Ok, kössz az újságokat.A 3.évezredet ismerem, de az nem foglakozik annyira komolyan fizikával.Az Élet és Tudományban mennyi van fizikáról?Nem tudja valaki, hogy hol lehet ezt az újságot megvenni: http://www.kfki.hu/fszemle/ ?
"2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külsõ burokban, ha már mindet átalakította?" A külsõ burokban szvsz nincs elegendõ nyomás, és hõmérséklet a fúzió végbemeneteléhez, tehát ott bármilyen anyag is volt, nem fog elfúzionálni.
"lévén 7.-es vagyok" Ennek örülj. Még fejlõdhetsz egy darabig, után aztán többnyire butul az ember. tiéd a jövõ!
"1.A távolságot hogyan határozzák meg ilyen pontossággal?" Lásd szivar urat, már ha látható a füsttõl. Ami én egyszerû eszemmel megértettem, az Ia. szup.novák szabványos gyertyáknak minõsülnek, és valóban afényességük alapján becslik a távolságokat a csillagészek. Jobb híján.
"2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külsõ burokban, ha már mindet átalakította?" Most belezavartál, leeht, hogy inkább He az...?
"3.A külsõ burok miért robban le a magról?" - Ez az összeroskadás reakciója. (Tudod: akció-reakció, Newton)
"egy magyar újságot, ami csillagászattal vagy fizikával foglalkozik?" - Élet és Tudomány - Természet Világa - Harmadik évezred - Az MCSE-nek van havi kiadványa, tagoknak postázzák
1. A távolságot csak megbecsülik, erre sokféle módszert alkalmaznak a csillagászok, mert a háromszögelés már ilyen távolságoknál nem nagyon befutó. Többnyire az Ia típusú szupernovák fényessége alapján próbálják meghatározni a távolságot, nagyobb távolságokra me szégyenszemre elfelejtettem a módszerüket...
2 és 3. Egy kis olvasnivaló. Ha a Srichzcengztrungen-mkrsvtzky (meg hasonló nevezetû) tételek elnevezéseit nem veszed figyelembe, elég olvasmányos... Csillagtípusok
Igazad van, de a szupernovákról még nincs kialakukt véleményem(, lévén 7.-es vagyok).Nem olvastam eleget róluk eddig ahhoz, hogy kialakult véleményem lehessen. Egyébként nem értek 1-2 dolgot: 1.A távolságot hogyan határozzák meg ilyen pontossággal? 2.Hogy marad hidrogén a szupernova felrobbanása után a külsõ burokban, ha már mindet átalakította? 3.A külsõ burok miért robban le a magról? Egyébként nem ismer valaki egy magyar újságot, ami csillagászattal vagy fizikával foglalkozik?
Nebukadnezár: akaszd ki a tûdet, és vágj a témábavágó dolgokba, ne másoklat egrecírozzgass. Mert amúgy kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményed a szupinóvákról.
A tapasztalat(sejtések garmadája) csak azt mutatja, hogy mekkora is lehet az eseményhorizont, a bk méretérõl még most is megy a magyarázkodás. Hawking szakított a szingularitással -ha jól emlékszem-, és helyette egy Planck-hossz átmérõjû gömbben maximalizálta legkisebb méretet, melybe összeroskadhat az a kevéske anyag. Így már matematikai úton nagyjából kezelhetõvé vált a dolog. A virtuális részecskék bekeverésével (feketelyuk párolgása) az információ megmaradására is választ próbált adni, mely szerint nem semmisül meg az info, csak rendezetlenné válik, de rettent mód.
De ha már ily teóriákba bocsátkozol, akkor belekeverhettél volna némi kvantum-fluktuációt is a gravitációs térrel kapcsolatban, így már ki is tud jönni az a fránya foton - néha... :D
Nem tudni. Csak fotonként érzékelhetõ||kimutatható a becsapódása||távozása. Ez vonatkozik az egyébb részecskékre is. Amíg nem lép kontaktusba a környezetével, addig akármi is lehet. Ott ahol (statisztikai alapon) nagyobb az esélye hogy érzékelhetõ, ott van a 'hullámhegy', ahol a legkisebb, ott meg a 'hullámvölgy'. Végül is nem az adott bizbasz terjed hullámként, hanem a megtalálási valószínûsége mutatkozik hullámként, bár slusszpoénként ez a 'hullám' meg tud interferálni önmagával is. Közben meg az adott bizbasz (foton, atomok, izék meg hogyishívjákok) mibenlétére jobbnál jobb elméletek próbálnak meg magyarázatot keresni. Összegezve (mint ahogy a székely a sündisznóra mondta vala): ez most vagy valami, vagy pedig megy valahová.
