haha, az utolsó képet nyugat-európában egybõl rasszistának bélyegeznék meg, mivel ugye azt sejteti, hogy az ember evolóciója során fokozatosan fehérré vált :D
A ruha megjelenése ezáltal a szõr feleslegessé válása? Ezt csak én gondolom, hogy fontos tényezõ lehetett? :(
Már csak azt tudnám, hogy én miért vagyok ilyen szõrõs, mint egy majom? Ellenállok az evolúciónak?
Nagyon jó összefoglaló, adtam is neki egy 5-ös osztályzatot.
"A ruha megjelenése ezáltal a szõr feleslegessé válása"
Jah, csak ugye azt tudjuk hogy a szõr sokkal korábban volt mint a ruha. Na most ha te egy szõrõs majom vagy, akkor minek vennél fel ruhát, hisz ott a szõröd ami melegit nem? Szóval pont forditva van az ok okozat, kb. minthogy a négerek azért lettek barnák mert erõsebb napsugárzásnak lettek kitéve és nem azért lett erõsebb a nap sugárzása mert az emberek bebarnultak :)
Kezdjük azzal, hogy az ember nem szõrtelen. Még a látszólag szõrtelen emberek is szõrösek (a nõk is), csak legfeljebb nagyon rövid, pihés szõrzet formájában. Az embereknél a szõrzet mennyisége attól is függ, hogy hol élnek. Ha csak Európát nézzük, a déli vidékeken az emberek erõsebb, dúsabb, sötétebb szõrzettel rendelkeznek (ugyanez igaz Észak-Afrikára, és a Közel-keletre is). Észak-Európában viszont nem jellemzõ az erõs, dús, sötét szõrzet. A sárgák jellemzõen csak pihés, nem sötét, ritka szõrzettel rendelkeznek, távolról nézve csupasznak mondhatók, függetlenül attól, hogy északon, vagy délen élnek. Vagyis egyetemes nagy igazságot nem lehet megállapítani. Szõrzet, ami minden emberre jellemzõen és láthatóan megtalálható, az a haj, szemöldök, szempilla, fanszõrzet. A szõrösödést az embereknél hormonok szabályozzák. Közismert, hogy a hormonkezelt embereknél a látható és erõsebb szõrzet megléte/hiánya mindenkire egyformán hat. A hormonok fajtája és mennyisége egyrészt függ a nemi hovatartozástól, másrészt a táplálkozástól, életkortól is.
Létezik teljesen csupasz macskafaj is.
"Még a látszólag szõrtelen emberek is szõrösek (a nõk is), csak legfeljebb nagyon rövid, pihés szõrzet formájában."
Tudok olyan ismerõst mutatni akin nem csak rövid, pihés szõrzet formájában... (nõk is) :D:D
torreadorz! Értem a gondolatmenetet! De mint befolyásoló tényezõként vártam, hogy megemlítsék...
Amiket írtál, meg a fotó, egy ideig fékezett, hogy komolyan vegyelek. Csak a többiek miatt reagálok a mondatodra: A testszõrzet elvesztése a klimatikus változások , nevezetesen az utolsó 4 jégkorszak miatt következett be... Akkor a majmoknál, stb. állatoknál miért nem következett be? Na meg pont a feketék teste a leg szõrtelenebb, aztán meg a hideg égövön élõ vikingek akkor miért voltak annyira szõrösek? Nekem a csoportosan barlangban élõ, gyakran a hímek nélkül (akik vadászaton voltak) napokig egyedül lévõ nõstények eltetvesedése jön be leginkább. A többi élõlény vagy naponta épít "fészket", vagy ha barlangban él, akkor nem nagycsaládban. Létezik még nagycsaládos barlangban élõ faj, az szintés szõrtelen, úgy hívják: csupasz turkáló (Heterocephalus glaber), más néven csupasz földikutya. Aztán ott vannak az elefántok, azok sem tudnak tetvészkedni, és nagycsaládban élnek. A vizi életmód legfeljebb azzal jön be, hogy az õseink egyhamar rájöhettek, hogy egy pár órás bemerítkezés ritkítja a tetveket.
