De Hitlerrel kapcsolatban is megfigyelhetõ a revízió és hogy vannak tisztelõi az nem is kérdés.Az oroszok egy részének Sztálin a nagy politikus.Bizonyos + eredményei voltak is pl. egy jelentéktelen elmaradott agrárországból valódi világhatalmat épített fel miközben egy hosszú háborúban legyõzte az országba betörõ ellenséget.A nagyvárosi lakosság pedig kevéssé tapasztalta a rendszer rossz oldalait mint a vidék.Mindezek miatt lehetnek még ma is tisztelõi.
Na, ennyi erõvel Pol Potot is lehetne rehabilitálni. Na meg egy csomó tömeggyilkost, mivel Sztálin ilyen az én szememben.
Csak az hiányzik, hogy egy ilyen kaliberû ember kerüljön megint hatalomra.
Úgy látszik, emberek, itt megállt az élet. Egy B-2 Spirit lopakodónak lehet ellenfele levegõben, vízen vagy akárhol? Mert az amik is szeretik ám úgy bemutatni az arzenáljuk darabjait, hogy annál jobb nincs a világon. Tipikus egykori szovjet magatartás.
Ez a kérdés így önmagában nem értelmes. A gép csökkentett észlelhetõsége az egyetlen védelme és a sötét éjszaka.
Ha képes vagy felderíteni az egy dolog. A keresõ radarok jellemzõen más frekvenciatartományban mûködnek, mint a tûzvezetõ radarok. Az utóbbi elleni védelem a fõ szempont, de a másik téren sem teljesít rosszul.
Ha képes vagy felderíteni, akkor lehet egyáltalán próbálkozni. A gép nagy magassából viszont igen messzirõl oldahatja rakományát, ezek után az a gond, hogy nem megy semmihez túl közel.
Ezzel meg fõleg nem. http://en.wikipedia.org/wiki/AGM-158_JASSM
A B-2 ma a legpotsensebb stratégiai csapásmérõ ma szerintem, lévén más stealth csapásmérõ bombázó nincs is rendszerben. Az F-117 már tartalékban van vagy lassan ott lesz az összes. A B-1 csak féltstealth, mint a Super Hornet.
Gondolom, a kérdésem alapján úgy tûnt, mintha kissé illuminált állapotban írtam volna. Na jó, legközelebb pontosítom a kérdéseim. Ja és próbálok valami jobbat feltenni.
Jól van ,hagyjuk ezt a lopakodós bizb*szt. Majd a jövõ eseményei megadják a választ. De semmi jó nem jut eszembe most. Mit nem tárgyaltunk ki még itt?
Alternatív történelemmel foglalkozó oldalt tud valaki?
Igaz, hogy légi erejük szinte veri a többit, de szerintem olyan gép még náluk sincs, aminek ne lenne egy-két hátránya.
Az olli hajói oldalon volt valami említés arról, hogy olvasott egy oldalt, ahol azt tárgyalták 30 oldalon, hogy mi lett volna, ha az angolok Jütlandnál kikapnak.
A katpol vagy lemil blogon mitha egyszer lett volna ilyen poszt.
Úgy nagy vonalakban annyi, az angolok annyira megrendülnek, hogy készek egy közmegegyezéses békére, némi gyarmati terület fejében. Végül is mindenki megkapja a magáét(franciák és oroszok is) és happy end. Velük is kötnek, ha jól emlékszem, megegyezéseket és elfelejtik az egészet.
Az alternatív történelemmel az a baj hogy túl sokfelé lehet egy esemény után menni.És ez benne a jó is....
Mike Spick is írt könyvet A diadalmas Luftwaffe címmel, témája: mi van, ha Göring jóval korábban beadja a kulcsot, mert Anglia fölött leszedik az égbõl egy bevetés során, a légierõnek pedig új fõnököt kerítenek. Háát, nem valami rózsás a befejezés, mert itt a németek kapják az atomot. Viszont a hidegháború nem következik be. Most felvetõdik a kérdés: ilyen fordulat mellett vajon Magyarországon hogy alakult volna helyzet: talán Horhy maradt volna kormányzónak egészen a haláláig? És legfõképpen: mi lett volna az államforma a továbbiakban?
