Kicsit zavaros amit írsz, de megpróbálom értelmezni. Kedves nem-annyira-jogtudós barátom.
Ne haragudj, de nekem a folyamatos felügyelet és valami hatósági jogkör alapján történõ ellenõrzés az két különbözõ dolog. A repülésben az állam hatósági jogokat gyakorol az egyes szolgáltatók felett (regulate). A légiforgalmi irányítás is állami feladat, állami cég csinálja, jogszabályok szerint (controll). Van olyan légtér azonban, ahol azonban nem kell irányítói szolgáltatást nyújtani/igénybe venned Magyarország fölött is. Az angol szövegben szereplõ supervision viszont egy operatív folyamatosan jelen levõ, döntéseket is hozó jelenlétet, személyt/szervezetet jelenthet. Ez pl a SpaceX esetében a NASA által megvalósul, mert olyan szoros az együttmûködés. A kérdés az, hogy amikor van két rivalizáló kereskedelmi cég, akkor ez az egész hogy valósul meg. A NASA egyszerûen dönt, hogy adott esetben kinek van igaza? Adott esetben pl megvonja a repülést irányító/koordináló szolgáltatását a másik cégtõl? Csak ilyen "apró" kérdések nincsenek eldöntve.
"Hát igen, kedves jogtudós barátunk, a jog már csak ilyen elhúzódód dolog, fõleg a nemzetközi jog. LOL XD Megint nem olvastad végig, csak a kiemelt részt?" Kin röhögsz, magadon, mert akkor szívesen csatlakozok!? Én is ezt mondom, hogy a nemzetközi jog egy elhúzódó dolog, ha még nem tûnt volna föl. Az hogy valamit kezdeményeztnek, tárgyalnak róla, és mikor fogadja el az ENSZ szakami szervezete, közgyûlése, majd ratifikálják a tagállamok, és ezután mikor lép érvénybe az eléggé el is tud hózódni. A meglepõ az volt, ahogy a hidegháború közepén a két nagyhatalom pillanatok alatt megegyezett, hogy önkéntesen alapvetõ szinten lekorlátozzák az ûrbeli tevékenységet. Ha ilyen szabályozás lenne a tengereken, akkor nem lenne tengeri kereskedelem, hajózás, az amcsi flotta soha nem futhatna ki a kikötõbõl hogy valami távoli helyen védje a demokráciát, meg ilyenek. Egy ilyen szigorú, korlátozó nemzetközi szabályozó alapvetõen mindíg kedvez a gyengébben fejlett félnek. Ha neked van flottád, nekem nincs, akkor különbözõ nemzetközi fórumokon, az Ensz elött azon fogok munkálkodni, hogy ne használhasd. Most Amerika lépéselõnyben van az ûr kreskedelmi, gazdasági felhasználása tekintetében a többiek százzal gázzal fogják akadályozni azt, hogy az ûr/Hold-egyezményt megváltoztassák.
Igen, ellenõrzik, bizony ennyi. Hát igen, kedves jogtudós barátunk, a jog már csak ilyen elhúzódód dolog, fõleg a nemzetközi jog. LOL XD Megint nem olvastad végig, csak a kiemelt részt?
Szövegértés megvan?
#55 "Akkor menjünk vissza megint. Az ûrben, én vagy bárki a jelenlegi szabályozás szerint egy adott kormány, és az adott ûrügynökség engedélyével és ELLENÕRZÉSE alatt tevékenykedhet." Ennyi.
"De, hogy kérdésedre válaszoljak legutóbb 2005-ben volt módosítási indítvány, Világûr Megõrzése Törvény (ez még nem zárult le), elõtte 2001-ben a tömegpusztító fegyverekre vonatkozott." Errõl beszélek okoska. Indítványozták de nem fogadták el 10 év alatt. Ezért ugye a nemzetek jogrendszerében sem jelent meg, ergo nincs érvényben a módosítás. Szal ha ezeket nem tudták elfogadni, akkor szerinted mi lesz, amikor majd pénzrõl vitáznak. Szerintem semmi!
