Várom javaslataidat, hogy hogyan. Nálam sokkal okosabb mérnökök sem tudnak ilyet tervezni. Fizikai törvények szabnak neki gátat. Persze aki egy nagy 0 fizikából attól mit várjak el? ----
"De ez lehetetlen (hahahahahaha)"
Jó. Kérlek vázold fel, hogy mibõl hozol össze 6000 MW csúcsteljesítmány ás tartósan 3000MW termelést csak hazai forrásból, megfelelõ árral és CO2 emisszó nélkül. Pofázni azt tudsz, de mást nem nagyon. Mimimum keretszámokat és költségbecslést akarok látni és azt is, hogy a beruházáshoz honnan jönne a pénz. Addig csak szájkaratebajnok vagy. Vagy még az sem.
Lehetne egy magyar fejlesztés (ma már nevetségesnek hangzik), egy olyan hõcserélõ, amire NEM TUD LERAKÓDNI semmi, mert olyan a felülete. Innen vásárolná az egész világ++++nekünk meg lenne annyi energiánk, hogy EXPORTRA is jutna.
Nem egyszerû, meg nem olyan könnyû, mint a szaudi araboknak (volt 50éve) hogy leszúrnak egy csövet, és feltör a KÖNNYÛOLAJ! Ami könnyû, az az import, meg az eladósodás. Ha lehet választani, akkor a inkább a másik. Mennyivel könnyebb lenne most, ha csak a gagyi DVD-lejátszót/plazmaTV-t importálnánk, meg a zoknit kínából, az élelmiszer, meg az energia mondjuk 90%-a saját termelés lenne. (akkor adósságunk sem lenne, csak tizedennyi) De ez lehetetlen (hahahahahaha) ezért is van az ami. (innen is gratulálok, a sok tehetséges ÉS patrióta szakértõnek, és az elitnek)
"mert itt kell a legkevesebbet lefúrni"
És itt a legmeszesebb a víz. Npok alatt elvízkövesedik a hõfelvevõ modul és kész a beruházásod. Ezt is számításba vetted?
"Nem érted, az a gond, hogy NEM arra törekednek, hogy az ország (ez) energiaellátásában lehetõleg stabil legyen, és a lehetõ legkevesebbet kelljen importálni."
Aha. Kérlek világosts fel, hogy ezt hogyan lehetne úgy, hogy neked is tetszen. Mert minimális kõolaj és földáz van itthon. Szén meg lignit van még. Vannak országok akik energiaimporta szorulnak, mert nincs nekik erõforrás. Szerinted pl. Dánia, Hollandia vagy Belgiumn az mit tud tenni? Nem sokat. Mi sem. A stabilitás meg pont úgy érjük el, hogy nem enegedik teleszemetelni a hálózatot összevissza termelõ erõmûfajtákkal. ----
"Tehát ha valamelyik belföldi megoldás kicsivel drágább, mint az import,akkor inkább a belföldi megoldást eröltetném, mert HOSSZÚTÁVON az a jobb."
Csak éppen nincs ilyen fõleg a környezetvédelmi szempontokat is nézve. ----
"Izland után ITT van a legnagyobb lehetõsége a geotermikus erõmûnek, mert itt kell a legkevesebbet lefúrni, hogy megfelelõ hõmérséklet legyen. Az a megoldás, hogy 1 csõ le, 1 meg vissza, és a vizet leküldjük, majd INGYEN visszajön a gõz."
Hát ez nagyon nem így van. Talán olvass utána. A vízekezelési techonlógiája nem is olyan egyszerû. ----
"Ehhez nem kell semmi varázslat, csak le kell fúrni jó mélyre, EGYSZER. Utána egy jó darabig ingyen kapnánk gõzt, persze ehhez kell építeni valami gázturbinás erõmûvet, ami áramot készít. Szerinted HONNAN van az a rengeteg termálvíz errefelé?"
Csak azok is elapadhatnak ám. Egy termálvíz fürdõ vízigénye és egy kis méretû erõmûvé össze sem vethetõ.
Igen, Magyarországon a geotermikus gradiens kétszeres. Ezt eddig is tudtam.
Nem érted, az a gond, hogy NEM arra törekednek, hogy az ország (ez) energiaellátásában lehetõleg stabil legyen, és a lehetõ legkevesebbet kelljen importálni. Tehát ha valamelyik belföldi megoldás kicsivel drágább, mint az import,akkor inkább a belföldi megoldást eröltetném, mert HOSSZÚTÁVON az a jobb. Kapolyi meg véletlenül lett a leggazdagabb képviselõ. Nem hiszek az ilyen véletlenekben, mi az a csoda/titok, amit õ tud, és az MVM nem, hogy csak rajta keresztül tud bejönni az az áram??? Izland után ITT van a legnagyobb lehetõsége a geotermikus erõmûnek, mert itt kell a legkevesebbet lefúrni, hogy megfelelõ hõmérséklet legyen. Az a megoldás, hogy 1 csõ le, 1 meg vissza, és a vizet leküldjük, majd INGYEN visszajön a gõz. Ehhez nem kell semmi varázslat, csak le kell fúrni jó mélyre, EGYSZER. Utána egy jó darabig ingyen kapnánk gõzt, persze ehhez kell építeni valami gázturbinás erõmûvet, ami áramot készít. Szerinted HONNAN van az a rengeteg termálvíz errefelé? Itt a térkép, USA, és ezt írja:
EASTERN EUROPE - Warm water (to 80degrees C) from deep (500-2000 m) wells in sedimentary basins is used in Hungary (1630 GWh/yr), Bulgaria (220 GWh/yr), Slovakia (502 GWh/yr), Romania (360 GWh/yr), Poland (206 GWh/yr) and the former Yugoslavia (1085 GWh/yr), mostly for swimming pools, greenhouses, and health spas. Medium-temperature geothermal aquifers exist beneath ALMOST ALL OF HUNGARY, so wells can usually be located WHEREVER HEAT IS NEEDED: for bathing (45%), greenhouses (42%), industry (10%) and space heating (3%). Large amounts are also cooled for drinking. In southwest Hungary, where thermal aquifers are the deepest and hottest (to 140 degrees C), more than 80% of all greenhouses are heated by geothermal waters. In Poland and the Czech Republic, hot water rich in mineral salts from crystalline rocks is used for bathing and as medicine. The famous Czech thermal spas of Carlsbad and Marienbad have been popular for 500 years.
