Szerintem sokan nem érzik át ennek a súlyát, ami nem csoda, mert Magyarországon ezt a témát nem kezelik olyan keményen. Itt minden kodeket letölthetsz, használhatsz, senki nem fog érte megróni. Az USA-ban viszont egész más a helyzet. Ott még egy ingyenes DVD lejátszó programot sem telepíthetsz a gépedre legálisan, mert az megkerüli a CSS kódolást. És ott szokás egymásból milliókat perelni, gyakran hülyeségekért. Lehet, hogy a theora nem ad olyan jó képminõséget, mint a h.264, de senki nem is fog érte perelni.
Hú most errõl eszembe is jutott, hogy a mozilla felhasználhatná a hype gerjesztõ képességét, hogy elterjessze, hogy a h264 szar fos, igyenes jobb! (úgy is olyan jól sikerült az ff-t elterjeszteni azokkal a tévhitekkel, hogy gyors meg biztonságos) Most végre jobbra is használhatnák a képességüket.
Értem a garázsos példádat. Én nem azt mondom, hogy minden magántulajdon mondjuk egy x idõ után menjen a közösbe és bárki használhassa. Azok anyagi javak. Azok átruházhatók, örökölhetõk eladhatók, és elidegeníthetetlenek. De egy technológiát, egy szellemi alkotást is így kell kezelni? Nem jobb ha egy idõ után ezek az emberiség közös kincsévé válnának, szabadon hozzáférhetõen, licencdíjmentesen? Nem tudom rá a választ, nem vagyok benne biztos hogy melyik megoldás lenne üdvözítõ, de ezen gondolkodni kéne...
Valahogy nem akarjuk megérteni egymást. Felhoztam a gyógyszeripart példának, hogy 20 év után lejár a kifejlesztõ cég kizárólagos szabadalma és más is gyárthatja ugyanazt a molekulát. És nem fizet licencdíjat meg jogdíjat a kifejlesztõ cégnek. Esetleg megveszi a gyártási technológiát ha akarja de az egyszeri költség. Ha nem akarja, akkor kitalál egy másmilyen elõállítási utat. Slussz. Handsúlyozom, ez nem az én esetleg kommunisztikus elképzelésem, hanem egy mûködõ rendszer. Bármennyire hihetetlen azok a profitorientált gyógyszercégek és belemennek abba, hogy 20 év után más is gyárthassa ugyanazt a molekulát amit õk véres verejtékkel kísérleteztek ki és dollármilliárdokért vittek végig a klinikai kipróbálási szakaszokon. A te gondolatmeneted szerint örökre a kifejlesztõ cégé kellene maradjon a kizárólagos gyártás joga. De valahogy ez ebben az iparágban mégsem alakult így. Minden cég kap 20 évet, hogy visszatermelje a termékével a kifejlesztésbe ölt pénzeket. Ha ez nem sikerül, akkor a szabadalom lejárta után elkezdik a versenytársak is gyártani, de õk adhatják olcsóbban mert nem kellett klinikai vizsgálatokra, fejlesztésre költeni. A te fogalmaid szerint ekkor mintegy ellopják az eredeti tulajdonostól a szellemi termékét és saját hasznukra fordítják. És ez mégis így van ebben a világban bármilyen hihetetlen és az originális gyártók elfogadják ezeket a szabályokat. Ekkor kezdõdik az árverseny. Nézzük meg egy szellemi alkotás esetét. Vegyük ugyanolyan nehéznek elõállítani egy mûalkotást, mint felfedezni és kifejleszteni egy jó hatóanyagot. Mondjuk olcsóbb megírni egy dalt, de ugyanolyan kétséges, hogy sikeres lesz-e, minthogy beválik-e egy új szer. Tehát vegyük egyenlõnek a befektetés mértékét. Ekkor a mostani jogi környezetben ez mindörökké a szerzõé az összes jog, más csak engedéllyel és fizetés után másolhatja, használhatja fel, nézheti, stb az adott mûvet. Érzed már mi a különbség? A sokak által pénzéhesnek és gátlástalannak tartott gyógyszeripari szereplõk a szabadalmi jogok lejárta után önként úgymond bedobják a közösbe a szellemi terméküket és mégsem mennek tönkre, sõt jut pénzük fejlesztésre és meg is élnek, míg a mûvészek, alkotók még haláluk után is birtokolják a jogokat (jobban mondva a hozzátartozóik) és abból élnek többé kevésbé, de legalábbis nem rossz jövedelemkiegészítés. És ezek sírnak. Mindenki tudja, hogy modellváltásra lenne szükség a szerzõi meg szellemi jogok területén, mert megváltozott a világ, a régi formák már nem segítik a fejlõdést. Én elmondtam a véleményem, hogy esetleg meg lehetne ezt a modellt vagy egy módosított változatát próbálni. Mégegyszer a 20 évet nem kõbevésve gondolom, mindenki helyettesítse be a számára, végtelennél jelentõsen kisebb számot. És mégegyszer aláhúzom, hogy nem azt tartom megoldásnak, ha minden ingyenes lenne és aki feltalál valamit azt azonnal kötelezõen bocsássa ingyen az emberiség rendelkezésére. Remélem most így már érthetõ voltam.
