Általában és külsõ beavatkozás nélkül tart sokáig, mert nem nagyon lehet drasztikus különbség. Sok picibõl jön össze a nagy változás. ÁLTALÁBAN. Természetes körülmények közt is van, hogy meglepõen hamar van komoly változás.
És az evolúció nem folyamatos lassú fejlõdés. Eleve nem is fejlõdés :) Az evolúció egy hajtóerõ, nem pedig egy folyamat. Ezzel lényegében bemutattad, mennyire vagy járatos a témában.
Korábban már írtam, de úgy fest rád is igaz: Miért van az, hogy felhozol egy érvet(nincsenek átmeneti élõlények), erre írok egy cáfolatot(felsoroltam majd egy tucatot), és te ezek után hozol fel egy új témát, meg sem próbálod a cáfolatom cáfolni. Nem azért van ez, mert nem tudod cáfolni? :)
És megköszönném, ha leszállnám a magas lóról, én sem írtam eddig még egyszer se, hogy szánalmas amit írsz, vagy vicces, esetleg egyértelmû az,hogy tévedsz, vagy hasonlók.
Jah és: milyen tökértelmetlen tulajdonság fejlõdött ki? A ne fejlõdésre pedig szerintem elég jó ellenérvet írtunk. Ha nem tetszik, cáfold!
Ez hogy jön ide? Ráadásul újabb ellentmondás. Nincs lényegi különbség a csiperke és a penészgomba, a parazita gombák és a gyilkos galóca között. Mindegyik élõsködõ, mert táplálékot nem tud létrehozni. Újabb érdekesség, eh? Ráadásul megint eltértél a kérdéstõl, ami szokásod.
Kezdem a DNS el. A mik gátolják a mutációt kérdésre adott válaszod: "1. DNS tripla kódolás. (holott a dupla is elég lenne, csak ott sokkal könnyebben becsúszik a hiba) 2. DNS hibajavító mechanizmus. 3. Ivaros szaporodás (DNS kombináció)"
1: A DNS duplán kódolt. Másolatok készülhetnek és készülnek is róla részben és egészben is de összesen 2 db egymással paralel szál tartalmazza az információt (és egy kevés a mitokondriumokban) 2: A hibajavító mechanizmusok valóban a mutációk számának visszaszorítására szükségesek mert ezeknek csak egy rendkívül alacsony hányaduk hasznos (ezek a haasznosak az evolúció alapjai. A túl sok mutáció az élettel összeegyeztethetetlen. Valamint a dns replikációját végzõ enzimek is "hibaszázalékkal dolgoznak" amit szükséges nagyon alacsonyan tartani. 3: Az ivaros szaporodásnak semmi köze sincs a mutációhoz. Két génkészletet véletlenszerûen összekeversz. A mutációnál új dolgok jönnek létre az ivaros szaporodásnál meglévõket keversz.
Nah két perc google sem kellett a kis gyíkos kísérlet megtalálására.. Neked a vallásod is tiltja a használatát igaz? De keresek még.. nehogy véletlen link és érv nélkül maradjunk...
Itt a link a gyíkos példához. Csak tudod, én az ilyesmit nem a neten "mûvelõdöm", hanem evolúcióbiológusok könyveibõl (pl. Richard Dawkins), és anno az egyetemen tanultam, ugyanis biológus (molekuláris) vagyok. És mint biológus, azt ajánlom, kezdd a középiskolai tananyaggal a biológiát. Én vagy bárki más itt neked hiába próbálna el bármit is elmagyarázni (iagázból azt sem tudnám, hol kezdjem). Ne szemeteld tele a netet a hülyeségeiddel, hanem legyen egy kis önkritikád, légy szíves, és inkább olvass szakirodalmat, kezdve a gimnáziumi elsõosztályos biológiakönyvvel. Komolyan mondom, és nem fikázásból. Még mindig.
"Gombák. Kinyírják a gyengéket. - Szuper. Ez pont az evolúciót alátámasztó érv. Az erõsebb életben marad, amit a gomba nem tud kinyírni. Aztán erõsebb lesz a gomba, aztán erõsebb lesz amit nem tudott kinyírni... stb."
Nem az erdõszéli csiperkére kell gondolni, hanem az élõ szervezeteken élõsködõ gombákra. :)
Logikai alapon? Újabb tévedés. Az állításaidban semmilyen logika nincsen. És én is mondom, amit mások is: TE MIT ÁLLÍTASZ? MI VAN?
Bizonyítékok? Lássuk, én nem vagyok szakértõ: A 'fajok' DNS-bõl levezethetõ a rokonság, a fajok eltérõ populációi egy idõ után nem tudnak szaporodni egymással, a különbözõ rétegekben különbözõ élõlények vannak. A világban minden folyamatosan fejlõdik, legyen szó egy magzatról, vagy egy születõben lévõ csillagról.
Melyik az a tárgyi bizonyíték, amit alá kellett volna támasztanom?
Mindent az evolúciós elméletbõl veszek, logikai alapon.
De azt gondolom érted mit jelent, ha bármit elhiszel, amit egy fórumozó tényként beír? Ne keverd össze azokkal, amiket én írok, mert azok logikai következtetések ismert, elfogadott dolgokból.
Tetszik ez hogy az evolució hivei arra hivatkoznak, hogy a másik oldal (pl én) nem mondunk tudományos érvet, és példát (írtam 5-6) de õk sem írnak semmit, csak általános blablákat. Konkrét linket akarok a húsevõ gyik növényevõ kombóra ha lehetne:) és 37 év alatt kb?? vazzee.. nekünk meg 10-20 millió év kellett..meg a dinók is vazee...gyakorlatilag 100millió évekig ugyanúgy néztek ki...:) akkor nem volt evolució? vagy nem szóltak nekik, hogy fejlõdni kéne??
tetszik hogy két érvet mondtok és az egyik üti a másikat:) 1: az evolució folyamatos lassú fejlõdés,átalakulás, amiben az élõlények fejlõdnek javulnak, elõnyösebb tulajdonságokat vesznek fel...mimikri, erõsebb fog, szárny stb:) 2: de mikor mutatunk jó pár élõlényt akiknél ez nem müködik, nem fejlödnek 100millió évek óta...vagy tökértelmetlen tulajdonságokat fejlesztenek ki...vagy nem fejlesztenek semmi elönyöset, akkor már nincs folyamatos evolució, mint érv :)
vicces.:)
gyiknak elég 37 év hogy alapjaiban átalakuljon...más sok sok élõlénynek meg millió évek sem.....jó érv :)..köszi :)
A pontos meglátások mestere. õszintén gratulálok. És legfõképpen ahhoz, hogy mindezt hideg fejjel tudtad leírni.
Igen, mostmár tudok a gyíkos esetrõl. Nem tudom igaz-e, még eddig sohasem használtam fel érvként (amíg utána nem nézek nem is fogok, vagy hozzáteszem, hogy "úgy hallottam volt ilyen kísérlet").