A Szerzõdésben részes államok nemzetközi felelõsséggel tartoznak a világûrben, így a Holdon és más égitesteken folytatott nemzeti tevékenységekért, akár kormányszervek, akár nem állami intézmények végzik azokat, továbbá annak biztosításáért, hogy a nemzeti tevékenységeket az e Szerzõdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban folytassák. A nem állami intézmények által a világûrben, így a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységhez az illetõ állam engedélye és folyamatos felügyelete szükséges. Ha nemzetközi szervezet folytat tevékenységet a világûrben, beleértve a Holdat és más égitesteket, akkor a nemzetközi szervezet és az e Szerzõdésben részes azon államok, amelyek az illetõ szervezet tagjai, a felelõsséget e Szerzõdés rendelkezéseinek megtartásáért együttesen viselik.
Téma a részemrõl lezárva, szabályozva van, csak te lusta vagy utánanézni. Ennyi. De, hogy kérdésedre válaszoljak legutóbb 2005-ben volt módosítási indítvány, Világûr Megõrzése Törvény (ez még nem zárult le), elõtte 2001-ben a tömegpusztító fegyverekre vonatkozott.
Most en itt inkabb gondoltam egy ertekesnek minositett, naprendszeren atszaguldo, tobb millio tonnas aszteroidara... ennek barmilyen eszreveheto szintu palyakorrekcioja is eszmeletlen erofeszitest igenyelne, nemhogy LEO-ra allitasa.
Kivetelesen nem vitatkozni szerettem volna, csak tetszett a hasonlatod ;)
Ezt nem trollkodás, és nem bántásnak szántam. Olyanról beszélsz, aminek utána sem néztél. Ehelyett szó szerint kikiáltatsz dolgokat! Ez így szerinted jól van? Azon kívül, hogy felhívom a figyelmedet ne fantáziálj, hanem nézz utána mást nem tehetek mivel JOGÁSZ nem vagyok.
"És hogy lesznek egyik nap nincsenek a másik nap meg benne lesznek a közlönyben????"
Aranyos a jogi tudatlanságod, ugye nem baj ha ezt nem én fogom pótolni? Google.
"Akkor menjünk vissza megint. Az ûrben, én vagy bárki a jelenlegi szabályozás szerint egy adott kormány, és az adott ûrügynökség engedélyével és ELLENÕRZÉSE alatt tevékenykedhet. Ha kárt okozok akkor a kormányom és az ügynökség lesz a felelõs, õk tejelnek. Aztán persze behajthatják rajtam, ha gondolják, de lehet, hogy nem lesz elég pénzem hozzá."
Honnan szeded, hogy ez a jelenlegi szabályozás? És miféle károkozást tehet jelenleg egy magáncég? Belezuhan a tengerbe, újabb ûrszemét, felrobban az indító állomás? Ez szerinted nincs jogilag leszabályozva, csak úgy röpködnek? LOL.
"Na most ez olyan, mintha elmész az Opelhez melózni levágja a kezed a présgép, erre te megjelensz az amerikai nagykövetségen, hogy kártalanítsanak, mert az Opel a GM része."
Már megint nem ûrjog, hanem sima munkaügy. Bocs, de ez már nagyon dilettáns hozzáállás.
Idõlegesen 1-1 földközeli aszteroidát a Föld most is befog. Ezeket persze nehéz lenne LEO pályára állítani, ez jogos, de pl elnyúlt elipszispályára könnyebben lehetne, aminek földközeli pontja pár száz km a felszíntõl.
"Igen változtattak, és változik. Nem értem, hogy zsigerbõl, hogy tudsz ilyet írni anélkül, hogy utánanéznél. :(" Kíváncsivá tettél. Mi is változott benne?
"Ilyentõl egyenlõre nem kell félni! Ezen mi nem világos? Ha meg kell, akkor meg lesznek rá nemzetközi szabályozások." És hogy lesznek egyik nap nincsenek a másik nap meg benne lesznek a közlönyben????
