Lehet hülye kérdés, de ezt lehet/lehetett látni szabad szemmel?
Nem hinném. Ebbõl a távolságból lehet akármilyen fényes a saját galaxisának fényét nem sugározza túl, és az is maximum apró fénypontnak látszik, ha látható egyátalán.
Ellenben ha az eta Carinae felrobbanna hasonló módon... Azt szerintem biztosan látnánk. Talán még nappal is.
"A robbanás óta nyolc hónap telt el és a 240 millió fényévnyire bekövetkezett jelenség még mindig fényesebb mint az átlagos szupernóvák csúcspontja." ez azt jelenti h 240 millió éve h felrobbant?
A wikipedia szerint ez nem a tömegtõl függ, hanem attól, hogy a csillag amelyikbõl a neutroncsillag kialakul már eleve a szokásosnál gyorsabb tengely körüli forgással és emiatt nagy mágneses térrel rendelkezzen.
Igazad van. A wiki szerint, egy szupernova fénye felülmúlhatja saját galaxisának fényét.
Ezzel együtt nem hinném, hogy 100 millió fényév távolságból szabad szemmel látható volna a cikkben szereplõ csillag. Vagy legalábbis nem tünik ki a többi, kissebb fényû, de jóval közelebbi csillag közül.
a fényév távolságot jelent, nem idõtartamot. 1 fényév = a fény által egy év alatt megtett út hossza. ha ezt megszorzod 240-nel, akkor kapod meg azt, h milyen messze kezdõtött 8 hónappal ezelõtt az az esemény.
mrgenya: nos, számoljunk kicsit, ha egy barátod meggyújt egy gyertyát, egy fényév távolságban, 2007 január 1.-én, mikor fogod te meglátni a gyertya fényét, ha tudjuk, hogy a fény egy fényév távolságot egy év alatt tesz meg.
Nagyon fontos, hogy elõször olvass, aztán gondolkozz, és csak mindezek után kezdj írni.
szval ha egy ûrcsávó 65 milló fényév távolságból a mi füldünket, nézi még a dínókat látja? :D már ha elég jó a távcsöve
"A robbanás óta nyolc hónap telt el és a 240 millió fényévnyire bekövetkezett jelenség még mindig fényesebb mint az átlagos szupernóvák csúcspontja."
Balazs Richard biztosan egy iskolaba jart mrgenyaval. :-) Valamikor a kozepkorban...
azért ez a nyolc hónap meg a 240 millió fényévvel kapcsolatos okosságok sehol sincsenek ahhoz amit ma olvastam ugyanerrõl. blikk vagy metro (már nem tudom pontosan) címlapján nagyjából ilyen szöveg: "Az eddigi legfényesebb BIG BANG". komolyan, azt hittem lefordulok a székrõl
Szerinted hogy lehetett volna pontosabban de röviden leírni? Akinek csöppnyi értelme van úgyis tudja, hogy a robbanás 8 hónapja + annyi ideje történt amennyi idõbe a fénynek telt, hogy ideérjen. A többiek meg... Nos õk vessenek magukra.
Na, ugye, de azt már én sme tudom, hogy mi az az I.-es és II.-es típus. Ez utóbbiak segítségével saccolják a csillagászok az intergalaktikus távolságokat. Egyszer már elolvastam, és akkor úgy tûnt, hogy értem, de ha elfelejtettem, azt jelenti, hogy mégsem értettem meg egész jól.
Amit még tudok a témában, hogy 1054-ben, amikor volt a nagy egyházszakadás (szkizma) itt nálunk, a kínai udvari csillagászok megfigyeltek egy, a mostanihoz hasonló csillagrobbanást, és szorgalmasan lejegyezték az annaleseikben. Amit õk akkor láttak, az ma a Rák köd. Jó, mi?
A másik: Én eddig úgy tudtam, hogy ha a mi Napunknál 15-szörte súlyosabb csillag robban fel, akkor abból fekete lyuk lesz. Ez a mostani elég termetes jószág, úgyhogy engem megzavart, hogy nem lett belõle fekete lyuk. Vagy az lett, de errõl nem szól a fáma, csak késõbb derül ki? Én nemtom.
A dinok a kreta idoszak vegen, 65 millio evvel ezelott haltak ki. 120 evig ~uralkodtak~...
"Ebbõl a távolságból lehet akármilyen fényes a saját galaxisának fényét nem sugározza túl, és az is maximum apró fénypontnak látszik, ha látható egyátalán."
