Azt álmodtam, hogy a hátamat meg fogják mûteni, és az orvos azt kérdezi tõlem, hogy nem-e baj, hogyha 8mm-el nagyobb vágást ejtenek a hátamon. Mondom nem. Aztán elaltattak a mûtõben, és nem emlékszem semmire.
Én meg az elmúlt két éjszaka ugyanazzal a csajjal álmodtam. Eddig fel sem tûnt, de az álmok után furcsamód vonzónak találom. Volt már veletek ilyen?
Életem leghosszabb és legrosszabb álmát álmodtam. Olyan rohadt szar volt hogy egész végig éjszaka volt, és szinte minden szürke, fekete, meg fakó. Nem is részletezem, olyan undorító volt mint az állat. Semmiféle szörny vámpír vagy hasonló hülyeség nem volt benne mégis beszartam. Mint ahogy ez lenni szokott, mikor álmodtam nagyon élesnek hatott az egész, most viszont alig tudom felidézni a részleteket. Azért még néha bevillna valami... wáááááááá
Ma éjjel ismét egy viharos álmom volt. Már egyszer volt ilyesmi... Egy idõs néne házába menekültünk, ami egy nagy dombon terült el. Az a ház óriási volt, magas mennyezettel és hatalmas üvegablakokkal, csigalépcsõvel. És pont ott helyezkedett el, ahol igazából a házunk. Simán be lehetett látni egész Egerszeget. Aztán megrezegtek az ablakok, dörgés, villámlás és jött az a nagy sötét felhõ, de furcsa mód csak a belváros fölött haladt el csíkban, nagyon érdekes volt, mert a széleit látni lehetett, de nagyon sötét volt, aztán látni lehetett a nagy villámokat, amik kijöttek a felhõbõl, meg az óriási esõt, ami csak úgy ömlött, de olyan volt az egész, mint egy mesebeli filmben. Olyan furcsa. Aztán jöttek a nagy tornádók sorba. Azok is azon a vonalon, végigsöpörtek a városon. Ejj, annyira féltem. Aztán végül felébredtem. Tornádós álmom már volt egyszer, és furcsa mód az is Egerszeg közelében haladt el. Akkor egy helyi buszra szálltam fel, mert menekültem egy fickó elõl és kés volt a kezemben, de senki sem vette észre. Kiértünk Pózvára(ott van igazából egy diliház), bekanyarodtunk, aztán leszálltam egy rét szélénél találtam magam, a rét körül erdõség volt. Sütött a nap, de furcsamód megjelentek a tornádók napsütésben. :S És ugyanígy jöttek sorba egymás után, végig a réten. Én még néztem egy darabig, aztán beszálltam a buszba, ami menekülõre fogta a dolgot, de rossz irányba ment. Ahelyett, hogy kifelé haladt volna, egyenesen a tornádó felé hajtott, már majdnem beleértünk a tornádóba, sikítoztunk meg minden és felébredtem. Õrült álmok, de remélem, nem vállnak valóra.
Amiben sz4bolcs le akar mindenkit okítani, abba a topikba inkább nem mennék... Látom, ott házigazda vagy, de tudod, volt sz4bolccsal egy kis nézetkülömbségünk (naív állatka, hülye, gyerekes stb...szavakkal illetett) és hát nem szívesen írnék oda.
az irányított álom a legjobb, ahol még érzed is közben hogy hogyan fekszel az ágyon.. és közben az álomban mindent megtehetsz amit tudatosan akarsz... annál élethûbb dolog nincs! :)
Az nálam is elõfordul sokszor. Egyszer pl. a barátom épp mellettem aludt, és késõbb mesélte nekem, hogy állítólag álmomban ütöttem az ágyat a kezemmel, és felkiáltottam közben, hogy jaj. Vicces lehetett. :D Kár, hogy az álmomra akkor nem emlékeztem.
Nekem általában álom közben is tudatos, hogy ez egy álom és néha tudom befolyásolni, de néha hiába próbálom nem megy. Mintha Superman-t megfosztották volna az erejétõl...