Jelzem megnyílt a két alsó kampó, pedig jóval masszívabb a cucc, mint amilyennek a képen látszik (egy teljes körben meg van tekerve, csak pont rossz szögbõl lett fényképezve).
Igazatok volt, b*ssza meg :) Pedig most a jó kis stabil 18-20 km/h ás szélben termelne szépen...még lefékezve is szinte folyamatosan forog
Mindenképpen. Sajnos nem emlékszem pontosan, de egy blokknak biztos van még benne hely. Sõt, talán még egynek. Majd Nadusz megírja. Õ ismerõs arrafele. Azt is halottam már, hogy Paks, mint helyszín eleve úgy lett kiválasztva, hogy még egy erõmû bemehetne oda. Az sem baj, ha másol lesz új atomerõmû csak legyen! ----
"De az sem, mert a sötétzöldek nem engednék?"
Na ez jó kérdés. Magyarország tudtommal még az elfogadóbb országok közé tarozik. Tiltakozni lehet, de az erõmû építését megakadályozni jogilag nem nagyon tudnák szerinem. Mellesleg az a zöld aki atom ellen ágál azzal én azt csinálnám, hogy kikapcsoltatnám nála az áramot és így fogalmat kapna arról, hogy mi lenne atomerõmû nélkül. Talán megjönne az esze.... ----
"mondjuk ennyi ésszel, amit a hazai elit felmutat, más nem is fog sikerülni"
Hihetetlen, de az atom kérdésben egyetértenek. Pár hónapja volt errõl valami az orgion. Csak aztán ne 4-es metró szerû beruházás legyen belõle... ---
"Az azért nem világos, hogy a szél a határon megáll, és nem fúj tovább?"
Az áramlástan nagyon nem egyszerû dolog... Fõleg ilyen léptékben. De, ha csak egyszerû estetet veszel NAGYON primitív közelítésben. Egy felbõvülõ csõkeresztmetszeben mit csinál az áramlás. Lassul. Nagyobb KM., de térfogatáram ugynaz. Az áramláss lassul. Kontinutiás. Ott is lehet egy ilyen hatás. Az Alpok völgyeiben fúj a szél, aztán kiér ide a nagy sík területre ami hegyekkel határos. Szépen megült itt minden. Ezért nem jó itt a szélerpõmû. Mikor kell sok áram? Nagy hideg és meleg estén. Ekkora viszont nincsenek nagy frontok, alig van légmozgás.... ---
"Kapolyi és az MVM kapcsolata nyilván teljesen tisztességes és korrekt, és ez nekünk is jó."
IGEN! Olcsó ukrán atomáramot hoz be! Ha az nem lenne még drágább lenn az áram. Talán nem kéne itt is összeesküés elméletekbe bocsátkozni... ----
"A geotermikus energiatermelés is megoldhatatlan, de csak nekünk, Izlandon pl. lehetséges."
Cimbora. Izland egy Vulkanikus sziget, egy törésvonal felett és 200'000 lakossal. Hadd ne vessem már össze az igényeket. A geotermikis energia sem örök és nagyon komoly vízekezelési eljárásokat igényel. Nagyon megváltónak van lefestve, pedig nem az. ----
"Az atomerõmû bõvítése is csak a Szlovákoknál lehetséges."
Nálunk is, csak akarat és pénz kell. Pl. a szar 4-es metró helyett erre is lehetne költeni. ----
"Valahogy itt csak az mûködhet, ami Kapolyinak jó, vagy a MOL-nak, meg az energiaellátó cégeknek, de nem nekünk."
Inkább meg se szólaltál volna. A multi nem egy gonosz szörny. Tudod aza MOL ad neked áramot és gázt, hogy nezethess és osszad a hülyeségeidet. Te is jól jársz meg, õ is. Tudod, kereslet-kínálat. Nem tetszik a MOL és a gáz? Fûtsél fával vagy szénnel. Tessék.
Nem maradnál inkább a Holdutazás topicban? Olyan jól elolvasgattam eddig itt...