Igen, az ilyen fajta történelem némi filozofálásra is ad lehetõséget. Ahány esemény, szinte annyiféle lehetõség.
Na látod máris sok a kérdés,és tombolhat a fantázia... Az elsõ jó kérdés,miért ment volna Göring Anglia fölé bevetésre... Órási mázlija a szövetségeseknek hogy Hitler vezette a német haderõt,és nem egy tehetséges,széles látókörû ember.
Ceaucescu-tól aztán én nem is csodálnám. Amilyen nacionalista beállítottságú lehetett.
Ezért örülök, hogy végül lelõtték, mint egy kóbor kutyát...Az ilyeneken sajnos már más nem segít...
"az oroszoknál a sima szpecnyáz kiképzés része volt régebben (most nem tudom) az éles feladatok imitálása, például ledobták Szibériában számára ismeretlen helyen a kommandóst és az volt a feladata, hogy lebukás nélkül jusson vissza a bázisára, ami általában 3-4 ezer km-re volt, a fotóját meg leadták a rendõröknek, hogy különösen veszélyes szökött, fegyveres bandita... Szibériából meg csak pár közút és még kevesebb vasút vezet ki, amelyeket szigorúan ellenõriztek... "
A sorosoknak kötelezõ volt a hóban elásva alvás, a több száz kilométeres menetgyakorlat, akkor miért lenne hihetetlen ez a világ egyik legjobb különleges alakulatáról?
másként gondolkodunk, mi nyugatiak. pl szerinted párizs utcáin elképzelhetõ lenne, hogy a város közepén az ottani kommandósok szimulált gyakorlatot hajtsanak végre, ahol letartóztatnak errõl mit sem sejtõ civileket?
ukrajnában megtörtént.
sajnos magyarul nem sokat találni a kiképzésükrõl, a cirillt meg nem bírom, de majd keresgélek.
Hányfokos környezetben hóba elásás, mennyi ideig és milyen felszerelésben?
Mellesleg tök jó, ahogy a városi legendák kialakulnak. Mikor elször halottam ezt a havas sztorit, akkor még dél-koreai különleges erõk katonáiról volt szó. Aztán lett belõle Specnaz, most meg már a közbaka is. Megáll az ész. :)
Azért komoly mentális és gondolkodásbeli sérülségre vall, ha szerinted az átlagember szerinted ilyeneket kibír. Tudod a sorkatona az áltagemberkbõl áll, akik alkalmasak katonának. Az persze kiesett a látórköröbõl, hogy az utóbbi évtizedben többször is hírt adtak arról, hogy egyre kevesebb posztszovjet fiatal alkalmas katonának az életvitelük miatt. (pia, drog, stb.)
Mellesleg ettõl mitõl lesz bárki is jó katona?
A második esetet sem értem, hogy ez hogyan jön ide. Értelme?
nos, azt hittem, hogy itt nem poszt szovjet fiatalokról beszélünk, hanem a szovjetunó hadsregérõl, szóval az 50es 60as évekrõl.
oroszországmegérteni nem lehet, el kell képzelni:) az orosz hadsereg meg nem szeretetintézmény. nemrég elõfordult az is, hogy sorosokat adtak el téglagyárba rabszolgának. szóval ehhez tartsuk magunkat, hogy mi minden fordulhat elõ.
a második példát arra értettem, hogy elsõre hihetetlennek tûnik a szibériai "gyalogtúra", de ilyen eseteket figyelembe véve nem az.
a hóba elásós "sztorit" én csak orosz sorkatonával hallottam, de nem értem, miért tûnik hihetetlennek. magyar katonák is sokszor kényszerültek hasonlóra az második világháborúban.
