"Ha valaminek a létében nem hiszek, akkor azt fogom mondani, h nincs. :)" -Talán inkább ha valami nem-létében hiszel... akkor mondod, hogy nincs Logikai hiba azt mondani ilyenkor hogy nincs, miközben szimplán nem tudja, hogy van-e vagy nincs.
Még1x: Nem minden ateista tagadja Isten létét, és nem is szeretném, ha ezt a felfogást itt reklámoznád. Egyszerûen valamibe vetett negatív hittel az ember nyugodtan nevezze magát hívõnek, és ne ateistának! Az ateista szimplán nem hisz "mindenféle felsõbb lény" létezésében.
Az ateista mindenféle felsõbb lény létezését tagadja. De mára az ateizmus tág fogalom. Általában majdnem szininímaként kezelik a materialistára.
Amúgy két igen közel lakó nép is tud teljesen másképpen gondolkodni istenrõl. És egy oldalról vannak nagy hasonlóságok, de más oldalról óriási különbségek vannak. És ha valaki hisz egy istenképben és azt tartja egyedül igaznak, anélkül is tagadni fogja a másik istenképét, hogy bármit is tudna róla.
A zsiráf ott van a szeme elõtt. De Istent én még nem láttam, nem hallottam, nem éreztem, számomra nem bizonyított, sõt nem tudom, mit kéne vagy lehetne bizonyítani. Ennek ellenére még hihetnék benne, de minek? Viszont nem tagadom, nem mondom, hogy nincs, mert ahhoz tudnom kéne, hogy egyáltalán mi az, aminek kéne lennie.
De egy hívõ(de inkább tudó) lehet, tudja, mi az amit lehet bizonyítani, hogy van, tudja, hogy nekem minek kéne hiányozni, és igazából mi az, aminek lennie kéne. :D
Dehát miért is hívõnek hívják, és miért nem öreg székelynek?
Ha megfogalmaznák mit tagadnak, akkor azt meg lehetne cáfolni! Ezért nem fogalmazzák meg. Egyébként azt elfogadom, hogy istenfogalom alatt a legtöbb emeber hasonlót ért. De ha azt mondom isten a "minden létezõt átjáró szellem", vagy a "céltalan fény", akkor ezen mit tagad az ateista?
Van köztetek egyáltalán ateista?
Semmi akadályba nem ütközik, hogy tagadjak bármit. A feltétele az, h higgyek valamit a dologról.
Istennel is ez van. Az ateista meg tagadja mind egy megfogalmazható, mind egy megfogalmazhatatlan isten létét.
Én meg azt állítom, hogy az ókor embere nem tagadhatja a 64 bites AMD processzor létezését, mikor azt se tudja mi az!
Ez olyan mint az öreg székely, meg a zsiráf esete: Hogy márpedig ilyen állat nincs!
Az alaptémától egyre távolabb kerülünk, de legalább beszélünk valamirõl. Meditációt csak a buddhizmusban, taoizmusban, és hinduizmusban gyakorolnak jobbára. A többi vallás számba se veszi. Ateistákra sem jellemzõ, hogy meditálnának, mivel szerintem ez elég vallásos dolog...
Valaki, aki nem ismer valamit, hogy fogalmazhatná meg azt amit nem ismer? :D Ez olyan, mint ha az ókor embere megkérdezte volna, hogy mi az a 64 bites AMD processzor? Hogy fogalmazta volna õ meg? Amikor magát a kérdést sem tudja föltenni, mert nincs hozzá megfelelõ ismerete (nem tudja, hogy létezik processzor, nem tud mirõl kérdést feltenni - valaminek a létét vizsgálni). - sajnos csak tecnikai fejlettséggel tudtam példát hozni, de ez nincs összefüggésben az ateista vagy a hívõ kiválóbbságával.
Amúgy az oldalon leírják, mi az erõs ateista és a gyenge ateista közti különbség. Én nem tudok egyetérteni az erõs ateistákkal, sõt azt mondom, az már nem ateizmus. Valaminek a nem-létezésébe vetett hit (tagadás) ugyanúgy hit, mint a hivõk hite.
Nem ugyanaz a "nem hiszek Istenben"(nem tudod, hogy van vagy nincs) és a "hiszem, hogy nincs Isten".
"A taoista az egyénre bízza szerintem: bízz abban, amit megtapasztaltál."
Ez tök szimpi út. Valami lyesmit követek én is. Dumálhatunk itt az örökkévalóságig, de nem nem tudjuk megyõzni egymást. Hagyjuk hogy a tapasztalás útján jussunk el a megértésig.
Apám mindig megvallja, hogy a halál után úgy sincs semmi, és úgy is él. És fél a haláltól. A fiatal szarik rá, de ha felhozod a halál témát, vagy viccelõdni kezd, vagy elvonul messze...
Most õszintén: nem szar hogy errõl beszélek? Ha igen, akkor a lelketek mélyén nektek is van bibi.
