Anyád se létezik, mégis itt vagy faszkalap cikkíró. Ezt magyarázd meg?!
Mi van akkor, ha az emberek, az emberiség jelenleg nem áll olyan technológiai és egyéb színvonalon, hogy érzékelje földönkívüli civilizációk jelenlétét? Miből gondoljuk azt, hogy rádiójeleket próbálunk fogni, elfoghatunk olyanokat, amelyek intelligens életformára utalnak? Azok a frekvenciatartományokról, amit figyelünk, nagyon jól tudjuk, hogy galaktikus méretekben milyen lassú a kommunikáció. Pár fényév alatt el is ér a közlés egyik helyről a másikra. Vajon alkalmazna-e ilyen pocsék, lassú kommunikációs eszközt egy galaktikus civilizáció, amelynek bőven volt ideje a fejlődésre? Nem valószínű, hiszen a civilizációjának már az elért mérete eleve kizárja azt, hogy ezt a civilizációt fel lehetett építeni olyan módon, hogy kommunikációra a tetűlassú, általunk ismert frekvenciákat alkalmazzák.
Körülbelül úgy vagyunk ezzel, mint az általunk primitívnek tekintett bármilyen premodern civilizáció szülötte. Tegyük fel, hogy ott a füstjelekkel való kommunikáció a technikai maximum. Amíg nem találkoztak ennél eredményesebb kommunikációs megoldásokkal, addig ezt is fogják gondolni. Teljesen mindegy, hogy felettük- körülöttük rádiójelek sokasága található meg, a GPS műholdakétól kezdve a sima középhullámú rádióadásokig – nem tudnak ezekről, mert nincsen eszközeik ezek érzékeléséhez. Na, szerintem kb. ugyanígy van az emberiség. Az általunk primitívnek gondolt őslakó is azt gondolja, hogy mindent, abszolút mindent tud az őt körülvevő világról, és az ő világképén és világmagyarázatán túlmenő dolgok nem léteznek. Aztán leszállnak a fehér emberek helikopterrel…
Itt megcsavarom a dolgot. Mi van akkor, ha valamilyen általunk jelen technológiai színvonalon nem értelmezhető módon, az emberi civilizáció „sandbox”-ba van téve? Mivel nagyon fiatal, és még azt sem tudta megoldani, hogy az egy darab bolygójukon önfenntartó módon tudjanak létezni. Talán először ezt kellene megugorni, mivel nem igazán tudnak olyan kultúrákkal mit kezdeni egy ilyen galaktikus közösségben, amelyek agresszív módon kívánnak terjeszkedni. Lehet ez is egy olyan elv, amiért egyenlőre az emberiség homokozóba van téve. Ha megoldják ezt, okés, léphetnek feljebb, ha beledöglenek, ez van, körülbelül 2850 másik hasonló színvonalon lévő civilizáció van rajta kívül a galaxisunkban mondjuk, tök mindegy, hogy ebből egy kinyírta magát a galaktikus civilizáció időléptékén belül egy pillanat alatt. Miért fedje fel magát egy galaktikus civilizáció, amikor egy adott kultúra még nem áll olyan színvonalon, hogy ez érdemes vagy elfogadható legyen e civilizáció szempontjából?
Lehet, hogy az egész, általunk valósnak tekintett földi lét csupán egy virtualizáció – sandbox-al. Esetleg nem teljesen Mátrix formában, hanem olyan értelemben, hogy be vannak építve valamilyen, jelen technológiai színvonalon értelmezhetetlen megoldások, hogy például érzékelésünk olyannyira szűk tartományt fed le, amely lehetetlenné teszi, hogy érzékeljük más, általunk földönkívülnek tekintett civilizációk jelenlétét. De még az is lehet, hogy messze erőforrás-kímélőbb és biztonságosabb egy galaktikus civilizáció számára, ha új kultúrák (mint pl. az emberiség) esetében a civilizációs fejlődés első szakasza teljesen virtualizált. Tehát nem kell hozzá terraformálniuk például, hanem ami a mi életünk nézőpontjából a valóság, az ő nézőpontjukból nem más, mint egy informatikai rendszerben működtetett virtuális világ – szó szerint, olyan szabályokkal, amelyek megfelelőek – de kizárva a direkt beavatkozást, illetve ennek a sandbox-ban is értelmezhető jeleit. Ez tiltott lehet, hiszen ezzel pont kiderül a virtualizáltság léte, így ez a kultúra ezért mehet a /dev/null-ba.
