Semmi igazán komoly. A múltkori és a közben keletkezett Kepler-eredmények részletes feldolgozásai még mindig váratnak magukra, most nyárra várható egy nagyobb kupac belõlük. Jó 200 potenciális jelölt van, de január óra még mindig folytak szoftveres kalibrációk és update-ek, a legutolsó nagy adatcsomagot a hónap elején töltötték le, és most folynak az adatok ellenõrzései földi távcsövekkel is. A többi, eddig is ismert bolygóról inkább csak pontosítások születtek, új hírek még nem nagyon.
Összefoglaló: azt eddig is tudtuk, hogy a Corot 7-b a jelenlegi legközelebbi Föld-testvér, persze csak méretében. Kötött keringése (ami kb. 20 és fél óra) és tengelyforgása miatt egyik oldala mindig a csillaga felé néz, és az állandó 2000 fokos hõség miatt folyékony lávaóceán boríthatja, míg a túloldala -210 fokos fagyot produkál. A leglátványosabb mégiscsak a "kõzet-esõ" lehet, amelyben a forró oldalról elpárolgó kõzetek a hideg oldalra érkezve újra megszilárdulnak, egyfajta esõt képezve. Újdonság, hogy a szimulációk szerint a bolygó valaha gázóriás lehetett, amelynek sûrû atmoszféráját a csillagszél "elfújta", ahogy a bolygó egyre közeledett a csillagához és egyre lassult, kialakítva a mai állapotot. A mérések azt mutatják, a Corot 7-b korábban mintegy Szaturnusz-nagyságú és súlyú lehetett (kb. a Föld 100-szorosa), és a folyamat során nem csak a gázburkot, hanem a felforrósódó és elpárolgó külsõ rétegeit is elveszítette, így súlya ma már csak alig ötszöröse a Földének (és átmérõje kevesebb, mint másfélszerese).
Angolul nem tudok kedvéért összefoglalva: a HR 8799 egy, a Napunknál mintegy másfélszer nagyobb, fiatal (kb. 60 millió éves) csillag, mintegy 129 fényévnyire tõlünk. Három ismert bolygója van, és a bolygók elhelyezkedése hasonlít a Naprendszerére, ezért kedvelt vizsgálati célpont. A most felvett színkép a középsõ, a Jupiternél mintegy tízszer nehezebb bolygóé. A feladat nehézségét az egyik kutató a következõképpen jellemezte: "mintha megpróbálnánk megállapítani egy 300 Wattos izzó mellett lévõ gyertya fizikai tulajdonságait - 2 kilométeres távolságból." Az eddigi eredmények több tekintetben is ellentmondanak az eddigi, a bolygóra vonatkozó feltételezéseknek (pl. metánban gazdag légkört vártak, de több szén-monoxidot találtak), ezért a másik két bolygót is tüzetes vizsgálatnak veszik alá, ami az észlelési technológia finomítását is jelenti, és ez késõbb akár a lakható bolygók (netán még az élet jeleinek) felfedezését is hozhatja.
Egyelõre négy nagyon forró Jupiter-szerû, meg egy hidegebb Neptunusz-szerû a találat bõ egy hónap feldolgozott és ellenõrzött adatai alapján. A projekt oldalán további potenciális jelöltekrõl is írnak, csak azok még nincsenek ellenõrizve.
Na erre kiváncsi vagyok (leszek). Hogyan is áll ma a tudomány? Melyiket tartják valószínûbbnek: a magától, véletlenek végtelen (és hihetetlenül valószínûtlen) sorozatát, vagy esetleg a pánspermia elméletet? Mert a pánspermia esetében valószínûleg jóval nagyobb az esélye, hogy akár milyen (számunkra) barátságtalan környezetben is megveti a lábát az élet, nem beszélve arról, ha olyan közegbe kerül az élet csírája, ahol még kedvezõek is a feltételek...
Ezek szerint légköre sincs, ami újabb magas gát az élet kialakulása elõtt.
A COROT-7b további vizsgálatai megerõsítették, hogy kõzetbolygóról van szó, de az is biztossá vált, hogy alkalmatlan az életre: nappal a felszínén 2000 fokos a hõség, ami éjszaka -200 fokra is lecsökkenhet.
Ha az óceánmélyi kis kürtõkre gondolsz, akkor valóban, de nem a forró vízben, hanem olyan helyeken, ahol megfelelõ a hõmérséklet. A sejt elpusztul, a dns felbomlik ilyen hõ mellett, nem képes életben maradni.
