Emellett a jobb szárny tartálypilon oldalán látszik az AIM-9 is, feltételezem, az is szimmetrikusan van függesztve, így a javadalmazás valószínûleg két AIM-120 közepes hatótávolságú, két AIM-9 rövid hatótávolságú légiharc rakéta, plusz a gépágyú. A bal szárny alatti pilon oldalsó csomópontján ha akarok, akkor látok egy adatátviteli eszközöket tartalmazó függesztményt, bár erre nem vennék mérget. Így néz ki a gép teljes javadalmazással és egy tökkel:
Kíváncsi lennék, mit szólnál ahhoz, ha akár csak 250 km/h -val (mint általad említett elsõ verzió) pofán csapnának valamilyen könnyû, de mégis merev (mint pl. nikecell vagy PU) hõszigetelõ darabbal...
Nézz videókat, ahol szélcsatornába megy be ember, komolyabb védõöltözet nélkül... Az csak levegõ... A különféle hõszigetelõ cuccok annál lényegesen "nehezebbek" és még "szilárdak" is...
Te még mindig egy puha szivacsban gondolkodsz, amikor a szigetelõhab jut az eszedbe.
Szerinted akkor mennyire szigetelné le az üzemanyagot? Az egy masszív strapabíró anyag. Nem egy hungarocel, vagy egy konyhai mosogatószivacs. Szilárd tömör anyagnak kell lennie, különben nem látná el a feladatát. A középkori ágyúk lüttek ekkora sebességgel. A levált hab sem volt egy kis darabka.
Bocs, elnéztem (nem keverem) tényleg méter/sec. Így valóban nem állnék elé (mert nem vagyok mazochista), de pl. egy autó-szélvédõt aligha ütne át.
Feltéve, hogy tényleg csak hõszigetelõ hab volt és nem egy több kilogrammos kemény jégdarab. (Amelynek a keletkezéséhez minden feltétel adott: a nagyon hideg üzemanyag ott belül, a levegõben levõ pára, viszonylag hosszú idõ, és esetlegesen a szigetelõ habon jelenlévõ repedés, amelyen a pára be tud szivárogni a hab alá, hogy megfagyjon. Én leginkább erre tippelnék, de nem vagyok szakértõ és nem is voltam ott akkor)
Kevered a kmpó-t a m/s-al. 3,6 a szorzó. Inkább 750 kmpó lesz az. És nem fürdõszobai szivacs az, hanem egy több kilós púrhabdarab.
Ha függõlegesen érkezne, akkor csak a test tömegétõl és az alakjától függ a becsapódás sebessége.
A közegellenállás a sebesség négyzetével arányos. Tehát ha valami kétszer gyorsabb, akkor négyszer nagyobb közegellenállás hat rá.
Két erõ fog hatni a testre a gravitáció és a közegellenállás. Ha van idõ az egyensúly beállására, akkor a két erõ egyforma lesz. Egy ejtõernyõsnél mindegy, hogy 1000 méterrõl ugrik vagy 5000-rõl, hozzávetõlegesen 200 kmpó sebességre gyorsul, ha cserben hagyja az ejtõernyõje. Persze, ha olyan testhelyzetet vesz fel, hogy fejjel elõre nyújtott testtel, mint egy mûugró, akkor gyorsulni fog.
Közegellenállás: F = C x A x ró x v-négyzet
C az alaktényezõ, mint a sportkocsiknál A az mozgásvektorra merõleges keresztmetszet, ró a közeg sûrûsége és a v a sebesség.
A gravitációs erõ: F = m x g.
m a tömeg, g meg a gravitációs állandó.
Tehát m x g = C x A x ró x v-négyzet.
Ebbõl v = gyök (m x g / C x A x ró).
A g meg a ró az adott, tehát csak a test tömege és az alakja a méretével a meghatározó, tehát a C (ez a forma tulajdonsága, tehát az alak), illetve a keresztmetszet, azaz a méret a döntõ.
Viszont belép a képbe a bibi, hogy nem merõlegesen zuhannak az ûreszközök, hiszen pályáról lépnek a légkörbe, és nem egy gigantikus daruról potyogtatják le õket.
Ez viszont egy szögfüggvényt csempész a képletbe, hiszen a haladási iránnyal szöget zár be a gravitáció, és mivel a pálya szöge folyamatosan változik, a becsapódáskori értéket kell figyelembe venni. Fáradt vagyok, és lekellene rajzolnom, hogy kilogikázzam, hogy szinusz, coszinusz, tangens vagy cotangens.
Persze feltételezem, hogy van ideje a testnek beállni az egyensúlyi erõre, és nem az az eset áll fent, hogy annál gyorsabban halad, és hiába lassul a közegellenállástól, hamarabb csapódik be, mint lelassulna arra a sebességre, hogy a közegellenállás és a gravitációs hatás egyenlõ legyen.