(Persze az SG-t sem kell félteni, mivel ez igazán click és flamebait téma, úgyhogy ilyen cikkek lesznek bőségesen kirakva a jövőben is.)
Amúgy évente hányszor jönnek ki ezzel az észrevétellel? És minden évben "kikutatják", vagy csak az SG többször posztolja ugyanazt, mert jó fórum téma?
Azt hol olvastad, hogy a feny tobb osszetevobol all? :) Es mi a leglassabb, es melyik a leggyorsabb osszetevoje?
Amugy meg tenyleg nehez elkepzelni, hogy felfoghatatlan szamossagu bolygok mellett csak nalunk legyen elet. Meg talan azt is, hogy csak itt legyen ertelmes. Bar az ertelmes meg nagyon messze lehet a technikaitol, es egyaltalan nem torvenyszeru, hogy valaha azza valik. Azt viszont mar konnyebb elfogadni, hogy ezek nem tudnak egymasrol, vagy csak egymas halvany lenyomatait talaljak meg. Nem akarok belemenni a fenysebesseg vitaba, nem tudom, hogy a kovetkezo 10000 evben mit talalunk ki. Mindenesetre ha tenyleg ez a max, meg szerintem akkor sem lehetetlen mashol is megjelenni, bar az egy iszonyu lassu folyamat, csodalkoznek, ha ilyesmi megvalosulna a kovetkezo 2000 evben a naprendszeren tul.
53 és 99,6%. Gondolkodjunk itt el egy kicsit. Ez itt a vagy igen - vagy nem, illetve a majdnem titi-tuti közötti tartomány. Összevonva hívhatjuk "fingunk sincs mi jönne ki" mezőnek is. Igazán bártornak és elegánsnak érzem ezt a ,6%-ot. 50%-átfogott tartományról beszélünk, de nem 99,5% és nem is 99,7% ám a vége - ez legalább biztos.
Néha arra gondolok, hogy sokkal valószínűbb, hogy Isten teremtette az embert, mint hogy nem. Mert az ok, hogy az anyag ég és átalakul és gravitál. De magától mi a fenéért akarna gondolkodni, és ilyen bugyuta cikkeket írni? Szerintem 53,511446441% -99,75614586% eséllyel van Isten. Szerintem.
Az én véleményem a témáról: élet vs. értelmes élet nem egy kategória.
Élet nyilván sokkal könnyebben kialakul, mint az értelmes élet, de innen a Földről csak az értelmes életet vehetnénk észre.
A SETI régóta dolgozik ezen, egyetlen gyanús jelzés volt a 40 év alatt, de több nem. Ez most akkor sok vagy kevés?
Utánaolvastam régebben a témának, a SETI-hez is sajnos sokkal több erőforrás kellene. Mivel a feltételezett rádiójelek (ha egyáltalán tényleg azzal kommunikálnak) eszméletlenül gyengék lehetnek, ezért óriási nyereségű antennákkal tudnánk csak azokat venni.
Viszont minél nagyobb egy antenna nyeresége (azon kívül hogy egyre nehezebb megépíteni), egyre kisebb lesz az égbolton lefedett területe.
Amivel a WoW!-t detektálták, a Big Ear, kb. az égbolt egymilliomod részére volt érzékeny. Tehát ha egymillió ilyet építenénk, és az idegenek épp célba vesznek minket rádióüzenettel, akkor azt észleljük.
Itt van pár elég jó videó, ahol ezek részletesebben is ki vannak bontva:
https://www.youtube.com/watch?v=gWYEnvMM1dA
https://www.youtube.com/watch?v=Ttwl_zH_DZ8
A fénysebesség megközelítéséhez egyáltalán nem kell extrém gyorsulás. De a sebességgel való számolgatás egy idő után problémás lesz az idődilatáció miatt.