Na ez egy érdekes dolog, a víz folyékonysága. A kuktában is folyékony marad a víz, pedig jóval 100 fok feletti hõmérsékletû (120-130 fok). Mégis, egy 120 fokos vizet folyékonyan tartó bolygón az általunk ismert élet nem képes még vegetálni sem.
Sokminden kell ahhoz, hogy az élet kialakulhasson egy bolygón. Ez csak az egyik alapfeltétel a sok közül, hogy a "zöld zónában" helyezkedjen el az adott bolygó. Ezen kívül a gravitációs vonzása nem lehet kisebb egy bizonyos szintnél, különben nem képes a vízgõzt a légkörében tartani, az fokozatosan elillan, ugyanakkor nem lehet nagyobb sem egy bizonyos határnál. Rengeteg dolognak kell összepasszolnia ahhoz, hogy egy bolygón megjelenhessen az élet. Egyesek szerint a földünkön sem alakulhatott volna ki, ha galaxisunkban megtett útja során nem botlik bele legalább egyszer egy szupernova-robbanás által a világûrbe küldött, vasnál nehezebb elemek áradatába, így kapva egy jó adagot egy rahedli fajta hasadóanyagból is. Sõt, a fáma szerint nagymértékben hozzájárult az is a jelenleg ismert élet kialakulásához bolygónkon, hogy van egy Holdunk, amely a mindennapos ár-apály jelenségért felelõs.
Természetesen ez csak a miáltalunk ismert élet feltételeire jellemzõ. Az sincs kizárva, hogy a miénknél sokkal eltérõbb és mostohább körülmények között is képes valamiféle, az életnek nevezhetõ szervezõdés kialakulni.
Sõt, ha már itt tartunk, mi is tulajdonképpen az élet? Mi nevezhetõ életnek, mik az élet alapvetõ ismertetõjegyei, funkciói?
Nem pontosan. A csillagának nem kell feltétlenül közelítenie a Nap tömegét, a "zöld zóna" (az a min/max távolság, ahol a víz maradandóan folyékonyan fennmaradhat hosszú ideig) fõleg a tömegétõl és a hõmérsékletétõl függ, de általában arányos a mi Naprendszerünkhöz viszonyítva. Pl. az eddigi legjobb jelölt, a Gliese 581d is egy, a Napnál háromszor kisebb csillag körül kering.
Tudomásom szerint úgy találhatnak Föld-bolygókat ha a bolygó csillaga kb azonos méretû a nappal, a bolygó ugyanolyan távolságra van a csillagától mint a Föld az övétõl, és található-e rajta víz, vagy vízjég, van-e légköre, stb.. Milyen tulajdonsággal kell még bírnia, hm?
Angolul nem tudok kedvéért: a vita azon megy, hogy az Enceladus vízkilövései vajon egy jégkéreg alatti mélyóceánból származnak (amit a Jupiter árapályhatásának melegítése folyékonyan tart), vagy a felszín közeli jég megolvadásának hatása. Nemrég ásványi sókat találtak a kilövelésekben, de ez sem volt perdöntõ, most viszont ammónia nyomaira bukkantak, ami a korábban már felfedezett metanollal és sóval együtt gyakorlatilag fagyállót jelent, vagyis most a vastag jégkéreg alatti folyékony óceán teóriája erõsödött jelentõsen.
OFF: Azt utálom az Indexben, h nem tüntetik fel a forrásanyagukat. Jelen esetben annyit ír, h az MTItõl van. Én viszont az MTI honlapján nem találom. Vagy ez ilyen suttyomban, fû alatt végzett dolog volt? Aztán utal egy Nature cikkre, amire persze linket nem adnak, nehogy akit érdekel maga is megnézhesse. Egyébként megtaláltam. A Natureben meg kapzsik és pénzt kunyiznak, h vki megnézze a teljes tanulmányt. Úgy néz ki jelen két kutatóhoz eddig még nem jutott el, h létezik az arXiv, ahová feltehetik nyugodtan, ha nem akarják elbújtatni a tanulmányukat, illetve éltetni a Naturet. Mellesleg, az Index cikke ez alapján készült, csak kihagytak néhány bekezdést, nehogy tök egyforma legyen. ON:
"...ez a tény a nálunk fejlettebb civilizációknak adhat(ott) támpontot, hogy élet van itt?"
