de várj jobban belemegyek olyan mintha egy atommag tetején ücsörögnél. kicsinyke pont vagy ugyanis a lelked szaladgál csak ennek a léleknek van virtuális szeme nehéz leirnni csak hasonlitgatni probálom!
nem kel leírni. tudom mien :)) mondom gyerek koromba rentgetegszer lementem alfába töri órán, amikor koncentrálni próóbáltam enek következtében minden gondolattól megtisztult az agyam, s mivel nem volt semmi amit jobban utáltam volna a törinél ezért akaratlanul az is kizárult. s csak ültem a teljes sötétségben, nem éreztem semmit. nagyon jó volt. aztán mindig beírtak utánna :DD
csak az a baj ,hogy egyébként nem sikerül. tegnap megpróbáltam azt a módszert amivel a ér oxigénszintje csökken majd nõ. ( bens ajánlotta) majdnem megfulattam, de meditálni nem sikerült :DDD
lehet hallgatnom kéne szabolcsra és hagyni az egészet a fenébe :D
ér helyett vér elnyomtam
...és majd ha valami bajod lesz a félmondatban leirt gyakorlatok végzése közben,akkor majd hivatkozhatunk ezen fórum "meditációs mestereire"!!!
Én a "fenébehagyás" útját járom. Nemcsak, hogy nincs tehetségem hozzá, de nem is ez a sorsom. Meg talán még alkalmatlan vagyok rá.
Azonban gyakorlom, hogy minden helyzetben nyugodt legyek. Fontosabb dolog ez, mint hinnéd. A nyugalom az alapja meditációnak. Ha tényleg nyugodt vagy, spontán le tudsz menni alfába. Nagy mélységei vannak a nyugalomnak...
Humorérzéke nem a humor hallgatójának, hanem a humor elõadójának kéne hogy legyen. Szerintem magas a röhögési küszöböm, az a baj. Aki megnevettet, az pedig nem biztos, hogy jó humorérzékkel rendelkezik.Most akkor mi is az a humorérzék?
valójában nem is az ember vallásától illetve vallásnélküliségétõl függ az egész, hanem az embertõl. az ,hogy vki keresztény, ateista, stb. még nem jelenti azt ,hogy ugyanolyan mint a többi. igaz csordába verõdik de attól még nem lesz a többi egyed klónja.
Lustaság: aki hisz a reinkarnációban, nem siet sehova, úgy gondolja, van idõ. Nézd meg indiát: 1 milliárd ember, és kisebb az ipara, mint japánnak...milyenek ott az emberek, milyen egy cigány?
A keresztény törtet, hogy a mennyországba kerüljön. (ez még nem olyan káros) Bûntudatos kereszténnyel nemigen találkozni, gyónnak egyet, és kész...
Buddhista talán a legjobb: azt állítja, hogy érdemes elérni a megvilágosodást a halál elõtt.
A taoista az egyénre bízza szerintem: bízz abban, amit megtapasztaltál.
A legtöbb ateista vagy nem gondol bele, de a halál napján akkor is hirtelen rászakad az iszonyat, vagy a megszünésben hisz, hogy nincs a halál után semmi. De miben hihet másban még egy ateista? Honnan tudod, hogy ugyanaz-e mint az alvás. Én keveset álmodom, és rendszerint teljesen kiesik ez az idõ. Lehet hogy semmi nem történik, csak tellik az idõ...
Én teista vagyok, de egyik vallást se gyakorlom. Csak járom a tao-t.(útat)
"de a halál napján akkor is hirtelen rászakad az iszonyat" - ezt hiszed? :) Amúgy attól, hogy nem hisz istenben, még nem kell azt hinnie, hogy halál után nincs semmi.
amugy ez tényleg így van. A keresztények egyik csoportja pokollá teszi saját életét , hogy a mennybe jusson, a másik csoport meg lop, csal, hazudik aztán megy gyónni. a harmadik meg nem gyakorolja a vallását.
"Nézd meg indiát" Akárhányszor nézem, mindig lesz egy véleményem, de nem alarom megbántani az India Fanokat. De a magatartásuk nem pusztán a reinkarnáció hitnek köszönhetõ. (Hanem komplexen a vallási nézeteiknek.)
"Bûntudatos kereszténnyel nemigen találkozni, gyónnak egyet, és kész..." Khm...
1) kereszténység nem egyenlõ a katolicizmussal 2) nem mondod, h nem találkoztál egy protestánssal sem? 3) a keresztény kultúra és fõleg a puritanizmus olyan belsõ gátlásokat és félelmeket nevelt az emberekbe, aminek még jó pár generecióval e kor után is érezhetõ lesz a hatása bûntudat terén 4) aki gyón egyet és kész, eleve nem volt sok bûntudata satöbbisatöbbi
"Buddhista talán a legjobb: azt állítja, hogy érdemes elérni a megvilágosodást a halál elõtt." Ezt egy hindu ugyanígy mondhatja. A lét szenvedés és a szenvedés akkor szûnik meg, ha az egyén megszünteti a gondolkodásának megváltoztatásával.