"A holdkompok az NASA tulajdona (ma is), ha tönkre teszed, akkor fizethetsz érte (ha nem tudsz, céged sem lesz, és a cégek általában nem szeretnek csõdbe menni, tehát érdekük a szabályok betartása. Persze mindig vannak bûnbeesõk, de azt hiszem most nem errõl van szó...). Tudod, nemzetközi bíróság nem dísznek van. Ha lopsz, rongálsz, vagy kárt okozol stb. ugyanígy, ehhez még csak ûrjog sem kell." Na jó! Akkor menjünk vissza megint. Az ûrben, én vagy bárki a jelenlegi szabályozás szerint egy adott kormány, és az adott ûrügynökség engedélyével és ELLENÕRZÉSE alatt tevékenykedhet. Ha kárt okozok akkor a kormányom és az ügynökség lesz a felelõs, õk tejelnek. Aztán persze behajthatják rajtam, ha gondolják, de lehet, hogy nem lesz elég pénzem hozzá.
Na most ez olyan, mintha elmész az Opelhez melózni levágja a kezed a présgép, erre te megjelensz az amerikai nagykövetségen, hogy kártalanítsanak, mert az Opel a GM része.
" Azonban egy LEO pályán levõ aszterodáról lefarigcsálni darabokat majd irányítottan beléptetni a légkörbe, valszeg egyszerûbb, mint egy több millió tonnás kõ/fém darabot a Föld körüli pályára állítani."
Mar akkor nagyon orultunk, amikor kepesek voltunk egy szondat becsapodtatni egy aszteroidaba. Annak a palyajat akar csak egy tized fokkal megvaltoztatni is hatalmas szam lenne, nemhogy azt meg lefekezni es a Fold korul LEO-ra allitani. Szoval igen... "vegtelenul" konnyebb lenne a masodik mutatvany. Nagyon jo volt a hasonlat, jot derultem rajta! :)
"Változtattak ez alatt rajtuk valamit is? ... stb."
Igen változtattak, és változik. Nem értem, hogy zsigerbõl, hogy tudsz ilyet írni anélkül, hogy utánanéznél. :(
"Én nem erre gondoltam a példáimmal, hanem arra, amikor valaki tönkretesz egy jó bányaterületet, vagy az emberiség közös emlékét jelentõ Apollo-11 misszi leszálóhelyét. Arról már ne is beszéljünk, hogy egy ilyen bányászati cég valamilyen jármûve ráesik egy településre, a cég teljes tõkéje pedig messze nem fedezi az általa okozott kárt."
Ilyentõl egyenlõre nem kell félni! Ezen mi nem világos? Ha meg kell, akkor meg lesznek rá nemzetközi szabályozások. A holdkompok az NASA tulajdona (ma is), ha tönkre teszed, akkor fizethetsz érte (ha nem tudsz, céged sem lesz, és a cégek általában nem szeretnek csõdbe menni, tehát érdekük a szabályok betartása. Persze mindig vannak bûnbeesõk, de azt hiszem most nem errõl van szó...). Tudod, nemzetközi bíróság nem dísznek van. Ha lopsz, rongálsz, vagy kárt okozol stb. ugyanígy, ehhez még csak ûrjog sem kell.
Igen ez a technológia messzinek tûnik, még 1-2 évtized. (Minimum)
Azonban hány évesek ezek az ûregyezmények? 45! Változtattak ez alatt rajtuk valamit is? Talán minimálisan. Az hogy hogy nézzen ki ez a nemzetközi szabályozás, hogy nyerte el végleges alakját annak köszönhetõ, hogy a két szuperhatalom gyak megegyezett, hogy nem nyitnak új hadszinteret. Sõt a nagy nemzetközi szervezettel azt is kijelentették, hogy nem tekintik egyénileg erõforrás lelõhelynek, nem folytatnak külön-külön gazdasági tevékenységet. (Az ok valami olyasmi volt, hogy 67-re a politika gyakorlatilag kifújtnak tekintette az ûrt, mint megapropaganda eszközt). Abban a pillanatban azonban, hogy ellentétes érdekek merülnek fel itt bizony elhúzódó nemzetközi tárgyalásokra, és kalóz jellegû jogalap nélküli magánakciókra lehet számítani. Konfliktusokra, "vadnyugatra".