Remélem jól írtam le a dolgokat. Továbbá a google a barátod - amennyiben jól adod meg a kulcsszavakat- legyen szó szinte bármirõl.
"Ha fotonok nem jutnak ki a fekete lyukból, és a gravitációt is fotonok közvetítik, akkor miért van a fekete lyuknak gravitációja..."
A fotonok nem kijutnak onnan, hanem rezegtetik a teret, vagyis egymást. Így szerzel tudomást az eseményekrõl.
A fekete lyuk esetében a téridõ önmagába görbült (szingularitás), így nem rezegteti tovább a teret, nem indít el hullámokat, de bejön a forgás, amely viszont meggyûri a környezõ teret, ami már képes továbbgyûrûztetni az elektromágneses hullámokat az örvénybe belekerült anyag közvetítésével. Az információ tehát nem magából a fekete lyukból ered, hanem a környezetébõl ("szól az anyósnak, hogy értsen belõle a leánya is"").
Az egész gondolatmenet persze sántít egy helyen: a szingularitásnak el kellene tûnnie a mi világegyetembõl, de ezek a fekete lyukak makacsul ott vannak, és érzékelhetõk. Még az is lehet, hogy mindössze nagysûrûségû objektumok ezek, nem is szingularitások (nem egy pontba sûrítik a teret és az idõt). Csak a matematikai egyszerûsítés miatt redukálódnak egy pontra, holott a tapasztalat azt mutatja, hogy jó nagyok.
Történetesen a gravitáció is fénysebességgel terjed a relativitás elmélet szerint ha jól tudom. Sõt ezt talán már mérésekkel is bizonyították.
Ezzel együtt szerintem jó felvetés. Ha fotonok nem jutnak ki a fekete lyukból, és a gravitációt is fotonok közvetítik, akkor miért van a fekete lyuknak gravitációja...
Lehet, nem tudom de én még nem találtam jobb helyet ahol ennyi minden le van írva értelmeses és szépen.Tudnál mondani légszi elismert hivatkozásokat(, nagyon kéne), ahol ennyi cikk van a fizikáról?
De akkor a feketelyuknak nem lenne gravitációja, mert annyira meggörbítené a teret, hogy az elektromágneses sugárzás nem jutna ki onnan.De ez hogyan egyeztethetõ össze azzal, hogy a testek meggörbítik a teret?A gravitációnak meg nem kell idõ, hogy elérjen valahova.
Sztem meg van köze, na tessék. (Isten következetes volt, amikor a világegyetemet teremtette, nem kockázott. - mondanám, ha nagyon vallásos lennék.)
Az elektromágneses hullám sem más, mint a teret alkotó kicsi manók (éterióták) lökdösõdése. A gravitáció is ez. A különbség csak annyi, hogy az elektromágneses hullám kvantumát ismerjük - foton -, a gravitációs hullám kvantumját pedig nem ismerjük - graviton? -. Én amondó vagyok, hogy a foton egyben a graviton is, nem kell keresgélni, mert végig itt volt az orrunk elõtt a rejtélyes graviton, csak nem vettük észre. Olyan pedig, hogy vákuum nem létezik, mert bárhol vagy a világegyetemben, mindenütt - leegyzserûsítve - érkezik fény a szemedbe, látod a távoli csillagokat, galaxisokat, meg ugye ott van a háttérsugárzás is. Ezek mind-mind kitöltik az ûrt, ami amúgy sehol nincs, mert teltház van. (folyt. köv.)
A 2. részét tudtam, az 1.rõl még nem olvastam.(Lévén 7.es vok és ebben az évben kezdtünk fizikát tanulni, az is csak klasszikus fizika, csak engem érdekel a részecskfefizika...)Szerinted honnan hallottam volna róla?