szerintem azért lesznek ettõl jobb katonák, mert mentálisan felkészülnek a leendõ nélkülözésre, stresszhelyzetre, és a "különleges" helyzetek lassan alaphelyzetté válnak.
elõször az ember undorodik inni a posvány szagú mocsárból, vagy megfõzni a galagonyát, ha nem jut el a kaja a csapatokig, de idõvel hozzászokik.
jobban belegondolva, ha visszaemlékszünk a 2. vh-s orosz partizántevékenységre, és belegondolunk, hogy egy távolfelderítõnek mi lehet a dolga (szabotázs, partizánakció, célszemély likvidálása, felderítés az ellenség hátországában) nem tûnik olyan valószínûtlennek az egész.
(valahol az urálban, van egy kb 10 km hosszúságú, kör alakú sínpálya, ott gyakorolják a vonatrobbantást. hasonlót csinálnak az usákoknál?)
Komolyan mondom, hogy te kihozod a legnyugisabb emberbõl is az állatot..
Pont a téglagyári és egyéb példa mutatja azt, hogy a Vörös Hadsereg is mennyire volt komoly intézmény. (Mondjuk téglagyáras példa az utóbbi évek híre, de oda se neki...) Milyen kiképzést kap egy olyan katona egy olyan seregben, ahol ez megtörténhez? "Biztos" a magas fokú fegyelem, komoly pénzügyi háttér és felkészültség jellemzi ugye?
A hóba elásás bizonyos estekben meg éppen elõny és nem kihívás. Ha kint -20 fokban fúj az 50 km-es szél, akkor inkább legyél elásva, ha a rajtad levõ ruhát szárazon tudod tartani. A hideg hó egyes ruhafajtákat nem nagyon nedvesít, fõleg nem -20 fokban. Ha elásod magada hóban, az véd a gyilkos széltõl. Ja, mellesleg a hó remek hõszigetelõ. Nem viccbõl nem lapátolják le alpesi országokban a havat a tetõrõl.
Ettõl nem lesznek jobb katonák, mert erõs fizikum kell ennek kibírásához is. Ha nyápic katonákat oktatod így, akkor csak maradandó vagy idõleges sérüléseket szerznek. Szerinted az edzés, ha egy 0 órás bokszoló Mike Tysonnal leáll bunyzóni? Mert ez kb. ilyen. Átlagkatonák nem csinálnak ilyet, mert átlagosak. Az, hogy nagyapáink vagy dédapánik kényszerbõl ezt csinálták az nem jelenti az, hogy túl is élték olyan sokan.
A szibériai flórába meg hirtelen odakerül valami olyasmi ami lehet, hogy most nincs is ott? A szúnyogok meg smafu? Mert azok most is vannak az enyébb helyken rövid ideig.
Ne vedd sértésnek, te tudásod hiányos és szellemi szinted egy átalános iskolás szintjén mozog. Urban legendekbõl és sztorikból építkezel.
"Mondjuk téglagyáras példa az utóbbi évek híre, de oda se neki...)"
!!!!nemrég!!!! elõfordult az is,
"Milyen kiképzést kap egy olyan katona egy olyan seregben, ahol ez megtörténhez?"
brutálisat. nem tanultál pszichológiát, mi?
" "Biztos" a magas fokú fegyelem, komoly pénzügyi háttér és felkészültség jellemzi ugye?"
egy dolog, hogy mi történik a laktanyában, és más, hogy mit csinálnak harc közben. pénzügyi háttér nem nem kell a posványban csúszkáláshoz, lövészgödör ásáshoz, stb. felkészültségrõl jelen pillanatban nem tudok mit mondani, de tavaly a grúz háború alatt elég összeszedettek voltak.
"Ettõl nem lesznek jobb katonák, mert erõs fizikum kell ennek kibírásához is. Ha nyápic katonákat oktatod így, akkor csak maradandó vagy idõleges sérüléseket szerznek."
