ha a klip egy chapter akkor ki lehet szedni a DVDrol Smartripper nevu progival es meg szet is szedi video (m2v) es hang (ac3) fileba ami azert jo, mert nem rossz dolog meghagyni az eredeti hangot es cxsak a videot konvertalni at majd utolad muxolni (pl. virtual dub mod)
Én ismerem majdnem összes klipjüket, és nem nagyon tudok dönteni sajna... :-) Ami kisgyerekként nagyon megfogott, az az Invisible Man volt, sok lézer, sok Brian, stb. :-) Aztán amit a legtöbbször láttam, mivel kedvenc számom, Scandal, úh az is nagyon hozzám nõtt. És akkor most gondolkozok, hogy Innuendo, vagy a These are the days utolsó másodpercei... :-( De ha most szigorúan mint klip, akkor talán inkább Innuendo. 1. Invisible Man 2. Scandal 3. Innuendo
Aztán lehet, hogy holnap már másik 3-at írnék. :-) Kedvenc gitáros meg John Petrucci, egyszerûen elképesztõ számomra az az ember. Az egy dolog, hogy talán a legtechnikásabb, akit valaha láttam, de számomra az õ dallamai tetszenek a legjobban. Utóbbi két DT lemezre ez nem vonatkozik... (sajnos)
jaja ez az... Ebben van a negyedénél egy olyan durva gitártéma huhh... De sok bort fogyasztottam el erre a számra elmélkedve ejjjj
Ja úgy értem Oldfield inkább zeneszerzõ, mint zenész. Tud játszani a hangszereken egy nem nagyon magas szinten, de nem az a virtuóz. :) Viszont nagyon sokoldalu.
Tényleg...Szekeres Tamás Dreamlake albuma nincs meg vkinek?
Jah hát igen....Eddie Van Halen....huhhhh...nem semmi a srác..õ is kegyetlen precíz és nagyon egyedi a stílusa. Õt is fel lehet ismerni 1000 gitárjáték közül is. És ha már magyarokat is megemlítünk akkor nekem Szekeres Tamás is nagy kedvencem.
És azt sem felejtsük el, hogy felfejlesztette a 86-os koncertekre. És nem stúdióban játszotta el, hanem élõben vagy 20-szor!!! Õ Hendrix mögött a legjobb. Page "csak" a stúdióban volt fasza, az összes koncerten eléggé alapteljesítményt nyújt.
Melledleg elfelejtettétek Eddie Van Halent. Õ is piszkosul tud
Sajna nem tudtam a DVD-rõl lekapni az Under Pressure klippet, de egyébként a "mászkálós" az, csak vannak benne "durva" és elgondolkodtató bejátszások, jelenetek, villanások.
Az Tubular bells, és a hármas sokkal jobb szerintem mint a kettes a közönség zuhogó esõben felállva tapsol, illetve nagyon jó még a Berlini koncert ahol ujjatlan kesztyûben nyomják.
Nem...sajnos én nem tudok és nem tanultam gitározni...nem is hinném, hogy lennék olyan ügyes, hogy akár csak egy akkordot is le tudjak fogni. De a jó zenét komálom. A szólóhoz meg gratulálok!
Mondjuk ha már gitárosok én Mike Oldfield-et is nagyon komálom, mert hihetetlenül átjön a gitárjátékán (no meg a csõharangon :-) ) mit is akar a hangszereivel elmondani. Tudom ajánlani a Tubular Bell 2 koncertet ha vki nem látta volna. Van, hogy 3x 4x cserél gitárt egy szám alatt a basszustól a szóló gitáron keresztül az akusztikusig...hihetetlen pali és óriási zenész.
tess amikor játsza a fõtémát, jól beszívja egy hanggal, szerintem ha nem showman-eskedik annyit akkor simán kijön neki, a szóló meg elég trahedrány, fõleg hogy egy csomó részt kise bír játszani. ne érts félre, énis szeretem Page játékát, meg nagy gitáros, de ez valahogy nem szólt a szívemhez :D
engem Page-tõl az térített el elég keményen, hogy láttam tõle egy videót, ahol nemcsak a szólóval, de a fõtémával is olyan szinten küszködik hogy nem hallatszanak hangok, vagy a szólóban megáll a játékban. Ráadásul ez a Heartbreaker klipje volt. Urambocsá', azért nem ártana begyakorolni azt a nyûves számot, ha nemmegy :( Profi zenésztõl ez a hozzáállás nekem elég idegen. May sokkal precízebb színpadon.
nekem: 1: Lukács Péter - Szerintem a külföldieket is a háta mögé bassza, elég keményen 2: Ritchie Blackmore - Állat. 3: Steve Lukather - Nagyon szép, technikás szólók, hûde szeretem :) 4: Brian May - Kb. az igaz rá mint a 3.-ra :) + akit nem tudok besorolni, de nagyon szeretem, egyik kedvenc: Bencsik Sándor
Slash tényleg jó gitáros, de sztem a fennt említettek hátra kényszerítik. Petrucci is jó, hallgattam tõle pár cuccot nagyon kellemes, majd késõbb lehet elõkelõbb helyre kerül :D A Satriani-Vai-Malmsteen triot meg nem ismerem túlságosan, szerintem némelyikük kicsit feldobott.
0. Ray Manzarek (orgona:))) õ orgonán nyomja a gitárszólót 1. Page (A nagy öreg, Slash is õt hallgatta, õ volt a példaképe) 2. Slash (Fájó szívvel teszem Page mögé) 3. Malmsteen (Az akusztikus gitáros játék skillje miatt került 3. helyre) 5. May (Fájó szívvel teszem Malmsteen mögé) 6. Hendrix (Nálam ennyire futja..) 7. Petrucci 8. Iommi (Black Sabbath gitárosa) 9. Santana 10. Ide mindenki akit kifelejtettem 11. 10-es pont miatt nincs.