Mondjuk inkább azt, hogy adott távolság megtételéhez szükséges (saját)idő. Erről van egy gyönyörű ábra a wikipédián:
Adott távolság megtételéhez szükséges idő (oda és VISSZA), konstans 1g gyorsulással. A bal oldali függőleges tengelyen az utazók által tapasztalt idő, a jobb oldalin pedig a Földön mért idő.
Amint látható, 1g gyorsulással az utazónak 100 év elég lenne az ismert univerzum széléig ÉS VISSZA. A Földön eközben persze milliárd évek telnének el, így igaz hogy információt nem tudunk gyorsabban szerezni a fénynél.
A probléma nem ez, hanem a konstans 1g fenntartása ennyi időn keresztül. Azt hogyan?
Attól, hogy a "brit tudósokat" lecserélték "oxfordi kutatókra" az ilyen cikkek még ugyanolyan hiteltelenek és érdektelenek maradnak.
"Amúgy van olyan megfigyelés is, hogy egy kvazárból kilövelő jetek anyaga 7x-es fénysebességgel mozgott - amire nem találtak magyarázatot, valószínűleg valami olyasmi történt ott az anyagggal, mint a neves sci-fi film, a Star Trekben az Enterprise űrhajóval, ami a "warp hajtóművével" a téridőszerkezetet módosítva mozog - sokkal gyorsabban változtatva így a helyét mint a fény ami ebben a közegben terjed."
Szerintem itt félre értettél valamit. Belinkelnéd az a cikket, ahol ezt olvastad?
"Tokmindegy mennyi eroforrasod van, ha a fenysebesseget SEMMI sem tudja atlepni. Vegtelen sok energiat olhetsz bele egyetlen protonba, akkor sem fog fenysebesseg fole gyorsulni"
Ez azonnal cáfolható. Az összes anyag kezdetben átlépte a fénysebességgel való haladást. A kezdeti időben az univerzum olyan gyorsan tágult, hogy az (látszólagosan) nagyobb volt, mint a fénysebesség. Az igaz, hogy nem maga az anyag mozgott a téridőben, hanem csak a téridő dimenziója (szerkezete, mérete) változott úgy, mintha maga az anyag mozgott volna látszólagosan gyorsabban a térben, mint a fény. A legtávolabbi galaxisok most is látszólag majdnem fénysebességgel távolodnak, holott a téridőben történő mozgások ennél jóval kisebb, olyasmi lehet, mint a szomszédunk az Androméda köd mozgása, amely felénk robog kábé 270km/s sebességgel... azok a galéaxisok sem mozognak gyorsabban sokkal, csak éppen maga a téridő szerkezetének méretének változása jutattja egyre messzebb és messzebb ezeket az objektumokat. Amúgy van olyan megfigyelés is, hogy egy kvazárból kilövelő jetek anyaga 7x-es fénysebességgel mozgott - amire nem találtak magyarázatot, valószínűleg valami olyasmi történt ott az anyagggal, mint a neves sci-fi film, a Star Trekben az Enterprise űrhajóval, ami a "warp hajtóművével" a téridőszerkezetet módosítva mozog - sokkal gyorsabban változtatva így a helyét mint a fény ami ebben a közegben terjed.
"Vegul is tobb eletforma is aranykorat elte, anelkul hogy intelligensek lettek volna."
Honnan tudod azt, hogy a dínókból nem vált ki egy faj, és kb egy millió év alatt szuperintelligensé nem vált? Az emberi faj is csak 1-2 millió év alatt emelkedett ki intelligencia terén és a civilizáció történelme meg még ennél si rövidebb, max 20-30ezer év...
Könnyen lehet, hogy a dínók kipusztulását nem természeti csapás okozta, hanem egy szintén értelmes faj (lásd mi mit csinálunk) okozott tömeges kihalást, míg végül esetleg erre a folyamatra egy tényleges súlyos természeti katasztrófa tett pontot, akár úgy is, hogy addigra ez a faj el tudott menekülni ez elől (más csillagrendszerekbe), és akár ebben az is benne van, hogy később ide visszatértek... lásd gyíkember konteókat -> reptiliánok. De ez csak konteó, elméleti lehetőség. :P
Egyetértek. Teljesen felesleges korlátok állítani magunk elé. Inkább az akadályok leküzdésére kellene törekedni, nem pedig beletörödni valamibe. Minden elmélet csak addig tűnik megkérdőjelezhetetlennek, amíg a.) üldözik azt, aki szerint nem az b.) egy újabb elmélet nem bizonyítja ellentetjét. Azért, mert ma azt gondoljuk, hogy nem léphető át, az nem az jelenti, hogy ez valóban így is van, s a jövőben is így lesz.