"A ruha megjelenése ezáltal a szõr feleslegessé válása? "
Vagy felesleges, vagy még akár hátrány is. Mondjuk berohad a testszörzeted a ruha alatt Mindenesetre az hogy a testszörzet csak fontos helyeken maradt meg arra utal, hogy volt elõnye ha szörtelen vagy, nem csupán felesleget jelentett. Bár a természetben a felesleg gyakran hátrányt jelent
Egyszerû magyarázatom van,ami semmivel se kevésbé létjogosult,mint a többi:) Pl amikor az ember felfedezte a tüzet, akkor mindig gondot okozott neki,hogy könnyen leégett a szõre:) Így aztán a szõrtelenebbek kerültek elõtérbe..
lehet neked nem volt benne semmi újdonság, de nekem érdekes volt ez a cikk (mi az ember, te mindent tudsz??)
Az elefántnak is van szõre, igaz, nagyon ritka, drótszerû, és fõleg a feje tetején valamint a nyak felsõ részén található. Volt szerencsém nagyon közelrõl látni és meg is simogatni, amikor "elefántoltam".
Az UFO-k lejottek es kilezereztek a szort a majmok testerol es ember lett, a honaljhoz meg a fanszorzethez nem nyultak mert budos volt...
"Ezt megközelítõleg 1,2 millió évvel ezelõttre teszik, korábbra mint azt a legtöbb tudós feltételezte."
"tehát ez egy még korábbi idõszakra utal, mely szerint õseink már 3,3 millió évvel ezelõtt elvesztették szõrzetüket"
Nem ártott volna elõbb elolvasni a cikket! És akkor a fórum nem lenne tele shit talkinggal ruháról, tûzrõl, emberrõl...
Lehet, hogy már egyszer kihalt a fajunk majdnem és Atlantiszból úsztunk ki kevésbé szõrösen, mint a sellõk. Az is érdekes, hogy ott vagyunk szõrösek ahol szeretjük megtartani a meleget. Lehet, hogy azért nincsen szõr a többi helyen, mert az ember kevésbé ellánálló, mint ey majom és a hidegebb helyeken elhalt a szõr növekedése plusz némi vízhiánnyal párosítva. Azokon a helyeken ahol nem olyan nagy a hõ, ha fázunk. Láttatok már csöveseket? Azokon még ott is van szõr ahol nekem nincsen. Azok olyanok, mint a gorillák.
A cikkben felsoroltakból több is igaz lehet. Szõrtelennek elõnye volt párválasztásnál, hidegben magára borította a megnyúzott állat bundáját,több fény érte a bõrét, ez lehet, hogy hülyeség de talán bizonyos vitamintermelésben közrejátszik,nem volt annyira tetves. Szal nem muszáj csak egy oknak lennie. Állatok meg nem tudtak annyira hatékonyan védekezni a hideg ellen, mert nemvolt annyi eszük, szal ott a hideg nagyobb hátrány volt mint amennyi elõnyt jelentett a szõrtelenség. Melegben hasonló a helyzet, az ember csökkentette a hátrányt, ha volt, az eszével, így végül lehet pozitív maradt a szõrtelenség.
Érdekes ez a dolog, korábban soha nem láttam még dokumentumfilmekben, meg nem is olvastam ilyenrõl, hogy a majmok hogyan viszonyulnak a vizekhez. Ezt megnézve viszont nem is olyan elképzelhetetlen :D (nagyon aranyosak XD ), vagy ez.
azért nem következett be, mert az evolúció folyamán, mindig csak az össz-biodiverzitás egy kis százaléka evolválódik el. Az összes mutáció közül csupán néhány a nem abnormális , hanem a szupernormális. Az abnormális mutációk kihalnak, míg az adott élettérben jobban teljesítõ szupernormális mutációk, életben maradnak és lassan de biztosan változnak. A változás feltétele, hogy a környezet is változzon, illetve, hogy az új példányok valóban elõnyösebb tulajdonságokkal bírjanak, a környezetükhöz képest. Attól még hogy a dinoszauruszok kihaltak, illetve közvetlenül madarakká alakultak, attól még élnek gyíkok, krokodilok és egyéb hüllõk, sõt emlõsszerû hüllõk is, akik földtörténetileg sokkal régebbi korokból származnak.
Az ember szõrének elvesztése, pontosan ugyanolyan folyamat, és kb. annyi idõt is vett igénybe, mint a dinoszauruszok (nagytestû ragadozó-) madarakká alakulásának idõszaka, a felsõ kainozoikumban 55-50 millió évvel ezelõtt.
Mindkettõt a klíma és a környezet relatív hirtelen- drasztikus változása okozta.
