És melyik van közelebb a nagyvárosokhoz? Mire a szél elvisz valamit többezer km-re milyen a koncentráció? Az erõmû meg a nagyvárosokhoz közel van (alig van ilyen Ausztráliában), mert a több ezer km vezeték vesztesége elég vicces lenne.
"De milyen úszás az, könyörgöm?! 3 km/h tempó igen nagy erõkifejtés mellet, minden, csak nem hatékony. Meg lehet nézni az úszó vb-t, vagy olimpiát, amikor a világ legjobbjai úsznak, a bíró meg kényelmesen sétál a medence mellett, kísérve õket."
Én meg láttam, amint egy vízben úszó kacsa felett elszállt egy másik, és az sokkal gyorsabb volt! Tehát a kacsa nyilvánvalóan nem vízi élõlény!
szerintem: eheshiany volt -> az embereken keves volt a zsir -> fazni kezdtek -> ruhat keszitettek maguknak -> sokszor tuzet is raktak -> feleslegesse valt a szorzet es fokozatosan csokkent
Vegyes a helyzet. Vannak majmok, akik természetes környezetükben a víz alól IS szerzik a táplálékukat, õk tudnak úszni. Mocsári cerkóf életmódja.Borneói nagyorrúmajom életmódja. Viszont az emberszabásúak nem szeretik a vizet. Állatkertben õket kerítés helyett elég vízsávval is elválasztani a látogatóktól.
Jópofák ezek a majmok. A borneói nagyorrúmajmoknál (cerkóffélék) érdekes megfigyelni, hogy az alsó végtagjaik és a hasuk testszõrzete sokkal ritkább, mint máshol. (Amúgy ezeket KillerBee biztos nem kedvelné, mert nagyorrúak, nem nagyf...úak :-D)
Mindenestre, azok a majmok, amelyeket én láttam úgy emlékeztem, hogy orángutánok, de wiki szerint ez nem lehet, mert az orángután a "vizet afrikai rokonaihoz hasonlóan kerüli, így úszni sem tud."
Szerintem az élõsködõk eltávolítása volt a fõ faktor a szõr elvesztésében. Minden majomcsapat hosszú idõt tölt tetvészkedéssel, nemcsak szocializációs okokból. A tetvek száma elsõsorban a szõrös felület arányától függ, mert a következõ generáció a szõrszálakra rakja a petéit.
A kérdés inkább így merül fel: mi változott meg az ember életmódjában, ami feleslegessé tette a szõrt? A cikk szerint a szõr védelmet nyújt a napsugárzás ellen - ezt megoldotta a pigmentálódott bõr. Éjszaka melegít - lehet, de volt tüzünk és ruhánk. A horzsolások elleni védelmet bõven kárpótolja a tetvek hiánya. Szerintem nincs itt semmi csoda, egyszerûen feleslegessé vált.
Egy másik, drasztikusabb lehetõség valami súlyos ragályos betegség, amit tetvek terjesztenek, és egy pár generáció alatt kiválogatódtak azok az emberek, akik csupaszak voltak. Még Toba-féle katasztrófa se kell egy ilyen bottleneckhez.
"kórokozó vírusokat, baktériumok, sõt, férgeket közvetíthetnek a gazdaegyedek között. Az ember egyik tetve, a ruhatetû például a kiütéses tífusz és a visszatérõ láz kórokozóit (Rickettsia provazeki és Borrelia recurrentis) terjesztheti."..."Sok madár és emlõs állat fürdik vízben, porban, sárban, vagy éppen napfényben, ez is hatékony védekezés lehet." (wikk)
másszóval: a ruhátlan emberek (naturisták) elõnyben vannak.
Hát... nekem kell messzi külhonból szikrát csiholnom, késõ este..
A szõrzet FEHÉRJE. (eggyetlen budibíldinges sincsen itten?)
Az emberi szervezetet (és az állatokét is) az evilúció irtózatos éhezésekkel alakította olyanná, amilyenek. (Az "evilúció" szándékos elírás:-) Nem véletlen az elhízásra való, sokszor és nagyon elátkozott hajlamunk (fõleg a nõké) Nem véletlen, hogy ha abbahagyjuk a sportolást, izmaink rohamosan esnek össze, tömegük csökken. Pedig azt hihetnénk, hogy egy Conan képességû õsember nagyobb eséllyel maradt életben. De ezek szerint nem.