Nincsnek korlátok, csak saját magunk állítjuk fel azokat magunknak.
Az a hipotézis már MEGDŐLT, hogy a fény sebessége nem meghaladható.
(Végtelenül leegyszerűsítve; A fény is több összetevőből áll, így a sebessége a leglassabb összetevőjéhez "igazodik". Ergo, vannak olyan "dolgok" amiknek eleve nagyobb a sebességük, még a természetben is, mint a fényé, még akkor is ha ezek egyébként csak a fény egyik összetevőjeként vannak jelen a hétköznapokban.)
Am, szerintem a fénysebesség elérése nem cél. Ahhoz ugyanis, hogy életben maradj gyorsítás közben, elég lassan lehet gyorsulni, valamiféle "csillapítás" nélkül. (Lásd Csillagkapu sorozat) Szerintem a megoldás sokkal inkább a megkerülésében rejlik. (szubtér, hypertér, stb) amiknek a létezése nem mond ellent a mai fizikának, igaz, bizonyítani sem tudja.
Az én meglátásom az, hogy elég nagy önelégültségre vall azt hinni, hogy ami a mi kis bolygónkon megesett, az teljesen egyedi, és az egyenként is sok milliárd naprendszert tartalmazó sok milliárd galaxisban mi vagyunk az egyedüliek.
Az meg, hogy nem jönnek ide, nem bizonyít semmit. Én sem állok meg minden kis porfészekben, ha megyek valahová. Ugyanis nincsen miért. Max akkor, ha lerobbanok. És ha az űrben grasszálok, nem robbanok le, mert az ott nem szerencsés.
Tokmindegy mennyi eroforrasod van, ha a fenysebesseget SEMMI sem tudja atlepni. Vegtelen sok energiat olhetsz bele egyetlen protonba, akkor sem fog fenysebesseg fole gyorsulni.
Es emellett az sem biztos, hogy a sajat korlatjainkat at tudjuk lepni. Ahogy te is irod: "Ha azt tekintjük végleges célnak, hogy a kihívásokat inkább szkippeljük és leragadunk a Földön, akkor az hosszabb rövidebb idő alatt valóban az emberi civilizáció végét jelenti."
Erre valos esely van. Es lehet hogy ez a normalis menete a civilizacioknak, es elobb utobb mindegyiknek ez vet veget. Hanyatlasnak indulnak kulturalisan, mielott kitorhetnenek.
Jelentősen nagyobb erőforrásokkal viszont a fénysebesség korlátja sem jelent leküzdhetetlen akadályt. Jelenleg egy emberek szállítására is alkalmas csillagközi űrhajó létrehozása kb a Föld teljes ipari kapacitását felemésztené. Ha az aszteroidákra, más égitestekre épülő, az egész naprendszert behálózó és a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb ipari erőforrások fölött rendelkeznénk, akkor ez már nem lenne akkora kihívás.
Plusz lehet olyan civilizáció is, ahol emellett olyan a csillagközi környezet is, hogy nem 3-4 fényévre, hanem sokkal közelebb és sokkal több kolonizálásra érdemes csillag van, valami idősebb csillaghalmaz, akkor az a civilizáció hozzánk képest marha gyorsan, a miénket lényegesen nem meghaladó technikai szinten is képes csillagközi "birodalom" létrehozására.
Ha azt tekintjük végleges célnak, hogy a kihívásokat inkább szkippeljük és leragadunk a Földön, akkor az hosszabb rövidebb idő alatt valóban az emberi civilizáció végét jelenti.