"Másrészrõl nézve a dolgokat ha nem lennének a bevételek segítik a cégeket abban"
Másrészrõl nézve a dolgokat ha nem lennének a bevételek, az rossz lenne mert azok segítik a cégeket abban
Imádom hogy nincs szerkesztés funkció.
"Egyrészt teljesen önmûködõ/karbantartásmentes soha semmilyen berendezés nem lesz, esetleg a faék. De az is elkorhadhat"
Annyira sejtettem hogy ahelyett hogy belegondolnál hogy ez téged hoyg érintene inkább szõrszálhasogatsz. Ez csak példa volt hogy belegondolj az elvbe, nem értem mi olyan nehéz benne.
Az elv amire fel akartad te akartad felhívni a figyelmet rossz. Ha te valamit kitalálsz és magalkotsz hosszú évek kemény munkájával az miért ne lenne a tiéd? Milyen alapon van bárkinek joga azt elvenni tõled egy idõ után? Miért gondolod teJÓNAK hogy ha valami ami tiéd azt egyszer csak elveszik tõled? Ha én valamiért megdolgozom szeretném hogy az enyém maradjon.Csak egy pár percre képzel magad egy cégvezetõ helyébe (nem tudom mi a szakmád de képzeld el hogy azon belül hozol egy áttörést ami nagyon profitáló mind pénzügyi mind társadalmi szempontból,aztán mindenki lenyúlja társadalmi igazságosságra hivatkozva)
"Függetlenül attól, hogy valóban hasznos-e amit licencelni akar a világnak" Én úgy tudom ezeknek a dolgoknak a kifejlesztése pénzbe kerül. Meg kell térülnie , hasznot kell hoznia. Ha építesz egy garázst a telkeden nem azért csinálod hogy bárki ingyen használhassa, hanem azért hogy te tárold benne a cuccaidat vagy kiadd bárki másnak.
Másrészrõl nézve a dolgokat ha nem lennének a bevételek segítik a cégeket abban hogy újabb és újabb termékeket fejlesszenek ki és kutatásokat finanszírozzanak. Ha nem lenne haszon akkor nem lenne motiváció sem. A verseny és az elõnyszerzés a fejlõdés fõ motorja, ezért nem volt mûködõképes a kommunizmus. Ha minden ingyen lenne senki se csinálna semmit, nem lenne motivációja, lévén bármit hoz neki személy szerinte nem lesz másabb a helyzete ahhoz képest mintha semmit se csinált volna.
De ez megint olyan hogy a magántulajdonodat se adod oda bárkinek amit a saját megkeresett pénzedbõl vettél, akkor egy cégnek miért kéne ezt tenni? Miben másabb egy vállalat mint te?