De utána fogok nézni, mert érdekes dolog, illetve ha kapok egy linket akkor még meg is köszönöm :)
Te csak ellenérvet hoztál fel, de semmit a sajátod mellett? A kettõ nem ugyanaz. Mondok egy példát rá:
Mi: 2+2=4 Te: Nem annyi.. mert 2+3=5 Mi: oké akkor mond el miért nem lehetne akár 5-1=4? Te: Mert 5-1=4 nem jó.. nekem az nem tetszik... én alapból kilõttem ezt a megoldást. Mi: De az elsõre sem adtál még megoldást: Te: De igen, olvass visszább.
Miért most tudsz? Láttál valami hiteles linket mellékelve, vagy rákerestél a neten, és tényleg? Vagy csak elhitted egy fórum hozzászólójának bejegyzését és most már felvetted a repertoárodba az érveid közé az evolúció mellett?
Tedd a szívedre a kezed és válaszolj erre a kérdésre. Azt se bánom, ha csak magadnak.
Óriási, már-már kapitális méretõ a tájékozatlanságod. Leírtál fogalmakat. Na és? Önmagában ezek a fogalmak nem jelentenek semmit az adott relációban. Ráadásul önellentmondásba keveredsz. Pl.: Gombák. Kinyírják a gyengéket. - Szuper. Ez pont az evolúciót alátámasztó érv. Az erõsebb életben marad, amit a gomba nem tud kinyírni. Aztán erõsebb lesz a gomba, aztán erõsebb lesz amit nem tudott kinyírni... stb. ezekkel semmit nem fejtettél ki. Nem több, mintha én azt mondanám: bakfitty.
"Több ember vitatja az álláspontomat, így próbálok szelektálni. De, még mindig válaszoltam, ha valamelyik kérdésedet nagyon fontosnak tartottad. Nem? Pedig nem is teszed fel újra csak visszautalgatsz. Így meg kell keresnem és ki kell találnom pont melyikre gondoltál."
Hát ez már nagyon szánalmas ... de komolyan... az is hogy leállunk veled vitatkozni. Válaszoltál arra amelyik kérdést fontosnak tartottad. Szóval a legnagyobb kérdés "Akkor te miben hiszel?" neked büdös? Több ember vitatja az álláspontod? Szerintem az a több a majdnem mindenki... de ez a majdnem mindenki mennyiségû ember külön külön is feltett egy kérdést, amire még most sem (laza 150kommentel késõbb) válaszoltál.
felteszem neked újra: szépen kiemelve aláhúzva hogy észrevedd.--
Te szerinted akkor hogy van az ami most van? Ha nincs evolúció, és nincs isten akkor mi az ami van?
Várjuk válaszod, vagy inkább tûnj el.
Vissza a cikkhez: Vajon ha valami módon át tudna menni oda az ember, és rendszeres járattal utazni, mert két hét alatt ott lehetnénk valami új technológiával, akkor hogy alakulna át az ember fiziológiája, és gondolkodása, vallása? Mert ha kicsit erõsebb ott a gravitáció akkor a gyengébbek nehezen bírnák el azt hosszabb távon, másrészt ha lenne ott egy civilizáció akkor hogy változna a vallás (ha már nem vagyunk egyedül), és az õ vallásuk hogy módosult.. már ha van nekik néphülyítés intézményesítve..
"Semmire nem válaszolsz csak makacsul hajtogatod, hogy az egész téves. Nem vezetsz le semmit. nem hozol bizonyítékokat, de még csak annyit sem állítasz, hogy..."
Ha elkerülte volna a figyelmedet, ajánlom a #100. hozzászólásomat. Ott leírtam miért tartom valószínûtlennek az evolúciót.
Akkor a legfontosabb: Ha nem az evolúció, akkor mi hozta létre a fajokat. És kifejtett választ kérek, nem egy két szavas odavetett dolgot.
És hogy mutassam a jó példát: Nem, jelenleg nem tudok mondani olyan példát, amikor emberi beavatkozásra áttért egy faj növényevõrõl húsevésre. Hozzáteszem én a gyíkos esetrõl sem tudtam.
Kösz. Mi lenne, ha a nagyvonalú elintézés helyett konkrétan megmagyaráznád milyen fogalmi hibám van, aztán szépen kielemeznéd, nem pedig felsorolásszerûen odacsapod az asztalra?
Lehetõleg egyenként. Mehetünk sorba is. Kezdd a DNS-sel.
És TE tudnál mutatni valami saját elképzelést? Mondhatnám más szavvakal is.
"Taníccs mester, készen állok a tudásra!"
Sejtésem szerint te egy ritka szánalmas ember vagy és ezt tudod is magadról, és hogy ezt az érzést megszûntesd próbálsz hasonló gondolkodású (vagy annak hiánya) embereket keresni akiknek elõadhatod hogy te tulajdonképpen egy isten vagy itt az emberi halandók között és te tudod a választ még a nagy kérdésre is. De mivel személyi kultuszt építeni csak gynegébb akaratú, befolyásolható emberekre lehet építeni így szerintem -csak javaslat- keress másik fórumot, vay pedig hozakodj elõ egy saját gondolatmenettel. Sokan alig várják hogy akár 2-3ezer karakternyi szöveget olvassanak el amit te gondolsz.
Az evolúciót nem csak testi és fizikai értelemben kell szemlélni. Hawking jó példa, mert bár testileg teljes roncs, az értelme messze többet hozhat a fajunknak bármilyen fizikális elõnynél. A tudósok teszik lehetõvé a technológiák fejlesztését illetve az univerzum jobb megismerését, ami nélkülözhetetlen a fajunk számára ahhoz, hogy elõbb-utóbb képes legyen elhagyni a bolygót, így biztosítva a fajfenntartást. Ha pl. Hawking tisztán fizikális szelekció révén kiválasztódott volna, akkor az értelmét sem kamatoztathatná a fajunk. Tehát evolúciós értelemben az emberi beavatkozás is az evolúció része, hiszen azáltal, hogy a testileg hibás egyedeket képes életben tartani, adott esetben növelheti az esélyét a tudat fejlõdésének is, amennyiben a testileg hibás egyedek között szellemileg kimagasló emberek is voltak.
"És miért van az, hogy változatlanul a kérdések zömét figyelmen kívül hagyod?"
Több ember vitatja az álláspontomat, így próbálok szelektálni. De, még mindig válaszoltam, ha valamelyik kérdésedet nagyon fontosnak tartottad. Nem? Pedig nem is teszed fel újra csak visszautalgatsz. Így meg kell keresnem és ki kell találnom pont melyikre gondoltál.
Az eddigi hozzászólásaid alapján (végigolvastam õket) a következõ fogalmi hibáid vannak:
DNS fogalma Mutáció fogalma Evolúció fogalma (szerintem elbeszélsz mindenki mellett nem az az evolúció amirõl gondolod) Természetes szelekció fogalma Faj fogalma Az ivaros szaporodás folyamata. Kezd a gimnáziumi bioszkönyvekkel szerintem. Ne haragudj meg érte de epic baromságokat írsz. Nem érzem magam nálad felsõbbrendûnek ahogy feltételezted de ezek alapfogalmak. Jelentõs része álltalános iskolai tananyag.
