Mikozben orakig nyomtattak a raketajukat, nem tunt fel nekik, hogy a 3D nyomtato horelagyulo muanyaggal dolgozik ? Ahogy beinditjak, az egesz egy tombbe fog olvadni. Marhak, en szoltam.
A 3d nyomtatás csak egy eljárás, az anyag lehet akár fém vagy beton is.
Titan alkatreszeket is tudnak 3D nyomtatni, ami mar evek ota letezo technologia mar az autoiparban is. Egyeb femek, pl aluminium pedig annal meg konnyebben kezelhetoek.
Milyen minőségben lehet kivitelezni? Gondolom nem teherviselő elemekről van szó, mert az úgynevezett fémnyomtatás még mindig messze lehet a kovácsolástól.
az apu tervezőmérnök volt. Láttam nála egy Porsche Turbóból származó ventilátort, ami a turbóban dolgozott. Nyomtatott volt. Nem hiszem el, ha nincs a kezemben. Azért egy turbó ventilátor eléggé komoly igénybe vételnek van kitéve, már ami a szakító szilárdságot illeti. Tény nem teherviselő, de azért a tartós 100.000 fordulat/perc-et elég jól viselte. Vagy úgy lesz nyomtatott a rakéta mint amikor nyomtatott házról beszélnek. A falak nyomtatva vannak, de az alap, az áthidalók, a födém, a tető stb. meg nem. Lehet ebben a rakétában is lesz 20%-k nyomtatott cucc, a többi meg a hagyományos módszerrel készül.
A femnyomtatasnal csalnak picit, csak a femport es a format nyomtatjak, majd kemenceben szinterelik a femport femontvennye. Nem kovacsolt, de ontott alkatresz szilardsagu lesz. Viszont ezt lehet meg utanna edzeni...
ps: a spacex is igy gyartja a hajtomuveik nagyreszet, mert olcsobb es gyorsabb (meg pontosabb is lesz)
A Relativity Space nem fémporból nyomtat. A nyomtatási folyamat hasonlít a hagyományos 3D nyomtatáshoz, azaz rétegről rétegre hordják fel a fémet, az egész olyan, mintha a rakétatest egy nagy hegesztés lenne. Amiben igazán egyedi a technikájuk, hogy a nyomtatás során nagy precizitással kompenzálni tudják a tárgy deformációját. lásd: https://www.youtube.com/watch?v=kz165f1g8-E
Jópofa, hogy több mint 80 éve ugyanaz a lemez a rakéteiparban: kémiai hajtóanyag, ami drága és nehéz. Kellene már valami újítás mert ez karcsú de nagyon.
A mai napig Wernher von Braun géniuszának eredményeképp.
"Jópofa, hogy több mint 80 éve ugyanaz a lemez a rakéteiparban: kémiai hajtóanyag, ami drága és nehéz. Kellene már valami újítás mert ez karcsú de nagyon."
Legkori mozgashoz ott van a nuklearis - termikus ramjet a 60-as evek ota, az oroszoknal gyartasban is van egy ilyen robotrepulogep tipus. Az amerikaiak a jarulekos nuklearis szennyezes miatt adtak fel anno.
Legkoron kivul pedig leteznek a kulonbozo ion es plazma hajtomuvek, nuklearis (fisszios vagy rtg) vagy napelemes energiaellatassal, mukodnek, bar a fisszios energiaforrast a szovjetunio ota nem hasznalja senki (akkor is egy reaktor visszaesett Kanadara).
Szoval a technologia adott, csak az emberiseg idaig nem akarta szandekosan elszennyezni a bolygot a jarulekos sugarzassal. Ez a kozeljovoben, egy korlatozott termonuklearis haboru eseten nagyon gyorsan megvaltozhat es abban az esetben szep szeles radioaktiv csikot huzva szallnak majd fel a raketak. Jobb esetben csak melyuri hasznalatra vezetik be a plazmahajtomuveket es akkor par het alatt a Marson lehet egy urhajo.