A kilökött plazma (fõleg H és He atomok) nem veszélyes, amúgy nem is jut el hozzánk, meg lassan is mozog. Ami gyilkos tud lenni, az az elektromágneses sugárzás, annak is a gamma összetevõje. Kicsi a frekvenciája, és úgy megvibrál, hogy halál fia leszel.
És hogy fokozzuk: persze vannak áramlatok (napszél=ionok), de azok nem hullámok. Csak szemléltetésül: a Golf-áramlat eléggé lassan megy (20 km/h?), de a cunami - a hullám! - az akár 300 km/h-s sebességet is elérhet.
A fények két természete van: - elektromágneses sugárzás, amikor mozgásban van - foton, amikor célba ért
A foton tehát nem mozog, az egy energiakvantum. Ami mozog az a hullám, az pedig már nem foton.
Világos?
A vízhullám sem azt jelenti, hogy egy vízmolekula elindul, és megy mint az õrült. Inkább egymást megkocogtatják, így terjed a hullám. Persze, ha a másik végén vagy, akkor az öledbe nem egy hullám fog becsapódni, hanem vízmolekulák.
Semmilyen veszélyben nincs a Föld. Az élet a legstabilabb helyen jött létre. Itt van évmilliárdok óta, és itt is lesz.
A Nap az egyik olyan csillag, aminek a környezetében levõ csillagok elég ritkák, és kellõen messze vannak, hogy ne zavarják a belsõ mozgásokat. A Föld az egyik legbiztonságosabb helyen levõ bolygó. A kölsõ óriásbolygók a porszivó szerepét játszák, a legtöbb nem stabil pályán keringõ dolog oda fog becsapódni vagy a Napba.
A gamma kitörések inkább a régmultban voltak, a galaxisunkban most egy gamma kitörés esélye szinte nulla. Egy közeli szupernova pedig nem tudja elpusztitani az életet. Ahhoz 100 fényéven belül kellene lennie, olyan közel pedig nincs akkora csillag.
Akkor tudnál ellene tenni valamit, ha a robbanás fénye elõbb ideérne, mint a pusztító sugárzás. Sajnos ez nincs így, tehát semmit sem lehet tenni ellene. Mondjuk ez jó is, mert nincs idõ pánikolna, erre mondják azt, hogy hirtelen halál ("szép halál").
tehát akkor gyakorlatilag végveszélyben van a föld? nehogy má' egy csillag pusztíccson el minket .. :S nem lehet ezekkel a csillagokkal csinálni valamit ? ha felrobban egy csillag (mittom én 150 fényévnyire) akkor azt tuggyuk észlelni mielõtt a hatása, sugárzása a földre ér ? és tudunk ellene csinálni valamit is ?
Nem tanulmányoztuk közelrõl a csillagokat szóval lehet hogy csak pacák?Én nem az egyenletekre vagyok kíváncsi hanem a végeredményre(mit kérdeztem? a !végeredményt! nem a metódust), de úgylátszik nem tudod, mert nagyon nem mondod el...Általában 1 tudós attól jó, mert ritkán téved(,legalábbis az emberek szerint.)
Nem a tömege számít, hanem az eltelt idõ. A kisebb lyukak gyorsabban, a nagyobbak lassabban 'párolognak'. A 'párolgás' idõtartama függ az eseményhorizont átmérõjétõl, ami persze a fekete lyuk tömegével arányos. Peldául egy atomnyi méretû fekete lyuk a másodperc milliomod része alatt szétsugárzódik, addig a tejútrendszerünk közepében lévõ aranyosság (ha nem növekszik a tömege) több tízmilliárd év alatt sugárzódna szét.
Melleseleg ráhibáztál, mert a legújabb megfigyelések és elméletek szerint nem minden nyel be az adott fekete lyuk, az anyag nagy részét 'elperdíti' maga mellõl.
Persze amit írtam,az nem szentírás, elmélet mind. Bár ezidáig ezen elméletek nagy része fednmi létszik a valóságot.
A spin nem írható le szavakkal, az képletekbõl áll, sõt azokban találták meg .
Ha szavakat szeretnél olvashatni, akkor ne a fizikával foglalkozz. A fizika az matek.
