SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!"Sziasztok!
Kathi Béla vagyok. Nem szoktam posztolni magamról, dolgaimról a Cutler oldalán de szerintem most ez ide passzol erre facebook oldalra.
Én úgy gondolom sokan vagyunk akik mélyen élik meg a sportot vagy azon belül is a testépítést. Van egy "mag" aki testépítésre született, aki ebben nõt fel, ebben hisz és szenvedélyt érez iránta. Egy testépítõ ha már nem versenyzik vagy akár soha nem is versenyzett az mindig testépítõ marad, a lelkében még inkább. Vannak versenyzõ és nem versenyzõ barátaim is aki komolyan edzenek és szeretik a testépítést de tudom, érzem õk nem élik meg olyan mélyen. Nekik a felszín elég, nekik nem kell tudni hányszor nyert Mr. Olimpiát Lee Haney, ki szorongatta, megette e verseny elõtt a tortaszeletet gyermekének szülinapján vagy miben hitt. Õk szenvedélyük csúcsán nem tudták 10 évre visszamenõleg a Mr.O top 10-et, õk csupán egy kar vagy egy has láttán nem vágták rá egybõl melyik testépítõé, õk amikor meghallották Dorian nevét nem futott át a hátukon a borzongás, a tisztelet és a szenvedély egyvelege. Õk edzenek, jól néznek ki, szorgalmasak és jó emberek, de párszor gondolok arra milyen sok mindenrõl maradnak le és átérzik e testépítést mint szerelmet.
Tegnap és ma a Temple Gymben edzettem birmingham-ban. Mivel a Blood and Guts minden részlete a fejembe és lelkembe ívódott így nagyon is vártam az edzést. Lepukkant utcán, lepukkant bejárat. Elindultam lefelé az alagsorba, penészszag csapta meg az orromat. Beléptem a picike terembe és már ott azt éreztem otthon vagyok. Nem is tudom leírni mi öntött el..aki hasonszõrû mint én az tudja mire gondolok. A falon profik elnyûtt képei, legendák, istenek..a bejáratnál a pult mellett Dorian gyõzelmi érmei..amiket õ fogott, õ vett át, amikért õ küzdött meg, amikkel utat tört a testépítés világában és a rajongók szívében. Mindenhol vas..sok vas..és rozsda..minden tükör törött, a gépek ütöttek,kopottak. Egyszerûek és tömörek. Nincs wifi, nincs net, nincs vétel a telefonon de zene az dübörög..de nagyon..és itt van Dorian lelke, szelleme..érzem..erõs vagyok és boldog. Amikor a tárogató géphez érek amin Yates is készült az Olimpiára próbálom beállítani..nem megy, szorul, ez a gép se pontos se nem precíz..ösztönbõl érzem izomból meg kell fognom a beállító csapot és rátartva a gépre be kell rántanom a szöget a helyére..és beugrik a helyére..Úristen leírni se tudom mit éreztem akkor..jaj..durva a gép, nem precíz, de masszív,rozsdás és izomból kell beállítani..200ból 199 ember csalódna a teremben, mondjuk már a bejáratnál is, rozsdás minden basszus..de nem én, mert én testépítõ vagyok. Nekem ez kell ott a Temple Gymben!! Minden gépen edzettem ahol egykoron Dorian üvöltött és izzadt, hogy a világ legjobbja legyen..nem volt felhajtás, minden évbe eltûnt 12 hónapra és csak az Olimpián volt látható, ott állt készen, gyõztesként a színpadon, dícsfényben, magasztalva..de elõtte 12 hónapig a büdösben, a rozsdás vasak között, mentálisan csak arra koncentrálva h gyõznie kell..gyõzni..mert õ Dorian Yates az árnyék, a legendánk!"