Külsõ beavatkozás, minden bizonnyal. (Mivel az evolúciót kilõttem a lehetséges magyarázatok közül.)"
Ebben semmi nem írsz az új fajokról. Még ha valóban gondoltál is rájuk, nem írtad le, mi az. Szóval kilõtted? Ismételten kérdezem: milyen alapon lõtted ki? És milyen külsõ beavatkozás? Igen, fikázás, mert az ilyen mértékû, befogadásra képtelen egyének, mint te, akik vakon hisznek a saját "anti-evolúciójukban" csak ilyen ócska válaszokat képnek adni. Semmire nem válaszolsz csak makacsul hajtogatod, hogy az egész téves. Nem vezetsz le semmit. nem hozol bizonyítékokat, de még csak annyit sem állítasz, hogy pl.: Isten teremtette 7 nap alatt. Minden más, ami ennek ellent mond, az ördög mûve, hogy minket megtévesszen. Nem, te nem állítasz semmit, attól tartva, hogy megcáfolják. Élvezed, hogy beleköthetsz apró félmondatokba és élvezed, hogy te tartod életben a semmitmondó okoskodásoddal a beszélgetést. Mi ez, ha nem ócska?
Ez aztán sokkal valószínûbb, mint egy beavatkozást nem igénylõ, logikus és összefüggõ eseményláncolatot adó mozgatóerõ :)
Miért van az, hogy ha írok egy ellenérvet, azt csak nagyon ritkán próbálod meg cáfolni, és inkább hozol fel új "érvet" az evolúció ellen? És miért van az, hogy változatlanul a kérdések zömét figyelmen kívül hagyod? És az, hogy ok okozati összefüggést nem hozol fel az érveidben, csak azt, hogy ez meg az így van, vagy nincs, vagy így nem lehet.
Hát igen.. csóri cápa a saját környezetében tökéletes lett... De hogy miért is nem szaporodik túl mint az ember vagy mint egy vírus? MertOtt kezdik hogy már az anyaméhben legyilkolják egymást és csak az erõs születik meg, majd mivel territoriális lények ezért ha egy kisebb cápali téved a birodalmukba akkor az levadásszák. Így gyakorlatilag nem csak a táplálékot ritkítják hanem egymást is.
Ha most az ember ugyanezt az életmódot alkalmazza majd, akkor elõbb utóbb ha nem is pusztul ki, de rettentõen meg fog csappanni az egyedszáma, mert elõbb utóbb vagy egy territoriális konfliktus alakul ki ahol nem lesz tragédia ha 5en meghalnak hanem az lesz a normális ha ezren halnak meg. Vagy pedig elfogy a táplálék és az majd szinten tartja a populációt.
A nemi szelekcióról nem kell vitázni.. nézz szét a nagyvilágban. A nõk mi alapján választanak? Vagy a sportos jó megjelenésû embereket, akik ritkán göthösek (jó a génállományuk és erõsebb kutya baszik elv), vannak akik a vagyon alapján választanak (ritka hogy az illetõ csak szerencsével harácsolt volna össze magának egy nagyobb sziklára valót mint a szomszédja, szóval valamiben jobb mint a másik), vagy pedig a tarka feltûnõeket (sikeresen hívják fel magukra a figyelmet és csábítják el az egyszeri nõt, így még akár a kis SP is tudna szaporodni mert sok fejletlen nõstényegyednek még a feltûnõsködés a lényeg). Furcsa módon a betegek és a visszamaradottabbak kevésbé szaporodnak, bár szaporodnak, és ennek csak egy két oka lehet. Az elsõ hogy az ember humánus okokból életben tartja az életképtelenebbeket is, gyógyszerekkel és akár gépekkel. A második pedig hogy sok nõstény egyed aki nem talált pár magának, ahogy a hímek is.. megelégszenek a "nincs más hát akkor gyere" gondolatmenettel.
Szóval kicsit más szögbõl kellett nézni de mégis egyfajta szelekció ez. De te pl mivel magyaráznád hogy a feketék Domináns számban afrikai kontinensen voltak fellelhetõek.. pontosabban a sötétebb pigmenttel rendelkezõek az egyenlítõ környékén éltek? Legyen az afrika, óceánia, közép amerika. Sokat ültek a napon és úgy maradtak? De ha én a pincefehér bõrömmel kimegyek a napra egy sápadtabb fekete -aki szintén északra települt és meleget alig látott- társaságában, adott idõ alatt õ közel sem fog olyan égési sérüléseket szenvedni mint én. Nem tudok pár óra alatt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de ha sikeresen átvészelem a kezdeti idõszakot akkor a bõröm tónusa sötétebb lesz és késõbb fogok leégni, és meglehet hogy az utódom is már egy árnyalattal sötétebb lesz mint én voltam.. és meglehet hogy a6. generációs leszármazottam már sokkal sötétebb bõrû lesz mint én, de még mindíg nem igazi fekete. Szóval alkalmazkodik.
Az új növény és kutyafajták kitenyésztése is evolúció, csak éppen nem a természet hanem az ember dönti el ki lesz az életképes. A kutyánál lehet elég ha megnövekszik a cukiságfaktora, lehet hogy inkább a harapáserõre mennek a tenyésztõk..csak hasonlíts össze egy tacskót egy nápolyi masztiffal. Mind a kettõ kutya de ég és föld a különbség. És lenne egy tippem hogy 100 generáció alatt a tacskóból egy tacsakóra egyáltalán nem hasonlító új fajtát lehetne kitenyészteni pusztán azzal hogy kinézel magadnak egy olyan tulajdonságot ami neked fontosabb és a tacsikban nem domináns (pl hosszú láb vagy hegyesebb fül)
De végére.. te még mindíg csak felsõbbrendûsködni akarsz azzal hogy lenézel mindenki mást, és eljátszod az "okos enged" játékodat. De ha ennyire okos vagy akkor miért csak cáfolgatni próbálsz (sokszor kevés sikerrel ébresztesz egyáltalán bizonytalanságot az emberben), és miért nem mondod el a te verziódat? Lehet akkora baromság hogy nem tudod mivel alátámasztani csak éppen szerinted okosság?
Az ember mindenevõ. Ez a gyík húsevõ volt, lapos koponyával, és az ehhez tartozó gyenge állkapoccsal, fejletlen bélrendszerrel. Tudod a növények vegetatív hajtásainak elropogtatásához kicsit erõsebb koponya, állkapocs kell, a növényi eredetû táplálék feldokólgozásához pedig enyhén szólva bonyolultabb bélrendszer. Az ember, még ha "növényt" is eszik, akkor is csak termést vagy vegetatív kitartóképleteket (gumót, hagymát stb.). Nem a hajtást. Nem láttam még fát füvet vagy bokrot senkinek az asztalán sem ebédkor. :D Talán mert nem tudják megemészteni?
