rendszeres robbantás. Sajnos kell még vagy ezer év fejlődés, mire elérkezünk a bolygó és aszteroida bányászathoz. "
A fémes kisbolygók "csontszárazak", nincs semmi (víz) bennük ami csonttá fagyna. A fémek vagy kőzetek nem keményebbek lesznek ha lehűtöd őket hanem törékenyebbek. Télen, a puha kerti talaj nem a hidegtől lesz keményebb, hanem, hogy a víz megfagyott benne, talán ez zavart össze... Mellesleg a sarkkörön túl is vannak bányák, és a peramforszt talaj bányászat tökéletesen megoldott dolog, nem kell várni rá ezer évet. Azonkívül napsütötte oldalon a kövek igencsak fel tudnak melegedni, van ott meleg is, és egyetlen aszteroida sincs -270 fokon, nem is tudom ezt a zöldséget honnan vetted. Tényleg, honnan szedted?
" Miféle üzemanyagával fékezné le magát? Semmiféle hajtómű nincs sem az űrhajó sem pedig a hordozórakéták orrán..."
Az űrsikló orrán több hajtómű is volt... Google: "space shuttle nose" - és láss csodát.
Az inkább kisméretű műholdak, de a nagy klasszikus több milliárdos vagy szászmilliókba kerülő holdak évtizedekig működnek, vagy azt várják el tőlük. Nézd meg a jenki KH-11 holdak és a GPS holdakét vagy egyes távközlési műholdak élettartamát. Ha 15 év után tönkremennek, akkor lassan anyázás a vége.
Nézd meg pls első körben GPS holdakat. Az elsők 6-8 évig mentek. A '80-as évek legvégén indítottak 8-10 évet, a '90-es évek eleje és közepén indítottaknál a 12-13 éves élettartam is rikta, egy rakás 15-17 éves hold van fent. A holdak egy részét meg szimplán lakapcspolták, mert a technológia túllépett rajtuk, de egyébként működőképesek voltak.
KH-11 holdak közül a három legöregebb 18, 13 és 12 éves és a régebbiek is elketyegtek 15+ évig is. Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.10.28. 10:32:53
A 80'-as évek valóban régen volt, viszont ma inkább szeretnek kisebb és specializált műholdakat pályára állítani, és nem midet egyben mint anno az órásműholdak idejében. Ma, a műholdak átlagos élettartam 3-7 év! Persze kivételek vannak, de a kivételekből senki nem fog meggazdagodni...
Na menj szépen aludni Palika, már éjjel három gyerekeknek ilyenkor már ágyban a helyük valamelyik spanyol kórházban ebolával kezelve. :P
UI: Ne akarj nálam okosabb lenni, mert az a lehetetlen küldetések közé tartozik de hát ezt te is tudod, csak nem viseled el... Utoljára szerkesztette: MasterMason, 2014.10.28. 02:59:55
Az egy dolog, hogy az alap feltételezés is hülyeség... (túl sok üzemanyag, mégnagyobb első fokozat stb) De a te válaszod is röhejes. Hát megfordítod a fékezés idejére! :)
Mert a vízbontáshoz ugyebár nem kell energia, nem kellenek berendezések és munkaerő sem...Csak magától ingyen kivonódik azoxiggééjn...vagyis a hidrogén. Pöttyet gondolkozzál már... Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2014.10.27. 23:17:59