Asszem a legtöbbünknek a "hõszigetelõ hab" kifejezésre egy igen puha és könnyû anyag ugrik be a tudatunkba. Egy darab PUR hab... vagy egy nagy tábla polisztirol ("hungarocell"). Asszem abban sem tévedünk nagyot, ha kijelentjük: egy ilyen táblával valakit kb. 250 km/óra, azaz kb. 70m/s sebességgel pofáncsapnak valakit, túl nagy baja nem lesz. Márpedig ezek a repülõ eszközök rendkívül szilárdak. Valahol a neten láttam egy filmet, amelyen egy nagyobb repülõgép (A380?) valamelyik kiálló eleme beleakad egy kisebb utasszállítóba és odébbtaszítja. A kisebb gép is sok tonna, és nem nagyon látszott meg rajtuk.
Vagyis, énszerintem (bár nem szakértek a repüléshez) valahogy nem tudom elképzelni, hogy egy puha és könnyû mûanyag hab fel tudja sérteni azokat a nagyon kemény hõszigetelõ csempéket. Valami nagyon másnak kellett ott lennie. Hogy mi, arra csak tippelgetni tudok.
"Az ANG gépek rendszeresen háborúba mennek."
Ha otthon vannak, akkor nem szoktak oket teljes fegyverzettel ellatni, csak a minimummal. Szeptember 11-en is csak a gepagyukban volt loszer, de a raketak a raktarakban voltak.
"Szó se róla, de az innei pocsék kis képen is látszik legalább egy AMRAAM a bal hátsó törzsponton."
Legalabb kapott egy (azaz 1 db) raketat... (azert kulfoldon max. hazafele van ennyi a gepeken)
Mármint mi van dísznek? Az ANG gépek rendszeresen háborúba mennek.
Egyébként meg itt a kép nagyobban.
http://imageshack.us/f/94/f15shuttle.jpg/
Szó se róla, de az innei pocsék kis képen is látszik legalább egy AMRAAM a bal hátsó törzsponton.
"Elöször itt is úgy akarták, de a tömegtöbblet miatt a külsö réteg lemaradt. Úgy rémlik, hogy még valami hálót is próbáltak, meg festéket, de azoknak is túl nagy volt a plusz tömege"
A szovjet rendszer raketat hasznalt nem kulso uzemanyagtartalyt. Egyebkent az orosz raketak eseten a szigeteles jo reszet a tankok sejtes kialakitasa adja es belul van a jobban hutendo uzemanyag. Az amerikai rendszeren eloszor feher festes volt a tartalyokon, de a jeg es a hab levalas ellen nem vedett, viszont cserbe jo nehez is volt, ami a hasznos terhet csokkentette. Egyebkent az elso uton is majdnem ategett a columbia futomu aknaja, csak akkor a masik oldalon es nem a belepoel serulese, hanem az fedlap szigetelesi hibaja miatt, de azt is hab becsapodas okozta. Azert ahhoz kepest, hogy az elso uton azonositottak a tervezesi hibat, meg egesz sokat tudtak repulni vele mielott ujra bekovetkezett ugyanaz a meghibasodas.
"Azon az F-15-ön, ami felügyeli a légteret, nem kéne hogy legyen levegõ-levegõ rakéta?"
A nemzeti garda gepein altalaban csak a gepagyu van betoltve. A veletlen odatevedt kisgepeket elterelni boven eleg, egyebkent meg csak disznek vannak.
Azon az F-15-ön, ami felügyeli a légteret, nem kéne hogy legyen levegõ-levegõ rakéta? Mintha csak két üzemanyagtartály lenne rajta.
Emlékeim szerint az egyik korábbi cikkben volt róla szó, hogy azt hiszem a Burannál volt úgy megoldva, hogy a szigetelés belül volt. Elöször itt is úgy akarták, de a tömegtöbblet miatt a külsö réteg lemaradt. Úgy rémlik, hogy még valami hálót is próbáltak, meg festéket, de azoknak is túl nagy volt a plusz tömege... Majd Cifu, vagy valaki kijavít, ha tévedek :)
Valaki elmondaná miért tettek habszivacs szigetelést kívülre, úgymond "sebezhetõen"? Miért nem egy fémburkolat alatt volt?
Juj...
A tárgy felület / tömeg arányától és légellenállásától is fögg a becsapódás sebessége. Attól, hogy valami nem égett el teljesen nem jelenti azt, hogy nincs légellenállása.
Viszonyításképpen, egy szétterpesztett végtagokkal zuhanó ember ernyõ nyitás elõtt 1000 méter magasságban nagyjából 200 km/h sebességet ér el. Tehát ennél jóval nagyobb sebességgel, max. nagy tömör fémdarabok érnek le. A levált lemezszerû - tehát legalább két dimenzióban jelentõsen nagyobbak, mint vastagságban -részek hulló falefélvként is földet érhetnek akár...
A cikk jó, a helyesírás csapnivaló (leváll* többször is, értelmetlen mondatok) az Orbiter Rúd fordítása meg aztán a mélypont...