---- De látom, nagyon nincs önkritikád, hogy még mindig itt trollkodsz. És eddig nem akartam mondani, hanem próbáltam normálisan hozzáállni, de hihetetlenül buta dolgokat mondasz. Kérdezni nem szégyen. Szakirodalmat olvasni bulvár helyett, tehát mûvelõdni pedig pláne nem.
Szerintem pedig alább legalább háromszor írták le, hogy az evolúció nem fajokról szól, mint ahogy a faj szónak túlzottan sok értelme nincs is. Az élet, és az evolúció is populációkról szól, fajokba csak azért pakoljuk õket, mert az emberi gondolkodásmódnak szüksége van skatulyázásra.
És egyébként igen, ha veszel egy húsevõ "fajt", aminek az életmódja, és a teljes tápcsatornája a húsevésre van ráállva, de környezetváltozás útján áttéríted növényevésre, akkor bizonyos idõ(=nemzedékszám) után ennek fizikai jelei is lesznek. Más fogazat, más gyomor, bélrendszer, karmok, izomzat, stbstbstb. Ekkor nem egy új fajról beszélünk?
Ugye tudod, hogy az ember mindenevõ? De minek is vitatkozunk veled? Te nem vagy vitaképes, mert nem az állításokra reagálsz, mindig gellert kap rajtad minden kérdés, és teljesen indifferens módon reagálsz, alapvetõ premisszákat rúgva félre.
Ócska a válasz. Nem az volt a kérdés, hogyan haltak ki. Hanem hogyan léptek színre új élõlények, amik korábban nem voltak. De úgy látom, nehezen tudsz olyan kérdéseket értelmezni, amik zavarba hoznak.
Ezt nehéz volt elolvasni. Az evolúciót elvetõ fórumtársak eddig nem szolgáltak érvekkel. Az, hogy egy rakás szót egymás mögé passzintunk, még nem érvelés. A mindennapi tapasztalatok és a kutatások eredményei (kézzelfogható tények!) alátámasztják, hogy az evolúció mint jelenség, mûködik. A kutyatenyésztõktõl a mikrobák világában tapasztaltakon keresztül, az ásatások leleteiig minden tapasztalat és tény, egységes rendszerbe foglalható módon (ez is igen lényeges) alátámasztja az evolúció mûködését.
Az ellentábor szofista jellegû érvelése csak arra bizonyíték, hogy a szavak játékával, formális logika szerint gyakorlatilag mindent be lehet bizonyítani és az ellenkezõjét is.
Minden tiszteletem azoké a végtelen türelmû fórumtársaké, akik eddig próbálták meggyõzni a meggyõzhetetlent.
És még egy megjegyzés, egy kis kitekintés, vagy ha úgy tetszik, offtopicolás (vagy mégsem annyira): A tudomány eredményei vitték elõre a világot, és ebbe a tudományba az evolúció elmélete is beletartozik. A lemaradó országok (birodalmak, földrészek, stb.) az eddigi történelem tanúsága szerint átvették a sikeres országok tudományát és gondolkodását, vagy eltûntek. (ez meg a társadalmak evolúciója) Most az USA-ban megint megy a vita, hogy mit tanítsanak az iskolákban. A tudományt-e, vagy mi a csodát... tényleg: akkor mit is?
Ez az egyik legerõsebb érv az egypólusú világrend ellen. Mert ha az egyik ország úgy dönt, hogy a tudományt számûzi az oktatásból, akkor csak saját magát intézi el, és ezzel példát mutat a többieknek (a negatív példa is tanulságos!) A többiek pedig tanulnak ebbõl és fejlõdnek tovább. Ennyi.
"Bármi kiderül, mindig megpróbálják megmagyarázni az elmélet helyességének fényében. "
Nem. Megmagyarázzák a jelenséget tudományos módszerekkel, a korábbi eredményekre alapozva, bõvítve a tudományos modellt, kiegészítve az evolúciót.
Arról nem is beszélve, hogy az ember is az evolúciót utánozza azzal, hogy háziasít, hibridizál. Állatfajok és növényfajok új típusait tenyészti ki kevesebb, mint 100 év alatt, sõt, ha ez nem elég (mert ezek nem új fajok...), új fajokat is létrehoz (bár nem lényeges, mert az evolúció alapegysége nem a faj, hanem a populáció. A faj egy mesterséges fogalom, amit osztályozásra, besorolásra találtak ki). És mindezt az idõk kezdete óta folyik, amikor az ember még azt sem értette, hogy miért van sötét, ha becsukja a szemét... :) Szóval minden az evolúció ellen szól és hülyeség? Ezen már régen mindenki nevet, aki egy kicsit többet konyít a témához.
Számtalan olyan kísérleteket is végeztek, amelynek során megfigyelték, hogy a természetben spontán (tehát nem ember által terelgetve a változás irányát) szintén lejátszódhat az evolúció. Pl. egy szigeten élõ, ragadozó gyíkfaj egy populációját belga tudósok átvitték egy másik szigetre (asszem 1971-ben), ahol 37 év alatt ez a populáció átalakult növényevõvé. Hadd ne mondjam, hogy milyen lényeges különbségek vannak egy húsevõ és egy növényevõ szervezete között, még ránézésre is. Ez a gyíkfaj eredetileg generalista táplálkozásmódú volt, és alkalmazkodott a környezetéhez, ahol a növényevés volt a kifizetõdõbb táplálkozási forma, szemben az elõzõ élõhelyével, ahol megfelelõ mennyiségben és minõségben állt rendelkezésre hús.
Vannak a cápák számát korlátozók dolgok is. Például az utódok igencsak sebezhetõek, és nagyon kevés éri meg a kifejlett kort, amikor már nem nagyon vannak ellenségeik.
Valamint a táplálék megtalálása is egy gátló folyamat. Minél több a cápa, minél jobban lezabálják a halállományt, annál nehezebben talál táplálékot. Ez a mélytengeri résznél különösen fontos.
És egyébként a cápákra nagy általánosságban írtam, hogy könnyen szereznek élelmet. Ezt ne értsd úgy, hogy kivétel nélkül minden példány minden egyes élelemszerzõ megmozdulása sikeres lesz. Messze nem. De ahhoz bõven eléggé sikeresek, hogy ne haljanak ki. Talán ahhoz is, hogy továbbfejlõdniük könnyû lenne. De ez nem feltétlen a siker kérdése.
Kezd nevetségessé válni az egész. Részinformációkba kötsz bele, miközben érdemi kérdésekre nem válaszolsz. Például rögtön az enyémre, egy kicsit lejjebb. Továbbá nem vázoltál fel semmilyen elméletet sem, pedig ezt is többen kérték. Miért is nem?
"...a cápának van természetes ellensége? Nem nagyon. Van mit ennie, és el is tudja kapni? Igen, mindig is volt neki, és minden probléma nélkül elkapja."