A taoista a taora bízza. :)
Az ateista meg nem feltétlen full materialista. Engem meg például nem rettent meg a gondolat, h nincs tovább. (Pedig sem ateista, sem materialista nem vagyok.) Amúgy a buddhistát sem zavarja a gondolat, h egyszerûen megszûnik létezni, hiszen tulajdonképpen azért "gürizik" annyit, h elérje. Na ezért a hozzáállásáért az egyik legjobb (sztem).
Ui: egy valóban keresztény nem fog törtetni semmiben sem, de ez már egy másik történet.
"Az ateista meg nem feltétlen full materialista. Engem meg például nem rettent meg a gondolat, h nincs tovább. (Pedig sem ateista, sem materialista nem vagyok.)"
Nem vagy ateista? Akkor most mi van?
Igen, aki embert öl, és utánna meggyónja, annak nincs lelkiismerete. De mi az a lelkiismeret? Nem társadalmi gátlás?
Én nem gondolom hogy a nirvána megszünést akar jelenteni, ezen volt már vita.
Ateista az, aki nincs tisztában a hitével. Hiszen a hit, az tulajdonképpen világkép. Ami mindenkinek van. Nem?
A halálról alkotott elképzelés, akkor is meghatározza egy ember életét. Jó példa erre, hogy az orvos megmondja a betegének, hogy pár hét múlva meghal. És akkor az ürge beleveti magát az életbe, mindent kipróbál...
Apám mindig megvallja, hogy a halál után úgy sincs semmi, és úgy is él. És fél a haláltól. A fiatal szarik rá, de ha felhozod a halál témát, vagy viccelõdni kezd, vagy elvonul messze...
Most õszintén: nem szar hogy errõl beszélek? Ha igen, akkor a lelketek mélyén nektek is van bibi.
"A taoista az egyénre bízza szerintem: bízz abban, amit megtapasztaltál."
Ez tök szimpi út. Valami lyesmit követek én is. Dumálhatunk itt az örökkévalóságig, de nem nem tudjuk megyõzni egymást. Hagyjuk hogy a tapasztalás útján jussunk el a megértésig.
Valaki, aki nem ismer valamit, hogy fogalmazhatná meg azt amit nem ismer? :D Ez olyan, mint ha az ókor embere megkérdezte volna, hogy mi az a 64 bites AMD processzor? Hogy fogalmazta volna õ meg? Amikor magát a kérdést sem tudja föltenni, mert nincs hozzá megfelelõ ismerete (nem tudja, hogy létezik processzor, nem tud mirõl kérdést feltenni - valaminek a létét vizsgálni). - sajnos csak tecnikai fejlettséggel tudtam példát hozni, de ez nincs összefüggésben az ateista vagy a hívõ kiválóbbságával.
Amúgy az oldalon leírják, mi az erõs ateista és a gyenge ateista közti különbség. Én nem tudok egyetérteni az erõs ateistákkal, sõt azt mondom, az már nem ateizmus. Valaminek a nem-létezésébe vetett hit (tagadás) ugyanúgy hit, mint a hivõk hite.
Nem ugyanaz a "nem hiszek Istenben"(nem tudod, hogy van vagy nincs) és a "hiszem, hogy nincs Isten".
Én meg azt állítom, hogy az ókor embere nem tagadhatja a 64 bites AMD processzor létezését, mikor azt se tudja mi az!
Ez olyan mint az öreg székely, meg a zsiráf esete: Hogy márpedig ilyen állat nincs!
Az alaptémától egyre távolabb kerülünk, de legalább beszélünk valamirõl. Meditációt csak a buddhizmusban, taoizmusban, és hinduizmusban gyakorolnak jobbára. A többi vallás számba se veszi. Ateistákra sem jellemzõ, hogy meditálnának, mivel szerintem ez elég vallásos dolog...
Ha megfogalmaznák mit tagadnak, akkor azt meg lehetne cáfolni! Ezért nem fogalmazzák meg. Egyébként azt elfogadom, hogy istenfogalom alatt a legtöbb emeber hasonlót ért. De ha azt mondom isten a "minden létezõt átjáró szellem", vagy a "céltalan fény", akkor ezen mit tagad az ateista?
Van köztetek egyáltalán ateista?
A zsiráf ott van a szeme elõtt. De Istent én még nem láttam, nem hallottam, nem éreztem, számomra nem bizonyított, sõt nem tudom, mit kéne vagy lehetne bizonyítani. Ennek ellenére még hihetnék benne, de minek? Viszont nem tagadom, nem mondom, hogy nincs, mert ahhoz tudnom kéne, hogy egyáltalán mi az, aminek kéne lennie.