Akkor esetleg PAKS bõvítése? De az sem, mert a sötétzöldek nem engednék? Ennyi, akkor nincs más hátra, csak a CSÕD. (mondjuk ennyi ésszel, amit a hazai elit felmutat, más nem is fog sikerülni) Az azért nem világos, hogy a szél a határon megáll, és nem fúj tovább? Mert az a 20-30 szélkerék az forgott ott Ausztriában, nyilván itthon nem forogna, nem lenne jó a MVM-nek. Kapolyi és az MVM kapcsolata nyilván teljesen tisztességes és korrekt, és ez nekünk is jó. Megyek is vissza a felvédõre. A geotermikus energiatermelés is megoldhatatlan, de csak nekünk, Izlandon pl. lehetséges. Az atomerõmû bõvítése is csak a Szlovákoknál lehetséges. Valahogy itt csak az mûködhet, ami Kapolyinak jó, vagy a MOL-nak, meg az energiaellátó cégeknek, de nem nekünk.
A Kárpátok mindig is megvédett minket a szélsõséges idõjárástól, ami több száz éven nagy elõny volt, fõleg a mezõgazdaság tekintetében. Nem nehéz belátni, hogy ez ugye most szélenergia szempontjából hátrány :)
Legalábbis ipari méretekben mindenképp. Emellett én bízom a kisebb teljesítményû, házi rendszerek sikerében.
A magyar villamosenergia-rendszer (VER) már jelenleg is súlyos problémákkal küzd a rendszer-szabályozhatóság tekintetében. A folyamatos és megbízható villamosenergia-ellátás csak a törvényekben, rendeletekben, szabályzatokban, illetve a nemzetközi szerzõdésekben rögzített minõségi követelmények betartásával garantálható. Ennek egyik fontos eleme a szükséges mértékû és sebességû szabályzási tartalékok folyamatos biztosítása. A kevéssé rugalmas hazai erõmûveknek, valamint a csupán korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem szabályozható, kötelezõ átvételû és támogatott termelés (kapcsolt, megújuló) növekvõ részarányának a következtében napi problémát jelent a szükséges tartalékok hiánya. 2005. évben a felszabályozáshoz szükséges szekunder tartalékot az idõszak 14 %-ában, míg a leszabályozáshoz szükséges szekunder tartalék teljesítményt az idõszak 25 %-ában nem tudta teljes mértékben lekötni a rendszerirányító – az üzemelõ blokkokból igénybe vehetõ ajánlat hiányában! A 2006, évre vonatkozó arányok: 26 %, ill. 17 %.
Ilyen adottságok mellett új, megújuló energiaforrást hasznosító, idõjárástól függõ termelésû (elsõsorban szél-) erõmûvek csak a szükséges tartalékok megépülése esetén, egyúttal magas többletköltséggel illeszthetõk a magyar villamosenergia-rendszerbe. Forrás: MAVIR ZRt. állásfoglalása az idõjárási körülményektõl függõ, nem fosszilis, megújuló energiaforrásból villamos-energiát termelõ erõmûvek villamosenergia-rendszerbe történõ beillesztése kapcsán Innen letölthetõ a teljes dokumentum.
Széltérképek - az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján.
"Húb+, Ausztriában, ahogy átlépsz a határon, a szél egybõl jobban fúj, ott már megéri neki? kb. a határtól 5km-re van ez, Sopronnál."
Kezd kurvára elegem lenni belõled. Te magad írtad le, hogy nem vagy mérnök. Akkor talán tartsad is magad ehhez.
1. A magyar-osztrák határ azon részén még éppenhogy elmegyget a dolog, de ott sem nagyon.
2. Már sokszor leírtam. Atomáram 8,50 Ft/kWh (igen, a TELJES életciklust számolva!). A széláram 24Ft/kWh, közelezõ átvét + állami támogatás. Eh...
3. Az osztrák szélerõmû kapacitás zöme az nem ott van te okostojás. Fent a hegyekben. Ausztria egy fõ áramlási zóna közepén van és magas hegyei is vannak. Az atmoszférikus határréteg ott teljesen más és azért éri meg nekik a szélerõmû, mert ha nem fúj a szél akkor felpörgetik a vízierõmûveiket. Cirka 12'000 MW teljeseítmény van abból nekik... Azok tényleg 5 perc alatt felpörhethetõk 0-ról 100%-ra. Ha van szél, de nem kell áram akkor vizet szivattyúznak fel a tározókba. Itthon ez nem lehetséges. Norvégkonál is elképzelhetõ ilyen üzem. ---
" Te tényleg korlátolt vagy, esetleg exrém (ön és közveszélyes módon) naív, aki mindent elhisz, ami hivatalos forrásból hangzik el."
Bazz, mondja ezt egy összeesküvés elmélet hívõ... Itt fordulok le menten a székrõl. ----
"tudom, hogy kell mellé más típusú erõmû is, de nem ott fizikailag persze, de itthon még azt a mértéket sem éri el, ami még gond nélkül menne, vagy eladhatnánk az osztrákoknak? nekik jó, mert van mellé vízerõmûvük"
Az eladás azért nem megy, mert gyanítom nem kell nekik... Itthon kb. azt a mértéket éri el ami egészséges, de csak támogatással. És ez a bibi. Asszem van 100 MW már és összesen még 300-ra adtott engedélyt (nagyon bölcsen) az EH. Kb. ez a szint ami most toleráltható. Cirka 1000 MW-ot akartak a beruházók építeni, de inkább csak az állami támogatás lenyúlásáért. Nem igazán környezetvédelem ezeket ihhon üzemeltetni. Van ahol igen, de nem itthon. Nem kéne erõltetni. Az atom az ami nyerõ lenne nekünk.