Ha emlékszel, az elõbb ilyen feltételrendszerben, az oroszlánok még túlszaporodtak és a gnúkkal együtt kipusztultak. :)
Idézet tõled: "Ha az oroszlán bármelyik gnút el tudná kapni, akkor sosem halnának éhen, és lényegében korlátlanul tudnának szaporodni. Aztán lenne marhasok oroszlán, ugye mindegyik akármennyi gnút elkaphat, így együtt nagyonmarhasok gnút fognak elpusztítani, miközben egyre többen és többen lesznek. Végeredmény: gnúk elfogynak, oroszlánok éhenhalnak. Ez valamiért nem következett még be :)"
Pedig a cápáknak sokkal több idejük volt ezt véghezvinni.
Ezért se tartom helyesnek az evolúciós elméletet. Bármi kiderül, mindig megpróbálják megmagyarázni az elmélet helyességének fényében. Pl amikor az volt az evolúció motorja, hogy vannak a rejtõszínek, amik úgy fejlõdtek ki, hogy a ragadozók mindig a feltûnõbb egyedeket kapták el. Majd páran elkezdték furcsállni, hogy akkor egyes fajok mit feltûnõsködnek hátrányos, rikító koloncok növesztésével? Erre kitalálták a "nemi szelekciót". :)
Egy dolog viszont sosem kérdõjelezõdik meg: az evolúciós elmélet helyessége. :)
1: Nyilván egy ideig mehet csak ez a gyorsulási verseny, egy idõ után nem nagyon tudnak gyorsabb egyedek lenni. A csontozat teherbíróképessége korlátozott, az izomzatnak is vannak korlátai, aztán mint tudjuk a légellenállás is ott van, továbbá a bevitt energiamennyiség sem lehet nagyon több, mert nem fog napi 25 órát legelni.
Miért vannak õsi, változatlan életformák? Mert a környezethez annyira jól alkalmazkodtak, hogy nem pusztult ki ez a változat sem. Te mondtad a cápát: a cápának van természetes ellensége? Nem nagyon. Van mit ennie, és el is tudja kapni? Igen, mindig is volt neki, és minden probléma nélkül elkapja.
Elég nagy tévedés, ha azt hiszed, hogy nincsenek átmeneti lényekrõl leletek, és az egész csak a mai állatok alapján kitalált humbug.
A kétéltûek a halakból alakultak ki. Annyira sok átmeneti lelet van, hogy egy átmeneti faj még ma is él! (Párhuzamos fejlõdés, nem õse a mai kétéltûeknek, de ugyanazt az utat járta be) Tudod a madarak a hüllõkbõl lettek. Rengeteg átmeneti lelet van. A denevérek a dínók korában meglévõ kis rágcsáló, cickányféle emlõsbõl. Csak nézd meg mennyire hasonlítanak. És milyen véletlen, ma is vannak olyan fajok, akik repülni nem tudnak, csak siklani, mert repüléshez még fejletlenek a "szárnyaik". Az örök sötétségben élõ állatok miért vesztik e szemüket és látásukat? És mindezt fokozatosan, tucatszám vannak átmeneti fajok. Gyíkok, melyek az évezredek alatt áttérnek egyre inkább a föld alatti életre, elvesztik lábukat és szemüket. Fokozatosan, tucatszám vannak átmeneti fajok. Madarak, amiknek nincs ellensége, elvesztik röpképességüket, ha a táplálékszerzéshez nem kell. Vagy ha kimondottan útban van ehhez, mert mondjuk víz alatt szerzi be. Szintén tucatnyi fajt ismerünk.
És hidd el, többezer példát lehetne még felhozni, ahol mindegyik ésszerû fejlõdés, és mindegyiknél van átmeneti lelet vagy faj.
Javaslom nézz utána a témának, esetleg elolvasva mindkét oldal érveit, nem csak az evolúciótagadós állatságokat. Esetleg nézz meg pár ezt a témát érintõ természetfilmet. Jah, és ne nézz konteós hülyeségeket, csak hülyébb leszel.
az miért hülyeség h ha vki kérdez vmit amit nem tud. szerintem nem minden ember ért pl a csillagászathoz. õ legalább nem kezdi el azt mondani h szerinte ez meg az hülyeség meg szerinte nem így van. a választ meg nem tudom h milyen mert én se értek hozzá. azt tudom h színképelemzés de h pontosan mit csinálnak már én se tudom.
"Mindegyik szín megfelel egy elektron hullámhosszának, amibõl adódik, hogy milyen atomnak van olyan fénye, ha plazmaként felhevítik."
Na, doktor úr. Látod mindenki kibírta tegnap, hogy ne válaszoljon egy buta kérdésre, de te nem. Mert szeretsz a nagytudású ember képében tetszelegni, másokat kioktatni.
De ez most nem jött össze, mert a buta kérdésre te mégnagyobb butasággal válaszoltál.
"Lentebb vázoltam fel mennyi minden dolgozik a DNS- mutációk ellen, illetve a mutánsok kiszelektálásán."
Csak éppen nem volt igaz. Egy emberben 2-300 mutáció van. Tehát 2-300 helyen tér el minden ember DNS-e attól, amilyen lehetne az apai és anyai génekbõl.
Te egy hülyeséget hajtogatsz, mert benyaltad valami félbolond szélhámosnak a manipulatív megvezetõ szövegeit, és azokat hajtogatod. Nulla a tudásod ember. Waithlord ûgy gondolta, hogy tisztában vagy azokkal a fogalmakkal, amikkel érvelsz, ezért elkezdte neked sorolni a hibákat az elméletedben, de egy kukkot nem értettél belõle. Csak süketeltél, hogy téged megsértettek, ezért tudnál válaszolni, csak nem akarsz.
Ha nem tudod elmondani hétköznapi nyelven, azzal csak azt bizonyítod, hogy nem is akarod, hogy az emberek megértsék a mondanivalódat. Elég, ha azt hiszik, biztos igazad van és ne merjenek kérdezni a hiúságuk miatt, félve a tudatlanságuk leleplezõdésétõl. "
Eddig lehetett mondani azt, hogy van egy meggyõzõdésed, hiszel valamiben, és érvelsz mellette. Most már nem lehet, mert csak egy sunyi nulla vagy, aki mellébeszél, hogy ki ne derüljön, hogy fogalma sincs semmirõl.
"Én azt nem értem, hogy miért olyan biztosak benne hogy milyen a csillagnak az összetétele. Sõt miért olyan biztosak benne, hogy milyen a mi Napunknak az összetétele? Miközben még a Marsról is hetente változnak az információk (pedig oda már eljutottunk-és akkor arról már nem is írok mennyire nem ismerjük azt a bolygót sem, amelyiken élünk...) Mi a túrónak ez a sok spekuláció?? Ez annyira áltudomány!!!!!!!!"