Egész rosszul látod a helyzetet és a példád is rossz. Egyrészt teljesen önmûködõ/karbantartásmentes soha semmilyen berendezés nem lesz, esetleg a faék. De az is elkorhadhat. Egy szellemi alkotás, zene, könyv ilyen szempontból nem igényel karbantartást és folyamatos befektetést. Senki nem mondta azt, hogy 20 év után a szerzõnek le kell mondania összes jogáról és kerüljön a közösbe a mûve. Azt a 20 évet csak példának írtam, mert gyógyszeriparban addig tart a szabadalmi oltalom. Tehát csak az elvre akartam felhívni a figyelmet. Miért, szerinted az a jó modell, amikor valamely cég kifejleszt egy csatlakozótípust vagy szabványt, aztán a licencekbõl akar élni örökké? Függetlenül attól, hogy valóban hasznos-e amit licencelni akar a világnak. Ennek a modellnek köszönhetjük a millió szabványt meg formátumot amelyek között nehéz az átjárás, meg a licencdíjak miatt sok szoftvergyártó nem engedheti meg magának, hogy minden népszerû ámde fizetõs formátumot támogasson a szoftvere és nem azért mert hülyék a programozói, hanem mert nem tudja kifizetni a licencdíjat. Senki nem akarja megvenni a másik formátumát, inkább fejleszt egy sajátot, ha képes rá. A Microsoft nyomatja a Windows Media formátumot és kodekeket, az Apple a QuickTime-ot, a Real meg a real media formátumot.
Elõbb vagy utóbb neki is meg kell fizetni a licensz díjat. Ezt nem akarja. Amúgy én megleszek videó nélkül. Nem létszükségletem a youtube, és ezt mad más is belátja. :)
Na ezek alapján már nagyon kivácsi vagyok hogy te mit dolgozol és mit értél el az életben. Általában azok terjesztik ezeket a nézeteket akik semmit se hoztak létre és elképzelni se tudják hogy milyen lehet valami értéket saját erõbõl létrehozni és abból megélni. Bedolgozni és várni a fix csekket mindig egyszerûbb mint rizikót vállalni.
Ez most olyan pl: hogy ha nyitsz egy strandot/fürdõt ami teljesen önmûködõ berendezésekbõl áll és soha nem romlik el semmi, (természetesen kizárólag a saját pénzedbõl!)tehát nincsen pótlólagos mûködtetési akkor 20 év után bárki használhassa csak azért mert neked már nem kerül pénzbe a további üzemeltetés miután megtérült a befektetés?
Elõször utána kellene nézni a gazdasági érték teremtésének folyamatába és nem kellene hülyeségeket beszélni.
Nem értem, hogy jön ide, hogy hogyan élek, egy szó sem esett róla. Azért írtam ennyit, mert láttam, hogy az ismeretek hiányából fakadó elõítéletek, meg közhelyek röpködnek. Még mindig nem teljesen érted: az, hogy valaminek van OGYI száma, az azt jelenti, hogy gyógyszernek van törzskönyvezve. Ettõl teljesen független az, hogy az egészségbiztosító befogadja-e a támogatott készítmények körébe vagy sem. Ez minisztériumi döntés, megengedheti magának az állam, hogy támogassa az adott szert vagy sem. Hogy mit törzskönyveznek gyógyszernek az meg úgy dõl el, hogy a gyártó eldönti, hogy gyógyszernek kívánja-e törzskönyveztetni vagy sem. Ennek vannak bizonyos szakmai kritériumai ugyan, de azon túl a gyártó döntése, melyiket választja. Mindennek van elõnye, hátránya. Ha gyógyszernek törzskönyvezik, akkor szigorúbb elõírásoknak kell megfelelni. Ha vénykötelessé válik, akkor nem reklámozhatja szabadon. Beláthatod, hogy a gyártónak érdeke fûzõdik ahhoz hogy támogatottá váljon a terméke, hiszen akkor az emberek inkább azt választják, mint a teljesáras szert. Szóval bocs, hogy szétoffoltam a topikot, de remélem kicsit világosabban látja pár ember, hogyan is mûködik ez a dolog. Tulajdonképp nem értem mi a bajod.
elõre is bocs az off-ért!
Nem vitázom veled, mert nem lenne értelme, hiszen nem érdekel hogyan élsz.. Ennyit meg kár volt írnod mert 1 szóval nem mondtam, hogy ne bízz a gyógyszerben. Elhiszem, hogy odafigyelnek rá.
A centrumnak meg a béresnek asszem volt ogyi száma csak kivették ebbõl a körbõl. Ne légy naiv, ok hogy nem a gyógyszergyár veszi el fizikailag a vitaminok ogyi számát, de ráhatásuk tuti van. Akkor hasfelmetszõ Jack sem bûnös csak az a fránya kés.... Megnéztem a supradyn-t. Kösz, de az halottnak a csók.