Ezért írtam a téglagyáras példát. szerinted ez érdekel arrafele valakit? apám mesélte, hogy mikor kivezényelték ferencvárosba a sorosokat tehervagonokat pakolni, addig nem kaptak kaját, amig készen nem lettek a munkával. ha másfél napig csinálták, akkor addig...más mentalitás.
"Átlagkatonák nem csinálnak ilyet, mert átlagosak. Az, hogy nagyapáink vagy dédapánik kényszerbõl ezt csinálták az nem jelenti az, hogy túl is élték olyan sokan."
sokat merítettek a 2. vh-s tapasztalatokból, ezért a kényszerhelyzeteket vették alapnak. persze ezt nem úgy kell érteni, hogy mindenkinek ezt kellett csinálni, pl a konyhásoknak nem. de gárda alakulatoknál, felderítõknél, mûszakiaknál alapkövetelmény volt. valószínûleg úgy válogatták oda a sorosokat is.
"Ne vedd sértésnek, te tudásod hiányos és szellemi szinted egy átalános iskolás szintjén mozog. Urban legendekbõl és sztorikból építkezel. "
ahhoz, hogy megértsd a zöldet, látnod kellett. megértem, hogy nehéz elképzelni az egészet, ha még orosz katonával se beszélgettél.a minõsítgetés meg nem fórumra való, tartsd meg magadnak.
arra akartam kilyukadni, hogy kevesebb pénzbõl is ki lehet hozni akár nagyobb hatékonyságot, mint amit az amerikai hadseregtõl láttunk. idõtõl függetlenül.
Mit értünk hatékonyság alatt? Idõ / halott? Egy megszállás hatékonyságát hogyan definiálod? Afganisztánban tízezrével betegedtek meg katonák fertõzések, fertõzött víz, rossz ellátás, stb. Miatt. Ténylge olcsó a harctéren, csak aztán máshol veszted el.
"Ez a fajta csõlátás könnyen annak a tévhitnek a kialakulásához vezethet – nemcsak egyének, de egész hadseregek esetében is –, hogy a technológiai fölény megoldást jelent az élet összetett problémáira."
Nem megoldást, de elõny származik belõle. Komoly. Kérlek mutass egy harcteret, ahol a szovjet fegyverek és megközelítést sikerre vitte alkalmazóit. Az ellenpéldákkal tele a padlás.
Korea, buktak az oroszok és haverjaik.
Vietnám. Az is inkább félig volt siker. A célt elérték, de semmivel sem olcsóbban, mint a jenkik erõforrásaival. Havi többzízezer tonna anyagot pupáltak oda. Néhányszáz repcsit, ezernyi SAM-et, stb. Hát olcsó nem volt.
Arab-izraeli háborúk? Csak 3-4-szer nullázták le a környezõ országok hadaerjét az izraeliek töredék erõforrással.
Afganisztán? Minimális befektetéssel mennyi szovjet gépet szedtek le? Valószínûleg minden idõk anyagilag leghatékonyabb balhéja volt költség / károkozás arányát nézve.
Most akkor csõlátásom lenne. Szegény hadtörténelem meg nézzen hülyének minket...
Afganisztánt kicsit furán tálalod,Az Afgánok hatalmas árat fizettek a háborúért. Nekik nagyon nem érte meg... függetlenül attól hogy lelõttek néhány eszközt
Nekik nem. És az USA-ról beszélek. Minimális befektetéssel megfektették a SZU-t elég rendesen. A vietnámi szovjet supporthoz képest nevetségesen kevés segítséget kaptak. Néhányszáz Stinger, és pár tízezer tonna ellátás évek alatt. Vietnámban a havi szállítás volt ennyi a SZU részérõl.
Az Afgán infrastruktúrán túl sok rombolni való akkor sem volt. Nem volt túl kiterjedt. (Vagy igen?) Nem véletlenül jártak az oroszok is annyit helivel.