Teccett volna odafigyelni az általános iskolában a fizika és kémia órán! :-)
A keresett szó a színképelemzés. Láttál már prizmát? Az egy ilyen furcsa üvegháromszögtest, ami a szívárvány színeire bontja a fényt. Mindegyik szín megfelel egy elektron hullámhosszának, amibõl adódik, hogy milyen atomnak van olyan fénye, ha plazmaként felhevítik. Szóval a csillag fényét csak át kell vezetni egy prizmán, és megnézni, hogy milyen a felbontott szívárvány.
"1. Annyi minden dolgozik az evolúció ellen, hogy egyszerûen nem mûködhet.
2. Ezzel összhangban, nem tudtok egyetlen új fajt sem felmutatni, ami evolúcióval jött létre."
Én egyetlen egy ilyen tényezõt sem ismerek. Gyakorlatilag az összes megfigyelés az evolúcióra utal.
Egyébként a fogalmazásodból is az derül ki, hogy fogalmad sincs az evolúcióról. Itt most nem fellengzõs szövegelést nyomtam, hanem arra utaltam, hogy az evolúció fogalma nem azt jelenti, amit te annak hiszel. Eleve hibás megközelítés az evolúciót személyiséggel felruházni, célt vagy küldetést tulajdonítani neki. Az evolúció nem törvényszerûség, hanem több jelenségnek, tényezõnek a következménye.
Egyébként a faj, mint kifejezés, kreált, emberi mûfogalom. A valóságban nincsenek fajok, csak egyedek.
Ez a gnús példa erõsen sántít, ha igaz lenne, akkor az oroszlán már rég kihalt volna, hiszen évmilliók alatt csak supergyors gnúk maradhattak volna, amiket az oroszlán nem ér utol.....és milyen érdekes, ma is születnek lassú gnúk...rájuk nem hatott az evolució???
Vagy a hosszú nyak, valaki emlitette, hogy az azért lett jó mert magasabbról zabálhatott, és így õ maradt életben..jaaa így alakult ki evolució szerint a zsiráf. ergo: akkor voltak évmilliókkal ezelött rövidnyaku zsiráfok is, és azokból lettek a hosszú nyakuak, amik életben maradtak mert fejlettebbek voltak, ugyebár..? :)
Vajon mért nem találtak egyetlen rövidnyaku vagy átmeneti hosszúságú nyaku zsiráf fossziliát?? csak egyet??? mért csak hosszú nyakut??? milyen pechesek vagyunk...egy ilyen se akadt csak hosszú nyaku fosszilia, de az dögivel. evolució mindenre hat, és mindig ez az alapelv, lassú de folyamatos hatás... vajon mért vannak akkor állatok amik már százmillió évek óta ugyanolyanok??, pl: cápa, pók, stb szinte semmi fejlõdés 100 millió év alatt..????
aztán az emberi agy pl, az evolució azt mondja, csak az és ott fejlõdik ki ami fontos és hasznos az élõlénynek..külsõ hatás, inger hatása miatt. akkor a neander völgyinek mért is volt ilyen méretû agya mint a mostani embereknek??? minek a hatására lett? nem is használta...gyakorlatilag értelmetlenül lett akkora.
vagy a baktérium ostors szerve ami a mozgáshoz kell nekije..vajon hogy alakult ki?? idézet:
"Egyes tudósok szerint ez az ostor egyszerûsíthetetlenül összetett, ugyanis minden alkotóelemének egyszerre jelen kell lennie a mûködõképesség érdekében. Ugyanakkor nem létezik olyan, valószínûsíthetõ természetes folyamat, amelynek során a mutáció és a természetes szelekció útján ilyesfajta összetett biológiai szerkezet kialakulhatna."
külön külön az alkotó elemei értelmetlenül alakulnának ki, csak egyszerre, és pont így..evolució fejlõdést jelentene elvileg...ez az ostoros vajon hogy és mibõl?
jaaa, és mielött valaki belémkötne: ateista vagyok, nincs teremtés, és isten sem. a vallást hülyeségnek tartom, és a 21. sz. legnagyobb bajának, hogy még léteznek.rengeteg rossznak az okozója...nem vagyok hívõ.
Azért ez nem egészen így megy :)
Ha az oroszlán bármelyik gnút el tudná kapni, akkor sosem halnának éhen, és lényegében korlátlanul tudnának szaporodni. Aztán lenne marhasok oroszlán, ugye mindegyik akármennyi gnút elkaphat, így együtt nagyonmarhasok gnút fognak elpusztítani, miközben egyre többen és többen lesznek. Végeredmény: gnúk elfogynak, oroszlánok éhenhalnak.
Ez valamiért nem következett még be :)
Az oroszlán a lassú gnút fogja elpusztítani. Az azért lassú, mert öreg, vagy beteg, vagy genetikusan lassú. Addig fogja pusztítani õket, amíg gyorsabb náluk. Amelyiknél nem, azt már nem fogja megenni. Aztán jön egy olyan oroszlán, aki gyorsabb, mint a többi, és õ megeheti azokat a gnúkat is, amiket a többiek nem tudtak, hiszen õ gyorsabb-> több olyan van, amit elkaphat. És megintcsak a kard és pajzs örök története.
Egyébként épp most mondtál ellent egy korábbi érvednek. A betegeket pusztítják a ragadozók, tehát a betegség, illetve az arra való hajlam szelektálódik.
ki beszél értelemröl az evolucióban, nincs benne semmilyen értelem csak mehanizmusok sõt konstruktiv logika sincs mögötte, van akinek szerencséje van, van akinek nincs.........
Párválasztás: Így most hirtelen három csoportba osztanám:
1: a nõstény választ Hogy mi alapján választ az sokszor valóban érdekes kérdés. Bontsuk két végletes példára: 1a: a nõstény azt választja, aki életképesebb Pl: van olyan gyíkfaj, ahol a nõstény az alapján választ, hogy a hímnek mekkora sziklája van. A hímek kiállnak kis kõrakásokra, amik a saját területük. Minél magasabb, annál több fényt kap, ami egy hidegvérûnél nem hátrány. Bizonyítottan csak a kõrakás alapján dönt a nõstény.
Ez látszólag véletlen, de vajon miért pont az a hím lesz azon a sziklán? Mert õ találta meg, és tudta megvédeni a területét. Valóban a nõstényen múlik itt?
1b: Amikor olyan dolgok alapján dönt a nõstény, aminek az élethez nincs köze. Példa: madaraknál sokszor hang, tollruha, tánc, stb alapján döntenek a nõstények. Ez kicsit valóban fogós, ezt én is gyengének tartom, de mondjuk: Az a hím, aki elég erõs/ügyes/gyors ahhoz, hogy könnyen tudjon táplálkozni, az több "szabadidõvel" fog rendelkezni, amit a gyakorlásra vagy a tollazat, esetleg a tánc színhelyének karbantartására fordíthat. Ha ez így van, akkor megint nem a nõstény dönt igazából.