Én a Google általános alkalmazásaira gondoltam, de lehet, hogy nem volt egyértelmû. Ha csak simán behozod a google.hu-t, akkor a felsõ menüsorban van egy pár alkalmazás. De ott még a "továbbiak" menüpont alá sem került be sõt, még a "továbbiak" menüpont "továbbiak" menüpontja alá sem :D
Miert nem hasznalnak sima mpeg1/2 kodolast? Adott savszelessegen rosszabb a minosege, de legalabb tisztazott a jogi helyzete es akkor sima mpeg2 videokat es mp3-as hangot lehetne a weboldalakba agyazni, amit szinte minden hardver is kepes lenne kezelni, tovabba nem tartalmazna semmilyen masolasvedelmet. Az embereknek szerintem jo lenne...
Szep ha az Operanak evi 5 misi, akkor a nala kb 30-40 szer nagyobb reszesedessel rendelkezo Mozilla-nak aranyosan szamolva kb 150-200 misi. Ezt nem nagyon van eselyuk kitermelni.
Foleg ha meg azt is hozzavesszuk, hogy 2011tol a sugarzas es a magancelu hasznalt is licensz koteles lesz. A magan felhasznalokon jo esellyel nem fogjak tudni bevasalni, de pl a YouTubon mar annal inkabb. Sot a video megoszto oldalakon ez hatvanyozottab problema lesz, mivel a csak lejatszo licensz jelentosen olcsobb, mint a kodolashoz is hasznalhato. Marpedig a video megosztok a bekuldott muveket atkodoljak.
Bent van a google alkalmazásai között (ellenõrizzed ha érdekel: http://www.google.com/dashboard - itt tárol minden adatot rólad a cég).
Google Felirat tényleg nem került ki.
A Googlenak azert van a böngészõjében a támogatás, mert a youtube miatt belekerült és hogy elmondhassák hogy megtették. A piacon még a Microsoft tudná megtenni ugyanezt a lépést könnyû szerrel. A rosszabb anyagi helyzetben levõ cégek ezt nem tudják elvállalni.
A Google amikor felvásárolta a Youtube-ot, akkor annak valamilyen szinten meghagyta "függetlenségét". A YouTube oldalán nincs is semmilyen nagy Google felirat, és nem került bele a Google általános alkalmazásai közé, mint a gmail, google docs, etc... És el tudom képzelni, hogy a Google mint vállalat az ingyenes OpenSource szabványokat támogatja, ezért neki muszáj erre az oldalra állnia. De a YouTube rész számára ez szakmai öngyilkosság lenne.
Még mindig off:
Kevered a szezont a fazonnal. A vitaminok nagy többségének nincs OGYI engedélyszáma. Ez azt jelenti, hogy nem számítanak gyógyszernek, hanem csak gyógyterméknek. Ezek jogi kategóriák. A kedvezmény amire te gondolsz, az az, hogy nem vásárolhatók meg egészségpénztári számlára. Ez meg nem a gyógyszercégek döntése, hanem az egészségpénztáraké, náluk reklamálj. Ha a kedvezmény alatt a társadalombiztosítás általi támogatásra gondolsz, akkor valóban nem támogatja õket a társadalombiztosító, de ez megint nem a gyógyszercégek döntése, hanem a társadalombiztosítóé. Náluk reklamálj. Nem igaz, hogy nem reklámozzák õket, a csapból is a Supradyn meg a Centrum reklámja folyik. Megsúgom a Supradynnak VAN OGYI engedélyszáma, megvásárolhatod egészségpénztárra, de társadalombiztosító nem támogatja. Vényköteles gyógyszerreklámmal nem fogsz sehol találkozni, csak vény nélkül is megvásárolhatóéval.