Ha ellátnak idáig, akkor igen. Bár az ûrbeli fotókon inkább kék és fehér területek látszanak a Földrõl és a zöldek jelenleg is csak kissé észrevehetõk. Egyébként meg, ha ellátnak idáig, akkor már korábban kiszúrták volna a kémiai összetevõket is a Földön és tudhatták volna, h ha akkor még nincs is élet, akkor könnyen elõfordulhat, h késõbb lesz. Lényeg, h a vizet már korábban is észrevehették, mint a zöldülõ szárazföldet.
"magyarán, mi is láthatunk egyszer majd kék(óceán)-zöld(növényzet) bolygót?"
Ha közel van, akkor vmi szar felbontású képen talán vmi kivehetõ lesz sztem.
"Webb ûrtávcsõ "csak" 1-2 pixelt ad majd vissza a bolygóból, amibõl a spektroszkópia se tudom mit mutat ki mi az oka hogy nem építenek valami überbrutál távcsövet? fizikai vagy anyagi oka van?"
Melyik bolygóból? Egyébként szórakoznak ilyennel, h néhányszor néhány pixelbõl kihozzanak minél legtöbbet. Azt mondták, h ha Földszerû bolygót látnak(Szárazföld/óceán tagolódással) és hosszabb ideig megfigyelik, akkor nagyjából a szárazföld/óceán arányát meg tudják saccolni. Csak ugye még nem találtak ilyen bolygót:) Fizikailag tudnának (tudtommal). Anyagilag meg nem hiszem, h a GDP nagy részét beleölnék a dologba, vagyis marad a köztes megoldás. Bezzeg, ha vmi despota társadalomban élnénk, ahol a despota megparancsolná:)
Egymilliárd éve zöld a Föld, ez a tény a nálunk fejlettebb civilizációknak adhat(ott) támpontot, hogy élet van itt? magyarán, mi is láthatunk egyszer majd kék(óceán)-zöld(növényzet) bolygót? Webb ûrtávcsõ "csak" 1-2 pixelt ad majd vissza a bolygóból, amibõl a spektroszkópia se tudom mit mutat ki mi az oka hogy nem építenek valami überbrutál távcsövet? fizikai vagy anyagi oka van?
huh, ez félelmetes, mondjuk én annyira nem vagyok képben hogy azt se tudtam hogy másik galaxis csillagait el tudják különíteni egymástól
Szerintem folyamatosan vizslatják, hiszen elég közeli a csillaga, a berendezéseink és a technológiánk is finomodik, aztán egyszer majd csak mondanak valami okosabbat is róla. :)
Viszont közben meg van az elsõ, asztrometriával felfedezett exobolygó is. A VB 10b a Jupiternél kb. hatszor nagyobb tömegû, csillaga ennek is kisebb és hûvösebb, mint a Nap, viszont arányait tekintve ott van, ahol a Naprendszerben is a Jupiter.
Befejezõdött a Kepler kalibrálása, indul a tényleges kutatás. Az elsõ adatok június közepén, az elsõ találatok valamikor az év utolsó harmadában, jövõ év elején várhatók. (link és link)
A hétszer nagyobb tömeg nem jelent hétszer nagyobb méretet (gömbrõl van ugye szó, és a belsõ összetétele is lehet más), de igazából nem is a méret a lényeg. A "d" bolygó nincs igazán bõven benne a zónában, a szélén van, a naprendszeri arányokat nézve még a Marson is túl valamivel, tehát nem tûnik túl ideálisnak (itt van egy jó összehasonlító kép is). Talán a 66 napos keringési periódus miatt nagyobb lehet az átlagos besugárzása, ami kompenzálhatja ezt, de a "d" szerintem inkább fagyos, Mars-szerû hely lehet.
Az ugyan ebben a rendszerben találhat "d" jelzésû bolygó viszont bõven benne van a "lakható" zónában, viszont annaj tömege meg 7x nagyobb, mint a Földé... De aszongyák hogy eddig ez a legjobb jelölt egy jeges/vizes bolygóra...
A JWST (ahogy a Hubble sem)bolygókeresésre van optimalizálva, csak szerencsés esetben fedezhet fel exobolygókat.
Közvetlen megfigyeléshez minimum egy Terestrial Planet Finder vagy Darwin (ESA) kaliberû több tükrös projekt kellene, csakhogy ezek egyikének a fejlesztését sem kezdték el.
Persze hogy kevés bolygót találtak meg közvetlen megfigyeléssel: mert még nincs olyan eszköz ami ezt lehetõvé teszi.