Ti komolyan elhiszitek hogy az ember a majomtól származik? Darwin leírt egy elméletet, ami lehet hogy igaz, de senki sem tudja bizonyítani. A semmibõl lehetetlen, hogy egy ilyen tökéletes világ kifejlõdjön. Még ha csak a növényeket vagy állatokat nézzük. Kár az embert az állathoz hasonlítani. Két teljesen külön lény és lehetetlen, hogy egy állat csak úgy ilyen intelligenciát szerezzen, stb... És akkor miért csak 1 intelligens faj jött létre? Fejlõdhetett volna a bármelyik állatból, vagy épp a majomból is több eltérõ fajta. Igaz van az emberek(népek) között kis eltérés de lényegében minden ember ugyan olyan (most nem mennék bele bõvebben.) Persze mindenki azt gondol amit akar, de ha már választhatok miben hiszek, inkább vagyok egy tökéletes lény teremtménye, mint egy buta állat leszármazottja...
"Ti komolyan elhiszitek hogy az ember a majomtól származik?"
Nem, de ezt Darwin sem állítja.
"Darwin leírt egy elméletet, ami lehet hogy igaz, de senki sem tudja bizonyítani. A semmibõl lehetetlen, hogy egy ilyen tökéletes világ kifejlõdjön."
De miért kellett a fanszõrzet, és a hónalj-szõrzet a vizi-embereknek? S mivel a fanszõrzet tetvei a régebbi gorilla-tetûvel rokon, e tetvek is vizi-fan-tetvekké váltak, majd vissza szárazföldivé? Azért már kezdem sejteni, miért kedvelnek minket a delfinek. Mi ugyan nem értjük õket, de õk értenek minket...
Azt hiszel, amit akarsz, de a Vatikán az evolúció mellett foglalt állást.
Azokon a helyeken vagyunk szõrösek, ahol több vonzó illatanyagot bocsátunk ki. A szõrszálak megnövelik a párologtató felületet, a göndörség is ezért praktikus. Ezenkívül vizuálisan hívó, illetve tájékoztató szerepe is volt a ruha elõtti idõkben. Messzirõl jelezte a nemi érettséget. (Eddig komoly.) Ezért lett a testünk nagy része vizuális szempontból csupasz, a kontraszt miatt. Hogy a szavannában három kilométerrõl is legyen információnk a lehetséges párról. A szakáll pedig pontosította a dolgot. Nem kellett fölöslegesen rohangálni, és kitenni magunkat abban a nagy melegben fajfenntartási szempontból is kudarcot jelentõ kalandnak. Az arcszõrzet szerepe ma már inkább csak a sörhab elnyújtott élvezetében játszik szerepet, de fontos még a borotválkozási-cikkek-gyártói-faj kihalásának az elodázásában is.
ez érdekes. én úgy tanultam, hogy az ember jobban szõrös, mint mondjuk egy majom, vagy egy kutya. meg azt is tanultam, hogy MINDEN emlõs állat szõrös, a delfin is, a bálna is, az elefánt is.
egyébként nem olvastam el a cikket (hosszú), de én úgy gondolom, hogy egyszerû, hogy az õsök miért a ruhát részesítették elõnyben a szõrrel szemben. ha melegünk volt, a szõr ellen nem tehettünk semmit, ha fáztunk, akkor sem. de a ruáht le lehet venni, és föl is lehet venni még egy ruhát fölé. ha éget minket a nap, akkor fel lehet venni a ruhát, ha meg nincs elég D vitaminunk, akkor meg le lehet venni.
szóval a ruha az nagyon könnyen változtatható, ahogy pont jól esik, a szõrrel meg ugye az állatok nem tehettek semmit.
nincs rá szükségünk, ezért nincs szõrünk. Ennyi.
ha emlékeim nem csalnak nem a majomtól származunk, hanem egy közös õstõl. No meg ugyanattól az egysejtûtõl:)
Szóval minden növény és állat a földön rokon. Sõt minden ami a nagy bumm elõtt egyben volt, az is ugyan olyan rokon:)
Számít ez? Ugyan az a pillanat minden élet, lényeg, hogy tartalmasan és jól éljük le.
Sok mindenre nincs szükségünk, mégis van, és sok mindenre - például józan paraszti észre is! - szükségünk lenne, mégsincs. Tényleg elég tökéletlen ez a világ.
Csak nehogy aztán rossz kezekbe kerüljön a csupaszságunk rejtélyének a kulcsa! Mind kopaszok leszünk...(
Ja aztán majd parókás csajokkal kell beérnünk, mint az egyiptomiaknak.