Szerintem meg el vagy varázsolva. Napjaink egyik legdivatosabb dolga ilyen nézeteket terjeszteni, hogy a gógyszeripar csak játszik mindenki egészségével, és nem hajlandó jó és mellékhatások nélküli szereket gyártani. Véletlenül nem annak a kókler, sarlatán dr. Lenkeinek a könyvét olvastad? Aki szerint csak vitamint kell zabálni és minden helyrejön? Való igaz, hogy a gyógyszeripar csak ugyanolyan profitorientált iparág mint bármelyik másik. Azonban nem véletlenül tart 10 évig mire piacra dobhatnak egy új hatóanyagú készítményt. Elõtte eléggé szigorú ellenõrzésen és kipróbáláson esik át. Elõször állatokon tesztelik (most jöhetnek az állatvédõk keresztrefeszíteni), ha azon megfelel, kisszámú egészséges önkéntesen tesztelik. Ha ezen a fázison is túljut, akkor következik a kisszámú beteg de szintén önkéntes emberen való kipróbálás. Ha itt sem tapasztalnak olyat amiért nem folytathatja a klinikai kipróbálást a szer, akkor próbálják ki nagyobb betegpopuláción, amely esetben szintén beleegyezõ nyilatkozat szükséges. Itt már több ezer emberrõl beszélünk. Kettõs vak elrendezésben mennek a tesztek, tehát maga a beteg és a kezelõ orvos sem tudja, hogy a kísérleti szert vagy a placebót kapja-e? Így kiküszöbölik, hogy ez befolyásolja a kísérlet kimenetelét.Sok esetben amikor a placebó adása életveszéllyel járhat (magasvérnyomás elleni szereknél ugye nem lehet azt megtenni, hogy nem kezelem a beteget, mert az az életébe kerülhet, nos akkor olyan terápiában részesül, amely akkor a legmegfelelõbbnek tartott és ahhoz viszonyítják az új szer hatékonyságát). Magától értetõdõen mindent dokumentálnak és ellenõriznek ezek a lépések alatt, az emberkísérleteket megkezdés elõtt etikai bizottságok hagyják jóvá. A kísérleti személyek a teszt megkezdése elõtt írásos beleegyezõ nyilatkozatot adnak, hogy részt kívánnak venni benne illetve pontos tájékoztatást kapnak. Bármely tesztalany bármikor szóban, indoklás nélkül kiszállhat a tesztfolyamatból ha úgy gondolja. Ha mindezen klinikai fázisokon átjut a szer, dobhatják piacra csak. De nincs vége a történetnek ugyanis ekkor kezdõdik a poszt marketing analízis. Mûködik egy mellékhatásbejelentõ rendszer. Akár te is bejelenthetsz akármit, ha úgy érzed olyan mellékhatása van az alkalmazott gyógyszerednek ami nem okés. Háziorvosnál vagy a patikában kell lennie mellékhatásbejelentõ sárga lapnak.Ez a nemzeti gyógyszerhatóságon keresztül ha jól tudom Stockholmba kerül ki, ott összegzik és vizsgálják meg, hogy mi a teendõ egy adott szerrel. Számtalan esetben bebizonyosodott, hogy ki kell vonni az adott készítményt a forgalomból és ezt meg is teszik. Kivonták például a Vioxx nevû szert is, nem fogsz patikában találni. Mondj egy másik terméket, amelyet ilyen gondosan tesztelnek, majd a piacra dobás után is folyamatosan monitoroznak minõség biztonságosság szempontjából és ha gáz van, akkor kivonják. Szerintem nem fogsz találni. És akkor csak a fejlesztés biztonsági lépéseirõl beszéltem, ugyanilyen szigorú intézkedések vannak a gyártás területén. Miért van mégis mellékhatás? Mert az emberi szervezet sokkal változatosabb, bonyolultabb, minthogy egy hatóanyag mindenkinek egyformán beváljon és ne okozzon semmi mellékhatást. A mai gyógyszerek felfoghatók ilyen szempontból "konfekció"-nak, valakinek kicsit szorítanak valakinek kicsit lötyögnek. De folynak kutatások egyénre szabott hatóanyagok, módszerek után. Addig is nem lehet azt mondani, hogy akkor nem kezelünk semmivel, amíg meg nem leljük a "tökéletes" gyógyszert.
off gyógyszeripar mindig is virágozni fog. Az érdek, hogy mindenki beteg legyen és ebbõl õk nagy profitot húzzanak. Ha egészséges az ember az nem 'biznisz'. Beférkõztek az állami szférába, oktatásba is. Nézd meg, hogy a vitaminokra nincs kedvezmény (ogyi szám vagy mi), ami a megelõzést segítené és nem is nagyon reklámozzák. Ezzel szemben a gyógyszereket orrba szájba....