Nekem is szokot ilyen lenni, ha pl. felébredeg, de nem nyitom ki a szemem, és érzem, hogy visszatok aludni, akkor elkezdem tudatosan folytatni az álmom, és alszom...
Velem elõszokott fordulni hogy félálomban, tudom hogy álmodok, és lehet irányitani a gondolataiddal, ha erõsen koncentrálsz..de nem sokáig..mert hamar elfáradok.
Én ma egy elég érdekeset álmodtam. Nyomozórendõrként dolgoztam egy kis városba, majd nem tudom mért kiküldtek egy pár zsarut közülünk egy közeli kis faluba ahol képzeljétek festenünk kellett falakat.Én a falu végére kerültem ahol festetetm egy kis lerobbant de nagy házat,kapus ház volt.Festegettem, beesteledett.Ott voltam majd két fickó bejött a kapun egy csajjal, és az egyik rocker kinézetû elvágta a lánynak a torkát.Tehát a szemem elõtt megölte.A másik fickó egy kopasz ember volt. Miután megölték a lányt állítólag bosszúból elhajtottak a motorjukkal.Én eléggé megijedtem és elmenekültem(ilyen egy rendõr?)egy másik házba ahol egy középkorú nõ befogadott mert õ is látta mi történt tehát biztos ottt aludtam. Másnap visszamentem a városba és nyomozást indítottam. Körbe jártam a várost, majd a kórházban folytattam a nyomozást, leeht odavezettek a szálak, majd megláttam hirtelen az egyik tettest a kopaszt, bizonyítani nem tudtam, néztünk egymásra, csúnya tekintete volt, meg ismert és biztos gondolta sosse kapsz el.Egy kicsi idõ és bombariadó a kórházban, mindenki elhagyta a kórházat, nem sikerült elcsípnem. Következõkor már otthon voltam, ahol megjelenet a 2 gyilkos ki akartak nyirni engem, a kopaszt lelõttem, közben erõsítést küldtem, megjött az egyik kolléga és a másikot is lelõtte.
Egyszer buszon elaludtam és azt álmodtam, hogy egy baszott nagy és csúnya bogár van a kezemben, arra felriadtam, eldobtam, majd kiderült, hogy a telefonom volt az.
Eddigi legkerténebb álmom egy akció mese volt, volt benne mindeki, Pókembertõl kezdve a gumimacikig, de a fele maradt csak meg, meg régen volt... (kb 4 éve)
Ahhah, igen, ez velem is sokszor elõfordul. Éppen egyik nap, csak az álomra már nem igazán emlékszem, de elestem benne, és a testem mozdult hozzá, amire felébredtem, whá de rossz. :w||
nekem már volt olyan. de úgy ébredek fel mintha a bukkanón 1et zökkentem volna vagy nemtom. hülye érzés nagyon
Ez a szippantós, ha a fejedben érzed, akkor félsz vmitõl, ha meg a testedet húzza akkor nemtom.
És olyan kinek szokott lenni, hogy már félálomba vagy, és hirtelen olyan "álom" jön be, hogy biciklivel belemész egy kátyuba, vagy lépcsõn hosszabbat lépsz, és olyan, mint ha zökkennél, és erre felébredsz...
Furcsa érzés... Mintha magába akarna szippantani a mélység. Máshogy nem tudom leírni. Lehet tériszonynak is nevezni, bár végülis magától a magasságtól nem félek, csak attól az érzéstõl, ami húz lefelé.
Ha éreznéd Te is azt, amit én, akkor nem írnál ilyeneket. Tanulság: Nem kell kinézni az erkélyrõl a nyolcadikon. Meg nem szabad magas helyre menni. Akkor megúszom.
De ha a többieket képzeled, akkor magadat is képzeled, hisz Te is ugyanúgy benn vagy az álmokban, mint a többiek. Szóval a többiekkel is ugyanúgy történhet baj, nem csak veled... Ne is mondd! Ha fenn vagyok valami magas épület tetején, vagy mondjuk az erkélyen a nyolcadikon, akkor ha kinézek, mindig azt érzem, hogy húz valami lefelé a mélységbe. De tényleg! Aztán gyorsan be is megyek valahova, mert nem érzem magam biztonságban.