2: Sokszor nem a nõstény választ, hanem a hímek lerendezik egymás közt, hogy melyikük szaporodhat. Itt nyilván az fog, akinek jobbak a képességei. És ha megnézed jellemzõen az ilyen összecsapások megnyeréséhez olyan képességek kellenek, amik a túléléséhez is.
3: Amikor látszólag a szerencse dönt Példa: békák. A békák hangjukat hallatva hívják a nõstényeket. A nõstények a leghangosabb hímeket akarják, mert a hangosabb nagyobb, és a nagyobb jobb. A nagyobb nyilván többet tudott enni, tehát jobb a saját környezetében.
Viszont legtöbbször mire eljut a hangos hímhez, más hímek már megtermékenyítik a nõstényt. Itt ugye nem érvényesül az erõs kutya b*szik elv, látszólag pusztán szerencse kell. Kérdés, hogy tényleg szerencse-e, vagy a halk hímek közül a legügyesebbek fognak szaporodni?
Néha valóban nehéz megtalálni, hogy miért az életképesebb szaporodik, és az is lehet, hogy van amikor nem így van. De az életképesebb marad életben, és tud szaporodni, így a párválasztást leszámítva is az õ génjei fognak jobban elterjedni.
Régen éltek dinoszauruszok. Ezt tán nem vitatod. Velük nem élt együtt a mai fajok nagy része. Aztán kihaltak. Aztán volt egy csomó élõlény, ami ma már szintén nincs, ám amikor éltek, még nem voltak a ma élõlényei. Aztán most vannak. Hát ez hogy van?
És ha elfogytak a betegek és az öregek, vagy több lett a ragadozó mert könnyebb volt elkapni a gnúkat, ezért aztán jönnek a lassúak. Ha pedig jön egy gyorsabb vagy eõsebb ragadozó pl oroszlán, akkor mint új fõnök azzal kezdi hogy kivégzi az elõzõ vezér kölykeit és hogy a nõstények aztán neki fialjanak. És mivel erõsebb volt mint az elõzõ, vélhetõleg a kölykök is erõsebbek lennének mint a másiké lettek volna. Az eredmény, hatékonyabb oroszlánok új generációja.. lehet hogy a hatékonyság csak 1%-al javult vagy épp romlott mert a párbaj idejént épp fájt a jobb elsõ lába a vezérnek és a trónkövetelõnek csak mázlija volt, de a lényeg mi?
AZ ERÕSEBB ÉLETBEN MARAD ÉS BASZHAT TOVÁBB... legyen az nõstény vagy hím.. :)
De még mindig nem vagy méltó a wc pucolásra sem az érveid alapján, és még mindig csak remélni tudom hogy nem szaporodtál.
Azért nem értem miért fogynak el a lassú "normális" gnúk, mert náluk is vannak lassabbak: a betegek, újszülöttek, stb. Így nem látom elõnyét a gnú futóverseny elsõ helyezettjének lenni. Lényegtelen, mert a ragadozók csak a leglassúbb (most a hasamra ütök) 5%-ot kajálják meg üldözés után. A nagy részüket meg akkor eszik meg, amikor azok eldõltek. :)
Ugyanilyen logikai alapon nincs sok értelme a ragadozók gyorsulásának.
"Igen, úgy tûnik, hogy a mutáció csak rossz lehet. Mert attól nem fog gyorsabban futni 1 gnú sem, mert egy DNS bötû rosszul másolódott át. Olyan meghibásodás meg, amelyik minden pontot, ami a gyorsabb futáshoz szükséges egyszerre pozitívan érint, szerintem esélytelen."
Erre csak annyit lehet mondani hogy nettóbaromságtartalmad 100% ... Ha jön egy mutáció miszerint az állat nyaka hosszabb lett.. ez ugyebár egy hibás gén.. DE! az az állat túlélõképesebbnek bizonyul, mert hát magasabbról tudja lezabálni a növényzetet mint a fajtársai ezért kevésbé van esély arra hogy éhendöglik emellett még akár még a ragadozókat is messzebbrõl láthatja meg. De lehet hogy ez a hosszabb nyak azt eredményezi hogy a szíve hamarabb fárad el. Megtörténhet mind a kettõ. Viszont mind a két esetben történik valami amit evolúciónak hívnak.. bár utóbbi esetben hozzá szokás tenni a zsákutca kifejezést is.
Az a fura hogy végig az evolúcióról beszélsz és bizonygatod, de amikor valaki leírja ezt a szót akkor sikítófárszt kapsz õrjöngsz mint egy csimpánz akinek elvették a banánját, majd leülsz és lehazugozod, meg lehülyézed az embert.
Mint lentebb már oly sokan kérték: Kérünk oszd meg a véleményed, mert máskülönben jogos lesz a "felsõbbrendûsködésünk" és valóban nem fogunk még annyira sem tartani hogy a saját fogkeféddel takarítsd ki utánunk a jó öreg budit pár napi szalmonellafertõzött családi roham után.
okézsoké? érveket.. tényeket, és ne csak azt hogy ez nem így van meg nem úgy van... Ha azt mondod hogy földön kívüliek alkottak akkor mond azt ha isten akkor azt, ha egy randomgenerátor akkor azt. Persze ez utóbbinál érdekes látni hogy a random egymásradobált szerves molekulák miért formálódnak nagy eséllyel ugyanazzá a bonyolultabb szerves molekulává...
Aztán miért fogynának el? Azt hiszed az oroszlánok a leggyorsabb gnúkra vadásznak?
Ezt olvasd el újra :)
És most egy rém ostoba, de talán szemléletes példa. Itt vagyunk mi, emberek. Vannak közös vonásaink, és vannak amik megkülönböztetnek. Aztán egy szép napon jönnek a marslakók, akik csak vöröshajú embereket esznek. Ennek az lesz a vége, hogy a vöröshajú emberek megfogyatkoznak, esetleg el is tûnnek, ha a marslakók elég sikeresek.
Életképesebb volt eddig a barnahajú, mint a vörös? Nem. Hibás volt eddig vörösnek lenni? Nem. De a környezet megváltozott, és így ez a gén mostmár csökkenti a túlélési esélyeket. És ehhez semmi mutáció nem kellett. Marslakók helyett persze lehet környezeti változás is. Klímaváltozás, vagy új ragadozófajok kerültek elõ (pl kontinensvándorlás), stb.
A gnús példa mutáció nélkül: Van sok gnú, hasonlóak de mégis különbözõek. Vannak gyorsabbak és lassabbak. Nyilván ennek van genetikai oka is, a többség nem azért gyorsabb, mert többet evett, vagy többet "edzett". Az oroszlánok a lassúakat fogják pusztítani, mert azt tudják. Így egyre nagyobb arányban lesznek a gyors gnúk. Egy idõ után a lassúak valószínûleg el is pusztulnak.
Tehát a ragadozók (ahogy a gombák, baktériumok és vírusok is), a gyengéket fogják pusztítani, és az erõseket hagyják életben. Ezáltal a faj fejlõdik, hiszen erõsebb egyedek lesznek, mint X idõvel elõtte voltak. Természetesen a lassú ragadozó is éhenhal, így õk is erõsebbek lesznek, és a folyamat fut tovább.