Tévedés. Egy szupernóva annyira brutális, h sokszor magának a galaxisának a fényét is túlragyogja! Viszont az egyetlen szabad szemmel látható galaxis az androméda-köd, így még sajnos így sem láthatóak.
Nem értem mit izgultok, a fényév az igenis távolságot jelent, az már más kérdés, hogy az olyan távol történt dolgok idõbenisége is megegyezik (a távolság szintaxisának köszönhetõen) a fényév mértékével (mivel látásunkkal a fényt érzékeljük, az pedig csak késõbb ér ide). Szal mrgenyának csak abban nem volt igaza, hogy leírta a kioktatást, miszerint csak olyan távol volt. Biztos vagyok benne, hogy õ is tudja, hogy ez idõben is 204millió éve volt (meg nyóc hónapja)
Ja igaz is: remek-remek cikk, én is szeretek ilyeneket olvasni-nézni.
120 millio. elnezest
Good shift, ferfect shift, jó cikk.
Tök jó, hogy a tudósok miket meg nem figyelhetnek ezekkel a távcsövekkel. A poén benne meg az, hogy a csandra nevû mûholdat a feketejukak létének bebizonyítására építették, most meg megfigyelnek vele egy szupernovát jóval túl a Dr Csandraszekkar által megállapított határon túli tömeggel, amibõl mégsem lett még feketelyuk. Bár ki tudja? Még lehet hogy lehet. Egyébként azt a galaxist amatõr távcsõvel még megfigyelni sem lehet. Bár a szupernovát lehet, hogy lehet látni.
Ami le van írva a cikkben, az a kettes típus. (Legalább 9x naptömeg kell.) Az I. típushoz kettõs rendszer kell, ahol egy fehér törpe szív el anyagot egy vörös óriástól. (Nyilván a fehér törpe már korábban átesett a vörös óriás fázison.) Ha a tömege így elér egy limitet (~1.4 naptömeg, azalatt asszem nóvakitörések lesznek), akkor a degenerált elektronnyomás már nem bírja ellensúlyozni a gravitációt, így összeomlás>fúzió>szupernóvarobbanás lesz belõle. És tényleg jól lehet vele távolságot mérni, mivel fix a fényessége.
A fényév nem távolságot, hanem a nevében is benne van idõtartamot jelent, ami általában mindig egy távolsághoz rendelhetö, de nem minden esetben. Már pár éve a földön is foglalkoznak azzal, hogy hogy lehet lelassítani a fénysugarat, és lelassították egy spec céziumkamrában, amit annyria lehütöttek, hogy 1 milliárdod fokkal volt csak melegebb, mint az abszolut 0 fok. itten 1 óra alatt "csak" másfél km/h sebességgel haladt a fénysugár, mint egy lájtos gyaloglás. Ez nagy haladás az optikai adattároláshoz Sg.-s cikkben olvastam itten:foton
A Chandrasekhar-határ az I. típusú szupernóváknál van (1.4 naptömeg). II. típusnál (ami itt is van) legalább 9x naptömeg kell, hogy aztán abból feketelyuk legyen meg kb 20x.
figyi alaki megtuggya nekem mondani hogyha ez a eta Carinae felrobban akkor ez hatással lehet a mi földi életünkre ? a másik meg mennyi idõt értenek azalatt hogy "hamarosan" ?
A fényév az a távolság amit a fény egy év alatt megtesz.
Az hogy a Carinae hamarosan felrobban, szerintem azt jelentheti, lehet már fel is robbant, hiszen 7500évvel le vagyunk maradva hozzáképest. De az is lehet hogy majd 10e év múlva fog. Egy ekkora robbanás lökéshulláma vajon mekkora sebességgel terjed? Mert ha közel fénysebességgel, akkor észre se fogjuk venni a közeledõ veszélyt.