A fejlődés motorja a tapasztalatok szerint a civilizáció lélekszámának bővülése, a Föld erőforrásai azonban ilyen szemponból is végesek, kb 10 Mrd ember. A fejlett országokban tapasztalható demográfiai mutatók azt bizonyítják, hogy kb ennyinél tetőzik is az emberiség létszáma és lassú, vagy gyors hanyatlásnak indul. Bizonyos összefüggések tapasztalhatók az adott kultúra lélekszáma és az általuk használt eszközök száma között. Egy ősközösségi falu gyak pár eszközt használ, míg a mi háztartásunkban levő eszközök száma nagyságrendileg 50-100 féle. És mindegyik eszközünkben meganyi ki tudja ki által előállított alkatrész, alrendszer található. Ez az emberi agy kapacitására, a kreativitásra, és munkamegosztási képességre vezethető vissza végső soron. Ha csökken a lélekszám, akkor csökken az igény különböző termékekre és csökken az a képesség is, hogy ilyen termékeket előállítsunk. Ha katasztrófa éri az emberiséget és pár millióra esik vissza a lélekszám, akkor olyan civilizációban találjuk magunkat, ami a történelmünk során ennek megfelelő volt.
Senkinek nem all erdekeben. Csak azert mert par al-tudos ir egy hulye tanulmanyt, ahhoz egyetlen erdek fuzodik, a publikacios kenyszer. Sok mas hulyeseget is irnak emiatt...
De eddig se titkoltak ha az eletre utalo jeleket talaltak valahol, sot. Meg tobb hirt is kaptunk az elmult evekben, mint kellett volna, es jelentos reszukrol kiderult hogy az ujsagirok tullihegtek a dolgot:D
Szoval a kerdes inkabb az, hogy miert kialtanak eletet a kelletenel tobbszor, es a valasz az hogy kattintasvadaszat:)
Intelligencia alatt a magas szintu intelligenciat ertem. Nyilvan a kutya is intelligens valamennyire, de most nem erre gondoltam.
Nem intelligens lenyek pedig eddig sokkal sikeresebbnek bizonyultak eddig. A dinok 100+ millio evig uralkodtak, mi sehol sem vagyunk meg ehhez kepest. Szoval persze, elonyos, de nem vagyok teljesen meggyozve rola, hogy hosszu tavon elkerulhetetlen a magas szintu intelligencia. Valoszinusitem h elobb utobb megjelenik, de biztos nem vagyok benne.
A fizikai torvenyek, es a kulturalis korlatok viszont korlatoljak.
Egyaltalan nem biztos pl, hogy a fenysebesseg korlatja megkerulheto. Az sem biztos, hogy a nuklearis holokauszt vegtelen sokaig elkerulheto.
A fizikai eroforrasok csak egyet jelentenek a szukseges tenyezok kozott.
Egyrészt jogos, másrészt az exponenciális fejlődést az exponenciális erőforrások garantálhatják. A Naprendszer is pl. gyak kimeríthetetlen erőforrást jelentene, ha végre eljutnánk odáig, hogy olcsó űrszállítási infrastruktúrát építünk ki.
1967. óta, mióta a nagyhatalmak megegyeztek, hogy nem csinálnak az űrből új hadszinteret az űr és a Hold gyak az Antarktisz státuszába került, és az űrhajózás fejlesztése gyak stand-byra került. Egy nemzetközi-jogi és politikai megállapodásból nem kell a civilizációk evolúciójára érvényesnek vélt általános következtetést tenni. Szerintem.
Egyik kihalasi hullamnal sem halt ki teljesen az osszetett elet. Pl a dinok kihalasanal is az emlosok, amik mar igen magas komplexitasuak, azok tuleltek. Szoval egyik esetben sem kellett egysejtuek szintjerol ujrakezdeni.
De ez nem valtoztat azon amit valojaban mondani akarsz. Minel tobbet kutatunk, annal inkabb azt latjuk, hogy a foldon az elet gyakorlatilag az elso adodo alkalomnal azonnal letrejott. Tehat az elet letrejotte az inkabb torvenyszeru, mint kiveteles. Es innen egyenes ut vezetett az osszetett elet fele is.
Szamomra a fo kerdes most az, hogy az intelligencia az vajon torvenyszeru-e. Vegul is tobb eletforma is aranykorat elte, anelkul hogy intelligensek lettek volna.