Egyébként ha a feketelyuk egy bizonyos tömeg alatt van, akkor 1 idõ után eltûnik, mert nem elég nagy a gravitációja ahhoz, hogy a gravitációjából keletkezõ anyagot pótolni tudja a körülötte levõ ûrbõl.(Legalábbis így olvastam 1 könyvben.)Tehát a feketelyuk nem hízik feltétlenül.
Jólvan, meggyõztetek a fényévvel kapcsolatban. Csak arra szerettem volna rávilágítani, ha a fénysugárt lelassítjuk, akkor más távolságot kapunk fényévnek, de az alapdefinicioban benne van hogy légüres térbe teszi meg normális körülmények között.
Több pontatlanság van ebben, pl. C után más elemek is keletkeznek; a tömegekkel vigyázni kell, mert van egy skála a magtömegre és a csillagtömegre (pl. szupernóvához ha jól emlékszem 10-15 induló naptömeg kell, így lesz a mag a megjelölt 3 naptömeg környékén); nem a hidrosztatikus nyomás tart ellen, hanem a sugárnyomás; nem kell másik csillag a bolygók kialakulásához, formálódhat a ködbõl magából is; a neutroncsillag héja olyan degenerált állapotban van, hogy nehéz lenne tömör vasnak nevezni, bár valóban fõleg vasatomokból áll a "légköre"; nem a robbanáskor kapott "lendület" miatt pörög (nem is kap ilyet), hanem az eredeti csillag már eleve forgott, és amikor egy sok-sok Föld átmérõjû csillag összeesik egy városnyi méretû neutroncsillaggá, rohadtul felgyorsul az impulzusmomemtum megmaradása miatt, mint amikor a piruettezõ behúzza a karját; a kvazár nem sûríti teljes anyagát a centrumba, inkább fiatal galaxisokról van szó, pl. a mi a galaxisunk is lehetett egyszer valamikor régen kvazár.
Megy feljebb is, akkora a neutronfluxus, hogy nehéz atomok is keletkeznek, így vannak a Földön akár transzuránok, meg jó kis hasadóanyag, hogy atombombát lehessen belõle csinálni. Ha tetszik, a Föld belsõ hõje is egy szupernova energiájának maradványa. Lásd
No, be kell érnetek az esti mesével, amit én írtam:
"Csillagok fejlõdése
A csillagfejlõdés szempontjából döntõ jelentõsége van a "kezdõ tõkének", vagyis, hogy egy helyen mennyi anyag van együtt egyszerre. Ha kevés az anyag, akkor soha nem is lesz belõle csillag, hanem csak amolyan csillagközi gáz vagy esetleg barna törpe.
Ha van anyag dögivel, akkor kezdõdhet a násztánc, a forgás egymás körül, összepréselõdés, egymásnak nyomulás. A hidrogén atomok azok, amelyek ropják e táncot.
Egy idõ után, ha jó sok hidrogénatom sûrûsödött össze egy helyen, akkor a középpontban a nyomás (hõmérséklet) nõ, és beindul a H atomok nukleáris egyesülése (fúziója) héliummá (He) (Ekkor a csillag a Hertzsprung-Russel diagrammon a fõágon van, mint a mi Napunk jelenleg, és itt is marad kb. 15 milliárd évig.).
Amikor a H egy része elfogy, a csillag belseje tovább préselõdik, mert a belsõ hidrosztatikus nyomás már nem egyenlíti ki a gravitáció összehúzó hatását (a He atomok kisebb térfogatot foglalnak el, mint a H atomok), de ezzel párhuzamosan a külsõ burok felpuffad (vörös óriás).
Egy vörös óriás, amely a Leptus csillagképben többezer évvel ezelõtt felrobbant, és a legjobb úton van afelé, hogy fehér törpévé váljon. Ez a sors vár a mi Napunkra is.
Ezután, ha nincs elég anyag a vörös óriás elkezd hûlni, és sok idõ elteltével átalakul fekete törpévé..
Ha van elég anyag, akkor tovább ég a még megmaradt H, másrészt beindul a He->C magfúzió.
Ha a He is elfogy, akkor ismét a tömegtõl függõen a csillag vagy felrobban (szupernóva), vagy összeesik fehér törpévé. A szupernovarobbanás során, ha a tömeg 1,5-3 naptömegnyi, a belsõ mag összeomlása révén kialakul a neutroncsillag, a szétrobbant anyagból lesz a csillagköd, benne a szénnél nehezeb elemekkel. Ha egy másik csillag befog egy ilyen csillagködöt, megkezdõdhet a Föld-típusú bolygók kialakulása. Ha a tömeg nagyobb, mint 3 naptömeg, akkor kialakul a fekete lyuk.