Bandypapa! A fényév távolságot jelent, mindegy hogy manipulálod a fényt! Ha a fény lassabban megy, akkor is megtesz x távolságot egy év alatt, és az a fényév. Ha lassabb, legfeljebb kevesebb. Ezért is használják a csillagászok szívesen a távolságok kifejezésére a persecet, ami egzaktabb (picivel), mert matematikai alapokon, és nem fizikain nyugszik.
ugyan már írták, hogy egy szupernóva túlragyogja a saját galaxisát is, de szemléltetésnek egybõl ott van az elsõ kép. a világosabb folt a szupernova, a halványabb a galaxisának a magja.
a második kép ugyanazt ábrázolja, csak a röntgensugár tartományában
Nem várnak különleges hatást, a Föld mágneses tere és légköre megvéd. Kb. mint egy különlegesen nagy napkitörés, az ûrszondák egy része mûködési zavarokat fog produkálni, na meg ha épp akkor tart a Mars felé az expedíció, valószínûleg mind meghalnak. Szerencsére a "mindjárt" csillagászati mércével mérve akár tízezer évet is jelenthet. Az eta Carianae millió éve létezik, és bár pályája végéhez közelít, kicsi az esélye, hogy pont a következõ ötven évben szálljon el.
Egyébként a cikk állításával ellentétben nem a legnagyobb csillag a galaxisunkban, jelenleg 4 fényesebbrõl tudunk, a nagyság szerinti listán pedig még lejjebb van:
De az biztos, hogy a legközelebbi hiperóriás. Az se biztos viszont, hogy ennek lenne a legnagyobb hatása a Földre nézve, sok közelebbi, a távoli jövõben szinte biztosan szupernóvává váló csillagról tudunk, pl. a Rigel csak 800 fényévre van, Betelgeuse 430, Antares 600, Canopus 310. Na meg ahogy pörgünk a galaxis centruma körül, új csillagok is jöhetnek a közelbe. Volt is olyan elmélet, miszerint a nagy kihalások egy részét a közelben felrobbanó szupernóvák okozták.
A wikipedia alapján: Az elméletek szerint az ózonréteg elpusztítása a legkárosabb következménye egy viszonylag közeli szupernova robbanásnak. Egyes becslések szerint a kevésbé veszélyes kettes tipusú szupernovának 26 fényévnél közelebb kellene felrobbania ahhoz, hogy a gamma sugárzása elpusztítsa az ózonréteget. A sokkal veszélyesebb Ia tipusú szupernovák ugyanilyen pusztításra képesek 3000 fényévnyi távolságból is. A legközelebbi ismert csillag amibõl valószinûleg Ia tipusú szupernova lesz az IK Pegasi. Alig 150 fényévnyire a Földtõl. Tehát ha az felrobban nekünk annyi.
Ezek a hagyományos tipusú szupernovák. Hogy az ilyen cikkben szereplõhöz hasonló méretû szupernovák (Hipernovának is hívják néha.) milyen távolságoknál veszélyeztetik a Földet azt nem tudom.
Azt olvastam, hogy a felrobbant szupernovák anyagából is keletkeznek új csillagok.De ezek hogyan fúzionálnak ha csak vas és nála nagyobb tömegszámú elemek vannak bennük?Most akkor ez hogy van?
"A wikipedia alapján:"
Úgy látom, a gépek már most is többet tudnak nálatok.
Azt az oldalt tudtommal EMBEREK írták, hogy akit érdekel, az utána tudjon nézni ilyen dolgoknak.A gép csak eltárolja a többi ember megírt cikkét, szóval olyan mint a papír, ami gondolom nem kell magyaráznom miért nem okosabb nálunk...
Nem számít ki tanítja a google-t. Mindenkinél többet tud.
Ez egyenlõre lexikális tudás. De lesz ez még máshogy is.
1.A inkább embert ha megbízható és a közelemben van, mert õ el tudja értelmesen magyarázni. 2.A google sem 100%osan megbízható, mert az csak 1 linktár...És a neten sok hülyeség van fennt, pl. 1 csomó áltudomány f*szság.
Téged az iskolában könyvek tanítottak? Az érdekes, légyszi mondd el hogyan.Engem most tanárok tanítanak -7.-es vagyok- akik emberek csak felhasználják a könyveket, mert 1ember memóriája sem korlátlan...
Erre véleltlenül a választ nem ismered?: Azt olvastam, hogy a felrobbant szupernovák anyagából is keletkeznek új csillagok.De ezek hogyan fúzionálnak ha csak vas és nála nagyobb tömegszámú elemek vannak bennük?Most akkor ez hogy van? Nagyon hálás lennék ha valaki megmondanád a választ!
Tudnál válaszolni 1 pár kérdésemre kvantummechanikával és részecskefizikával kapcsolatban?(Hátrányos helyzetû vok, nem tudok beszélgetni gépekkel)Érdekelnének ezek a dolgok, csak a tanárok nem tudnak válaszolni.