Viszont galatikus evolucios kivalaszto tenyezokent fontos lehet az intelligencia. Nem a mienk, hanem a mienknel magasabbrendu intelligencia. Mivel hosszutavon (azaz evmilliokon is tul) csak egy olyan civilizacio maradhat fenn, ami egyreszt kepes atkoltozni maas bolygokra, masreszt kepes sajat magat genetikailag tokeletesiteni, ezert az univerzumban felulreprezentaltak lehetnek az ilyen fajok. A tobbiek ugyanis rendre kihalnak idonkent.
Már hármat ismerünk, ismerjük a már említett csillagok arányát, tovább a csillagkeletkezési rátát, és ma már a ismerjük a bolygórendszerrel rendelkező csillagok aránya, illetve közel vagyunk a lakható bolygók átlagos száma tényező megadásához is. Megjegyzés, a lakható nem egyenlő azzal, hogy lakott is. Szóval lassan négy tényező megvan, és ha megépülnek azok a távcsövek, amik már épülnek, akkor olyan méréseket is tudunk 10-15 éven belül eszközölni ami kimutatja, hogy van-e valahol élet. Onnan kezdve újabb taggal bővül a történet. Az a jó csillagászatban, hogy ki sem kell mozdulni otthonról és az egész égboltot át lehet kutatni. Azzal meg ne törődj, hogy kicsit nagyobb lesz a Tejút, az értékek ez esetben arányosan nőni fognak. Bár a 12 tényezős Drake formulában ez nem számít, mert csak a galaktikus-lakhatósági zónát veszi figyelembe, ami nem változott.
De tartalmazza:
L = Years a civilization remains detectable
Az mas kerdes, hogy ez a sci-fikben bar gyakorli, de a valosagban egyaltalan nem biztos, hogy egyaltalan lehetseges, vagy hogy valoszinu. Az exponencialis novekedes fenntarthatosagat az egvilagon semmi sem garantalja.
A Naprendszeren belüli Földön kívüli értelmes élet létezését ugyan vitatnám, azonban érdekes, hogy csak a Földön hányszor kezdte újra kozmikus katasztrófák után az összetett élet a kialakulását. Az elmúlt 500 millió évben kb 5 nagyobb olyan kihalási hullám volt, ami nagyon alacsony szintre vetette vissza az összetett életformákat. Régebbről, meg szerintem inkább nem azért nem tudjuk, mert nem volt ilyen összetett élet, hanem mert a maradványok gyak a lemeztektonika miatt, a kőzetek folyamatos átalakulása miatt egyszerűen elvesznek. A még is fennmaradt alacsonyabb szintű nyomok szerint azonban az élet 4,3 Mrd éves, gyak a Föld felszínének megszilárdulása után pár száz millió évvel már létrejött. Elképesztő, szinte megmagyarázhatatlanul gyorsan létrejött és elképesztő régóta létezik tehát.
Az is egy megoldása a Fermi-paradoxonnak és amit viszont a Drake-formula nem tartalmaz, hogy mi van, ha a civilizációk már viszonylag gyorsan átmennek egy nem anyagi jellegű létezési szintre. A mi civilizációnk gyak pár ezer éves, technikailag meg inkább néhány száz és lassan szinte kimaxolja ezt a levelt. Lehet, hogy nem kell hozzá sok idő kozmikus viszonylatban, csak 1-2 ezer év és az alapvető létezési formánk már nem fog egy anyagi-technikai formához kötődni!?
Másrészt ott van a ST, ami szintén egy másfajta választ adhat a Fermi-paradoxonra az elsődleges direktíva képében, egyszerűen nem akarják szennyezni a földi "tenyészetet".
Ezek a gondolatok pont ugyananyira tudományosak, mint a cikk által bemutatott tanulmányban található matematikai bűvészkedés.
Van rá egy üveg pezsgőm, hogy
1/ A földön is van rajtunk kívül értelmes élőlény, pl. a delfinek
2/ A mi naprendszerünkben is van értelmes élet, vagy az Europa-n vagy az Enceladus-on. De akár mindkettőn. Volt idejük kifejlődni 4,5 milliárd év alatt, hiszen ott nem voltak meteorbecsapódások általi kihalások, a hőmérséklet rétgenként egyenletes, az áramlatok biztos keverést adnak. Szóval minden adott, legfeljebb nincs kohójuk, legfeljebb nem tudják, hogy mi a csillagászat, mi a műanyaggyártás, de attól még lehetnek szuper okosak.