Húb+, Ausztriában, ahogy átlépsz a határon, a szél egybõl jobban fúj, ott már megéri neki? kb. a határtól 5km-re van ez, Sopronnál. Te tényleg korlátolt vagy, esetleg exrém (ön és közveszélyes módon) naív, aki mindent elhisz, ami hivatalos forrásból hangzik el. (tudom, hogy kell mellé más típusú erõmû is, de nem ott fizikailag persze, de itthon még azt a mértéket sem éri el, ami még gond nélkül menne, vagy eladhatnánk az osztrákoknak? nekik jó, mert van mellé vízerõmûvük)
"Talán Kapolyi elvtárs többet tudna errõl mondani, meg a szélerõmûvek NAGYON LASSÚ ELTERJEDÉSÉRÕL is, stb... "
Talán, mert ithhon nem éri meg? Magyar viszonyok közt a szélerõmû egy rossz vicc. Pont. Ez gazdaságliag és energetikai szempontokat is figyelembevéve igazolható.
HAHAHAHA: Lásd, mibõl. A 4-es metró eddigi 500 milliárdjából az alábbiak jönnének ki.
Látszik, hogy TE nem vagy az igazgatótanácsban tag, mert akkor CSAK a bankszámlakivonat alapján döntenél. De nem is jársz A6-os Audival, gondolom.
De az azért feltûnõ, hogy BÉCSBEN olcsóbb a BUSZJEGY , mint Budapesten, a buszok állapotát, meg az egész szolgáltatás színvonalát meg sem próbálom összehasonlítani. Ugyanez a hozzáértés és hatékonyság van itthon mindenben sajnos, energiaellátás (miért nincs EGYETLEN geotermikus erõmû sem? Talán Kapolyi elvtárs többet tudna errõl mondani, meg a szélerõmûvek NAGYON LASSÚ ELTERJEDÉSÉRÕL is, stb... stb..)
agyaltam én is.... régi tipusu házban lakok szüleimmel, régi begipszelt alu vezeték van a falban (2db tehát nincs föld) és gondolkozok azon hogy nyáron megcsináljuk és ha már megcsináljuk akkor rendesen és a lámpatestekhez 12v-os kábelt húzok be amibe ledes világítást akarok tenni... az elosztó szekrénybe pedig egy szünetmentes tápegységre gondolok amibe be van dugva a 230V to 12V adapter és így ha pl áramszünetvan világításunk van kb 2 napig is akár hanem több! a másik amin gondolkoztam hasonló rendszer kiépítése napelemel... nappal tölt este meg nincs rá szükség mert akuból megy a világítás számolva:
két szobában 2x3 energiatakarékos 25w-os izzó van ami 6x25 = 125W este ég napi 2 órát az napi 250w 30 napra 7500w 12 hónapra 90.000w
ledes világítással 6dbizzo X 1.5w X 30nap X 12hónap = 3240w
és csak a két nagyszobát számoltam az elõteret az ebédlõt a rötyit a konyház még nem :)
amit még nem értek hogy miért használunk 230v-ot? a monitor, az alaplap, a vinyó, a ventilátor, a tv, a világítás a rádió mind mind mehezne 12v-ról is :)
#159: azt lehet tudni hogy mekkora anyagi befektetést jelentett ez a szélerûmüvecske? :) illetve hogy a bug elõjött-e már? :)
#160: hát ezaz nem kéne ennyi adót szedni ha csomó ilyen gazdaságilag müködõ dolgot nem adna el az állam, illetve nem kéne annyi segély se mert lenne melóhely is!
Bennem meg az merült fel, hogy egyáltalán miért adták el az energiatermelést, és szolgáltatást.
Az "igyen" szélerõmû áram egy legenda nem más. Az egész életciklus költségét kell nézni. Az, hogy a szél ingyen van nem jelent semmit.. ----
"miért kell nekünk 4-es metrõ több milliárdból vagy talán több száz milliárdból mikor így is veszteséges a bkv?"
Könyörgöm fogjátok már fel a világon nincs olyan tömegközlekedés ami önmagát tartaná el. 1/3-1/3-1/3-ad forrás jön jegybõl/állami támogatásból/önkormányzati,helyi pénzekbõl. A gond a BKV-nál az, hogy a 100%-ig fõvárosi tulajdonban levõ cég költségvetésébe a fõváros évek óta nem ad egy KANYIT sem. Néhány milliárd forint fejlesztésre azt csá. A mûködési költségekehez nem járul hozzá. Állam ad cirka 1/3-ad részt és 45% körüli a jegybevétel. Tehát az MESSZE már most ez európai átlag felett van! Az egész demszky és bandájának hibája. Pont. Ezt nem lehet tovább hárítani. A kibaszott játékmetró viszi el a pénzt meg a sok lopás. ----
"miért nem vesznek új volvo buszokat, mely egyik ismerõsöm szerint (bkv-nál szerelõ) csak 22l üzemanyagot eszik 100km-en míg a régi ikarusz buszok 40-50-60l esznek meg 100km-eren? a buszok 80%-a ikarusz régi busz magyarán 80%-a használ napi 20-30-40l gázolajat feleslegesen, szennyezve a környezetet és növelve a bkv kiadásait!"
Lásd, mibõl. A 4-es metró eddigi 500 milliárdjából az alábbiak jönnének ki.
- Az ÖSSZES BKV busz és troli lecserélése.
- M0-ás befejezése és itt-ott bõvítése.