A Keplerrel szemben nagy az elvárás, de szerintem fele sem igaz. A COROT-ra is azt mondták hogy több száz bolygót fog felfedezni, ehhez képest 2 év alatt sikerült 7-et. Ha a Kepler 10szer hatékonyabb lesz , az is messze van a több ezer új exobolygótól.
Éppen az a probléma hogy ilyen eszközökkel semmilyen valós statisztikát nem lehet felállítani az exobolygókról, mert a módszer csak a napjukhoz közel keringõ, viszonylag nagy méretû bolygókat lehet találni.
közvetlen módszerrel kevés bolygót találtak eddig, Keplerrel sok (pár ezer) bolygót sikerülthet néhány év alatt felfedezni statisztikát készíthetnek hogy mennyire gyakoriak a Földszerû bolygók, majd azokra fókuszálva újabb vizsgálatok jöhetnek
A tranzitmegfigyeléses technikával nem sokra megyünk, szerintem idõvel kiderül, hogy az adatok egy része hibás, ráadásul csak az exobolygók töredékét lehet vele detektálni. Az ezen a módszeren alapuló keresés komoly eredményeket nem fog hozni, így a Kepler sem, ez is csak pénzkihajítás volt. Sok szétszórt projekt helyett (Corot, Kepler, földi teleszkópok) egy nagyobb projektet kellene elkezdeni, a közvetlen megfigyelésekre.
(Az angolul hadilábon állók kedvéért: a COROT-Exo-7b mintegy 140 parszekre található tõlünk, mérete legfeljebb a Föld kétszerese lehet, és biztosan szilárd halmazállapotú. A gond csak az, hogy közel kering a napjához, mintegy 20 óra alatt kerüli meg, ezért a felszíni hõmérséklete 1000-1500 fok körüli. Az elõzetes feltételezések szerint valószínûleg folyékony láva borítja, de nem zárható ki forró vízgõz sem.)
Új, 3 éves program indul az Alpha Centauri B megfigyelésére bolygó(k) után kutatva. A hozzánk legközelebb (alig valamivel több, mint 4 fényévnyire) lévõ csillag-hármas a Napunkhoz legjobban hasonlító tagja körül korábban is feltételezték már bolygók jelenlétét, de most olyan pozícióban lesz egy jó ideig, ami ideális lehetõséget nyújt a megfigyelésére. A számítások és feltételezések szerint ha van ott bolygó, akkor az nagy valószínûséggel pont a lakható zónában lesz megtalálható, mérete pedig a Földéhez hasonló lehet.
Amúgy ha jól emlékszem az ESA-nak is van egy hasonló programja nem? Vagy tévedek?
olyan képet egyáltalán nem fognak kapni a lényeg most annyi egyenlõre, hogy egyátalán a csillag és környékén levõ bolygók együttese felõl (pontszerûen) érkezõ különbözõ sugárzások (ir, optikai, uv)-at szét tudják válogatni és megállapíthassanak valamit, ahogy írtad színképelemzéssel pl. hogy ott van e valami, és ha van akkor kb. mi lehet az
Én úgy tudom, hogy a Kepler tízszer réletsebb képeket lesz képes csinálni mint a Huble. Bár szerintem itt még valami más plussz is lehet mert még ha teszem azt 10-szer közelebbre is képes ellátni a föld méretû bolygók megtalálásához, az is kevés hozzá.
az élet nyomait nem tudom hogyan tudják majd kimutatni esetleg az óceánokat és az õserdõ zöld színét észlelik és abból következtetnek illetve színképelemzéssel a kémiai anyagokra
az is lehet hogy építettek az ottaniak egy nagy piramist hogy meglássuk a civilizációjukat az is lehet hogy a mi piramisainkat tanulmányozzák éppen!?
nem tudom mennyire tudnak ellátni, mekkora nagyítást tudnak elérni már a csillagok kilengésének mérése is annyira apró hogy nem tudom mivel mérik a másik, hogy van-e valami fizikai határa nagyobb/összetettebb teleszkópok/tükrök építésének mekkora lehet a legtisztább kép amit egy idegen bolygóról kaphatunk?
aki csillagászati mûszerekben otthon van, írhatna pár kulisszatitkot mert ezekrõl nem-igen lehet információt megtudni
Nagyon kíváncsi leszek. Tuti, hogy találni fognak olyan méretû bolygókat mint a Föld de azért nagyon kíváncsi leszek, hogy találnak e olyat mint a Föld és netán még élet nyomait is.