De egy hívõ(de inkább tudó) lehet, tudja, mi az amit lehet bizonyítani, hogy van, tudja, hogy nekem minek kéne hiányozni, és igazából mi az, aminek lennie kéne. :D
Dehát miért is hívõnek hívják, és miért nem öreg székelynek?
Az ateista mindenféle felsõbb lény létezését tagadja. De mára az ateizmus tág fogalom. Általában majdnem szininímaként kezelik a materialistára.
Amúgy két igen közel lakó nép is tud teljesen másképpen gondolkodni istenrõl. És egy oldalról vannak nagy hasonlóságok, de más oldalról óriási különbségek vannak. És ha valaki hisz egy istenképben és azt tartja egyedül igaznak, anélkül is tagadni fogja a másik istenképét, hogy bármit is tudna róla.
Még1x: Nem minden ateista tagadja Isten létét, és nem is szeretném, ha ezt a felfogást itt reklámoznád. Egyszerûen valamibe vetett negatív hittel az ember nyugodtan nevezze magát hívõnek, és ne ateistának! Az ateista szimplán nem hisz "mindenféle felsõbb lény" létezésében.
"Ha valaminek a létében nem hiszek, akkor azt fogom mondani, h nincs. :)" -Talán inkább ha valami nem-létében hiszel... akkor mondod, hogy nincs Logikai hiba azt mondani ilyenkor hogy nincs, miközben szimplán nem tudja, hogy van-e vagy nincs.
"Ha valamirõl úgy gondolom, h nincs, akkor nem hiszek a létében." -ha valamirõl úgy gondolod hogy nincs, ez már a nem-létezésébe vetett hit. Így nem csak hogy nem hiszel a létezésében, de egyszerûen tagadod.
Isten. - Én nem zárom ki, hogy létezik, de nem tudom, hogy létezik-e ezért nem hiszek benne. Viszont ennek ellentéte sem bizonyított számomra, így hogyan tudnám azt mondani, hogy tagadom? Hogy mondanám azt, hogy Isten nem létezik?
A "nem hiszek Istenbe" nem Isten létezését dönti el nemmel -> nem tagad, hanem épp a tagadás, illetve a hívés meglétét tagadja - nem a hit tárgyát.
egy másik megközelítésben:
Nem hiszem azt, hogy létezik. Nem hiszem azt, hogy nem létezik.
Az egyik lehet, hogy megoldása a kérdésnek, de nem tudom, melyik ezért azt mondom, hogy nem hiszek benne. Amire Te gondolsz, az a harmadik mondat:
Hiszem, hogy nem létezik.
Bármilyen fura, nem csak fokozat beli különbség van.
Én elképzelhetõben tartom Isten létét, mégis ateista vagyok, mert nem hiszek benne. Mert nem fogadom el a számomra nem bizonyított dolgot igaznak, még elképzelhetõnek tartom a létét. Hiszen bármi más létezése is elképzelhetõ - ezt azokból a dolgokból tudon, amikrõl régen nem tudtam, de ma már tudok róluk. A "lehet, hogy van" sem azt jelenti, hogy "hiszek benne", csupán annyit, hogy nem tudom, hogy van-e....
:)
Akkor most leszögezem, h akárhogy is variálunk, az ateista az konkrétan istentagadó lesz. :) Az a elõtag eleve azért van ott, mert ellenkezik a teizmussal.
Mint a gnosztikus, meg az agnosztikus.
Nem akarlak hergelni, de: Nem hiszem azt, hogy létezik. = Azt hiszem, h nem létezik. :) Nem hiszem azt, hogy nem létezik. = Azt hiszem, h létezik.
A 'lehet, hogy van' tényleg nem jelent hitet, de ugyanígy nemhitet sem. :)
A korai ógörög nyelvben az atheos (άθεος) melléknév (ami a theos, isten szóból jöt létre az a- fosztóképzõvel) istennélküliséget vagy istenekben való hit nélküliséget jelentett. A szó az i.e. 5. század körül újabb jelentést kapott: istentagadó, istentelen. Cicero átvitte a szót a latin nyelvbe. A szó a korai keresztények és pogányok vitái során terjedt el, akik egymást kölcsönösen ateizmussal vádolták.
istenekben való hit nélküliséget jelentett. - ez az, amilyen jelentést én is fûzök hozzá...