"Az ateista meg nem feltétlen full materialista. Engem meg például nem rettent meg a gondolat, h nincs tovább. (Pedig sem ateista, sem materialista nem vagyok.)"
Nem vagy ateista? Akkor most mi van?
Igen, aki embert öl, és utánna meggyónja, annak nincs lelkiismerete. De mi az a lelkiismeret? Nem társadalmi gátlás?
Én nem gondolom hogy a nirvána megszünést akar jelenteni, ezen volt már vita.
Ateista az, aki nincs tisztában a hitével. Hiszen a hit, az tulajdonképpen világkép. Ami mindenkinek van. Nem?
A halálról alkotott elképzelés, akkor is meghatározza egy ember életét. Jó példa erre, hogy az orvos megmondja a betegének, hogy pár hét múlva meghal. És akkor az ürge beleveti magát az életbe, mindent kipróbál...
"Nézd meg indiát" Akárhányszor nézem, mindig lesz egy véleményem, de nem alarom megbántani az India Fanokat. De a magatartásuk nem pusztán a reinkarnáció hitnek köszönhetõ. (Hanem komplexen a vallási nézeteiknek.)
"Bûntudatos kereszténnyel nemigen találkozni, gyónnak egyet, és kész..." Khm...
1) kereszténység nem egyenlõ a katolicizmussal 2) nem mondod, h nem találkoztál egy protestánssal sem? 3) a keresztény kultúra és fõleg a puritanizmus olyan belsõ gátlásokat és félelmeket nevelt az emberekbe, aminek még jó pár generecióval e kor után is érezhetõ lesz a hatása bûntudat terén 4) aki gyón egyet és kész, eleve nem volt sok bûntudata satöbbisatöbbi
"Buddhista talán a legjobb: azt állítja, hogy érdemes elérni a megvilágosodást a halál elõtt." Ezt egy hindu ugyanígy mondhatja. A lét szenvedés és a szenvedés akkor szûnik meg, ha az egyén megszünteti a gondolkodásának megváltoztatásával.
A taoista a taora bízza. :)
Az ateista meg nem feltétlen full materialista. Engem meg például nem rettent meg a gondolat, h nincs tovább. (Pedig sem ateista, sem materialista nem vagyok.) Amúgy a buddhistát sem zavarja a gondolat, h egyszerûen megszûnik létezni, hiszen tulajdonképpen azért "gürizik" annyit, h elérje. Na ezért a hozzáállásáért az egyik legjobb (sztem).
Ui: egy valóban keresztény nem fog törtetni semmiben sem, de ez már egy másik történet.
amugy ez tényleg így van. A keresztények egyik csoportja pokollá teszi saját életét , hogy a mennybe jusson, a másik csoport meg lop, csal, hazudik aztán megy gyónni. a harmadik meg nem gyakorolja a vallását.
nyugis lehet. :-)
"de a halál napján akkor is hirtelen rászakad az iszonyat" - ezt hiszed? :) Amúgy attól, hogy nem hisz istenben, még nem kell azt hinnie, hogy halál után nincs semmi.
Persze van szorgalmas cigány, de akkor õ nem abban hisz...(mondjuk keresztény, és törtet)
Lustaság: aki hisz a reinkarnációban, nem siet sehova, úgy gondolja, van idõ. Nézd meg indiát: 1 milliárd ember, és kisebb az ipara, mint japánnak...milyenek ott az emberek, milyen egy cigány?
A keresztény törtet, hogy a mennyországba kerüljön. (ez még nem olyan káros) Bûntudatos kereszténnyel nemigen találkozni, gyónnak egyet, és kész...
Buddhista talán a legjobb: azt állítja, hogy érdemes elérni a megvilágosodást a halál elõtt.
A taoista az egyénre bízza szerintem: bízz abban, amit megtapasztaltál.
A legtöbb ateista vagy nem gondol bele, de a halál napján akkor is hirtelen rászakad az iszonyat, vagy a megszünésben hisz, hogy nincs a halál után semmi. De miben hihet másban még egy ateista? Honnan tudod, hogy ugyanaz-e mint az alvás. Én keveset álmodom, és rendszerint teljesen kiesik ez az idõ. Lehet hogy semmi nem történik, csak tellik az idõ...
Én teista vagyok, de egyik vallást se gyakorlom. Csak járom a tao-t.(útat)
valójában nem is az ember vallásától illetve vallásnélküliségétõl függ az egész, hanem az embertõl. az ,hogy vki keresztény, ateista, stb. még nem jelenti azt ,hogy ugyanolyan mint a többi. igaz csordába verõdik de attól még nem lesz a többi egyed klónja.
De ha már az "ocsmány" halálról is beszélünk, az ember életét alapvetõen meghatározza, hogy miként vélekedik róla!
Az indiai lusta, az ateista retteg, a keresztény törtet...