3/ Szinte mindegyik naprendszerben van értelmes élet, amelyik legalább 5milliárd éves.
Az, hogy nem látjuk, nem halljuk őket több tényezőtől is függ:
1/ Csak a fejlődés elején (mint amin mi vagyunk) érdekes másik civilizáció. Később az információk birtokában a nyugodt boldog élet a cél, amihez nem kell fényéveket száguldozni, csatázni, stb.
2/ A bajt nem akarják a fejükre holmi félművelt lényektől, ezért jól csendben vannak.
Dehogynem léteznek.. Csak sajnos itt ezen a bolygón külön iparágak épültek az eltitkolásukra... Akkor vajón milyen bizonyíékot is akarunk?
Ha a nasa gépei talàlnának egy idegen bázist vagy bármit ahol rajzanak az idegenek ugyse közölnék.. Mindig is meg fog maradni ez az idegen dolog a volt viz, lehet viz mikrobák szintjén. Szar szemét mocskok. Csak lenne értelmes magyarázat, hogy a faszért titkolják. Kérdem én mi a retek változna? Semmi. Eddig se akartak tőlünk semmit és egy hivatalos igenis léteznek bejelntés után sem akarnának semmit. Ez csak a gyökér faszputtonyok tévképzete
Édes istenem, ezt a szintű buta agymosást :D Meg hát Oxford-i zsenik, ismerjük őket. Hihetetlen mikkel akarják etetni az "egyszerű ember"t :)
Ja, hogy ti meg "tudománykodtok" lejjebb itt szintén, ahogy nézem :) Hajrá, talán a halálos ágyatokon rájöttök valamire ti is...vagy legkésőbb utána.
Meg itt egyesek elgondolkoznak azon, "milyen messze vannak". Hát kurvára közel, megnyugodhat mindenki :)
(és most várom az sg-tudósok egyöntetű rámugrását, popcorn elő, és nevethetek egy jót ma is) Utoljára szerkesztette: Yagami, 2018.06.28. 18:18:00
Rank a 39 és 85 vonatkozik. De ez is csak akkor, ha egy vilagegyetem letezik, es nem vegtelen sok parhuzamos...
Semmi olyan torveny nincs ami szerint nekunk epp ebben a galaxisban kene leteznunk, azonos esellyel lehetnenk barmelyik masikban is...
En mindenkit automatikusan hulyenek nezek, akik valodi szamokat helyettesitenek be a formulak ismeretlenjeinek helyere. (kiveve azt az 1-2 elemet amit ismerunk, amit emlitesz). Egyszeruen lovesunk sincs rola, es tobb tenyezorol nem tudjuk hogy a 0.1-hez, vagy 0.9-hez all kozelebb.
A Drake-formula az nem tobb mint egy pelda arra, hogy milyen tag intervallumok kozott mozognak a dolgok. Nagyon jo szemleltetni azt, hogy meg nagy szamok mellett is ritka lenne az elet (de nem tiltja, hogy meg nagyobb szamok jelentsek a valosagot), es azt, hogy meg kis szamok mellett se lesz olyan pici szam az eredmeny, ami ellensulyozna a galaxis es az univerzum brutalis meretet.
De nem egy valodi egyenlet, ami valodi szamot ad a vegen:)
Ha valamit tanultunk az eletrol az elmult evekben, az az, hogy milyen tag intervallumok kozott meg tud ragadni az elet.
Az mas kerdes, hogy a kutatasoknal alkalmazott hatarertekeket a kutatok erosen leszukitik, mert annak az eselye, hogy mi FELISMERJUK az eletet, nagyobb a hozzank minel jobban hasonlo egitesteken. De ez a mi szukos tudasunk miatt van, nem
De meg ezen szuk intervallumokrol is kiderult, hogy milyen sok helyen megtalalhatoak.