Eh. Én az álmaimban inkább magamért aggódok, mert csak velem történhet baj, a többieket úgyis csak képzelem, de mivan ha azt álmodom tudok repülni, aztán mégsem?
"Amúgy nektek szokott olyan álmotok lenni, amiben van egy olyan helyszín amirõl már álmodtatok?"
Igen, szinte mindig. Folyton a Kertvárosban, a szûk kis utcákban mászkálok álmaimban, vagy futok valaki vagy valami sötét elõl.(Ott laktam kiskoromban, de 14 évesen elköltöztünk onnan családi dolgok miatt.) Persze csak rémálmaim voltak egész életemben. :S Ami néha jó, mert jól jön egy kis izgalom, de néha meg sz*r is tud lenni, fõleg, ha olyanról álmodok, hogy anyám elég vagy apámat szétlövik vagy valamelyik közeli barátomnak baja lesz.
Nem a Deja Vu az, ha ébren érzed azt, mintha ez már megtörtént volna veled. De ez nem történés, hanem helyszín, nem a valóságban, hanem az álmomban és teljesen az én agyam szüleménye.
Engem az idegesít, mikor álmodok egy helyen, pl.: akertben vok jön felém a valami, megfordulok, merugdosom, majd mikor visszafordulok tök máshol vagyok...
Bandew az nekem is szokott lenni, hogy elmegyek vhova és bekattam az agyam, mert nemtudom eldönteni, hogy ez is egy álomból megmaradt helyszín, vagy voltam már ott...
egyszer éjszaka felkeltem,kimentem hugyozni,és becsapódott mellém egy meteor no comment:DD
Csak vizuálisan olyan viccesnek tûnik. :-) De ne aggódj az én álmaimban is hatalmas ökörségek szokta lenni, pl mint a #560-ban ahol bádogkannához kötöztem magam. :-)
Amúgy nektek szokott olyan álmotok lenni, amiben van egy olyan helyszín amirõl már álmodtatok? Nekem egy csomó ilyen van, de egy idõ után elfelejtem õket és csak az álom után tûnik fel, hogy én ezt a helyet már megálmodtam. Mondjuk ilyenkor elgondolkozom, hogy tényleg álmodtam-e errõl a helyrõl vagy csak én érzem úgy. És ezek nem hasonló helyszínek (pl lépcsõház, aztán késõbb egy másik lépcsõház) hanem full ugyanaz, de úgy, hogy a környék más, csak egy bizony része ugyanaz. És a lényeg az, hogy ilyenkor mindig ugyanaz az érzés fog el. Pl a legutóbbi ilyen hely egy hatalmas híd volt, ami a Duna fölött ívelt át. Elvileg Pesten voltam, de a környék nem úgy nézett ki. A déli részén voltam (kb ahol a Lágymányosi hídnak kell lennie) de se a híd se a város nem úgy nézett ki mint igazából. És mindig borús az idõ amikor ott járok ráadásul éjszaka van és a felhõkrõl visszaverõdö városfény az egyetlen fényforrás. a híd pesti hídfõjének a déli oldala pedig nagyon zsúfoltan be van lakva, kb mint egy giccses kisváros nagy családiházakkal, de mégis komor, sok a szemét és a drótkerítés. :-) Pl egy régebbi álmomban (ez az új álmom után ugrott be) ott laktam az egyik házban és egy csomó pénz volt az egyik szobámban. Na mindegy ezek nem izgis dolgok, csak olyan érdekes. :-) Elhatároztam, hogyha legközelebb ilyen helyszínen járok, azt felírom magamnak és rajzot is készítek a helyrõl, kíváncsi vagyok milyen idõközönként térek majd vissza, ha egyáltalán még visszatérek. :-)
mert humorosnak is lehet nézni a képet hogy nehezékként rárakod a követ stb., persze álom közben te nem így láttad :)
Na látod, akkor kb. ennyit jelent az álom. Egyszerû. Félsz, hogy nem fog összejönni valami, és kudarcot vallsz másoki, és/vagy magad elõtt. De nem hiszem, hogy másoknak kéne belemagyarázni ebbe. Amilyen érzést érzel álmodban az az álom lényege. És ez csa kemlékezet kérdése.
nem láttam a filmet. mindenki arra gondolt de nem láttam :S milyen érzések? hát vegyes. csomószor éreztem azt ,h nem fogok odaérni ,h az én hibám az egész stb.(hugom vs. baba,fater vs. baba) tehát túl sok minden függ éntõlem.
