Nos, részemrõl nem vagyok az. De van újságírói diplomám, megtanultam a szakmát mind elméletben, mind gyakorlatban. Valamint rendszeres olvasó (KÖZÖNSÉG) vagyok. És itt az SG-n senki másnál nem tapasztaltam olyan alapvetõ hiányosságokat (mondom, olvasóként), mint SzV-nél. Ezért nyilvánítok itt így véleményt. Napi betevõm SG-híreket olvasni, és általában elégedett vagyok. Örülnék, ha a színvonallal mindig elégedett lehetnék. Pont.
Nincs semmi baj a véleménynyilvánítással, se azzal, hogy van itt egy anti Sz.V. csoport, mert akár még igazuk is lehet abban amit írnak. Viszont valahogy mindíg úgy jön le a véleményekbõl, mint ha azok írói valamelyik "menõ" újságíróiskola tanárai lennének, ahol milliókba kerül egy félév vagy õk írták volna az újságírás törvénykönyvét.
Nos. Igen. Ez is egy módszer. Gyurkity Péter híre kiválóan mûködik. A címnem ugyanis egyenes folytatása a hír elsõ mondata. Olyan, mint bizonyos offline, nyomtatott napilapoknál az ún. mínuszos hír. Amikor azzal tagolják el egymástól (és teszik figyelemfelkeltõvé) a különbözõ rövidhíreket, hogy az elsõ félmondatukat fettel szedik, mintegy kvázicímet kreálva belõlük. Nyilván akkor lesz szó valódi figyelemfelkeltésrõl, ha úgy szerkesztik a mondat(fele)ot, hogy a legérdekesebb infók kerüljenek a "címbe". Az általad citált hírre is igaz ez. És példaértékû a folytatás: szorosan kapcsolodik a (z ál)címhez (jelen esetben a "legalábbis kötõszó alkalmazásával). Ezzel ellentétben SzV eme cikkében a következõ címhez: "Itthon forgatják Ken Follett Katedrálisát" egy tartalmilag semmilyen módon és formában nem kötõdõ elsõ mondat kapcsolódik: "Az ember azt gondolná, hogy egy-egy minisorozat sikere révén egyre több meghatározott részt számláló kezdettel és véggel rendelkezõ sorozat készül Amerikában, de ez meglepõ módon nincs így, hiszen még mindig a sok-sok részre elõre tervezett és menetközben írt szériák uralkodnak." (Azt már szinte meg sem említve, hogy borzasztóan suta, már-már magyartalan a megfogalmazás...). Amirõl beszélsz, stiláris eltérés, gyakorlat. Amihez a jó példákat hozod, az nem jó példa a jól szerkesztett és kivitelezett hírre, munkára. Nem kell védelembe venni SzV-t. Nem elõször bizonyítja alkalmatlanságát. Nem én vagyok az egyetlen, akinek ez feltûnik.
Ez olyan mindent kétszer mindent kétszer mondok el mondok el megoldás lenne megoldás lenne.
Valljuk meg, hogy ebben is, abban is van logika.
Én ennyire nem vágom az elméletet, de ha az ember elolvassa a címet: "Itthon forgatják Ken Follett Katedrálisát" és utána azt, hogy "A világszerte méltán népszerû/közkedvelt/kultikus A katedrális címû Ken Follet-regénybõl hazánkban forgatnak minisorozatot.", akkor nem lenne Deja vu-je?
Te a tankönyvíz pártján vagy, száraz, katonás MTI-hírt akarsz faragtatni. Egy példa délelõttrõl az MTI honlapjáról. Tipikus õskövület, de nekik ezt kell tenniük.
Lendvai: a baloldali politikusoknak újra kell értelmezniük szerepüket
A baloldali politikusoknak újra kell értelmezniük egész szerepüket, magatartásukat ahhoz, hogy képesek legyenek a politika megroggyant hitelének, morális tisztaságának helyreállítására.
Az SG viszont (jól, nem jól, de láthatóan mást csinál)
Ugyanaz a mûködési elv. Cím, és abba öltik a hírt (vagyis, ha pellengér, akkor mindenki mehet):
Túl beteg a kiadatáshoz a NASA-hacker - 2009. június 10. 19:37, Szerda - Gyurkity Péter
Legalábbis erre hivatkoznak a brit hacker védõi, kiemelve, hogy egy esetleges kiadatás komoly következményekhez vezethet, az ügy pedig akár a férfi öngyilkosságával is végzõdhet.
És csak röviden ismét SzV cikkírási technikájáról (amit sokadik kis hírében markánsan megmutatkozik): nem, vagy csak egészen minimális mértékben van köze a cikk címének a cikk tartalmához. Olyan, mintha SzV soha nem hallott volna a hír szerkesztési elvérõl (amit nem csak azért találtak ki, hogy a "szerencsétlen sorsú" újságíró hallgatókat szivassák, hanem azért is, mert egy jó hír attól mûködik jól, ha betartják a szerkesztési elveit!). Jelen esetben érdemes lett volna úgy kezdeni a cikket: "A világszerte méltán népszerû/közkedvelt/kultikus A katedrális címû Ken Follet-regénybõl hazánkban forgatnak minisorozatot." És ebbõl az alapmondatból kiindulva folytatni a minisorozat-készítés rejtelmeibe bevezetõ eszmefuttatással, vagy a producerek nevével. Az ahogy igen sokat mond el a cikk szerzõjérõl. Egyre több írását olvasva egyre többet tudunk meg róla. És ez egyre inkább abba az irányba mutat, hogy a cikk szerzõje pályát tévesztett.
Informatika és tudomány