Satriani, és Vai nem fértek be, mert õk nem gitároznak, hanem orgonálnak gitáron...
eleg elokelo helyre. bar en a zenet veszem osszesszegeben es nem a gitartepes. neha a sok gitarszolo kifejezetten untat, ezert nem vagyok oda a lejjeb emlitett nagy sztaroktol.
ja, meg john petrucci mondjuk télleg nagy arcok, de annyira nem adok a játékukra. ez alól talán petrucci kivétel :)
szavazni azért nem szavaztam, mert nem láttam még queen videoklippet, de lehet hogy kinnvan az egyik DVDn egy klip gyûjtemény megsasolom aztán talán :)
en se szavaztam meg. egyszeru okbol - nagyon reg nem lattam queen klippet (15 eve bizti jobban ment volna a szavazas), de most nem emlexek melyik milyen.
Killer Queen Princess of the universe Who want to live forever
Számomra Page-n meg May-en csak Ritchie Blackmore tesz túl, õ a legjobb :) De szerintem Mayt nehezebb játszani, mint Paget, nem csak szóló szinten (ott a nyújtások tesznek be, meg olyan ízzel játszani, ahogy Brian), de a számokban is olyanokat fog, meg olyan ritmikával, hogy a fülem kettéáll :-) Manapság(és mindig) a technika egyáltalán nem minden, az a gitárnak az a része, ami csak rajtunk függ, hogy megy-e vagy nem, a ritmusérzék, hallás, kreativitás már nem sajátítható el ilyen könnyen. Én mindkét gitárost szeretem, de May játékát jobban élvezem :)
Haver, rossz helyen keresgélsz, mi itten nem szeressük az ilyesmit... ;-D
Azért nem véletlen, hogy Page-t a világ három legtechnikásabb gitárosa közt tartják számon, el kell ismerni, még nekünk Queeneseknek, hogy õ a Nagymester.
Viszont az elnyújtott, testes gitárjáték May védjegye, gyermeke, és viszont: ennek May a mestere.
Különben a Billboard "A világ 100 legjobb gitárosa" szavazáson Brian stílusosan a 39. lett :-)
Nagyon szeretem a Queent, de Page-t még csak hasonlítani sem tudnám Mayhez...
Mutass mégegy olyan improzós õrültet, mint Page... Maynek nincsenek olyan leutánozhatatlan szólói, mint pl. a Heartbreakerben megtalálhatók. Én sokkal több életet, intuitív elemet látok Page játékában. Persze Maynek meg annyival "dallamosabb" szólói vannak. Na mégis csak megtettem a hasonlítgatást. De a lényeg, hogy a szívem inkább Page felé húz.
Dino de Laurentiis a 80-as évek elejére igen ismert és elismert filmproducerré vált és már meg mert lépni olyan kockázatos lépéseket, mint egy régi klasszikus újrafeldolgozása. Választása a Flash Gordon címû sci-fi alapmûre esett, mely egy háború elõtti fekete-fehér képregény-feldolgozás volt. Maga a film túlságosan is tisztelgett az elõd elõtt, hisz a film tele volt harmadrangú trükkökkel, gyenge történettel stb. A film egyetlen vonzó darabja a zene, még amellett is, hogy Ornella Muti és Timoty Dalton mellett a nagy Max Von Sydow is játszik a filmben. 1980-ban Laurentiis még javában a film készítésével foglalkozott, mikor beajánlották neki a Queen nevét a zenéhez. A producer fel is kereste az együttest akik annak ellenére, hogy még javában dolgoztak a The Game-en, boldogan elvállalták a felkérést. A Flash Gordon album valami más volt. Nem csak azért mert 18 dal van rajta, amibõl alig pár darabban énekel Freddie, nem csak azért mert "rendelésre" készült, hanem a totálisan újszerû stílus miatt is. Ezen kívül Brianék csinálták meg elsõként, hogy a zenébe belevágtak dialógusokat és hangokat a filmbõl. Összességében egy amolyan 60-as évek beli Pink Floyd érzet jött ki az egészbõl modern tálalásban. Ez nem az a Queen album amelyiket azért tesszük be, hogy slágerzenét hallgassunk. Ezt egyszerre kell végighallgatni! A lenyûgözõ effeketek kavalkádjában az "ember utazik" egyet, ahogy egyikük fogalmazott. A második dal például, az In The Space Capsule, megelõzte korát a modern, hatásvadász betéteivel. Az album azért mégiscsak szolgáltatott egy slágert (jó Queen-szokáshoz méltóan), ez pedig az elsõ dal, a Flash. Egy külön érdekesség, hogy a fõszereplõ, a Flasht eljátszó Sam J. Jones meleg szemmel földöntúli szépségûnek hatott feltûnõen világos szõke hajával, kisportolt testével és magasságával. Freddie persze nem tudta megállni, hogy érdeklõdjön utána, de gyorsan a tudtára adták, hohy õ "nem olyan".
hat gonoszak vagyunk... pedig van kereszteny rockzene is
Most kapcsolok. Lehet, hogy valami egyházi akárki írta. Benedek pápa ugyanis "hatalomrakerülése" után kifejtette irányelveit amiben benne foglaltatott, hogy a rockzene szerinte a gonosz egyik csírája és gonoszságot szül...
Jó hogy említed az Under Pressure-t, mert ami nekem ezen a néven van meg, az egy vicc, semmi sem történeik, csak egész idõ alatt a tömegközlekedést filmezték: metróba be és kiáramló emberek stb...
Informatika és tudomány
)