Milyen érzéseid voltak közben? Azokat tudatosítsd, és meg is vannak a készettések, hogy miért jött az álom.
délután ezt álmodtam
már nemtom ,h kezdõdött. hugom kapott egy babát ami kissé szétvolt égve.nemvolt szeme és jobbkeze. mentünk az autópályán és a kocsi lerobbant. bementünk egy elhagyatott farma ,h kocsit megnézzük. mindenki elhúzott. és a baba rámnézett és mosolygott. utánna elkezdett felém mászni. aztán elkapta a kezem és úgy belekarmolt ,h durván elkezdett vérezni a kezem. erre rohantam volna kifelé az útra. de a baba még mindíg a kezembe kapaszkodot. erre letéptem és nekibasztam egy fának, eközben még mindíg mosolygott. odamentem ,h megnézzem és akkor nem csinált semmit csak mosolygott felém. ráraktam egy követ ,h amíg keresek valami segítséget addig nehogy megint életre keljen. kimentem egy bezinkúthoz és bementem a wcre ,h a kezem lemossam. és akkor a budi válaszfala alól kimászott szépen lassan a baba keze. erre belerugtam és kifutottam. full gyorsan mászott utánnam én megfogtam és az 1ik benzines csövel lelocsoltam. és miközben kezdett volna megint gyorsan felém mászni begyújtottam a gecibe és belevágtam az 1ik kukába. mentem vissza a kocsink felé és láttam ,h hugom babával játszik és szorosan magához öleli.a baba nem csinált semmit csak nézett rám. és akkor megint elkezdett mosolyogni erre hugom leakarta venni magáról de nemtudta mert full elkezdte szorítani a nyakát a baba. erre sírva elkezdtem futni felé ,h leszedjem a babát róla. sikerült is. hugom felkelt és elkezdett futni anyámék felé. erre kurva mérgesen belerugtam a gecibe és berepült valami garázsba. erre odaértek anyámék és a hugom. mondta fater ,h menjünk be és nyírjuk ki a babát. mentünk befele de tök sötét volt. aztán a villany felkapcsolódott és a baba mosolygott ránk miközben egy baszott nagy ollót tartott a kezében. erre a villany lekapcsolódott és apám ordítását lehetett hallani. mikor a villanyt felkapcsoltam akkor láttam ,h a baba beleszúrta az apám lábába az ollót. erre odarohantam ,h segítsek neki de a villany megint lekapcsolódott. odaértem apámhoz és kihúztam az ollót a lábából. õ kifutott a garázsból és akkor hallottam egy nyisszanást és éreztem ,h nemtudom mozgatni a bal tenyerem mert levágta a baba. erre elkezdtem sírni és könyörögni aztán a villany felkapcsolódott. térdre rogyva és sírva feküdtem a padlón és a kezembõl ömlött a vér. a baba meg ott ált elöttem egy méterre óllóval a kezében és mosolygott de most még jobban mint eddig. utánna villany megint lekapcsolódott és kintrõl csak egy kiabálást lehetett hallani.
