Csak egy gyors kérdés. Aki ebben a nagy bumm(Õsrobbanás)-os hipotézis mellet voksol, szerinte mi volt elõtte?
Nos. Olvastam a kommenteket és ez a kísérõ bolygós dolog meg fogott.
Mivel M sorozatú törpe csillag akkor valaha vörös óriássá kellet, hogy fúvodjón. Ergo el nyelte vagy inkább elnyelhette pár bolygóját és lehet, hogy ennek a vissza maradt fizikai, kémiai reakcióit láthatjuk.
Avagy egy másik felvatésem. Miután felvúvódott az a szerencsétlen csillag. Egy bolygó közel kerülhetet a felszniéhez, de még nem nyelte el. Ekkor a csillag elkezdett összehúzódni/össze esni egy törpe csillagá és a meg változott gravitációs mezõ magával rántotta a bolygót. Amit vagy elneyt, vagy nem, csak még nem láttuk.
Valaki felvetette, hogy lehet feketelyuk kíséri. Ezt a felvetést is kizárnám, hiszen ha feketelyuk lenne melette, akkor anyagot szaítana ki a csillagból, ami helybõl kizárja a felszinén képzõdõ/lévõ hidrogént, mivel az gáz azt szívná el elõszõr az a fekete bizbasz. Viszont magyarázott adhat a törpe csillag mágneses mezejének folyamatos cilusos változására.
Látjátok. Bármenyit agyal az ember, mindig ugyan oda jut. Ezt úgyse fogjuk meg érteni mi még. Majd az ük unokáink. Vagy azok se :D
U.i.: Valaki felvetette, hogy ha a napunk 1-2 millió év múlva kezd vörös óriásá válni és nem jutunk ki a naprendszerbõl akor eleve rossz minden. 1. szerintem akkora már ember se lesz. Vagy mi pusztítjuk ki magunkat, vagy a természet vagy egy másik faj. :) 2. A nap annyi hidrogén készlettel rendelkezik ami elég neki az elkövetkezõ 5 milliárd évre. És utánna még a hélium is ott van neki :)
Azért még dolgozz rajta, mielõtt bejegyeztetnéd a (c)-t. :-).
Nem jelenti azt, hogy "az Õsrobbanás után gyorsabban mozgott az anyag". Ha egyenletesen elkezded növelni egy rács minden pontja közötti távolságot, a rács két távoli pontja között jóval gyorsabban nõ a távolság, mint két közeli pontja között. Ez nem jelenti azt, hogy a rács bármely pontja "gyorsabb" bármilyen értelemben, mint a többi.
"ha végtelen lenne , kéne léteznie olyan galaxisnak ami átlépte a fénysebességet, ami meg ugye nem lehet"
Ez teljesen hibás következtetés. A távoli ojjektumok látszólagos sebessége fokozatosan közelíti a fénysebességet, de egyre csökkenõ mértékben, el sosem érik. De mint mások is írták, ez a megfigyelés kizárólag pozíciónknak köszönhetõ.
Roliika a mágnesességhez mozgó töltések, vagy rendezett elemi mágnesek kellenek. Az elõzõ van a Napban, a második pl. a felmágnesezett acélban. A Földön természetes körülmények között található szénvegyületekben egyik sem.
Csak terido, esemeny nelkul ertelmetlen.. A tudomany ma legelfogadottabb nezete szerint a Vilagegyetemunk 12,7Mrd fenyev atmeroju, de akarhonnan nezve a gomb kozepebol latszik. Az ido qrvara relativ, ami pl fugg a sebessegtol, gravitaciotol.. Az ido iranya fix, kozvetve kimondja a termodinamika 2. fotetele. AMi valszeg szingularitasban nem ervenyes. ;) A vilagegyetem keletkezesenek kutatasa nem csak kozmologia, legalabb annyira filozofia is. A fold melyen levo belso egboltot fizikai keptelensegek sorozata cafolja, persze a mai tudasunk szerint.
A videon 1 csillar tukrozodik az ablakuvegen, vmi madzaggal mozgatjak. UFO-bizonyitek (cafolhatatlan) meg soha nem kerult nyilvanossag ele. A nepszeru magyarazatok a feltetelezett megfigyelesekre, mind komolytalan hatasvadasz faxsag. Persze lehet h kozpontilag zagyvaljak az infokat, mert bizonyos erdekek ezt kivanjak.. viszont ennek valoszinusege nagyon csekely.