És egy hülye érv a tudatos "programozás" ellen: a programozók kerülik a végtelen ciklusokat, a ragadozó-zsákmány harca pedig eléggé az :)
"7)A párkeresés is egyfajta versengés, mint ahogy az oroszlánnal való versenyfutás is.Az sem véletlen, hogy általában a nagyobb, erõsebb, vagy a gyorsabb, ügyesebb egyedek párosodhatnak. Az egész lényege pont az, hogy a sikeresebb génállomány öröklõdjön tovább, míg a sikertelenebb kihalásra van ítélve. Ettõl lesz fejlõdés."
Aztán vannak azok a fajok, ahol a nõstény választ párt. A hím kelleti magát, aztán vagy bejön vagy nem. Viszont a nõstény választ. Mi alapján? Az ideális kép alapján, ami az agyában van.
Na meg, az, hogy egy szarvasnak akár mekkora agancsa nõ, attól az még nem lesz bálna sehány generáció múlva. Mellesleg, ha túl nagy agancsa nõne, a farkasok kiszelektálnák. Ugye?
"4-6) Meggyõzõdésed, hogy a különbözõ az meghibásodott. Ha mindenki egyforma, de egyvalaki másmilyen, az éppúgy lehet jobb vagy rosszabb a többieknél. Ezek a folyamatok a rosszul sikerült mutációkat (legalábbis egy részét) eltörlik, a jókat szerencsés esetben nem. És ha ezek a folyamatok pusztítják a "normális" egyedeket, akkor a jólsikerültek elterjedését is segítik. Ha egy gnú "mutáns" és gyorsabban fut, mint a többiek, akkor az oroszlán nem õt eszi meg. Az õ utódai(ha átadódott) szintén gyorsabbak lesznek, és õket sem eszik meg. Egy idõ után elfogynak a lassú "normális" gnúk. Nekem inkább ez tûnik logikusnak.."
Igen, úgy tûnik, hogy a mutáció csak rossz lehet. Mert attól nem fog gyorsabban futni 1 gnú sem, mert egy DNS bötû rosszul másolódott át. Olyan meghibásodás meg, amelyik minden pontot, ami a gyorsabb futáshoz szükséges egyszerre pozitívan érint, szerintem esélytelen.
"Egy idõ után elfogynak a lassú "normális" gnúk."
Aztán miért fogynának el? Azt hiszed az oroszlánok a leggyorsabb gnúkra vadásznak? Ugye, hogy nem. Bocs, de ezt is kihagytam a DNS védõ mechanizmusok közül: 8. Ragadozók
ennyi... unalmas. Nem is érdekel, nem is akarod és nem is fogod megérteni a lényegét. Mert tudsz néhány információt, ami látszólag ellentmond, millió mást meg figyelmen kívül hagysz -> kész, nem mûködik az evolúció, valaki megnyomta a powergombot és megcsinálta a fajokat.
Amúgy érdekes, hogy a primitív szövegre azonnal válaszolsz, azt megérted...
Mégegyszer: Kérdezz, ha valamit nem értesz, ne csak hajtogass valamit. Ha pedig nem érdekel, akkor ne trollkodj. Unalmas? Akkor fogadd meg valamelyiket. :)
Genetikában nem járatosként a második részére nem tudok mit mondani. A legrátermettebb g*ci pedig pont az evolúciót erõsíti :)
Az evolúció lényege, hogy (az adott környezetben) a legerõsebb marad életben, szaporodik, és ezzel reprodukálja önmagát.
Így utólag megnézném mit tanultál te evolúciónak. Valami olyasmi kezd kibontakozni, hogy sok véletlen mutációs hiba, amik életben maradnak és szaporodnak.
Ha nekem azt mondja valaki, hogy a cickányból sok véletlen mutáció révén alakult ki a bálna.. hát én sem hinnék neki.
"3)Miért gátolná? Éppen az ivaros szaporodás az, ami az egészet erõsíti. Így sokkal kevésbé kell a véletlen mutáció. Két hasonlóból lesz egy harmadik, szintén hasonló. A harmadik egyik elõzõvel sem egyezik meg-> kaptunk egy újat. És ehhez nem kellett mutáció."
Egyrészt a legrátermettebb kis g.ci nyer. :) Ott már van egy selejtszûrõ. Ezután a hím és nõstény DNS-éból úgy lesz az utód, hogy jó eséllyel, ha egyik szülõnek hibás volt valahol a DNS-e, akkor a másik szülõtõl kapja meg azt a szakaszt.
Néhány évtizeddel ezelõtt elkezdtünk "kifele kiabálni", mint az ovisok (utalva az értelmi színvonalunkra). Ahelyett, hogy szépen befogtuk volna a szánkat addig, amíg nincs a kezünkben olyan technika, amivel ha nem is korlátlan távolságokra, de legalábbis reálisabbakra eljuthatnánk. Így ha vannak nálunk intelligensebb lények, (annyira nem nehéz ilyen feltételeknek megfelelni) kb. most van az, hogy összepakolnak és odébbállnak. Ha idejönne valami gülüszemû és ki akarna irtani minket, de elõtte megkérdezne, hogy soroljam fel, miért ne tegye meg, kevés okot tudnék felsorolni mentségként. :(.
Nem jöttem rá semmire, hanem tanultam az úgynevezett egyetemen. Felsõbbrendûsködni... :D Én sem megyek osztani az észt olyan topikba, amihez nem értek. Ha ennek ellenére mégis érdekel, akkor kérdezek, és nem hazugozok meg hülyézek le mindenkit, aki azzal foglalkozik. Téged nyilván nem érdekel, mert csak hajtogatod, amit egyszer a fejdbe vettél, és kész.
1:Fogalmam sincs hogy jött létre a DNS, tippelgetésnek sok értelmét nem látom, bizonyított, vagy legalább valószínû elméletet pedig nem ismerek rá. Ha ez az én hiányosságom akkor valaki világosítson fel! (Nem szarkazmus volt :) )
Változatlanul mondom, hogy az evolúció és a DNS kialakulása nem tudom hogy jön egymáshoz. Épp azt fejtettem ki, hogy ha a DNS létrejötte tudatos tervezés volt, attól még az evolúció létezhet. És szerintem elég hosszan írtam le, hogy nem látom azt a rengeteg dolgot ami ellene dolgozik. Sõt.
Érdekes, hogy a személyeskedésre ugrasz, de a kérdések zömén átsiklasz. Aztán ha találkozol egy elenérvvel azzal nem foglalkozol, közlöd hogy ez így van, vagy úgy van, és ezeket tényként alkalmazod állításod alátámasztására.
A tudományos módszer lényege, hogy az ilyen állításokat is bizonyítsd. Különben az egész amit mondasz csak egy lufi.
Mivel nem beszélgetni akarsz, hanem felsõbbrendûsködni, így nem érdekel mire jöttél rá.