"A másik meg, hogy jelenleg az ûr már régen nemzetközi. Nemzetközi ûrállomás, nemzetközi szondák, ûrhajók, stb. És ebbe bizony még Kína is beletartozik, a Kínai ûrállomáson nemzetközi kísérlet is futott, és a jövõben nemzetközi legénységet is szeretnének..." Én csak örülnék annak, ha az emberiség képes lenne egy komoly eggyüttes erõfeszítést tenni az ûrbéli erõforrások elérése érdekében. Az államok egyre szegényebbek azonban és egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak ilyen jellegû erõfeszítések megtételére. Ez a szitu pedig elõre vetíti az ûr gazdasági szervezetek/cégek által történõ hasznosítását és ami ebbõl következik rengeteg konfliktust.
"Ja, és van egy olyan is, hogy az élettelen természet védelme. Ez jelenleg friss és ropogós ûrjogi téma. Miért? Azért, hogy ha valami szép, egyedülálló természeti képzõdményt vagy területet találunk azt ne csak mi babulhassuk meg, hanem az unokáink is. Ennyi." Én nem erre gondoltam a példáimmal, hanem arra, amikor valaki tönkretesz egy jó bányaterületet, vagy az emberiség közös emlékét jelentõ Apollo-11 misszi leszálóhelyét. Arról már ne is beszéljünk, hogy egy ilyen bányászati cég valamilyen jármûve ráesik egy településre, a cég teljes tõkéje pedig messze nem fedezi az általa okozott kárt.
"Most sem azzal van a gond, hogy elteritsek a palyajarol es foldkoruli palyara allitsak, hanem, hogy itt kitermeljek es gazdasagosan lehozzak a Foldre."
Maradjunk annyiban, hogy aszteroidát még nem térítettünk el, de anyagot már hoztunk egyrõl. De igazság szerint mindkettõ technológiától még évtizedekre vagyunk. Azonban egy LEO pályán levõ aszterodáról lefarigcsálni darabokat majd irányítottan beléptetni a légkörbe, valszeg egyszerûbb, mint egy több millió tonnás kõ/fém darabot a Föld körüli pályára állítani.
Mondjuk a Holdról valszeg soha nem fogunk tudni annyit bányászni, hogy bármennyire is befolyásoljuk a pályáját. A Fõld felszínének max 1-2 km mélységig bányászkodunk. A Hold meg 3500 km átmérõjû.
Ugyan bányászatnak hívjuk, de a földi bányászati technológia nem alkalmas más égitestekre. Tehát ez nem olyan lesz, mint itt a földön találunk egy telért. Évekig tartó (elhúzódó) fejlesztések kellenek, és ez az idõ elegendõ a jog kidolgozására, pontról-pontra, ahogy a technológiai fejlesztésekkel elõre haladnak. A másik meg, hogy jelenleg az ûr már régen nemzetközi. Nemzetközi ûrállomás, nemzetközi szondák, ûrhajók, stb. És ebbe bizony még Kína is beletartozik, a Kínai ûrállomáson nemzetközi kísérlet is futott, és a jövõben nemzetközi legénységet is szeretnének...
Ja, és van egy olyan is, hogy az élettelen természet védelme. Ez jelenleg friss és ropogós ûrjogi téma. Miért? Azért, hogy ha valami szép, egyedülálló természeti képzõdményt vagy területet találunk azt ne csak mi babulhassuk meg, hanem az unokáink is. Ennyi.
Szerintem nem fognak a nemzetek osszekapni az aszteroidakon, hisz annyi van beloluk, hogy az emberisegnek soha nem lesz olyan nyersanyagigenye, amit nem tudnanak kielegiteni veluk. Most sem azzal van a gond, hogy elteritsek a palyajarol es foldkoruli palyara allitsak, hanem, hogy itt kitermeljek es gazdasagosan lehozzak a Foldre.