Ezen a képen, meg a ráérkezõ kommenteken sírok a röhögéstõl :D
#65 Az UFO-kal nekem az a bajom, mindig csak a "divatos" UFO-kat észlelik, amik éppen felvannak hypeolva.
Ez a véges/végtelen tér/idõ stb. dologról meg értelme nincs sok vitázni szerintem, mert úgyse juttok dûlõre :)
1. Igen. Vagy nagy kéne legyen a sûrûség, vagy a gravitációnak kellene másképp mûködnie, mint ahogy azt feltételeztük. (És ebben az elméletben nem ez lenne a legnagyobb furcsaság...) 2.Vulkáni aktivitás: Shamballah lakói hatalmas föld alatti szemétlerakókba rakják az ipari hulladékukat, és ez néha átlyukad a túloldalra. :D
Sõt a tömeggel is. Ha jó az idõ, kimeegy a tömeg a térre.
Node ne viccelõdjünk annyira. Állok a Földön és mérem az idõt. Hozzám képest a mûhold 40 000Km/h-s sebességgel halad, de gyorsul, csak e.v.e.m-al halad.
Namost ott a bibi, hogy az e.v.e.m és az állás között ugye nincs eltérés. Hohó, de az órámon 1 nap múlvan 0,1mp eltérés mutatkozik, ennyi én és a mûhold közötti difi.
Hát ez meg hogy lehet?
Szerintem úgy, hogy a tömeg mozgása maga az idõ. Hiszen idõ nem léteik.
Tehát ahogy forog a Föld nagy tömege, és generál egy idõ "teret", ami relatív szintén. A mûhold más sebességgel megy a Földhöz képest, van saját gravitáló tömege ami már majdnem független a Földtõl, saját mezõt hoz létre, a kettõ mezõ difije okozza az idõ eltérést....szerintem..kopi rájt.
Ha azt is figyelembe vesszük, hogy minden test hullámforrás akkor idõ hullámoknak is kell létezniük.
"a tér-idõrõl vallot elveid azonban nem osztom" Nem is kell. És ezek nem az én nézeteim. Csak felhívtam a figyelmet arra, hogy a világûr véges vagy végtelen mivolta nem tény, csak elmélet, még magán az õsrobbanás elméleten belül is. Ami szintén csak egy a sok közül...
"nemhogy fényes foltot, hanem inkább árnyékot kellene tapasztalnunk a csillagnál."
Ha komolyan kérded, én is így gondolom. a tér-idõrõl vallot elveid azonban nem osztom. szerintem a tér és idõ szorosan összefügg, vagyis a metafizikával való néha elõjövõ flörtömet leszámítva nem hiszem, hogy lenne abszolút tér vagy idõ.
az meg, hogy minél távolabb van egy galaxis, annál gyorsabban távolodik, megtévesztõ, mert csak azt mutatja, hogy az õsrobbanás után gyosabban mozgott az anyag kifelé, ami ugye logikus.
én tehát nem hiszek a gyorsulva táguló világegyetemben, bár akik ennek ellenkezõjét állítják annyira jól tudnak érvelni, hogy az ember hajlamos igazat adni nekik.
1. De, akkor, ha a köppeny felé mutat a gravitáció, akkor azt is magával vonja, hogy a tömeg legnagyobb része ott van, vagyis az egész Föld tömegének nagy része abba a vékony rétegbe lenne zsúfolva, vagyis a sûrûség ott hatalmas kéne, hogy legyen... 2.A vulkáni aktivitást mivel magyarázod?
Ami a világûr végtelenségét illeti: Azt igazából csak feltételezzük, hogy az univerzum vége ott van ameddig az anyag és energia eljutott az Õsrobbanásból. De igazából a Tér (és az Idõ) már létezhetett elõtte is csak éppen teljesen üresen. Talán csak az Anyag és az Energia jött létre/tört be az univerzumba az õsrobbanás pillanatában. És ez esetben lehet, hogy a világûr végtelenül tovább nyúlik az Õsrobbanás hullámfrontján túl.
"Alapból nincs meg a kellõ hõmérséklet+nyomás a fúzióhoz és nincs ózon se ami megvédené a belsõ élõlényeket az UV-tól.És alapból miért nem omlik be akkor a föld?"