A klasszikus Drake formula 7 tényezőjéből kb egyet ismerünk nagyjából egzakt szinten, a Tejút csillagainak a számát, de azért itt is látunk 1-2 évtized alatt egy jelentős változást, ma sokkal nagyobbnak látjuk a galaxisunkat, mint pár éve.
Semmilyen más adat nem áll rendelkezésre. Az olyan tényezők, mint pl az L, az az gyak a technikai civilizációk átlagos élethossza, amíg képesek csillagközi utazásra, kommunikációra, vagy olyan kommunikációra, amit mi is képesek vagyunk érzékelni az 1 db ismert esetből elég nehéz megbecsülni.
Ezexerint 53-99,6% eséllyel mi sem létezünk! Hú, tuttam ám!
XD
"...az eredmény pedig nem túl optimista."
Igazából pont hogy optimista, mert ha nincs rajtunk kívül élet, akkor nem kell mással versengenünk. Szerintem a földi élet kialakulásakor is örült volna bármelyik élőlénycsoport ennek, és nem lett volna szomorú, hogy a francba, azt csinálok, amit akarok... :D
Vagy akár egy közelebbi példával, a Homo sapiens sapiensnek is előnyös volt az, hogy eltűnt a többi emberfaj (mondjuk valószínűleg főleg pont miattunk, mi nyertünk anno a kozmopolita emberszabásúak versenyében...).
De szerintem ez marhaság. Az univerzum térben és időben olyan nagy, hogy lehet, soha nem találkozunk más fajokkal. Egy alig 200ezres városban is alig találkozok ismerősökkel, mert nem túl nagy az esélye, hogy ugyanakkor vagyunk ugyanott. Ráadásul már a csillagközi távok is marha nagyok, és nem biztos, hogy az idegen fajok olyanok, mint az ember, és Star Trek mintára fel-alá repkednek a Tejút egy-két kvadránsában.
Vitaindítónak. Ez igaz. De milyen szűk tartományok között keletkezik? Ahhoz, hogy megéljen, kellenek a megfelelő feltételek is a keletkezéshez, ami viszont nem ennyire tág intervallum. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.28. 17:00:58
Nem léteznek földönkívüliek, ellenben léteznek ilyen kritikán aluli kinyilatkoztatások. Én nem azt mondom, hogy léteznek, de érdemes megnézni, hogy milyen szélsőséges körülmények között is megélnek élőlények, egyszerűbb szerveződések. Ennyi erővel meg bárhol az univerzumban, az alapanyag mindenhol adott. Utoljára szerkesztette: quatlander, 2018.06.28. 16:52:44
Jajj, kedves SG, miert kell ilyen melyre sullyedni, es "brittudosos" posztot minden fele kiritka nelkul atvenni? Nem kell nagy tudomanyos tapasztalat, hogy nyilvanvalo legyen, hogy ez a baromsag csak a kutatok publikacios kenyszerenek az eredmenye, nem egy valodi tudomanyos kutatas. Ki kellett kopniuk valami tudomanyosnak latszot, vagy elvesztik a munkajukat.
Milyen "legujabb eredmenyeket" vettek alapul? Mert a legujabb eredmenyek azt mondjak, hogy meglepoen sok eletre alkalmas bolygo van, szinte hemzsegnek korulottunk. A legujabb eredmenyek azt is mutatjak, hogy az elet meglepo helyeken is meg tud ragadni.
A valodi kialakulas eselyerol -amikor minden feltetel adott- viszont ugyanazt tudjuk amit eddig. 1 bolygot ismerunk, ott tortenetesen kialakult, szoval az esely eddig 100%, nagyon nagy bizonytalansaggal:)
Hogy ebbol hogy szurtek le az ellenkezojet, az rejtely. Persze ertheto, mert a publikacios kenyszernek a resze az is, hogy meglepot publikaljunk, tehat gondolom a konkluzio mar megvolt mielott nekialltak megirni a tanulmanyt...
Es honnan jonnek az 53 es a 99.6 szamok? Meglepoen specifikusak ahhoz kepest hogy meglepoen nagy intervallumot zarnak be...
Ah, hagyjuk, ezzel az erovel akar egy holdraszallast tagado tanulmanyt is kiadhattak volna...
Informatika és tudomány