Márpedig valami nemzetközi egyezményre szükség lesz néhány éven belül, sõt, jogilag (és akár anyagilag) támogatni kellene az aszteroida- és halott bolygó bányászatot, ugyanis fenntartható fejlõdés szempontjából egészségesebb. Inkább daráljanak le komplett aszteroidákat (nagy, buta kövek az ûrben)meg túrjanak szét mindenféle mérgekkel halott bolygókat és gömbre hajazó köveket (Hold), mint hogy a Földet tegyük egyre inkább tönkre! A Hold mondjuk külön érdekes, mert nagyon nem lehet majd széttúrni meg szétszedni, hogy ne változzon a Föld-Hold kapcsolat, bár ha elmos pár angolt a tenger nem fogok sírni :D Mindenesetre minél hamarabb kezdjenek el valahol máshol bányászni, mert tönkrevágják a Földet!
Jogilag nem annyira más. Márpedig innen indult a beszélgetés. #9
Az Antarktisz kicsit masabb, hisz a mi bolygonkon van es hatassal van a tobbi kontinens eghajlatara stb. De az kit erdekel, hogy tolunk 10 millio kilometerre feldarabolnak egy aszteroidat es kitermelik az ertekes nyersanyagokat, vagy a Marson nyilik egy cianteknologias aranybanya?
Akkor menjünk a Déli-sarkra, nincs ott senki, csak pingvinek, azt meg ki nem xarja le, aknázzuk ki a földrészt! Inkább oda menjünk, mint az ûrbe.
Csak azt akarom jelezni, hogy az Antarktisz hasonlóan szabályozatlan terület. Rengeteg erõforrással, zéró lakossággal, gyakorlatilag bármelyik állam területén kívül. A több km vastag jégtakaró persze megakadályozza az ásványokhozz jutást de ez emgváltozhat. Hogy milyen forgatókönyv szerint arra jó példa az Északi-sark. A technológia fejlõdésével kiaknázhatóvá vállnak az északi-sarki szénhidrogén telepek és az oroszoktól kezdve Norvégián, Kanadán, Usán keresztül nem tudom ki mindenkiig kezdik bejelenteni az igényüket rájuk. Ezt úgy csinálják, hogy mindenfajta "tudományos" érveket hoznak, hogy a TERÜLETÜK! miért terjed ki odáig. Ha egy ország fennhatósága alá kerül az erõforrás, a területére, csak utána lehet egy cégnek átengedni kitermelésre. Ez ennyire egyszerû. Mert ez azt is jelenti, hogy mivel a cég az adott ország fennhatósága alatt dolgozik, így számonkérhetõ az hogy hogyan dolgozik, a technológiával kit zavar, milyen kárt okoz stb. de az ország is megvédi, ha valaki a céget onnan megpróbálja elkergetni, cserébe persze a termelésbõl befizetett adóért.
Namost az a trükk, hogy a belinkelt egyezmények értelmében az ûrben, ahogy az Antarktiszon is semmilyen objektumra, semmilyen ország nem nyújthatja be igényét, ergó nem is lehet gazdasági tevékenységet folytatni. Ennek áthidalására lett talán kitalálva ez a "nemzetközi konzorcium", vagy micsoda, ami ott megjelenik, csak ez még nem lett létrehozva. Az Antarktiszt a II. VH elött a nagyhatalmak felosztották egymás között területileg, ezt azonban felváltotta ez a "ha nem lehet az egész valakié, akkor inkább ne legyen senkié" szerû elv. Ez jellemzõ volt a hidegháború logikájára a két szuperhatalom látványosan elzárkózótt azelöl, hogy új hadszintereket nyisson. Inkább az értékesebb, emberi erõforrásban bõvelkedõ már benépasített területekért, a kisebb országokért ment a licit.
Egy értékes fémbõl álló kisebb aszteroidára ugyan azok az elvek érvényesk, mint bármelyik bolygóra, vagy földterületre. Ha egy cég sok pénzbõl, a Föld közelébe hozza és elkezdi kitermelni, majd mondjuk Kína, aki ezt nem tudták volna megcsinálni, de a Föld közelében már tud tevékenykedni, odapofátlankodik és lenyúlja az egészet, abból most mi van? A jelenlegi szabályok szerint semmi, a cég hopponmarad így járt, szorri, Kína meg röhög a markába, hogy kikaparták neki a gesztenyét. Ilyen helyzet nem évezredek, hanem évtizedek múlva bizony elõállhat!