1. "nincs meg a kellõ hõmérséklet+nyomás a fúzióhoz" Igazából senki nem állította, hogy a Belsõ Napban is fúzió megy végbe. És ha mégis, a kellõ hõmérséklet és nyomás nem csak a saját tömeg okozta gravitációból származhat. 2. "nincs ózon se ami megvédené a belsõ élõlényeket az UV-tól" Ezt megintcsak mibõl gondolod? Mivel a gravitáció a földköpeny felé mutat, és a két sarkon, valamint más helyeken is átjárás van a külsõ és belsõ felszín között, ebbõl adódik, hogy a belsõ felszinhez "tapad" a levegõburok, és a felszíntõl a középpont felé távolodva ritkul ugyanúgy mint itt kívül. A Belsõ Nap hatására az O2 -> O3 reakció ugyanúgy végbemegy a "magaslégkörben" és kialakul az ózonpajzs, ami aztán védi az ott élõket az UV sugárzástól. 3. "És alapból miért nem omlik be akkor a föld?" Nos erre én sem tudok jobbat, mint Su0my. Mer' taszíccsa! :D
Felnézel az égre, csak pár csillagot látsz, közöte feketeséget, persze ott is vannak csillagok, csak olyan távol hogy nem látjuk.
Ha ezt a sok csillagot közel hozva egymás mellé tennénk, sokkal simább felületet kapnánk mint egy tükör.
Ilyen sok csillag van. Oszt akkor el lehet képelni, mi hol vagyunk úgy az univerzumban, meg mennyire fontosak, egyediek, intelligensek stb.
Amúgy vigyázzunk, a világûr nem végtelen! De hatalmas. A leg távolabbi galaxisok közel fénysebességgel haladnak, ugyanis minél távolabb van annál gyorsabb sõt gyorsul.
De ha végtelen lenne , kéne léteznie olyan galaxisnak ami átlépte a fénysebességet, ami meg ugye nem lehet. Kopi rájt.
Hidrogénfolt vs. Idegenek által hasznosított csillag.
Igen ez egy nagyon érdekes téma. Számomra legérdekesebbek azok az elméleti konstrukciók, amelyeket emberek találtak ki egy csillag energiájának nagyobb fokú hasznosítására. Wiki Megastructures
Mondjuk ami közös ezekben a konstrukciókban, hogy nemhogy fényes foltot, hanem inkább árnyékot kellene tapasztalnunk a csillagnál. És a gyors periodikus forgás még annak is ellentmond látszólag, hogy egy, a csillagnak csak felét fedõ/erõforrásként felhasználó szerkezetrõl lenne szó.
Persze elképzelhetõ, hogy valami olyan felhasználásról van szó ami eszünkbe sem jutott eddig, ezért tünnek furcsának ezek a jellemzõk, de mindenesetre azért inkább az efféle elméletek ellen szólnak.
Amúgy vissza kéne térni a cikkhez: laikusként a legkönyebben elképzelhetõ verzió a hidrogénfoltra: épp most falja fel a volt bolygóját.. Mindenféle kiáramlás, a keringési idõ szokatlan rövidsége, egyebek talán kicsit könyebben megválaszolhatóak lennének így.
Érdekes azonban az is, hogy van 1 kísérõje: lehet, hogy gyenge a fantáziám, de ha ilyen nehéz és nagy (kinek hogy, azért 1/10 Napnyi gázóriások vannak, de akkor is 1 törpecsillag körül?) bolygója van egy törpecsillagnak, akkor 1.: azt már 5x kiszúrták volna, 2.: hát nem is tudom mágneses térnek nagyon aberráltnak kéne lennie a csillagnál nem? Mármint még ennél is jobban:D Ezt a mágneses erõtér dolog is: azt sejtetheti, hogy a régi bolygóé kicsit összekuszálta a régi csillagét..
Epikurosz: elõször kicsit lesajnálóan elmosolyodtam az ötleteden, miszerint idegenek által hasznosított csillag.. Két perccel ezt követõen: miért ne? NAGYON ÉRDEKES ezen elgondolkozni. Igaz, én nem vagyok a híve annak, hogy midnenáron egy nálunk értelmesebb fajt képzeljünk el annak, akikkel 'külsõsként' fogunk találkozni (még ha nem is nagy kunszt az embernál értelmesebbnek lenni...), de mi van, ha tényleg így van? Nagyon jó felvetés!!