Megbocsáss, de te valamit nagyon félrenéztél. Mi köze a Föld szökési sebességének a légkörbe való belépéshez? A dolog valahol ott kezdõdik, hogy a Föld légkörébe belépõ mûhold vagy ûrhajó LEO pályán kering, mielõtt belép a légkörbe, ez ugye hozzávetõleg 28 000 km/h-t, vagyis 7,8km/s sebességet jelent.
A légkör fékezõ hatását simán figyelmen kívül hagyod, ez a második hiba, minden belépõ tárgyra hat a légellenállás, ahogy alant említettem, a tárgy alakjától függõ mértékben.
Végezetül pedig érdemes megnézni, hogy a Columbia földet ért darabjai miként is néztek ki, amikor megtalálták õket. Nos, nincsenek kráterek körülöttük...
amely a hideg hajtóanyagok feltöltését követõen megfagyott, ezzel kialakítva a habban egy nehezebb, és a környezõ területéhez a fagyás okozta roncsolódás miatt gyengébben kapcsolódó darabot, elõidézve ezzel a könnyebb leválást és a szárny súlyosabb sérülését.
A CAIB jelentésben is szerepelt, illetve a fenti képen is látható, hogy az a rámpa-habszivacs, ami levált, több korábbi alkalommal is levált. Alakjánál, kialakításánál fogva nem vagyok biztos benne, hogy az esõ és a fagyás okozta a levállást, de ez ügyben ugye utólag már sose fogunk biztosat tudni. Mindenesetre több korábbi alkalommal is került sor hasonlóra, és például az STS-50 júniusban startolt, ott az esõ és a fagyás aligha lehetett kiváltó ok.
A mostani, mûholdhullásos idõszakban volna egy, a Columbia katasztrófájához is kapcsolódó kérdésem, mégpedig az, hogy véleményetek szerint a légkörben el nem égõ ûreszköz-törmelék mekkora sebességgel érhet felszínt. Én abból indulok ki, hogy a légköri elégést alapvetõen a szerkezetek belsõ részében elhelyezett, nagy szilárdságú, adott esetben hõálló anyagból készült szerkezeti elemek - pl. nagy nyomásra tervezett tartályok - élhetik túl, amelyek önmagukban megfelelõen áramvonalasnak tekinthetõek a 0,8-0,9 M körüli sebességû becsapódásra. Nincs egyébként elképzelésem arra nézve, a klf. alakú és ballisztikai együtthatójú testeknek milyen magasságban hol állandósul a zuhanási sebességük, szóval ha valaki tud erre példákat hozni, azt megköszönöm.
A földetérési sebesség a tárgy alakjától függ leginkább. amelyik tárgy tud felhajtóerõt generálni, ott a sebesség csökkenni fog ahogy egyre sûrûbb és sûrûbb légrétegekbe ér. Így például egy hajlított alu lemezdarab például nagyon szerény sebességgel érhet földet. Egy áramvonalas test teljesen más eset, az sokkal nagyobb sebességgel éri el a földet, mert a légellenállás nem fékezi.
Pontos értékeket nem tudok neked így most mondani viszont, majd ha lesz idõm, akkor kutakodok kicsit. :)
Kiváló, köszönöm, egy elgépelés a második oldal elsõ bekezdés utolsó mondatában: lehetetten, amely valószínûleg lehetetlen akart lenni.
Szaksajtónak tekinthetõ helyen - AS vagy Aero - olvastam, hogy a Columbia a startálláson közel negyven napot töltött, és ezalatt több alkalommal megázott. Feltételezték, a hõszigetelésnek voltak rései - kiváltképp az Orbiter elsõ rögzítési pontja körüli, kézzel felvitt szigetelés környékén - ahol víz juthatott a szigetelésbe, amely a hideg hajtóanyagok feltöltését követõen megfagyott, ezzel kialakítva a habban egy nehezebb, és a környezõ területéhez a fagyás okozta roncsolódás miatt gyengébben kapcsolódó darabot, elõidézve ezzel a könnyebb leválást és a szárny súlyosabb sérülését.
A mostani, mûholdhullásos idõszakban volna egy, a Columbia katasztrófájához is kapcsolódó kérdésem, mégpedig az, hogy véleményetek szerint a légkörben el nem égõ ûreszköz-törmelék mekkora sebességgel érhet felszínt. Én abból indulok ki, hogy a légköri elégést alapvetõen a szerkezetek belsõ részében elhelyezett, nagy szilárdságú, adott esetben hõálló anyagból készült szerkezeti elemek - pl. nagy nyomásra tervezett tartályok - élhetik túl, amelyek önmagukban megfelelõen áramvonalasnak tekinthetõek a 0,8-0,9 M körüli sebességû becsapódásra. Nincs egyébként elképzelésem arra nézve, a klf. alakú és ballisztikai együtthatójú testeknek milyen magasságban hol állandósul a zuhanási sebességük, szóval ha valaki tud erre példákat hozni, azt megköszönöm.