...na már megint az opera... Ha a Theora és az Ogg kodekek alkalmazása mellett voksolnak, akkor álljanak ki mellette és fogjanak össze a többiekkel (Mozzila, Chrome... )és majd a piac/felhasználók eldöntik melyik jobb, olcsóbb nekik. De lehet ezt csendben is csinálni. Szerintem a többiek leszarják, hogy az operának mi mennyibe kerülne... De ha õk nem is, én igen.
Ha meg nem sikerül az opera terve (Theora, Ogg) még mindig mehet az eu-hoz sírni, abban nagyon profi....
Szerintem meg ez egy beteges rendszer. És remélem ez is megszûnik, FÕLEG ami a gyógyszeripart illeti! Az ember egészségével játszanak a szaros gyógyszeripari cégek, ahelyett, hogy valóban ható, jó és mellékhatások nélküli gyógyszereket gyártanának!
Megjegyzem, nekem még mindig nem világos a konténer meg a kodek közti különbség teljesen, de nem errõl van szó. Értem mire gondolsz. Megnyugtatlak, a gyógyszercégek is szeretnek spórolni, ezért például csinálják azt, hogy az adott ismert molekulát kicsit átalakítják, ráaggatnak néhány egyéb funkciós csoportot, ami nem változtat sokat a tulajdonságon vagy adott esetben igen, de mégsem kell elölrõl kezdeni a kutatást, hogy akkor vajon milyen típusú molekulát keresünk. Vagy az racém elegyet szétválasztják jobbra meg balra forgató enantiomerekre és letörzskönyvezik, mint új hatóanyagokat. Itt sincs eredeti értelemben vett újdonságról szó, mégis eredeti molekulának számít. Szóval akkor a H.264 kodek kifejlesztõi is a meglevõ építõkockákat rakták össze új módon?
Teljesen egyet értek a "bírálattal". Ha egyszer lehet választani egy szabad forráskódú, közel olyan jó kodeket, akkor miért válasszanak olyat, amiért licenszdíjat kell fizetni, nemcsak nekik hanem a felhasználóknak is?
Azért nem egészen jó a hasonlat, mert itt nem a hagyományos értelemben vett felfedezésrõl, újdonságról van szó. A szabvány csak azt mondja meg, hogy hogy nézzen ki a videofile, milyen formában tárolja az adatokat. Se a tömörítésre nem ad konkrét algoritmust, se a konkrét eljárásokat nem "találja fel". A mindenféle egyéb formátumok is tartalmazzák ugyanazokat az módszereket, amiket a h264 (huffman-kódolás, mozgáskompenzáció, mikro/makroblokkok... stb). Amitõl meg a h264 jelenleg valamivel jobb, azok a kiforrott encoderek (x264 pl), ezeket viszont a h264 jogok tulajdonosaitól független emberek/cégek fejlesztették.
Szóval nehéz elfogadni, hogy mi a fenéért is kell fizetni.
Amúgy meg az én munkámból én szeretnék meggazdagodni.
Apró helyesbítés: s_L_ickboy. Nem beteg vagyok, hanem dörzsölt. Nem ragaszkodom a 20 évhez, legyen mondjuk csak 5, nem ez a lényeg, hanem a modell bevezetése. Épp nem olyan régen volt egy hír itt, hogy Philip K. Dick lánya veri a nyálát, mert a Google olyan nevû telefont dobott piacra amely név szerepel valamelyik regényben és akkor perelni fog mert ez szerzõi jogsértés. Elõször is ez nagyon sovány jogsértés, bárhogy nézem, másrészt pedig úgy tartja a markát, mintha õ írta volna a regényt. Igenis az alkotó halála után a szellemi termék váljon közkinccsé vagy menjen állami tulajdonba vagy ilyesmi. És akkor ezzel nagyban egyszerûsödne a sok szerzõi jogi probléma. Kevesebb jogvédõ, több kultúra. Ezt igazságosabbnak tartom. Ha õseim nagymenõ zenészek lennének, akkor haláluk után megélnék a jogdíjakból munka nélkül. Ha nagymenõ üzletemberek lennének, akkor hiába örökölném meg a jólmenõ vállakozást, munkámba kerülne azt ugyanúgy jövedelmezõen mûködtetni, fenntartani. Remélem érthetõ a különbség. A Beatles tagok meg nem vesztenék el a saját dalaik jogait, mert ezután sem írhatná föléjük a saját nevét és nem mondhatná, hogy ezt õ szerezte. Olyan creative common license szerûen mûködhetne.Csak nem ömlene a jogdíj.