De igaz! Én jártam ott! És a Föld-Nap mellett balra van egy dimenziókapu, ami amúgy egy kisebbfajta feketelyuk, a Galaxisunk Központi Feketelyukának a másodági unokaöccse! Az egészben az a legérdekesebb, hogy pont Magyarország alatt van ez a kapu, és amikor átmentem egy másik Galaxisba (de ebben a dimenzióban[létsíkban] maradtam) akkor MAGYARUL BESZÉLTEK OTT IS A ZÖLD EMBERKÉK! Szóval bízonyított tény, hogy az Élet a magyaroktól származik! Ja igen és a feketelyuk azért nem falja fel a bolygónkat, mert a szénvegyületek akkora mágneses erõket termelnek, hogy a feketelyuk nem tud lófaxt se csinálni:( unatkozik :(
Ja és a Szaturnusz Holdjairól meg annyit, hogy amikor átjöttunk Õs-Magoriából (ez az a másik galaxis), akkor az utazás kicsit széjjelcseszte a hajóinkat, amiket parkolópályára kellett állítani valahol, ahol nem annyira észrevehetõek: ugyanis akik Õs-Magoriából ide jöttek, azok teljesen elölrõl akarták kezdeni az egész civilizációt, mindent a kõbaltától és a tábotûztõl indítottak..
Alapból nincs meg a kellõ hõmérséklet+nyomás a fúzióhoz és nincs ózon se ami megvédené a belsõ élõlényeket az UV-tól.És alapból miért nem omlik be akkor a föld?
Az, hogy a Föld belseje teljesen üres, bennt egy kisebb napvan, a Föld sarkai nyitottak, a Föld belsejében van a menyország, ahová a felmelkedett emberek kerülnek.....Ez igaz szted Lezlie?
egy csilag belsejében a vasig tart a fúzió ettõl nehezebb elemek supernovarobbánskor keletkeznek. a föld belsõ vas magja azért nem ólom vagy uránium, mert egyszerûen sokkal kisebb mennyiségben fordul elõ, mint a vas. de megnyugodhatsz, a vasmag közepén biztos vannak nehezebb elemek elenyészõ mennyiségben.
Azért vas-nikkel, mert ez a legnehezebb elem, amibõl ilyen sok jutott a bolygónkra, mert az elõzõ csillag ami szupernovává vált, és ledobta egy részét,amibõl a mi naprendszerünk is létrejött némi csillagközi gáz segítségével,abban a fúzió kb a vasig és a nikkelig ment végbe (a szupernovarobbanásában keletkeztek nehezebb elemek is), mert ezeken az elemken túl nem termel a fúzió többletenergiát a csillag számára.
Annyira bírom én is roliikát.Egyébként a Föld belsejében asszem áram indul meg a belsõ mag és a külsõ forgó olvadt réteg között, a surlódás miatt és ez az áram okozza a mágneses teret.
Én személyesen majdnem halálra röhögtem magam ezen, aztán pedig elszomorodtam, hogy a fizikát tanult emberek ilyenekben hiszenk...
Arra gondoltam, hogy bár biztosan van az ilyen tipusú csillagok (és egyébként szinte bármely tipusú csillag) körül is olyan zóna, amelyben egy bolygón a földihez hasonló hõmérsékleti viszonyok alakulnak ki, de a hõmérésklet még nem minden. Pl a vörös törpék sugárzása, eltérõ felszini hõméréskletük miatt, egy teljesen más tartományba esik, mint a Napé. Látható fényt például alig sugároznak, az energiájuk nagy részét infravörös tartományban sugározzák ki. De lehetnek még más tényezõk is.
A másik dolog pedig. Nem kell, hogy a Nap billió vagy trillió évekig ne menjen át vörös óriásba. Ha akár csak 1-2 millió év múlva még mindig be leszünk szorítva a Naprendszerbe, akkor már régen rossz. Ha meg kijutottunk addigra, akkor meg azért lesz mindegy.
Igen, bár lehet, hogy más szempontokból meg nem lenne alkalmas földihez hasonló élet kialakulására/fenntartására.