És az hihetõbb, hogy a semmiben létezzen egy Isten valahol a semmiben aki összerakta a jelenlegi bolygónkat, lepakolta az egysejtûeket, aztán több milliárd éve folyamatosan rakosgatta össze, és pakolgatja a Földre az újabb és újabb élõlényekfajokat ? :|
A másik, hogy nem csak 1 ember faj létezett, nézd végig te is a Kõkorszaki apokalipszis címû dokfilmet (ITT egy rövidített változat by én, de ha tudod érdemes a teljest), a homo sapiens nagyon sokáig együtt élt a neandervölgyi emberekkel, akik az agytérfogatuk alapján mindenbizonnyal kevésbé voltak inteligensek a "mai emberhez" képest. Vagy, a Homo floresiensis faj is valami 1xxxx éve halt ki.
Nyilván van még hiányosság az evolúciós ismereteinkt terén, de hogy genetikai változások sorozataként alakult ki minden faj, az szinte biztos.
Egy idézet: "Testalkata, szerveinek felépítése és mûködése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az ember az emberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánzokhoz hasonlít; fejlõdési vonaluk mintegy 6 millió éve vált külön."
A majmok és az emberek között sincsen olyan túl nagy különbség, csak jóval nagyobb az agytérfogatunk, agykapacitásunk (kb. 3-6x). Ha megnézitek filmekben, vagy állatkertben õket, idõnként eléggé emberként viselkednek. Nameg az, hogy ennyire eltávolodunk az állatoktól, a körülményektõl is erõsen függ, ha nem tanulnánk nyelveket, gondolkodást, meg semmi ilyesmit, csak a természetes dolgokat, túl sokmindenben nem térnénk el a majmok gondolkodásától!
Persze, amikor bajuszról beszélek, nem a latinos ceruzával rajzoltra gondolok, hanem az igazi jó magyaros "ahogy a Jóisten megadta" kövérlászlós bajuszra. Több gond van vele, mint hinnéd egy bizonyos hossz fölött. Pont evéskor meg iváskor jelentkeznek ezek a gondok. Annyit elárulok, hogy minden étkezés után hatalmas pofa-mosás is bejátszik, mert egyébként belerohadna az összes fõzelék. Fogmosás után dettó, amikor körbe habzik az ember szája, meg összevissza köpködi, csurog rajta a nyál, meg minden.
És hogy ne legyek teljesen off: a vízi teóriát teljesen el tudom vetni. Pont a fõemlõsökre nem jellemzõ, hogy tudnának úszni. Az majom sem tud, és alapvetõen az ember sem, csak van aki megtanul. De milyen úszás az, könyörgöm?! 3 km/h tempó igen nagy erõkifejtés mellet, minden, csak nem hatékony. Meg lehet nézni az úszó vb-t, vagy olimpiát, amikor a világ legjobbjai úsznak, a bíró meg kényelmesen sétál a medence mellett, kísérve õket.
Az ember szárazföldre termett. A fõemlõsökön kívül (majdnem) az összes többi emlõs tud úszni, vagy elboldogul a vízben. A kutya is, a macskafélék is, tehát a ragadozók, sõt, a zsákmányállatok is. Kevés olyan emlõs van, amelyik ösztönösen ne tudna úszni jobb-rosszabb hatásfokkal, de az ember és a majom pont a kevés kivétel közé tartozik. Ha bedobják a vízbe, belefullad.
Ti komolyan elhiszitek hogy az ember a majomtól származik?
Ez nem hit kérdése. A hit az ami a konteósoknak van és azoknak akik olyanban hisznek, ami tudományos módszerekkel nem bizonyítható.
Darwin leírt egy elméletet, ami lehet hogy igaz, de senki sem tudja bizonyítani.
Sokkal több bizonyíték támasztja alá azt, hogy így volt, mint az, hogy nem. Isten vagy istenek létezése meg nem bionyítható semmilyen tudományos módszerrel.
A semmibõl lehetetlen, hogy egy ilyen tökéletes világ kifejlõdjön.
Tökéletes? Az emberben akkor miért vannak felesleges elcsökevényesedett szervek? Miért vannak olyan "megoldások" az emberi testben, aminél egy 1 éves gépészmérnök különbet tervezne?