Az igaz nekik talán igen,de az oroszok nem katonai vereséget szenvedtek,nem volt olyan jelentõs,ahogy Vietnam sem az amerikaiaknak.
Az afgán infrastruktúra valóban nem volt túl fejlett,de a helik mellett talán inkább az szólt hogy az utakon még kevésbé voltak biztonságban mint a levegõben. De ez nem tartozik kis vitátokhoz...
"A '73-as Yom Kippur háború, vagy méginkább az Irak-Irán háború jó példa arra, amikor egy hadsereg átveszi haditechnikát, de a helyes használatot már nem hajlanadó megtanulni."
"A probléma, hogy az emberek gyakran elfeledkeznek olyan egyéb paraméterekrõl, amik kevésbé technikaiak, azonban nagyon is életszagúak. A példánál maradva jóval kevesebben tudnák megmondani, hány Reichsmark-ba került egy Tigris, vagy hogy mennyi idõt vett igénybe a személyzetének kiképzése. És akkor még csak éppenhogy megkapargattam a felszínt."
"Minimális befektetéssel mennyi szovjet gépet szedtek le? Valószínûleg minden idõk anyagilag leghatékonyabb balhéja volt költség / károkozás arányát nézve."
az arabok a az izrael elleni háborúban hány gépet szedtek le minimális befektetéssel?
A minimális befektetést alatt mit értesz? Szerinted mibe kerültek volna, ha a SZU nem haveri árom vagy félig ingyen adja. Nézd meg, hogy a magyar légvédelem korszerûsítése a '80-as éveken mennyire terhelte le az országot. Namármont annak többszörösébõl lett füstölgõ hamu arrafelé.
A katpol blogról meg egyre kevésbé idézgetnék, mert sajnos egyre több butaságot írnak szerintem. Nagyon felületesek lettek egyes szerzõk.
annyira nem vetettem bele magam a témába, de valami rémlik, hogy elég jelentõs meglepetést/veszteséget tudott okozni az izraelieknek az orosz technika rakéták terén.
Az elsõ napokban '73-ban. Az leszámítv szinte soha. Az elején 6-8 Kub indításra jutott egy lelövés. A háború összesített átlaga a végén mégis iz lett, hogy szó szerint százból egy címû játék lett a vége.
A beérkezõ AGM-65 rakéták és ECM podok segítettek meg az véres tapasztalatok.
Ó, igen, a másik díszvirág. Szinte teljes tudatlanságban élnek õk is. Van egy sejtésem arról, hogy ez a helyzet Kim Dzsong fia alatt sem változik. Sõt, lehet, valami hülyeséget követ el a delikvens. Ezeknél sose tudni.
Ott is csak az átlagembereket sajnálom, hogy szerencsétlenekkel elakarják, vagy már el is hitették, hogy az a rendszer, ami náluk van az már maga az utópia... Kár, hogy az õ vezetésükkel nem foglalkoznak annyit, mint mondjuk az irániéval, mert az is megérdemelne legalább akkora "odafigyelést", mint a perzsák...
Észak-koreára nagyon is odafigyelnek, "mindössze" az Európai média nem foglalkozik vele annyit, mint mondjuk egy ázsiai. Ha látogatnál ázsiai híroldalakat, kb. naponta van valami észak-koreához köthetõ hír, legyen szó akár csak annyiról, hogy egy újabb észak-koreai emigránst fogadott be Japán vagy Dél-Korea...
Hûha ezt tényleg nem tudtam, kössz az info-t! Azért az is elgondolkodtató, hogy az Európai média miért hallgat ennyire errõl a térségrõl, mert komolyan mondom sokszor olyan jelentéktelen híreket közölnek le elsõ hírek között, hogy azt hiszi az ember, hogy most õ a hülye és õk az okosak...
