Velünk született képesség a nyelv kialakítása

Egy új jelbeszéd, amit az elmúlt 30 évben fejlesztettek ki nikaraguai süket gyerekek, egyedülálló betekintést nyújt a szakértők számára a nyelvek kialakulásának folyamatába. A gyerekek által létrehozott nyelv a beszéd számos alapvető szabályát követi, annak ellenére, hogy nem tanulták azokat.

Ez arra utal, hogy egyes nyelvi jellemvonások nem a kultúrával alakulnak ki, sokkal inkább az ember azon veleszületett képességével, amivel a nyelvet feldolgozza, hangoztatják a szakértők. A nyelv fejlődése hosszú ideje vitatéma. Egyesek szerint a nyelvtan bele van vésve agyunkba, míg mások szerint nem létezik velünk született alapja, csupán a kultúra alakította ki. Nehéz igazságot tenni, mivel a legtöbb ma létező nyelv ősi eredetű, éppen ezért gondot okoz kialakulásuk körülményeinek pontos megállapítása. Ez az oka, hogy a gyerekek kis csoportja által feltalált jelbeszéd ekkora jelentőséggel bír, mivel minden eddiginél tisztább betekintést nyújt a tudósok számára az ember nyelvtanulási képességébe.

"Amikor az emberek a történelmi nyelvészet útján megpróbálják kikövetkeztetni egy nyelv születését, általában régi történelmi adatokra kénytelenek támaszkodni" - magyarázta a tanulmány társszerzője Ann Senghas, a Columbia Egyetem kutatója. "Ez az első eset, hogy alkalmunk nyílott megfigyelni magát a folyamatot, mivel a nyelvet létrehozók még élnek."

Steven Pinkert, a Harvard Egyetem egyik pszichológusát - aki könyvet is írt a nyelvek fejlődéséről - lenyűgözte a felfedezés. "Úgy vélem ez a kutatás évtizedekre visszamenően a legérdekesebb felfedezés a nyelvészet területén" - nyilatkozott a BBC News-nak. "Bizonyítékot nyújt arra, hogy a gyerekek kifinomult nyelvelemzési mechanizmussal rendelkeznek, ami megadja a nyelv számos jellegzetes tulajdonságát."

A hetvenes éveket megelőző időszakokban a nikaraguai süketek többsége otthonaikban maradt és minimális kapcsolata volt csak a külvilággal. Később, 1981-ben megnyitottak egy szakiskolát és innentől kezdve a gyerekek elkezdhettek kommunikálni egymással. Senki sem tanította nekik a jeleket, mégis elkezdték egy mozdulatrendszer kifejlesztését üzeneteik továbbításához. Eleinte ezek elég csiszolatlanok, pantomimszerűek voltak, hasonlóan egy halló ember gesztusaihoz, amikor valamit beszéd nélkül kell elmagyaráznia. Azonban a gyerekek egy új csoportja, miután megtanulta az elődeik által létrehozott mozdulatrendszert, egy egészen kifinomult jelbeszéddé változtatta a nyers gesztusokat, ami ma már magában hordozza a beszélt nyelvek és a jelbeszéd jellemvonásait. Ez lett az úgy nevezett nikaraguai jelbeszéd.

A gyerekek által létrehozott egyik legfontosabb vonása az a képesség, ami az információ kisebb, kezelhető csomagokká való lebontásának folyamatát adja. A jelbeszédek mozdulatai különösen alkalmasak a fenti képesség tanulmányozására. A fejlett nyelvekben az összefüggő mozgást szavainkkal szétbontjuk. Például a "legördül a hegyről" kifejezésben a "gördül" fejezi ki a mozgást, a "le" pedig az irányát. Azonban ha egy halló embert kérünk meg a legördülés elmutogatására, akkor szinte biztos, hogy egyetlen folyamatos mozdulattal fogja azt bemutatni, míg a nikaraguai gyerekek mozdulataikban képesek különbontani mindezt.

A különbontás tehát az egyik legfontosabb bizonyíték az ember nyelv kialakítás iránti fogékonyságára, állítják a kutatók. Más szavakkal a gyerekek ösztönösen tördelik az információt kisebb darabokká, így létre hozzák azt a képességet, mellyel a későbbiekben egészen más jelentésekkel bíró mondatokat alkotva újra összefűzhetik a darabokat. Érdekes módon a felnőttek elvesztik ezt a képességet, ami arra utal, hogy a nyelvtanulás velünk született dolog.

"Tanulmányunk nem bizonyítja azt, hogy a nyelv bele lenne vésve az agyunkba, ahogy azt többen is állítják, azonban azt tükrözi, hogy a nyelv alapjai a velünk született adományok részét képzik" - mondta Dr. Senghas. "Tehát születésünkkor nincs a fejünkben a nyelv vagy a nyelvtan, viszont rendelkezünk bizonyos nyelvi képességekkel."