Egyébként pedig már én is gondolkodtam rajta hogy a csillagászok a Naprendszerhez hasonló csillagrendszereket és a Földhöz hasonló bolygókat keresnek, mert hogy ott alakulhatott ki legnagyobb valószinûséggel élet. De lehet, hogy a Naprendszer és a Föld még nem is a legideálisabb környezet ilyen szempontból...
"A 0,5 naptömegnél kisebb objektumok viszont sohasem képesek a hélium fúzióra - még a hidrogén fúzió leállását követõen sem. Egyszerûen kevés a magot közrefogó tömeg, és nyomás. Egyes vörös törpék – mint például a Proxima Centauri – ezerszer hosszabb ideig élhetnek, mint a mi napunk. A legutóbbi asztrofizikai modellek azt sugallják, hogy a 0,1 naptömegû vörös törpék majdnem 6 trillió évig a fõvonalon maradhatnak és további néhányszáz-milliárd évbe telik, míg fehér törpévé alakulnak.(S&T, 22)"
Eszméletlen! Akkor ilyen törpék mellett még jobb is élni, mint a mi napunk mellett.
Talán, mert mivel a legstabilabb elem, egy a Földhöz hasonló, nehezebb elemekkel rendesen megszórt bolygó keletkezésekor logikus, hogy a kezdetben gravitáló tömeg jó részét vas képezte?
A nyomásos érvedre, idézném Pr. Wikipediát: "The range of pressure in Earth's inner core is about 330 to 360 GPa (over 3,000,000 atm),[9] and iron can only be solid at such high pressures because its melting temperature increases dramatically at these large pressures." FORRÁS
Mivelhogy a Nap úgy 99%-ban H, meg He necces lenne bomlásokról beszélni. Vasmagról meg egyenesen nevetséges, azt gondolom túlzásnak szántad. Jah és azt sem igazán értem, hogy a gammafotonok hogy keltenek kiterjedt mágneses teret.
Amikor Földünk még izzó, olvadt gömb volt, a fiatal bolygó ásványai lassan elkülönültek. A nehezebb anyagok, mint például a vas és a nikkel, lesüllyedt, és belõlük lett a gömb alakú földmag. A hatalmas belsõ nyomás megszilárdította a mag mintegy 2500kilométer átmérõjû fémgömbjét, de a felszínhez közelebb, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külsõ mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. Abban az esetben, ha a vas és nikkel tartalmú folyékony külsõ mag hûlni kezd, lassul az áramlás sebessége, és a mágneses mezõ gyengülni kezd. Szerencsére a Föld magja nagyon forró - 3000-4000 Celsius - és nagyon lassan hûl: egymilliárd évenként száz fokot.
Tényleg nincs ilyen :D
"Nem a hõmérséklet hanem a nyomás a lényeg, meg mit keres a vas a Föld középpontjában? Hogy kerül oda...meg ilyen apróságok."
Bocsi nem kötekedni akarok de nem a természet nem szereti az asszimetriát hanem az ember. Mutass bármi természeteset ami tökéletesen szimmetrikus. Ha sikerül ilyet találni az nem természetes...
Csak hogy borzoljam a kedélyeket. A Föld magja, VAS-NIKKEL ötvözet :D
Gyorsabban forog mint a földköpeny, ezért hoz létre erõs mágneses teret. A Föld mérete amúgy pont azon a határon van ahol még épp azon a határon van, ahol még lehetséges a huzamosabb aktivitás, és földkéreg mozgás. Ha egy kicsit kisebb lenne, már meg is szilárdult volna.
Az M típusú csillag meg tényleg egy érdekes dolog. 8 - 10%-ka a napnak... elég "kicsi". Valaki írta is hogy "csillagbolygó". 2100 C... néhány exobolygnak meg van 1600+ C a felszínén.. nem is nagy különbség... érdekes.
Amúgy a cikkhez, tuti hogy van annak a csillagank valami kísérõje. A természet nem szereti az asszimetriát. Valami van ott, pl egy kisebb fekete lyuk, vagy egy nagyon nagy bolygó ami hatással van a csillag egyik oldalára, és azért van csak ott az a hidrogénfelhõ. Vagy az is lehet hogy pont beleesett valami. Pl egy bolygója és épp most "emészti" meg. Ugye ez elõfordul.
Nu.
Van vizem, vasam, ólmom, benzinem,hidrogénem,urániumom.
Egymásra teszem õket. A sorrend mind1.
Várok 3-400 millió évet, milyen sorrend fog kialakulni?