Ezek alapján azzal is egyetértesz hogy a Beatles tagok elveszíthetik 50 év után a saját dalaik jogait.
Ezt úgy mondod mint ha valami baromi inkorrekt, ördögtõl való dolog lenne, pedig nem az. Én teljes mértékben egyetértek vele, sõt, kifejezetten nagy pofátlanságnak tartom, hogy manapság halott zenészeknek is vannak szerzõi jogai, és azok kapnak busás pénzeket belõle akik egy finggal sem járultak hozzá a mû létrejöttéhez.
Én sem kapok fizetést márciusban, csak azért mert januárban dolgozok, még akkor sem ha egy hónap alatt megváltom a világot és felvirágoztatom a céget a munkámmal.
"Ezek alapján azzal is egyetértesz hogy a Beatles tagok elveszíthetik 50 év után a saját dalaik jogait."
ennek így kellene lennie. Sõt én még a Sickboy állalt említett 20 évet is baromi soknak tartom. Számítástechnikában 1 év is rohadt sok idõ.
de nem értem mit kell ezen túráztatni magunkat. Majd jön egy oldal aki majd linkeli a videókat és megoldja, hogy a h.264-es szabvány kalsszikus flash playerrel is elérhetõ legyen. Jelneg is rengeteg oldalt van ami több videomegosztó oldal tartalmát tükrözi, hát most egy kis turpisság is lesz benne oszt jónapot. A youtube meg majd pislog, hogy az oldal látogatottsága csökkeni fog. Ui. ha Mozilla cspata nem liszenceli a kódot akkor mindenki akki az õ motorjukat haszálnja (FF, Mozilla, Netscape, Konqueror, stb...) nem tudja az olalt megnézni. Ezek meg legalább 40%-nyi gépet takarnak. Aztán jönn az Opera és az összes többi okosság. A Chrome piaci részesedése jelenleg semmi. És életszerû, hogy az ember nem fog böngészõt váltani csak azért mert videót akar nézni a youtube-on. Régebbi IE-k sem támogatják az újjak meg még nem elterjedtek... Szóval ha meglépi ezt a youtube akkor csodálkozni fog, de erõsen... sztem. És ugye pár éve már bebizonyosodott, hogy teljesen indifferens mit szeretne egy mamut vállalat ha a tömegek mást akarnak. Ebbe bukott bele a Vista és gy.k. a Win7 sem tudja túllépni nagyn az XP-t. És ugye az MS lényegesen nagyobb befolyással bíró cég mint a Google...
De mondhatnám azt is, hogy ember tervez, Isten végez.
Én elsõsorban szoftverszabadalmakra gondoltam, pl kodek, formátum, ilyesmi. Szerintem eléggé visszaveti a fejlõdést ha minden egyes kis apró dolgot levédnek és csak a licencdíjakból akarnak megélni. Legyen egy X idõintervallum amíg licencelni kell, addig termelje vissza a kifejlesztésbe ölt pénzt, aztán váljon szabadon felhasználhatóvá. Szerzõi alkotásokra, mint pl egy dal, a szerzõ haláláig tartson a "szabadalmi jog", esetleg plusz valamennyi idõ, aztán a kedves leszármazottak nézzenek végre munka után...
Világosítson fel valaki... Chrome -> Google termék, Youtube -> Google-é... akkor most mi van?? miért kritizálnak? 1 házon belül vannak lényegében, nem?
Ja, és a szokásos:
Opera 10.10 Unite-al megjelenik (Unite-al)? ... SG cikk sehol Opera 10.50 elõzetese megjelenik (Carakannal)? ... SG cikk sehol Opera bírálta... ... SG cikk!
Én amellett voltam, hogy az Opera is inkább implementálja a H.264-et mintsem partizánkodjon. De ha igaz ez az évi 5 millió dollár, akkor az nagyon durva. Ez nagyon nem elhanyagolható része az Opera bevételeinek (nem profit, bevétel!).
Ez így van a szoftver-szabadalmakkal kapcsolatban is. Ha jól tudom a H.264 2017-tõl használható fel szabadon. Csak a probléma az, hogy az informatikában ez az idõ 'túl sok'.