Még ha csak a növényeket vagy állatokat nézzük. Kár az embert az állathoz hasonlítani. Két teljesen külön lény és lehetetlen, hogy egy állat csak úgy ilyen intelligenciát szerezzen, stb...
Az a "csak úgy", amit te említesz azt hívják úgy, hogy evolúció. Nem egyik pillanatról a másikra történik és nagy egyedszám estén ez iszonytos premutációs lehetõségeket rejt.
És akkor miért csak 1 intelligens faj jött létre?
Hogyan definiálod az intelligens fajt? Mert bizony vannak olyan emlõsfajok amin az emberi intelligencia és bizonyos fokú érzelem is tisztán kimutatható. Vagy pl. eszközhasználat és bizonyos fokú kreativitás is, ha valami célt el kell érni. (pl. állatkertbõl megszökni).
Fejlõdhetett volna a bármelyik állatból, vagy épp a majomból is több eltérõ fajta. Igaz van az emberek(népek) között kis eltérés de lényegében minden ember ugyan olyan (most nem mennék bele bõvebben.)
Az ilyet kitérõ dumától megyek a falnak. De igenis menjél bele vagy akkor nem írjá le ilyet, mert ez a droidság csúcsa. Mi a kis eltérés? Mi az, ami ugyanolyan? Mert miden embernek egyedi DNS-e, ujjlenyomata van, de a fül is teljesen egyedi és a szem valamelyik része is az. Ha minden ember egyforma, akkor szegény férfiak és nõk miben is térnek el? Jaj...
Persze mindenki azt gondol amit akar, de ha már választhatok miben hiszek, inkább vagyok egy tökéletes lény teremtménye, mint egy buta állat leszármazottja...
Hát, ha egy tökéletes lény ilyen szar világot alkot akkor szégyelje magát, de nagyon. Mellesleg halkan jegyzem meg, hogy az evolúció és Isten léte nem egymást kizáró tények...
igaz is, mert bizonyítékok vannak, rá, és logikus is. Ismerjük az evolúció mûködését is.
Tökéletes élet? LOL? Betegségek, vírusok? Vagy elég csak az emberek között körülnézni, mennyi elmebeteg van, és milyen világrendszerrel sanyargatja magát(vagyis inkább kevés ember az összes többit) és a természetet.... 1 intelligens faj? baze ha valami nem beszél és nem a "társadalom" (egy nagy rakás fos) szerves része akkor az nem intelligens? Nemértem hogy tud akkor még a macskám is NEM elõre programozott droid módján élni, de még lehetne sorolni az állatokat. Az intelligencia nem = környezet rombolásával, önsanyargatással.
"A ruha megjelenése ezáltal a szõr feleslegessé válása? Ezt csak én gondolom, hogy fontos tényezõ lehetett? :(" ha van szõre ami melegíti akkor nincs szüksége ruhára.
Amúgy egy régi IPM cikk foglalkkozott azzal, hogy az embernek fizikális felépítésébõl adódóan több köze van a vizi élethez mint a szárazföldihez.
De, "próbálkoztam", és bizony enyhe esõnél mûködik a dolog. Ha nem lenne szemöldök vagy bajusz, akkor a szemedbe, szádba folyna a víz. De mind a szemöldök, mind a bajusz oldalirányû szörszálakból áll, ezért oldalra vezeti a vizet. Nyílván ha egy hurrikán szembefúj, akkor nem mûködik a dolog
Keress rá a neten a babausztatásra. Nagyon kicsi babák ösztönösen lezárják a légzõnyílásaikat és úsznak a vízben. Nem elmélet, Mo-on is tömeges gyakorlat. Tehát az ösztön bennünk volt, de valóban elveszítjük hamar, így már a kisgyerekek sem képesek maguktól úszni.
Kizárólag a valaha tartósan vagy jelenleg is vízi életet élt nagyobb testû emlõsökre jellemzõ a szõrtelenség, valamint a vastagbõrû, szélsõséges éghajlaton élõkre. Nekünk sosem volt vastag bõrünk. Ez minimum elgondolkodtató.