Namost a Föld ennél picit idõsebb azért...remélem leesett.
földben viszont azt mondják hogy igen, viszont ez egy olvadt "vasmag". mibõl gondolod hogy 2-3000 fokon nincs vas? A kohokban a fejüket verik az olvads vasba szegény kohászok
1, senkisem mondta hogy a napban egy nagy "vasmag" forog 2, a földben viszont azt mondják hogy igen, viszont ez egy olvadt "vasmag". mibõl gondolod hogy 2-3000 fokon nincs vas? A kohokban a fejüket verik az olvads vasba szegény kohászok... 3, a szénnek nincs mágnesen tere, és mint volt szerves vegyületen nem is található meg néhány száz méternél mélyebben (attól függen hogy mekkora volt az üledék, de csak viszonyitásképp a föld átmérõje 13000 km). Egyszerü bizonyitásképp fogj meg egy szenet aztán tedd az iránytü mellé, mit ad isten az iránytü nem fog kitérni... 4, a legtöbb bolygónak van mágneses tere, csak épp nem minden bolygó épül fel nehezebb anyagokból. Ha már itt tartunk a jupiter pl egy gázbolygó nagy többségben nem vas alkotja
Egyéb kérdés? Nem vagyok sem fizikus sem geológus, de azért nyilvánvaló hülyeségeket nem kéne mondani
Nincs semmilyen radioaktív bomlás, fúzió van CSAK. Nem azért mágneses mert vasmagja van, de nem is a nemlétezõ bomlás kelt erõs elektromágneses sugárzást, hanem a töltéssel rendelkezõ hidrogén plazma rétegek, amik elcsúsznak egymáson.
Az elsõ 4 szövegrész kicsit kusza, de már hülyeségnek tûnik :)
Jupiternek meg akkora mágneses tere van, hogy a napszél akár még a szaturnusz pályájára is "átfújja" egy részét... + nem véletlenül kell egy csomó árnyékolás, és védelem a jupitert megközelítõ ûrszondáknak.
UI.: A Napban...legalábbis a miénkben rádioaktív bomlás és fúzió játtszódik le, ami miatt a Nap nem azért mágneses mert a magja vas oszt forog, hanem mert a bomlás során rendkívül erõs elekromágneses sugárzás is létrejön, de mivel a bomlás nem egyenletes mindenhol, ezért nincs északi és déli pólus.
Hatalmas rövidzárlatokat okoz, de hol? Mármint a csillagban? Ez egy éredekes cikk ebbõl is látszik, hogy nem minden úgy van ahogy azt a többség állítja. 2 óra alatt megfordul a tengelye körül, ez azért gyors.
"A Napban a mágneses mezõket egy dinamó hozza létre"...hát necces.
Ez olyan mikor azt állítják, hogy a Föld magja vasból van, és attól vannak a mágneses pólusok. Csak ezzel több gond van, az egyik a nyomás. Ilyen nyomáson nincs vas.
A Föld mágnesességét úgy kéne inkább elképzelni, hogy a felszín minden része mágneses ami bármilyen mennyiségben tartalmaz szenet. Esetleg szénhirdogént.
Igen..nem vas csókolom, hanem szén. Ha a miért érdekel elmondom de hosszú lesz.
Ez egy felszíni burkot képez, ami összefüggõ, ám mivel mágnesességrõl van szó, a két pólus megoszlik, ez okozza az északi és déli pólust.
Azért nem stabil és vándorol, mert a Napszél, és mindennéle magam meg techtonikus mozgások is befilyásolják a két pólus pillanatnyi helyét....tehát köze nincs a Föld magjához.
Ha egy iránytõre nézünk láthatjuk, hogy kicsit az észak felé mutató tû lefelé hajlik...namost ha csak a Föld felszíne mágneses és ugye gömb szerû, akkor a lehajlás érthetõ.
Ezért nincs pl a Marsnak, Jupiternek vagy a többi ismert bolygónak ilyen mágneses tere mint a Földnek, mert kevés rajtuk az összefüggõ szén vegyület!
Kopi rájt!!!
UI.: Ahol a koncentráció megváltozik pl.: Bermudák, Sárkány háromszög, ott érdekes mágneses zavarok és anomáliák mutathatók ki mindíg, nem csak néha hanem állandóan!
Informatika és tudomány