Az ateizmus ágai
Az ateizmusnak két fõ változata létezik: A gyenge ateizmus (vagy negatív ateizmus) egyszerûen az isten(ek)ben való hit hiánya. A gyenge ateisták nem jelentik ki, hogy nem léteznek istenek, egy részük érvelése szerint azonban az istenekben való hit létezésük bizonyítatlansága miatt nem indokolt. Az erõs ateizmus az a meggyõzõdés, miszerint nem léteznek istenek. Az erõs ateisták bizonyítottnak érzik az istenek nemlétét. (vagy pozitív ateizmus)
És hogy megértsem a félreértést, bátorkodtam átnézni a "logika" c. topicba, és rájöttem, hogy kettõ fajta logikát használunk: két illetve háromértékû logikát. Te azt mondod, ha valami nem "igen", akkor "nem" Én azt mondom, hogy vannak dolgok, amik ugyan eldönthetõk, de nem tudjuk, hogy igen, vagy nem a válasz. Esetleg már maga a kérdés hamis. Nálam ha valami nem "igen" attól még nem "nem" lesz a válasz, hanem bejön a harmadik lehetõség, a "talán".
Amúgy egy szó jelentése egyéb meghatározás nélkül azt jelenti, amit az adott korban/kultúrában értenek alatta. :) Így, h meghatároztad, h mit értesz alatta, más a dolog. :) (Tudom, h szemét vagyok, dehát istenem...)
De, hogy ne szófacsarjunk tovább... A talán nálam ez esetben a hiszem is, meg nem is. Nálam a nem is igen és nem is nem az nem talán, hanem is-is. :)
Hát ja.. vért izzadtam, de sikerült. Még ebben a korban és kultúrában is ezt jelenti az ateizmus, amit leírtam néggyel lejjebb. Szerencsére az értelmezõ kéziszótárt is értelmezõ kéziszótárnak hívják. Továbbá ködkép, egyéb esetben átlagolnom kellene. :D (persze lehetnek a cigányok gyilkosok, a zsiók törtetõk, a gazdagok tolvajok, a lányok meg ribancok... és a teológusok hívõk:)
"Nálam a nem is igen és nem is nem az nem talán, hanem is-is. :)"
Nem írtam is-is variációról, csak a nem "igen"-rõl, amibõl nem is-is lesz, hanem talán. :) a talán valahogy az is-is egyik fele :D:D:D
basszus... már nem merek gondolkodni, olyan este van. :D De ha végig tudtál arról, hogy más logika miatt nem értünk egyet, és van rá magyarázat, akkor miért nem szóltál?
Ne is fossz meg egy csepp szenvedéstõl se! Hadd csiszolódjon az elmém.. hogy egyszer bejöjjön egy hívõ, és pofámba vágja, hogy aki nem hisz, az tagad, ezért én Isten-tagadó vagyok (már vagy 1000x történt). De végre el fogom tudni nekik magyarázni, hogy miben más a logikája, mint az anyém. Hogy én nem tagadom Istent. Hogy aztán közölje, hogy a megtérésnek semmi köze a logikához. Amúgy fogalmam sem volt eddig, hogy ennyire különbözhet két logika. Ez vajon magától alakul ki, azoktól függõen, milyen hatások érik az embert? (sztem nagyon nagy jelentõssége van a világképben)
úúúúúúúrr Istennnnn túl sok Magnumot néztem (Higgie-style)
Itt jön a képbe, hogy milyen élménytõl lehet az ember teista? Lehet-e tanítani a hitet? Szerintem van módja! (egyébként itt a hittel is lehetnek fogalmi problémák!)
Az erõs ateistáknak biztosan nem! Õk egyoldalúan vitáznak, és ha kiderül hogy nincs igazuk, akkor elfordítják a fejüket, és más témára térnek.
Én is voltam gyenge ateista (igaz hogy akkor errõl nem tudtam), de az egyetlen élmény ami meggyõzõtt egy felsõbbrendûrõl, az a jóslás! (Egy hosszú folyamat volt ahogy megismertem a ji-king jóskönyvet, és eljött egy pont, amikor már értelmetlen volt tagadni, hogy ez mûködik!) Kialakult bennem, egy egyedi istenkép, ami elég tökéletlen, mivel egy Istent, csak egy Isten érthet meg!
Az erõs ateista is hisz, csak tagadja, sõt tagad.. és épp a tagadás a valamibe vetett negatív hit, csak nem ismeri föl. bár... különbség, hogy a gyenge ateista szerint soha nem lehet megismerni a megfigyelés tárgyát, amég van megfigyelõ és a megfigyelés tárgya. Az erõs ateista szerint igen...
Tehát az erõs ateista bizonyítékot keres a tagadása igazára. Olyat keres ami isten nemlétét bizonyítja. Talán nehezebb dolga van, mint hinni megtanulni...sõt! Egy olyan tényt kéne keresnie, ami idõtõl független...és ha megtalálja, egyben megvilágosodik is.
Talán nem is teista vagyok, hanem deista! Nem igen szól bele ugyanis az életünkbe senki. Azt hogy a teremtõ erõ valaha is befolyásolt volna valamit, az az idõlegesség miatt lehetetlen bizonyítani!