- 2 új duna híd
- HÉV vonalak összekötése.
És még maradna is. Ez gyökeresen megváltoztatná az elõvárosi és fõvárosi tömegközlekedést is. A buszok mûködési költésge is csökkene. Erre mit van. Köcsög 4-es metró. Agyonlõni minden felelõst. Más alternatívát már nem látok. Ennyi pénz agyatlan elbaszása már emberéletekre vetíthetõ. ----
csak én gondolkozok logikusan vagy a politikusok hülyék mind vagy esetleg én járok rossz úton és az én gondolatmentem rossz? valaki világosíton már fel!
Igen, hülyék, korruptak, faszok és még sorolhatnám. Agyonlõni õket is (nem mindenkit, de kelle egy kis irtás...)
Közben halkan megjegyzem nap mint nap nézem a bologot és várom a kb. matematikai eredményeket és idegesen várom hogy mi okozza a problémát :( mármint hogy a zárlat az oka és emiatt fékezõdik le a rendszer (ami azért valószinübb) vagy rossz helyen van de azért a szél sem fúj mindig ugyan úgy :)
Elõre kijelentem hogy nincs szándékomban politizálni, de felmerült bennem a kérdés, hogy pl.: egy szélerõmû ami ügye majdnem ingyen ad áramot mikor fúj a szél (üzemeltetési költség van) miért kell hogy magán kézben legyen? miért kell engedélyt kibocsájtani mikor állami cégként is mûködhetne? miért nem jó az hogy állami munkahelyek jönnének létre ezzel is? miért nem jó az hogy olcsóbban kapnánk az áramot? miért nem jó az hogy majdnem hogy 80%-a a bevételnek az államé lenne és nem kéne kifizetni más országoknak akik megtermelik az áramot? miért lenne baj hogy van 1 nyereséges vállalkozás ami az államé?
De tényleg a politizálást kizárva tenném fel azt a kérdést ami nem a témába vág de említésre méltó: miért kell nekünk 4-es metrõ több milliárdból vagy talán több száz milliárdból mikor így is veszteséges a bkv? miért nem vesznek új volvo buszokat, mely egyik ismerõsöm szerint (bkv-nál szerelõ) csak 22l üzemanyagot eszik 100km-en míg a régi ikarusz buszok 40-50-60l esznek meg 100km-eren? a buszok 80%-a ikarusz régi busz magyarán 80%-a használ napi 20-30-40l gázolajat feleslegesen, szennyezve a környezetet és növelve a bkv kiadásait!
csak én gondolkozok logikusan vagy a politikusok hülyék mind vagy esetleg én járok rossz úton és az én gondolatmentem rossz? valaki világosíton már fel!
Nem, mert az alacsonyabb fordulatszámon van, másrészt akkor nem az egyik lapát szakadt volna elõször.
Adatok késõbb, még nem igazán mérjük. Nem használt energia tárolásához pedig 4 akksit használunk (linken látsz képet).
Ezek speciálisan ilyen felhasználásra kaphatók, ami kb annyit takar, hogy vélhetõen nagyobb lesz az élettartamuk, több feltöltést bírnak, mint ha csak egyszerû autóakksit használnánk, és árban is csak minimálisan kerülnek többe.
Engem érdekelnének adatok, hogy mennyi energiát állít elõ ez a kis házi "erõmû" illetve hogy az éppen nem felhasznált energiát hol tárolod illetve milyen módon...
woow, meglesem majd otthon! Azért örülök ennyire, mert ez az elsõ KONKRÉT dolog ebben a topicban! Ellenben gondolom a felállítás volt az elsõdleges, azért lett a csõ vége így kialakítva (én valszeg ugyanígy csinálnám: elfektetve össze kell rakni - lapátokkal "pofára" a földön és alátámogatva pl. egy létrával a köteleknél fogva felhúzni - elsõre azért nem gondoltam, mert ha nagyon nehéz a generátor, akkor ez nem is annyira könnyû házilag)! Persze a befogás módja befolyásolja a kritikus fordulatszámot is!
Az a 80kg erõs túlzás, az egész felépítmény max kb olyan 20-25kg (ebbõl ugye maga generátor 6,5kg).
A tartó árbóc pedig nem merev befogású. Elõször kissé furcsa volt, hogy mi a francnak van így kialakítva, mert így "csak" a sodronyok tartják, nem olyan stabil, mintha mereven lenne rögzítve. De akkor mostmár rájöttem miért. :)
(igen, az ott rozsda a menetvégeken :))
viszont sajnos most az elmúlt két napban kicsit hanyagolva volt a project idõhiány miatt :(
nos, ha ez egy ilyen, akkor attól függõen, hogy az a csõ miféle, nekem a következõ eredmény jött ki: (80kg-os turbina tömeggel, 6m-es acélcsõvel, a csõ tömegét elhanyagolva)
DN50-es csõre van pakolva: 0.46 Hz, DN65-ös csõre van pakolva: 0.66 Hz, DN80-as csõre van pakolva: 0.87 Hz.
Azt lehet mondani, hogy a csõmérettõl függõen a 28 ford/min -tõl a 52 ford/min tartomány a kritikus, azaz felgyorsítani és leállítani, míg ezen áthalad a forgórész, az a kritikus. Ha az 1/3 frekvenciák is gerjesztenek - miért ne - akkor a tartomány 9 ford/min - 17 ford/min. Azt lehet mondani, hogy ez nem vészes, nem kell leállni hagyni... :P Ugyanúgy viselkedik, mint a régi centrifugák, amik leállás közben elkezdtek táncolni a fürdõszobában...