Mondjuk lehet én vagyok annyira "mazochista", hogy szívesebben hallgatnék ázsiából származó híreket (nem a katasztrófákra gondolok), mint hogy "xy" "celeb" most nyilvánosan ezt meg azt csinált :)
Észak-korea a térség egyik legzûrösebb régiója, egyfelõl ott van Dél-Korea, amelynek napi politikája gyakorlatilag észak-korea körül forog, elvégre is az ország számára egyben a legnagyobb veszély, és ugyanakkor a "testvérállama", hiszen sok koreai család szétszakadt a Koreai-háború idejében. Japán nem kevésbé érintett, egyfelõl azért, mert Észak-korea erõsen "anyázza" (a XIX. század elejétõl tartó Japán megszállás miatt nem népszerûek arra felé), és fenyegeti, plusz részben ezzel kapcsolatban Japán jóvátételt és befogadást foganatosít a Koreaiakkal szemben (a Japán megszállás miatti atrocitások miatt sok Koreai kapott Japán bevándorlási és letelepedési engedélyt, sõt, ha jól tudom, a két Koreával szemben Japán nem alkalmaz vízumkényszert). Végül pedig ott van Kína, amely Észak-Korea egyetlen "igaz" barátja, pontosabban Kína az egyetlen, aki támogatja õket, leginkább azért, hogy Dél-Koreát és Japánt bosszantsa, no meg az Egyesült Államokat. Ezért persze Kína nagy árat fizet, gyakorlatilag Kína élelmezi Észak-Koreát (kb. az Észak-Koreai élelmiszer mennyiség 2/3-át õk szállítják).
Az USA igazából félig-meddig menekülne a Koreai konfliktusból (ahogy egy amerikai katonatiszt fogalmazott, Dél-Koreának 750.000 fõs, világszinten is csúcstechnikás, profin kiképzett hadserege van, az Egyesült Államok nélkül is képes lenne legyõzni Észak-Koreát), csak a térségbeli érdekeit sérti az Észak-Koreai esetleges ballisztikus rakétaprogram a nukleáris csapásméréssel megfûszerezve. Arra képtelen lenne Észak-Korea, hogy valóban legyõzze Dél-Koreát vagy Japánt, de ha Észak-Koreát megtámadják, a rakétáival terrortámadásokat vihet végbe, elsõ sorban Japán ellen, amit valószínûleg a Japánok kibírnák röhögés nélkül, és a saját haderejüket is bevetnék válaszul - erre viszont Dél-Korea és Kína is léphet, innentõl kezdve pedig már nagyon csúnya dolgok következhetnek. Szóval az USA kénytelen odafigyelni, nem veheti félvállról...
A jenki jelenlét mennyire csökkent le az elmúlt 20 évben?
Van egy cég - asszem holland - aki ilyeneket szervez. A neten egy magyar srác és mások beszámolója is fent van utazásukról. Mivel nem sok ember jut be, keresõvel viszonylag könnyû megtalálni õket.
A hidegháború után jelentõsen, 2001 óta még inkább, szárazföldi csapatok szintje az 1980-as évek óta tizedére csökkent, most nagyságrendileg olyan 10.000 amerikai szárazföldi gyalogos van ott, fõleg a DMZ környékén. Légierõ terén nem ennyire látványos a leépülés, ott kb. harmadára csökkent a gépek száma, de valószínûleg az USAF nem adná fel szívesen a Koreai bázisokat, mivel a térségben kevés a nagy bázisuk, egyedül Japánban van még folyamatos aktív repterük.
Van rá lehetõség, még Japán iskolások is jártak / járnak Észak-koreába, igaz a beutazás elbírálása sem két perc, és ha emlékeim nem csalnak, valamelyik weblapon egy turista olyat írt, hogy elõre meg kell mondani, hogy hova akarsz elmenni, mit akarsz megnézni. A turistákat végig helyi "idegenvezetõk" kísérik, szabadon nem lehet mozogni az országba.
Ez mit jelent? Eszerint 2x 24 db F-16, 2x24 F-4E és még 18 db A-10 volt állandó jelleggel ott 1989-ben. Most akkor lenne egy század A-10 ás egy század F-16 az jónapot?