A természet elsõsorban a táplálékhiánnyal puszította az élõlényeket, másodsorban a hideggel. Harmadsorban kórokozókkal. (A nagy izom csak a negyedik.)
Az evolúció eredményei sok tanulsággal szolgálnak.
Tudtommal a szõrzet ,mint minden más emberi szövet, fehérjékbõl épül fel, de a sejtek között már inkább szénhidrátok vannak.
hádeháha lenne szõre az õsembernek, akkor kevésbé fázna, és akkor kevesebb energija kellene neki, hogy fûccse magát, ami miatt kevesebb kajgli kellene nekije, hászóval asziszemén hogy az álláspontya kissé átgondolatlan, sherlock! :p
"A szõrzet FEHÉRJE. (eggyetlen budibíldinges sincsen itten?)" - Nincs, bakker! Itt csupa-csupa kocka geek van.
A builderek gyúrnak, wazze, a pincében!
A sok nagy tudós sosem ült még tábortûz meleltt? A tûz miatt van bakker, nincs itt semmiféle rejtély. Hogy felejthetik ki a felsorolásból azt, ami kiemelt minket az állatvilágból? Asszem írok is egy könyvet errõl, mert szerintem napnál világosabb a dolog, nem értem miért okoz ez problémát.
"Amúgy ezeket KillerBee biztos nem kedvelné, mert nagyorrúak, nem nagyf...úak"
Mi méhecskék általában nem kedveljük a majmokat, mert a szõrzetük miatt csak az orrukon lehet megcsípni õket. Kivétel persze az olyan gyérebb szõrzetû majom, mint te, drága Fütty Imre. Te azért is ideális alany vagy, mert a nagy arcodon egy egész méhcsalád kényelmesen elfér.
Az élõsködõk dolga logikusnak tûnik, ám akkor felmerül a kérdés, miért épp a testhajlatok környékén maradt mégis meg a szõrzet (a fejtetõn kívül).
Másfelõl a trópusokon is vannak dús bundával rendelkezõ állatok, náluk a hõtartás inkább hátrány, a csupasz bõrük meg szintúgy pigmentálódhatott volna, a kisebb sérülések ellen pedig elég egy megvastagodott bõrréteg. Mégis alig találunk szõrtelen szárazföldi állatot, inkább csak a szõrzet hossza változik.
Azt se feledjük, hogy az evolúció során kialakuló képletek a mi logikánk szerint nem feltétlenül hasznosak, vagyis nem biztos, hogy a mi érvelésünk mentén alakultak a dolgok. A hím szarvasok agancsa bizony inkább hátrány és a nõstényekért folytatott versenyben kialakulhatott volna valami kevésbé akadályozó "versenytárgy" is. Csak hát a véletlen ezt hozta és ez fejlõdött tovább. (A minta persze megvan egyes hím madarak díszes fejtollazatában, csak az nem akadályozza õket annyira, mint a szarvast egy hatalmas agancs.)
Az ember vakbele sem feltétlenül azért fejlõdött vissza, mert nem lenne rá szükséfünk. Az emberszabásúak étrendje nem nagyon tér el a miénktõl, náluk mégis jobban kifejlõdött, mint nálunk. Ezt nem indokolhatja a mi húsfogyasztásunk, mert az emberi törzsfejlõdés során a nagyobb mennyiségû hús fogyasztása elég újkeletû jelenség.
Kicsit más irány, de talán érdemes lenne megnézni, hogy a szõrtelen kutyák és macskák hogyan alakutak ki? Erre a válasz az, hogy a megjelenõ mutációt megtartották, és tenyésztették.
Tehát lehet, hogy az embereknél is egy olyan mutációról van szó, ami több okból kifolyólag (parazita, tûz, víz, öltözet alkalmazása) nyerõnek mutatkozott, és továbbörökítésre került. Ha azt hinnénk, hogy ez valami konkrét ok miatt alakult ki (meggyullad a tûzben -> ne nõjön több szõr), akkor mondhatni tudatos tervezésrõl beszélnénk, és az valahogy nem férne bele az evolúciós nézetekbe.