Azt rosszul írtam, h "3 * fordulatszám", az mindenhol "1/3 * fordulatszám"
...háát, pedig ÚÚÚGY kiszámolnám...! Lécci, lécci...! :P
ha megírod, milyen típus (amúgy is érdekel) és a méreteit, tömegeket, a csõ méreteit (hossza, külsõ átmérõ, falvastagság, anyag (acél v alumínium)) és a rápakolt szélturbina tömegét és várható max fordulatszámát, akkor szívesen becsülök neked kritikus fordulatszámot!
A kampókat én is kicserélném valami erõsebbre biztos ami biztos alapon. Röplabda hálót szokás két ilyennel kifeszíteni. Itt azért a várható maximális erõk picit nagyobbak és dinamikusabban változóak szerintem.
Ezt meg lehet oldani némi lengéstan tudással: akár ki is tudod számolni, mi a kritikus frekvenciája ennek a "befogott rúd a végén adott tömeg" rendszerednek. A kerék a forgás közben a fordulatszám, n*fordulatszám, 3*fordulatszám, n*3*fordulatszám frekvenciával gerjeszti ezt a rendszert. Ha a gyorsulás-lassulás során a közelébe ér ez a kritikus fordulatszámodnak, már gerjeszti is.
Lehet ötletelni, hogyan oldható ez meg (pl.: merev rudakkal rögzíteni, nem merev befogást, hanem csuklót kialakítani a talajnál a rúd végén (ezt azért érdemes átgondolni), némi tömeggel megnövelni a rúd végén figyelõ szerkezetet, stb...)
Az a kampo ugy fog kihajlani, mint a huzat. Eleve ilyen terheles mellett nem zart kampot hasznalni eleg nagy vetek szerintem. Azt a kampot szerintem kezzel ki lehetne egyenesiteni kb.
Nem hiszem, hogy az lenne a szûk keresztmetszet, kép talán még kicsit csalóka is. A mostani gond az, hogy mikor lassul-gyorsul a kerék, akkor berezonál az oszlop (kis mértékben, de észrevehetõen), szóval éjszakára is inkább le lett fékezve. Sokszor néztem már meg ezt a videót, hogy a félsz bennem legyen :D
Szerintem nagy lehetõség van a szélenergiában,a jövõ egyik fontos energiaforrása lesz a szeles helyeken.
:) szerintem ilyet nem lehet csinálni viszont ami mesterségesen tereli a szelet azok a lakótelepek ott kialakulnak szélcsatornák, vannak helyek ahol annyira felgyorsul szeles idõben, hogy egyszerûen nem kapsz levegõt (metróban is fúj néha rendesen)
olyan kísérletek voltak-e, hogy magát a szelet terelték megfelelõ irányba?! tehát ha valahol jobb lett volna telepíteni a szélkerekeket, de ott nem volt igazi a szél sebessége és/vagy iránya, akkor olyan tereprendezést hajtottak végre, h a megfelelõ irányba fujdogáljon a szellõ?
tudom totál törvénytelen, de én mindig távvezetékre akartam webkamerát telepíteni esetleg egy szélkerék se rossz ötlet, persze feltûnõbb
Egy megújuló energiákkal foglalkozó magazin - sajnos leginkább megvásárolható eszközöket sorol fel, illetve az ezekbõl felépíthetõ rendszereket (nem készítsd magad leírásokat). Turby - egy érdekes kinézetû
"ha ezeket a háromlapátosokat be lehet forgatni szélirányba" Pár megoldás: 1. Forgatható szerkezet 2. Folyamatos irányú szél (van, ahol lehet ezzel számolni) 3. Forgatható lapátok
"Ilyen a függõleges tengelyû gépeknél nincs" Viszont: * Kicsi hatásfok * Elindításához külön motor (ez szigetüzemnél kissé gondot jelent) kell
De legalább: * A generátor és a hajtószerkezet közel van a földhöz (könnyebb szerelni) - és a felállítása is könnyebb * Nem függ a széliránytól
...jah és a teljességhez: ahhoz, hogy a szélkerék teljesítménye a felére essen le, ehhez elegendõ, hogy a tengelyirányú sebesség 20%-kal csökkenjen. Ha ez a szélirány változása miatt következik be, az azt jelenti, hogy a szél irányának a tengelyiránytól 37fokkal kell elfordulnia. Ez nem is tûnik olyan soknak...
csak hogy mindenki értse:
ha a szél és a szélturbina tengelye egyirányú, akkor a tengelyirányba esõ sebességkomponens cos(0)*100% = 100%, ha az eltérés 5 fok: cos(5)*100% = 99.6%, ha az eltérés 10 fok: cos(10)*100% = 98.5%, ha az eltérés 20 fok: cos(20)*100% = 94.0%, ha az eltérés 30 fok: cos(30)*100% = 86.6%, ha az eltérés 45 fok: cos(45)*100% = 70.7%, stb..., bár e fölött biztosan nem tervezett üzemállapotról beszélünk. Ez a sebesség nagyságának csökkenése volt, ráadásul ezzel a megfújás iránya is jelentõsen változik...