Egyszer, ha jól emlékszem még pár éve az RTL Klubon kora reggel volt még hétvégi napon egy dokumentum film, hogy egy amerikai fickó (nem emlékszem pontosan, lehet hogy vöröskeresztes volt) húst szeretett volna vinni egy észak-koreai faluba az éhezõ embereknek és bemutatta, hogy milyen nehéz oda rendes kaját vinni az átlagembereknek. Mutatták, hogy mekkora ünnepség, amikor "szüretelik" a káposztát, mert arrafelé szinte csak azt esznek... Európai szemmel nézve szinte elképzelhetetlen, hogy arrafelé (is) milyen mértékû éhezés megy...
Hadiiparuk van még egyáltalán, vagy ami van technikájuk azt foltozzák, plusz az a többi országhoz képest primitív-kategóriájú rakétafejlesztéseik? Vagy gondolom még lõszergyártás, de lehet azt is úgy kapják Kínától?
Ez már leépítés után volt, 1986-ig ott volt a 314.-es Légi Hadtest, 1986 után csak a 7. ezred állomásozott Dél-Koreában, elõtte viszont a 2.-es, 5.-ös és 20.-as ezred is.
A saját haditechnikai fejlesztéseik jobbára kimerülnek a ballisztikus rakétaprogramban, a harcjármûvek és repülõgépek terén nagyon rossz állapotok uralkodnak, és általános az üzemanyaghiány is.
Három okból nem olyan nagyon vicces azért. Elõször is akárhogy is nézzük, cirka 4 millió fõs bevethetõ hadseregük van. Csak legyen a negyedük valóban hû a rendszerhez, az is egy millió katonát jelent. Hiába a technikai hátrányuk, a Vietnami és az Afganisztáni háború bebizonyította, hogy ez keveset jelent, ha elégé motiváltak. Gyõzni talán nem fognak rövid úton, de amíg tudnak harcolnak, és még ez is lehet ahhoz, hogy bõven súlyos vérveszteséget okozzanak a Dél-Koreaiaknak. Még kellemetlenebb, ha Dél-Korea bevonul Észak-Koreába, hiszen nagyon nehéz kiszûrni a gerilla ellenállókat. Ismét: nem a gyõzelmi esélyekrõl, hanem az áldozatokról van szó. A modern nyugati világ nehezen emészt meg több ezres, tízezres veszteséglistát.
A második nagy probléma, hogy Szöul a határtól nem messze helyezkedik el, taktikai fegyverekkel is könnyedén támadható, igen nagy népsûrûségû város. Ez esetben is olyan komoly civil áldozatmennyiségrõl beszélhetünk, hogy az elfogadhatatlan a modern felfogás számára, és akkor még nem beszéltünk a nukleáris fegyverekrõl. Ugyan valószínûleg primitívek és gyengék, de még így is nagyon durva hatása lehet, ha egy ballisztikus rakétával felrobbantják a világ harmadik (negyedik, ötödik, stb...) nukleáris fegyverét - Japán területén.
Harmadszor pedig a két Korea között komoly családi kötelékek vannak mindig, senki sem támad úgy szívesen, hogy a célkeresztben lehet, hogy unokatestvéred vagy távoli rokonod is lehet. Amirõl még nehéz nyilatkozni, az az Észak-koreai kém és szabotõr tevékenység. Évtizedek óta kapnak el ilyeneket Dél-Koreában, és nehéz lenne megbecsülni is, hogy egy háború kirobbanásakor pontosan milyen mértékû károkat okozhatnak...
Mindenféle, újságírók, aktivisták, eltévedt emberek, egykori bebörtönzöttek, és a többi. Nemrég például tavaly négy tengerészt kaptak el az Észak-Koreaiak, állítólag a saját felségvizeikre tévedtek a Dél-Koreai halászhajó, igaz õket végül nem fogolycsere által, hanem "gesztusként" engedték el az Északiak.