Humorérzéke nem a humor hallgatójának, hanem a humor elõadójának kéne hogy legyen. Szerintem magas a röhögési küszöböm, az a baj. Aki megnevettet, az pedig nem biztos, hogy jó humorérzékkel rendelkezik.Most akkor mi is az a humorérzék?
Én a "fenébehagyás" útját járom. Nemcsak, hogy nincs tehetségem hozzá, de nem is ez a sorsom. Meg talán még alkalmatlan vagyok rá.
Azonban gyakorlom, hogy minden helyzetben nyugodt legyek. Fontosabb dolog ez, mint hinnéd. A nyugalom az alapja meditációnak. Ha tényleg nyugodt vagy, spontán le tudsz menni alfába. Nagy mélységei vannak a nyugalomnak...
csak az a baj ,hogy egyébként nem sikerül. tegnap megpróbáltam azt a módszert amivel a ér oxigénszintje csökken majd nõ. ( bens ajánlotta) majdnem megfulattam, de meditálni nem sikerült :DDD
lehet hallgatnom kéne szabolcsra és hagyni az egészet a fenébe :D
nem kel leírni. tudom mien :)) mondom gyerek koromba rentgetegszer lementem alfába töri órán, amikor koncentrálni próóbáltam enek következtében minden gondolattól megtisztult az agyam, s mivel nem volt semmi amit jobban utáltam volna a törinél ezért akaratlanul az is kizárult. s csak ültem a teljes sötétségben, nem éreztem semmit. nagyon jó volt. aztán mindig beírtak utánna :DD
de várj jobban belemegyek olyan mintha egy atommag tetején ücsörögnél. kicsinyke pont vagy ugyanis a lelked szaladgál csak ennek a léleknek van virtuális szeme nehéz leirnni csak hasonlitgatni probálom!
a meditácio az az elalvás, és az ébremlét között van,de inkább az alváshoz közelit jobban. ébren vagy de nincs tudomásod a külvilágrol. olyan mintha a hangya "szemével" látnád a szoba berendezéseit. olyan mint amikor azzok a kicsi mini kamerák láttnak.
Hagyd már a picsába! :D Egyfolytában azt mondod, hogy nem megy, nem megy. De épp ez az. Nem kell menni semminek. Filozófus betegség. :D Popper szegény is ezzel küzdött, ezért írt ilyen jó könyveket.
sztem a meditáció az amit semmi kép nem lhet csoportosan. még egyedül se megy :DDD
most amugy a Popper féle meditációval foglalatoskodo. ( vagyis majd akarok) :)
Én találtam egy olyan újságot a moziban, hogy "buddhizmus ma" és benne van, hogy Mo-n hol vannak ilyen csoportos meditációk, és az elérhetõségük. Pécsen is van, szerintem ingyen...
Nem, nem csak várni kell. Hanem az adott meditációs gyakorlatot csinálni... Nem véletlenül fejlesztették ki õket. Azok váltják ki különféle módokon a meditatív állapotot...
nem baj :) de sztem akkor is röhejes ahogy az ember ül és magánhangzókat döngicsél. viszont most olvastam olyan koncentrációs gyakorlatokról amik gyakorlása után könnyebb a meditáció. na egyszer csak összejön. :)
"Szóval meditációval nem csak lelkiekben hanem testiekben is sok mindent el lehet érni. :)"
Hát naná, hogy nem. Nézzünk utána egy kicsit, milyen sokrétû kapcsolat van a fizikális dolgok és a lelkiek között. Akár ilyen klinikai pszichológiai szinten is, mint szorongás (nem kell, hogy tudatos legyen), stressz, stb. <-> [testi funkciók nagy része].
Na, ez már rosszul kezdõdik... Nem kipróbálni kell, hanem csinálni. Nem 1x, nem 2x. Hanem naponta. Szépen rászánva azt az x percet. És 2-3 hét múlva már nem csak próbálkozás lesz... (Persze nem lesz belõle kapásból profi meditátor, de már kezdi megérezni az ízét.)
"elkezdtem dünyöggni a magánhangzókat nevtségesnek éreztem magam és rám jött a nevetés."
Ha annyira megközelíthetetlen lenne, senki sem csinálná. :) Ezt te honnan szedted, hogy meditáció elõtt még egy órát kell csöndben magunk elé meredve üldögélni? :p
Saolinokat... ááááá de sok hibát vétettem! A Saolinok Chi-ke megzavarta az elmém. :)
Emberek! Most láttam egy Soolinokat bemutató ismereterjesztõ filmet. Olyanmokat csináltak, hogy el sem hittem. Mintha egy filmet néztem volna. A Saolinok is okat meditálnak. Olyan harc közben is (Battle Meditation (SW-rulez))
Szóval meditációval nem csak lelkiekben hanem testiekben is sok mindent el lehet érni. :)
a lap nem jeletníthetõ meg. sztem rosszul linkeltem, de az is lehet ,hogy csak nekem, nem jön be