LOL Mi az hogy meggyullad a tûzben? Te se ültél még tábortûz mellett?
Az ember attól ember, hogy tud tüzet rakni. A csupasz részek jobban melegednek a tûz mellett. Tehát mióta tüzet rakunk és a tûzhöz járunk melegedni a csupaszság elõny. A takarózás és a ruházat használata is ezt támasztja alá. Emellett még a többi a cikkben is felsorolt elõny is érvényesülhet, de a kiváltó oka ami beindította a "csupaszodást" biztosan a tûz.
Hõmérséklet szempontjából az éjszaka a kritikus, fõleg az alvás álalpota, ilyenkor a legfájdalmasabb a hõveszteség mozás híján. Mióta tûz mellett alszunk, tehát hülsõ energiát használunk fel kicsit másabb a szitu. A takarózás és a ruházat használata is optimalizálja a tûz hatását hõmérleg szempontjából. Egyebek mellett ez az elmélet még a hajlatokban maradt szõrzetre is magyarázatot ad.
Lehet, hogy kicsit túlragozom a jelentõségét a tûznek, és tényleg a megváltozott életmód együttes hatása az ami a változást okozta. De ha ki kell emelni valami fõ okot akkor én mindenképp ezt emelném ki. Végülis a ruházkodás és tkakarózás is a tûz használatának az edménye.
Tehát kiválasztódás szempontjából a kiváltó ok tényleg sokrétû, de alapvetõen a tûz változtatott meg mindent. Ennyivel még kiegészíteném a mondókámat, mert sajnos nem sikerült olyan jól szavakba önteni.
Épp az általad leírt nem-logikusság eredményezhette a vicces helyeken megmaradt pamacsokat. A hónaljban és a lábak között súrlódáscsökkentõ hatása van, ezen kívül az a néhány pamacs a szexuális érettség feltûnõ hirdetése, a szag miatt is. A haj nálunk pontosan olyan, mint a hím agancsa, a dús haj hirdeti, hogy gazdája egészséges, nem szenved hiányt nyersanyagokban. A kopaszság a férfiaknál a tesztoszteron mennyiségérõl, így nemzõképességérõl árulkodik, a hajvonalból pedig pillanatok alatt meg lehet becsülni valaki korát.
Afrikában is igen hidegek tudnak lenni az éjszakák, a szõrzet így a tüzet készíteni nem tudó állatoknál nem hátrány, egyébként energiát veszítenének azzal, hogy megpróbálják a testhõmérsékletüket fenntartani.
Persze mindig az az elvi nehézség az adaptációs programokkal, hogy információk hiányában az adatokhoz illesztett elméletekrõl van szó. Tudjuk, hogy csupaszak vagyunk, de pár helyen szõrösek, tehát annyit tudok csak mondani, hogy a végeredménybõl következik, hogy a csupaszság elõnyei kifizetõdõek voltak, a pár helyen szõrösség pedig pozitív mellékhatásokkal bír. Ha szõrösek lennénk de pár helyen csupaszak, akkor fordítva tenném.
Ezért érzik sokan tudománytalannak az evolúciót, mert úgy érzik, "minden magyarázható", pedig csak arról van szó, hogy félreértik az állítást. Az állítás nem az, hogy a modellembõl az következik, hogy a csupaszság elõnyös, amit a természet megerõsít. Senki sem rendelkezik többszázezer év változó környezetével ekvivalens laboratóriummal, csak néhány egyedi esetben tehetõ ilyen irányú következtetés.
Az itt vitatott adaptációs programok célja csak az lehet, hogy igazolja, hogy *akár* megtörténhetett evolúcióval is, tehát az evolúció elmélete továbbra is helyes. Nem predikciót látunk mûködés közben, hanem egy popperi falszifikációs kísérlet elhárítását. Ha például valamiért tudnánk, hogy a szõrösség óriási elõnyt jelentett volna elõdeinknek, akkor egy rejtéllyel állnánk szemben, ami kikezdi az evolúciót is.
