Nem várnak különleges hatást, a Föld mágneses tere és légköre megvéd. Kb. mint egy különlegesen nagy napkitörés, az ûrszondák egy része mûködési zavarokat fog produkálni, na meg ha épp akkor tart a Mars felé az expedíció, valószínûleg mind meghalnak. Szerencsére a "mindjárt" csillagászati mércével mérve akár tízezer évet is jelenthet. Az eta Carianae millió éve létezik, és bár pályája végéhez közelít, kicsi az esélye, hogy pont a következõ ötven évben szálljon el.
Egyébként a cikk állításával ellentétben nem a legnagyobb csillag a galaxisunkban, jelenleg 4 fényesebbrõl tudunk, a nagyság szerinti listán pedig még lejjebb van:
De az biztos, hogy a legközelebbi hiperóriás. Az se biztos viszont, hogy ennek lenne a legnagyobb hatása a Földre nézve, sok közelebbi, a távoli jövõben szinte biztosan szupernóvává váló csillagról tudunk, pl. a Rigel csak 800 fényévre van, Betelgeuse 430, Antares 600, Canopus 310. Na meg ahogy pörgünk a galaxis centruma körül, új csillagok is jöhetnek a közelbe. Volt is olyan elmélet, miszerint a nagy kihalások egy részét a közelben felrobbanó szupernóvák okozták.