Ha a hatásfok-görbe a maximumhely környékén nem eléggé lapos, akkor gyorsan alászállhatunk a gazdaságtalan üzem tartományába.
ha ezeket a háromlapátosokat be lehet forgatni szélirányba, akkor nincs ezzel semmi gond. van olyan is, h szélirány eloszlás egy adott helyen. gondolom, ha nem forgatható a szerkezet, akkor az uralkodó szélirány plusz-minusz néhány fok és az ebbõl az irányból érkezõ szélsebesség-eloszlásra van méretezve a lapátozás.
Ha nem onnan fúj a szél, akkor a tengely és a szélirány által bezárt szög koszinuszával rögtön be lehet szorozni a szélsebességet és a háromlapátos rögtön csúszik a kis sebességek tartománya felé. Ilyen a függõleges tengelyû gépeknél nincs.
... és akkor itt láttam, h mi van a tengelyeken, tehát jó lenne tudni, mi a "tip speed ratio" - én a lapátvég kerületi sebességének és a szélsebességnek a hányadosára gondolok, de lehet tévedek. Jó lenne ilyen diagramot a szálsebesség függvényében látni, valami okos dimenziótlan átmérõ vagy jellemzõ mérettel paraméterezve a különbözõ típusok esetére.
"Hátránya, hogy az induláshoz "segítségre" van szüksége; a kezdõsebességhez fel kell gyorsítani. Elõnye, hogy a mechanika nagy része és a generátor a föld közelében helyezkedik el.
A Darrieus kerék hatásfoka kb. 37%, míg a modern két vagy háromtollú horizontális turbinák esetében ez az érték kb. 45%." Forrás: http://www.kekenergia.hu/darrieus.html
azt olvastam (lehet hogy a képen látottra nem vonatkozik), hogy a Darrieus-nál felléphet holtpont, tehát olyan helyzet ahonnan nem tud a kerék tovább billenni ekkor segíteni kell neki hogy újra elinduljon
"A Darrieus-rotoromat persze senki nem vette észre, mert ugye a szélkerék az olyan kell h legyen, mint a kóbojos filmekben lehet látni." 1. Magyarországon alacsony az átlag szélsebesség. ;((( 2. A Darieus-rotor hatásfoka alacsony, a modern háromlapátosokhoz képest.
A kép forrása: Mukund R. Patel - Wind and Solar Power Systems: Design, Analysis, and Operation, CRC Press, 1999
addig nem lesz efféle szerkezeteknek jövõje kis hazánkban, míg a jól képzett mérnökök 99%-a elhiszi azt, hogy azért keletkezik felhajtóerõ egy szárnyprofilon, mert fölül hosszabb utat kell megtennie a levegõnek, ezért gyorsabban áramlik a levegõ, mint alatta és emiatt fölötte kisebb lesz a nyomás, mint alatta és emelõerõ keletkezik...
aki jó volt komplex függvénytanból, biztosan emlékszik arra, h egy áramlásba helyezett henger körüli áramlásnál a legnagyobb sebességet a torlóponttól 90 fokra áramlás irányába kapjuk. Sõt, úgy emlékszem, h ez alapján az is belátható, h ott a sebesség éppen 2x akkora, mint a henger elõtt jó messzire.
Ez alapján az is nyilvánvaló, h egy dombtetõn közel 2x akkora a szél sebessége, mint elõtte a sík terepen, tehát a dombok tetejét kell levadászni inkább, mint a sík területeket.
A radarállomás a szép hosszú oszlopban is elhelyehetõ és a tetejére rá lehet rakni a propellereket és a generátort - ha valaki jobban szeretne egy szélkereket látni a Tettyén, vagy hol...
A Darrieus-rotoromat persze senki nem vette észre, mert ugye a szélkerék az olyan kell h legyen, mint a kóbojos filmekben lehet látni
napelemnél nagy hátrány hogy pár év alatt jelentõsen csökken a teljesítménye, akkor meg dobhatod ki mert szinte semmit se termel szóval ez nem olyan hogy megveszed és örökké mûködik
1. szerintem napelemet feltenni a 10 emeletes ház tetejére olyan 1 millából megoldható lenne és amint már lentebb is kiszámoltam minden lakosnak 25.000ft-jába kerülne! (megtérülne 2-3 hónap alatt a közösköltségbõl)
2. ha nem is szél napelem?......
3. mehetne a belsõ lépcsõház világítás külön áramkörrõl (akus tápellátás igaz ez megdobná a költségeket mondjuk még fél millával..., és szerintem a liftet is elbírná (energiatakarékos égõk és már itt is sporolunk és akkor talán a lift is belefér)
4. egy jó szónok kell hozzá igazából!
"A magyarok miért nem tudnak ilyeneket? A magyarok miért nem tudnak a 10 emeletes házak tetejére ilyet csinálni?" 1. Nincs rá pénz. ;) 2. Kevés szél fúj és/vagy nem folyamatosan lásd az OMSZ által kiadott széltérképeket. 3. Villamos hálózatba való visszatáplálás akadályokba ütközik. Lásd a MAVIR véleményét az üggyel kapcsolatban. 4. Egyébként is annyira optimista népek vagyunk...
"Mondjuk a 10 emeletes panel házakból kiszerelni a liftet és a helyére egy ilyen napkéményt építeni?" Például egy ilyet?