Az evolúció tud predikálni ("magyarázni") is, de ezekben a mesés magyarázatokban nem ez a dolga. Egyszerûen nincs elég információ, hogy eldöntsük, mi történt valójában a szõrünkkel. Ha valahogy meg tudnánk figyelni õseinket néhány ezer év különbséggel, két perc alatt nyilvánvaló lenne a sztori.
A kulcsszó a szelektív tenyésztés. Ennek hiányában õrült nagy közvetlen és azonnali elõnyt kellett jelentenie a szõrtelenségnek ahhoz, hogy a szõrös változat eltûnjék. A tetvekkel ez nem magyarázható, mert a drágák a szõrzet helyett a ruhában bújtak meg és tovább szívták az emberek vérét.
Ráadásul egy mutáció hirtelen jelenik meg, tehát a szõrtelen mutáció csak akkor maradhatott fenn, ha az akkori emberek között a ruhaviselés már általános volt.
Mivel a szõrzet erõssége egy folytonos skálán mozog, valószínû, hogy nem egyszeri mutáció, hanem egy huzamos folyamat eredménye a szõrtelenségünk.
Ruha csak úgy százezer éve van, Afrikában ma sem jellemzõ. Egy ágyékkötõ lényegesen kevesebb tetvet tud tartalmazni, mint egy bunda. Tüzet viszont legalább fél-egymillió éve használtak a hominidák.
OK, akkor éjjeli takaró. :) Hiszen éjjel csak kellett melengetniök magukat valamivel, te is írod, hogy az éjszakák azért arra is tudnak hidegek lenni. Csak a tûz még egy barlangban sem lehetett elég.
Egyebekben egyetértek azzal, amit leírtál, itt a lényeg:
"Nem predikciót látunk mûködés közben, hanem egy popperi falszifikációs kísérlet elhárítását."
Szerintetek is igazam van? Tény leg a tûz miatt van?
Mondjuk mi van akkor ha egyetlen génhibás egyed szaporulata nyert... Teszem azt egy szõrtelen egyed a "különlegessége miatt" (lássuk be az idomok szebbek szõrzet nélkül) több vezérhímmel volt lehetõségük párosodni, és utódot létrehozni. Az utódok pedig szintén megfelelõ kültakaró hiányában szociálisabbak lettek (többet "bújtak" ) , illetve állandóan fáztak ezért többet kellett tenniük az életben maradásért, ráadásul a társak is, "szívatták" õket ezért a tevékenyebb, tûz körüli, meztelen okosabbja elõbb tudott csapatban feladatot ellátni, mivel egyel több közös érdek volt.
Akár...
Innen már csak pár lépés vezetett a Playstation-höz
Én arra gondolok, hogy a természet a tovább akarta fejleszteni az életet a bolygónkon az által, hogy kifejleszti az intelligenciát. Erre esetlegesen azért van szükség, hogy az élet el tudjon terjeszkedni más bolygókra vagy naprendszerekbe. (ez persze azt feltételezi, hogy csak a földön van élet) Ezen okból nagy evolúciós nyomásnak tette ki az emberiséget, hogy fejlõdjön az agyunk. Gondolok itt arra, hogy elvette a szõrünk és arra kényszeríttette az emberiséget, hogy ruhát használjon és tüzet gyújtson mert különben megfagyunk. Vagy a gyenge szaglás, lassú futás, rossz halás stb.! Minden gyenge fizikai képességünket az intelligenciánkkal kellet „feljavítani”, hogy ne pusztuljunk ki. Remélem értitek mire gondolok.
(legalább nyolcszor írtam le a „hogy” szót, hát nem leszek újságíró.)
Csak amolyan puhatolózó kérdésként vetném fel a dolgot....Hogyha vízi majmok lettünk volna, legalábbis egy darabig, akkor nem kellett volna kideglenie rólunk a tetveknek?
"Csak amolyan puhatolózó kérdésként vetném fel a dolgot....Hogyha vízi majmok lettünk volna, legalábbis egy darabig, akkor nem kellett volna kideglenie rólunk a tetveknek?"