Egyebkent meg minek kellene szabalyozni a halott bolygok kiaknazasat? Ugysincs ott semmi, amit elpusztithatunk, miert ne lehetne akkor az emberiseg hasznara forditani? Persze, ha elo bolygorol lenne szo, akkor legyenek szabalyok. De az utobbi lehetoseg par szaz, ha par ezerevig meg ugysem fordul elo.
Igen a szennyezésrõl beszéltem. De ez, ami ott az egyezményben van önmagában marha kevés. Ugyan is mi van, ha még is csak megzavarja valaki a környezetet!? Mert arról nem szól. Olyan ez, mintha a nemzetközi hadijog is ennyi lenne: nemszabad-háborúzni-mega-lakosságot-írtani pont. Ez a terület azért ennél jobban kidolgozott ott. Hány éves, helyesebben hány száz éves folyamat volt, amíg egy viszonylag elfogadott szintig eljutottuk itt is? Nem beszélve arról, hogy pont az USA ott is elég sok dologra xarik, enyhén szolva. A nemzetközi jog önkéntes, a szabályok megsértése még nemzetközileg támogatott háborúval SEM szankcionálható, persze ere is van példa az USA részérõl az utóbbi évekbõl ugye.
"Nem hiszem, hogy ezt itt most bármelyikünk is (jogi elõképzettség nélkül) majd megalkotja." Nem is cél, de akkor most van megfelelõ szintû szabályozás vagy nincs?
"Szóval, ez a téma részemrõl lezárva, csak fel akartam hívni a figyelmedet, hogy az ûr sem (lesz) vadnyugat." Ó dehogynem! Ez a "vadnyugat" egy nagoyn jó hasonlat. Csak találjanak akármilyen erõforrást, ami nagy haszonnal kecsegtet olyan aranyláz lesz hogy ihaj, meg a környezet/esetleg õslakosok semmibevétele. Ha mégsem lesz az belõle, az nem azt jelenti, hogy olyan jól ki van találva a jogi szabályozás, hanem csak mert nincs kincs, amit meg akarnak szerezni.
Aha, azert kivancsi lennek, hogy ha az USA elkezdi majd a kitermelest a Holdon, akkor majd fizet-e valamit is barmelyik jott ment kis afrikai orszagnak, mert hogy az kozos asvanykincs. Az lesz majd az urrel is, mint anno a gyarmatokkal. Aki elobb foglalja el, aze lesz.
Bocs, rossz mondatot emeltem ki. Ott van, idézem "kimondja, hogy a Holdat és más égitesteket kizárólag békés célra lehet használni a környezetük megzavarása nélkül, és az ENSZ értesítendõ az összes elhelyezett állomás pozíciójáról és céljáról." - Ugye a szennyezésrõl beszéltél? Arról értekezik a Hold-egyezmény (az ûrszemétrõl meg végkép). A másik. Amint majd reális lehetõség lesz az ûrben bányászni, akkor nyilván megalkotják a szabályokat is rá, milyen felétetlek mellet, hogyan, kivel, miért, milyen haszonnal. Nem hiszem, hogy ezt itt most bármelyikünk is (jogi elõképzettség nélkül) majd megalkotja. Szóval, ez a téma részemrõl lezárva, csak fel akartam hívni a figyelmedet, hogy az ûr sem (lesz) vadnyugat.
Jó, de még nincs ilyen szabály, én csak ennyit mondtam.
A gond ugye az alant levõ mondat, hogy a természeti kincsek kiaknázása, az ûr hasznosítása egy nemzetközi szervezet alatt kell, hogy megvalósuljon.
Egy ilyet összehozni nem kis feladat. Kb mintha kitalálnák, hogy akkor most az összes bányaipari céget egyesítik és az ENSZ fennhatósága alatt mûködtetik. Szerinted mennyire lenne gyors folyamat!?
