Merre tovább Opera?

Már alig használja valaki a norvég cég böngészőjét, ami valószínűleg kínai kézbe kerül. A fejlesztés ennek ellenére nem áll meg, mobil fronton akarnak kitörni.

Az Opera Software napjainkban három üzletrészre tagozódik. Az első felel a böngésző továbbfejlesztéséért az asztali és a mobil platformokra. A második a 2013 februárjában indított Opera Mediaworks mobil hirdetési és tartalommegosztó szolgáltatás, míg a harmadik az okostévékhez kifejlesztett Opera TV, amelyet az elmúlt öt évben többek között a Sony, a Philips és a Samsung is alkalmazott a televízióin.

Az 1500 dolgozót foglalkoztató norvég cég 2014-ben 480 millió dollár bevételre tett szert. A vállalkozásért 1,2 milliárd dollárt sem sajnálna egy kínai befektetési alap, a Golden Brick Silk Road Equity Investment Fund II LLP. A tranzakció gyakorlatilag zöld utat kapott, miután a vállalat felügyelőtanácsa egyhangúlag elfogadta az ajánlatot. Lars Boilesen, az Opera első embere is ezt javasolta, de a végső döntés a norvég kormány kezében van.


Az Opera piaci részesedése 2010 tavaszán és nyarán még több mint 13 százalék volt, de idén januárban - statisztikától függően - 2-4 százalék közé süllyedt. A jelentős mértékű visszaesés ellenére az Operát nem szabad leírni, mert számos olyan változtatást terveznek, amelyeknek köszönhetően a böngésző rövid időn belül új lendületet kaphat.

Krystian Kolondra, az Opera Software asztali fejlesztésekért felelős csapatvezetője elmondta, hogy az első és legfontosabb módosítás az volt, hogy a saját fejlesztésű Presto renderelőmotort felváltották a Webkitre épülő és a Google által megalkotott Blinkkel. Amikor 2013-ban a függetlenség helyett a Chrome uniformitását választották, mivel a böngészőt a jövő kihívásaira akarták felkészíteni. Túl bonyolulttá vált a saját böngészőmotor fejlesztése, gondozása, a váltás mögött egy évi fejlesztőmunka és rengeteg pénz van.

A fejlesztőcsapat fokozottan figyelt az Opera Minire és az új piacokra. A mobil piacokon az Opera szeretne 80 százalékos részesedésre szert tenni. Ugyanakkor Kolondra szerint komoly kihívások is vannak, különösen a multimédiás tartalmak folyamatos növekedésére és az egyre erősödő kiberbűnözésre kell odafigyelni. A sávszélesség-problémákon segíthet a több lépcsőből álló tömörítési algoritmusuk, aminek köszönhetően végig folyamatos a böngészési élmény és az oldalak is gyorsabban betöltődnek. A lekért honlapokat egy proxyszerveren keresztül vezetik át, a szerver azonosítja az egyes oldalak tömöríthető elemeit, lebutítja a képeket, majd ezeket küldi tovább a mobil készülékekre. Az asztali változatban ez a funkció már régóta ismert volt Opera Turbo néven.


Az Opera kiemelten figyel arra is, hogy a jövőben a mobil és az asztali szektor összeolvadhat. Néhány év múlva az érintésérzékeny képernyők egyeduralkodóvá válása várható mind asztali, mind hordozható fronton. Az új fejlesztési szakaszban 100 szakember dolgozik az asztali változat új funkcióin, ezek közül néhányat már integráltak az Opera legutóbbi verzióiba.

Az Opera 38 fejlesztői kiadásának Windows- és OS X-változatába egy adatkorlátozás nélküli virtuális magánhálózatot építettek be. A megoldás alapjai a SurfEasyből származnak, amelyet a gyártó tavaly vásárolt meg. Az Opera 39 fejlesztői verziójában ez a funkció már Linux alatt is elérhető, de van beépített hirdetésblokkoló és a notebookokon való működéshez energiatakarékos üzemmód is, utóbbi akár 50 százalékkal is megnövelheti a notebookok üzemidejét. A hirdetésblokkolóval a norvég vállalat a felhasználói igényeket akarja jobban kiszolgálni, mert a cég szerint hosszú távon a reklámiparnak és a böngészőfejlesztőknek együtt kell működniük, azaz tőlük is bevételre számítanak. Az új funkciókat a felhasználónak kell manuálisan aktiválnia.

Kolondra végül leszögezte, hogy az Operát Afrikában többen használják, mint a Facebookot, és a jövőben a nyugati piacokra (Amerikai Egyesült Államok, Németország stb.) is összpontosítani akarnak.