"nem alakul ki az a helyzet, hogy valaki örökre basáskodhat mert egyszer feltalált valamit"
Nagyon kivácsi vagyok hogy ha a te munkádból akarna valaki meggazdagodni akkor is ez maradna-e a véleményed. Ezek alapján azzal is egyetértesz hogy a Beatles tagok elveszíthetik 50 év után a saját dalaik jogait.
Tehát a szabadalmi idõ lejárta után váljon szabadon felhasználhatóvá.
A gyógyszeriparban meglevõ szabadalmi gyakorlatot kellene követni. Az újonnan felfedezett molekula, hatóanyag 20 évig szabadalmi védettséget élvez, csak a kifejlesztõ cég gyárthatja és hozhatja forgalomba. Ez arra szolgál, hogy a befektetett pénze megtérüljön, hiszen ha rögtön mindenki másolhatná a kifejlesztett molekulát, akkor nem térülne meg a kifejlesztésébe ölt halom pénz. Ha ez a szabadalmi védettség lejár 20 év után, bárki gyárthatja és forgalmazhatja az adott hatóanyagot. Nem lehetne ezt bevezetni a kodekekre meg formátumokra is? Így megtérülne a kifejlesztõ befektetése is és nem alakul ki az a helyzet, hogy valaki örökre basáskodhat mert egyszer feltalált valamit.
JPEG-nél is volt hasonló license díj követelés. Végül a nagy cégek összefogtak és visszaperelték a kalóz céget, aztán 2006-ban a JPEG license lejárt: The JPEG committee investigated the patent claims in 2002 and were of the opinion that they were invalidated by prior art.[27] Others also concluded that Forgent did not have a patent that covered JPEG.[28] Nevertheless, between 2002 and 2004 Forgent was able to obtain about US$105 million by licensing their patent to some 30 companies. In April 2004, Forgent sued 31 other companies to enforce further license payments. In July of the same year, a consortium of 21 large computer companies filed a countersuit, with the goal of invalidating the patent.
???
A Chrome miért van a Mozilla meg a többiek oldalán, mikor támogatja a H.264-et?
"A Mozilla és a Chrome után"?
wtf?
"elidézi az 1990-es években a GIF képformátum kapcsán kirobbant vitát, ami elbizonytalanította a honlapüzemeltetõket."
No, ez nagyon rossz példa volt. Ugye azóta nem is használnak a honlapokon gifet? Ha-ha-ha! Ha lehet, még több van belõlük, ugyanis a flash-animáció reklámokat sokan blokkolják. Azonban ha a gif-képeket is blokkolják, vannak oldalak, hogy eltûnik az egész grafikus tartalom.
Na, ennyire nem használják a gifet. Ennél azért jobb példával kéne elõállni, egy incifinci 1%-os böngészõ fejlesztõinek.
Informatika és tudomány
Nem ragaszkodom a 20 évhez, legyen mondjuk csak 5, nem ez a lényeg, hanem a modell bevezetése. Épp nem olyan régen volt egy hír itt, hogy Philip K. Dick lánya veri a nyálát, mert a Google olyan nevû telefont dobott piacra amely név szerepel valamelyik regényben és akkor perelni fog mert ez szerzõi jogsértés. Elõször is ez nagyon sovány jogsértés, bárhogy nézem, másrészt pedig úgy tartja a markát, mintha õ írta volna a regényt. Igenis az alkotó halála után a szellemi termék váljon közkinccsé vagy menjen állami tulajdonba vagy ilyesmi. És akkor ezzel nagyban egyszerûsödne a sok szerzõi jogi probléma. Kevesebb jogvédõ, több kultúra. Ezt igazságosabbnak tartom. Ha õseim nagymenõ zenészek lennének, akkor haláluk után megélnék a jogdíjakból munka nélkül. Ha nagymenõ üzletemberek lennének, akkor hiába örökölném meg a jólmenõ vállakozást, munkámba kerülne azt ugyanúgy jövedelmezõen mûködtetni, fenntartani. Remélem érthetõ a különbség. A Beatles tagok meg nem vesztenék el a saját dalaik jogait, mert ezután sem írhatná föléjük a saját nevét és nem mondhatná, hogy ezt õ szerezte. Olyan creative common license szerûen mûködhetne.Csak nem ömlene a jogdíj.