Rák csillagköd, középen pulzárral.
A neutroncsillag külsõ héja tömör vas (Fe), magja összepréselõdött neutronokból áll, és teljes átmérõje 6-15 km. A neutroncsillag a szupernóva robbanáskor kapott lendület miatt pörög, és ha a mágneses tengelye szabályos idõközönként a Föld felé mutat, akkor elektromágneses pulzálást észlelünk (pulzár). Ha a neutroncsillagnak (az induló tömege elég nagy vagy) a környezetébõl tömeget sikerül befognia, akkor átalakul kvarkcsillaggá.
A neutroncsillag metszete
A fekete lyuk szintén tömeget foghat be a környezetébõl és hízik, hízik. A mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben is van tucatnyi fekete lyuk, sõt a közepében is állítólag egy fekete lyuk leledzik. Vannak olyan galaxisok, amelyek anyaga majdnem teljes egészében fekete lyukba sûrûsödött össze, és a középpont körül forgó anyag erõs sugárzást bocsát ki (kvazárok). Van egy olyan feltevés, hogy egy idõ után a mohó fekete lyuk elrontja a gyomrát, és visszaokádja az anyagot (fehér lyuk)." (C) Epi bá'
Egy ajándék tõlem, mielõtt lefeküdnék (nem saját, de reméljük, hogy szerzõi jogsértés miatt nem rúgnak érte fenéken):
Hopp! nem megy, mert túl nagy a fájl. Pedig el esemeseztem az 500 forintot, hogy VIP legyek. Halló SG, we have a problem!!!
"Miközben a szétterjedõ anyag neutrínó bombázásnak van kitéve, atomjai elnyelhetnek neurínókat, így létrehozva a vasnál nehezebb elemeket egészen az urániumig. Szupernóva nélkül ezek az elemek nem jöhetnének létre."
A fúzió során max. nikkelig megy fel a dolog (ha jól tudom), minden további anyag szupernóva robbanásban keletkezik és szóródik szét, majd áll össze ilyen hangyákban, mint amilyenek mi is vagyunk.
Az ilyen esetekben valószínûleg nem alakul át a csillag teljes anyaga vassá, jelentõs része megmarad könnyebb elemek formájában, mint peldának okáért a hidrogén.
Továbbá amikor egy ilyen kisaranyos hipernova elpukkan, akkor felszabadul egy kevéske energia, ami további átalakulásokért is felelõssé tehetõ a szétszéledõ anyaghalmazban(vasnál könnyebb és nehezebb elemek létrejötte). Jelen pillanatban (én biztosan nem tudom) nem tudjuk hogy mi is történik valójában ilyenkor(nem is szeretném megtapasztalni). A csillagászoknak (fizikusoknak,stb) csak elméleteik vannak errõl, amit vagy alá sikerültámasztaniuk, vagy nem.
Esetleg még hozzátehetnénk a virtuális részecskék 'materializálódását' is ilyen bazi nagy energiák felszabadulásához(lsd.: proton + elektron = H), bár ez még csak elméletben létezik, bizonyítva még nem láttam, szerintem nem is fogom. :)
Ezenkívül nem szabad elfelejteni, hogy a világegyetemben van 'némi' hidrogén. És nem csak a csillagokban, hanem köztük is, a 'légüres' térben.
Az igaz, hogy szupernóva robbanáskor sok nehéz elem keletkezik, de a kilökött anyag NAGYOBBIK része mégiscsak hidrogéngáz (és van persze hélium is). Nem beszélve arról, hogy a felrobbant szupernóva környezetében már eredetileg is van egy és más.
Szerintem érthetõ. Ha ezt nem értetted meg, akkor ittvan : A foton egy energia-csomag.Ha egy megfelelõ energiájú foton eltalál egy adott atomot, akkor annak valamelyik elektronja magasabb energiaszintre lép.És az adott alhéjról melyik spinû elektron fog elõször magasabb energiaszintre jutni? Ezt írtam le tömören, az eleje nélkül...