na itt ébredtem fel. szerintetek? :S
Te nem nézel túl sok filmet, vagy valami? Állítólag az álmok elnyomott vágyakat is megjelenítenek, hát ezek után én nem szivesen találkoznék veled :)
nekem több olyan álmom volt amire még most is színtisztán emléxek:
1.:Ezt régen álmodtam és szinte naponta jó sokáig. Sötét van mindenhol és én egyedül vagyok. Aztán feltûnik borzasztóan sok millió katona és gonosz ember árnyéka (igen, még mindig sötét van!). Eltaposnak és a maraddék embert akik megjelennek mögöttem kínozzák, lelövik és nagyon fáj mindenem, rosszul érzem magam, félek. Amikor felkeltem sírtam és kb 10 liter víz volt a lepedõn... 2.:azt álmodtam h éjszaka felkeltem és lázas voltam, fáj mindenem. Ezzután felkeltem és fájt mindenem, mintha lázas lennék. (ez ma volt és még mindig így érzek) 3.: ezt nem tudom mi miatt történhetett: egy utcabeli lányt kínoztam meg mindenféle fémszerszámmal, de õ meg se érzte hanem beszélt tovább, mellettünk állt a lány nagyapja és végignézte az egészet..
Ilyet én sose tennék senkivel.
legközelebb majd úgy ébredsz, hogy valami meleg, és vizes lesz az ágyon :D
Szal épp mostan ébredtem (tom, sokáig alszom ) és elég király álmom volt. Azt álmodtam, hogy özönvíz volt a világon. Ráadásul nem esõ formájában, hanem a földbõl lövellt ki a Föld egyes pontjairól. Így aztán végig sötütt a nap, de a Föld folyamatosan megtelt vízzel így foltokban. Nagyon hosszú, kalandos álom volt ez elég sajátos atmoszférával (imádom az ilyeneket). Ráadásul egyszer felkeltem, de az érzés annyira bennem volt, hogy visszaaludva folytatódott az álom. És elég filmszerû volt. Az egész úgy kezdõdött, hogy a tudósok mondták, hogy özönvíz lesz, de senki nem hitte el (én sem). Nyomatták a TV-ben, hogy Busht hogyan fogják megmenteni, meg ilyen hasonló baromságok. Én meg éppen Pécsett voltam. Aztán elkezdõdött az esõ (mert ha bár nem esõ volt, de olyan magasra lövellt ki a fölbõl, hogy eljutott néha oda is a permet) és mindenki menekült. Emlékszem felhívtam apámat is, hogy ne aggódjon értem, meg hasonlók, szal elég szívszorító volt. Aztán elkezdtem tervezgetni, hogy hova meneküljek. Vajon egy globális árvíz ellen hova lehet menekülni? Tudtam, hogy a víztõl nem fogok elmenekülni, de nem is akartam meghalni az árhullámtól. Elindultam a Mecsekbe, hogy keressek egy völgyet, ami talán felfogja a hullámokat (persze reális esetben semmi esélyem nem lett volna, de akkor ez így logikusnak tûnt), meg próbáltam valamit keresni, ami nem túl nehéz, de azért majd fentart a vízen. Találtam is egy bazionagy üres bádogkannát, amihez odakötöztem magam. Itt ébredtem fel, visszaalvás után pedig még inkább adventure lett, semmint katasztrófa. Utána találkoztam az erdõben pár barátommal, együtt menekültünk. Meg is érkezett a víztömeg, ami elõl leugortunk egy hatalmas kanyonba, ami már megtelt vízzel (simán ki kellett volna nyiffannunk az eséstõl, ráadásul az a kellemetlen zuhanás érzés volt alatta), gondoltuk ha itt ér el minket, az nem annyira vészes, mintha szárazföldön. Közben meg végig ragyogó napsütés, meg menekültek az állatok is. Szóval lent a kanyonban kiúsztunk a partra és nagy tempóban futottunk, ahol rájöttem, hogy elhagytam a hátizsákom, amiben kés volt meg ilyenek, és ettõl akkor valahogy nagyon megijedtem, hogy elvesztettem és az egyik barátnõm is eltûnt. Oszt ezután felkeltem. Sajna nem lett vége, de a végefele így is kezdett lightosodni. Az is érdekes, hogy elõzõ estem meg tsunamival álmodtam. Valamiért gyakran szerepel a víz az álmaimban.
állok egy réten és felémrepül egy loál aztán fölébredtemm kivert a víz
jólvan akkor hadjuk látom nem éreda mit mondok neked!