A lift mellet bõven elfér! nem kell a lifthet hozzányulni de mondjuk a lift meg a belsõ világítás mehetne aksiról amit ezek a szélerõmûvek töltenek vagy napelemek a ház tetején igaz ezek eléggé drága befektetések de mondjuk 1 millió forintból megoldható pl napelemmel amit ha emgnézel 10 emelet emeletenként 4 lakás 40 tehát minden lakónak 25e ft-ot kéne beadnia..... és máris a közösköltség csökkenne! van napkollektor? hmmm fütésre rákapcsolva? télen is egy 20-25 fokos vizet csinálna már csak azt kéne 40 fokra felfûteni máris csökkene a közösköltség!
Csak észerûen kell gondolkozni szerintem bár lehet hogy ez nem ilyen 1x-rû :S
Mondjuk a 10 emeletes panel házakból kiszerelni a liftet és a helyére egy ilyen napkéményt építeni?:) meg is lenne oldva a ház áramfelvételi gondja + a liftet meg áthelyeznék kívülre:)
Még designos is! A magyarok miért nem tudnak ilyeneket? A magyarok miért nem tudnak a 10 emeletes házak tetejére ilyet csinálni? ha nem is nonstop termelné az áramot de termelné és nem is kéne ilyen nagyot mert alapból a belmagasság 2m minimum van sõt 2,8m általában! 10 emeletes háznál ez 28 métert jelent...... ott már kell lennie szélnek!
Amúgy ha jól tudom ami austriában van ilyen szélerõmû az fordulni is tud a tengelye körül és mindig a szél felé fordul... (mint a napraforgó)
az arab világban mindig találhatunk meghökkentõ építészeti csodákat legújabb ilyen a Bahrain World Trade Center a két felhõkarcoló különlegessége a köztük található 3 szélturbina amely éves szinten 1100-1300 MW/óra energiát fog termelni az elsõ turbinát idén márciusban már felszerelték, sajnos nem sok anyagot találok hozzá, magyar neten nincs, külföldin se sok a kép
"A Zengõ és a Tubes turisztikai szempontból frekventált hely"
Ez pontosan számokban vagy forintosítva bevétel szempontjából mit jelent?
""Gondolod, hogy az azóta szigorodott környezevédelmi elõírásoknak nem felel meg a mostani lokátor ferihegyen?" Az 1950-es években mûködõ biztosan nem."
És szerinted azóta nem fejlesztették?
"Sokadjára a lokátor célja nem az hogy elfogja a katonai légtérsértõket" Ez NATO radar. Honvédelem. Nem polgári repülés - bár arra is használható. "
A kettõ nem elkülöníthetõ. Nem használnak külön lokátort a készenlétisek riasztására és a civil gépek nyomonkövetésére.
"Nem hiszem, hogy a kilátásért mennek oda az emberek." A Zengõ és a Tubes turisztikai szempontból frekventált hely. A kettõ elõtt volt egy helyszín (ami még jó is lett volna), az meg tudomásom szerint politikai nyomásra lett elvetve. Ferihegy pedig nem turisztikai látványosság. . "Gondolod, hogy az azóta szigorodott környezevédelmi elõírásoknak nem felel meg a mostani lokátor ferihegyen?" Az 1950-es években mûködõ biztosan nem.
"Sokadjára a lokátor célja nem az hogy elfogja a katonai légtérsértõket" Ez NATO radar. Honvédelem. Nem polgári repülés - bár arra is használható.
bocs srácok, de nagyon elmentünk off-ba, ha gondoljátok nyissatok egy radar topicot
1- hülyeség hogy egy emberéleteket óvó berendezés során szempont legyen a turisztikai érték.... Nem hiszem, hogy a kilátásért mennek oda az emberek. Túrázni meg ezerfelé lehet az országban.
2- Gondolod üzemelhetne a ferihegyi reptér ha a lokátorállomás nem épült volna meg? Nincs az a repülõ aki hajlandó lenne olyan reptérre leszállni ahol nincs lokátor által biztosított ATC... (nagyforgalmú reptérrõl beszélünk)
3- Gondolod, hogy az azóta szigorodott környezevédelmi elõírásoknak nem felel meg a mostani lokátor ferihegyen? hogy az nem változott és nem lett más?
Sokadjára a lokátor célja nem az hogy elfogja a katonai légtérsértõket hanem hogy a civileket a bejelentetlen berepülõket és ami legfontosabb garantálja a repülésbiztonságot.
Az ominõzus légtérfigyelõ radarnak a déliországrész legmagasabb pontján kell elhelyezkednie különben belátható, hogy a hegyek kitakarnának szép nagy darabokat a légtérbõl. Egyébként meg meséld majd a bazsarószák problémáját azoknak akiket amiatt ér kár, hogy a déli határon repülõkkel alacsonyan csempésznek az országba vagy esteleges szerencsétlenség történik két alacsonyan repülõ civil repülõ között... Gondolom azok családtagjai le fogják szarni a bazsarózsákat. Ahogy én is.
Másrészt arról beszélnek, hogy körültekintõen kéne megválasztani a radar helyét. 3 variáció van. a radar hatásfoka és pedig az elsõ helyszínen volt a legjobb és a NATO taámogatta volna a beruházás 60%-át. a 2. helyszínen alacosnyabb a hatsáfok és a NATO csak 40%-ot fizet. a köv helyszínen még szarabb a belátott terület és a NATO sem fizetne egy büdös petákot sem érte.
A Magyar légiközlekedési rendszernek szüksége van arra a kurva lokátorra és leszarom a bazsarzsákat.