Korábbi vízi életre utaló maradványok még az elõbbin túl: - Bõrünkben nagyon sok az izzadságmirigy, alatta pedig zsírpárnák találhatók - Szabályozható légzés - Úszóhártya az ujjak között - Lefelé nézõ orrnyílás, mozgatható orrcimpa (én a gyenge szaglást is hozzá tenném) - Szívverésünk lelassul a víz alatt - Merülési reflex - Tudunk úszni, élvezzük a vizet (a fõemlõsök általában nem kedvelik a vizet) - Izzadságunk és könnyünk sós ízû
Különbözõségeink a tengeri emlõsöktõl is csupán arra utalnak, hogy habár éltünk vízi életet, mégsem annyi ideig, hogy a végtagrövidülés vagy más hasonló biológiai folyamatok végbemehessenek. Hogy a hosszú szárazföldi élet ellenére miért maradtak meg ezek a csökevények? Nem jelent hátrányt (bizonyos szélsõségek esetén elõnyt is jelent a túlélésben). Sok esetben a szõrtelenség elõnyt is biztosít: nagyobb hõelvezetési felület, nagyobb vitaminfelvevõ felület, kevesebb élõsködõ, enyhébb szagnyom (utóbbi saját gondolat, de valószínûsítem - ez akkor lehet praktikus, ha arra az idõkre gondolunk, amikor az ember is préda lehetett könnyen, mivel így jobban rejtõzködhetett).
Nekik nem volt rá szükség. Mind belsõ, mind külsõ felépítésünkben sok olyan dolog van, ami különbözik a két nemnél, pedig elméletileg mindegyik elõnyös lenne. Pl férfiak határozottan jobban tudnak tájékozódni, ami pedig nem lenne hátrány a nõknél se, de mégsincs náluk meg. Szájnyílást amúgy csak akkor jó védeni, ha szájon át veszel levegõt, ami meg csak nagyobb erõkifejtéseknél van, hiszen amúgy az orrod is elég. A nagyobb fizikai munkára meg a férfiak vannak optimalizálva.
Azt tudomásul kell venni, hogy minden élõlény a lehetõségein belül alkalmazkodik a környezetéhez. Az ember õsei is lehettek vízi lények (halak), majd száraz környezetben élõ emlõsök, akik visszatérhettek a vízbe, majd ki onnan, majd megint vissza a vízbe, esetleg csak idõszakosan stb.
Azt persze lehet vizsgálni, hogy a mostani állapotunkhoz képest milyen volt a 100 ezer, 500k, 1 millió, 3M stb. évvel ezelõtti állapot.
Abban természetes U-238 és minimális U-235 lehet. Belélegezve már ez az igen alacsony aktivitású anyag is káros lenne? Vagy pusztán a nehézfémek, mint "kémiai" mérgek problémájáról van szó?
mielõtt annyira elveted a vizi teóriát legalább nézz utána a dolgoknak. a vizimajom elmélet nem mondja azt hogy a vízben éltünk. az az állítás, hogy igen szûkös táplálékunkat ki kellett egészíteni (sós)vízben élõ állatokkal, de inkább növényekkel.
a gyerek körülbelül 2hónap alatt megtanul biztonságosan úszni, de elötte is ösztönösen elboldogul egy viszonylag kis segítséggel. és akkor ezt most vesd össze azzal, mennyi idõ alatt tanul meg járni, vagy futni. testünk felépítése természetesen alkalmasabb a szárazföldi létre, ezért tudunk késõbb gyorsabban futni, mint úszni.
Különben ma is van egy majomcsoport (talán külön faj?), amelyik annyira fél a víztõl, hogy ott éli le ideje nagy részét. Nam a japán, termálvízben ücsörgõ majmokra gondolok. Ezek a vízben gyûjtik az élelmet, közben a kicsinyeiekt a hátukon cipelik.
Egy term.tud. csatornán láttam a filmet (aszem mangrove erdõkrõl szólt), de azóta sem akadtam a nyomára. Ott mozognak a derékig, nyakig érõ vízben, és élelem után kajtatnak. Engem teljesen megdöbbentett. aludni persze valahol a parton, vagy a fákon alszanak.
Én is errõl beszéltem ezért kérdeztem rá, a természetes állapotban találhatóra. Viszont a szénporban is vannak readiaktív elemek és az elégetett szép végeredménye is tartalmaz ám olyat, erõmû kéményén is jön ki ez a dózis. Több, mint ami Paksot elhagyja. Sokkal. Ausztráliában tudtommal szénerõmûvek elég rendesen vannak, ezért nem is írta alá a Kyoto-i egyezményt. Emiatt nem aggódnak? Érdekes.
Érdekes, hogy nem akarsz gondolkodni. Szerinted hun van több urán: a szénbányában, szénerõmû füstjében, vagy uránbánya meddõjében, amit elvisz a szél? Eh, hiába.