Launch Services Program ami egy ellenõrzõ szervezet, kifejezetten magánszektorra, és NASA felügyelet alatt van. A NASA, vagyis Nemzeti Repülési és Ûrhajózási Hivatal, vagyis ellenõrzõ hatóság. Egyébként az amcsiknál nem csak a NASA szól bele, hanem az amerikai hadsereg is. Sõt a világ minden táján komoly engedélyhez van kötve a rakéta, nem ám csak úgy durr-bele puff! Az ûrben garázdálkodás egyenlõre nem reális, de ha az lesz, és a meglévõ szabályok nem elegendõek (egyenlõre olyat nem mondtál) akkor újakat fognak alkotni. No problem, a világunk nem anrchiára épül (szerencsére).
Ja hallottam és olvastam is már néhányszor a linkelt egyezményeket. Sõt mi több megpróbáltam értelmezni egy kereskedelmi célú társaságra, ami nem ûrhivatal része, vagy annak megbízásából/ellenõrzése alatt tevékenykedik.
Na most ebben ilyen lehetõség nincs. Az amcsiknál pl a NASA mindenbe bele kélne pofázni. Gyakorlatilag minimum hatóságként kéne mûködnie, de erre szerintem nincs felkészülve, pl nem fogja tudni szankcionálni, ha valaki az ûrben garázdálkodik, amerikai cég, de nem amcsi telephellyel dolgozik.
"Az egyezmény továbbá kimondja, hogy a Hold és természeti kincsei az emberiség közös örökségét alkotják, és egy nemzetközi kormányrendszert kell kialakítani a kiaknázásuk felügyeletére, amint az ásványkincsek kitermelése megoldhatóvá válik." Ilyen nemzetközi szervezet meg nem került még kialakításra.
Csak jövõre hozzák létre Weiland-Yutani lesz asszem a neve.
"A Hold-egyezmény, hivatalos nevén az Egyezmény az államok tevékenységérõl a Holdon és más égitesteken az Egyesült Nemzetek keretében megkötött, 1979-ben véglegesített,[1] 1984-ben érvénybe lépett szerzõdés a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységrõl. Az egyezmény megerõsíti és kiterjeszti az Outer Space Treatyt, és kimondja, hogy a Holdat és más égitesteket kizárólag békés célra lehet használni a környezetük megzavarása nélkül, és az ENSZ értesítendõ az összes elhelyezett állomás pozíciójáról és céljáról. Az egyezmény továbbá kimondja, hogy a Hold és természeti kincsei az emberiség közös örökségét alkotják, és egy nemzetközi kormányrendszert kell kialakítani a kiaknázásuk felügyeletére, amint az ásványkincsek kitermelése megoldhatóvá válik.
Ha elsõre nem lett volna világos, a felvetésedre a válasz: elõször keress kárvallottat, aztán az majd perelhet. Az nem zavar, hogy a Hold már most rosszabb mint Csernobil? A holdkõzetnek alapból magas a radioaktív anyag tartalma, a külsõ sugárzás pedig a felszíni port aktiválta.
Meg hosszabb elsõ és második fokozatot használnak, illetve a két oldalsó tartályból menet közben is át lehet pumpálni a naftát a központi részbe, meg ilyenek... Nem sok köze lesz a jelenlegi Falcon 9-hez, még egy ilyen "régi" F9 indul, és utána áttérnek a M1D hajtómûre, és a hosszabbított rakétára a F9-nél (nem elírás). Ha az sikeres lesz akkor, jön a következõ lépés, az összerakás, irányítás, stb. és végül a FH!
Az elsõ példád öngyilkossági, a második gyilkossági kísérlet. Ha én elmegyek Csernobilba, és ott lesz valami bajom, vagy anyunak hozok egy kis szuvenírt, akkor szerinted ki a hibás?
Én drukkolok neked!:) De ha a kormányod is utánad tudna menni, akkor seggberúgnának a jelenleg hatályos szabályok alapján. Pl még a légkörében be nem jelentett kísérleti repülés miatt, és mint írtam, az ûregyezmény szerint ûrtevékenység csak ûrhivatalok által, vagy azokon keresztül folytatható.
Az ûrugrásos vállalkozásoknak is gondja a törvényi szabályozatlanság, gyak a polgári repüléssel kapcsolatos viszonylag szigorú szabályoknak kell megfelelni, ami nem biztos, hogy tartható, még ha az utas le is mond errõl, tudomásuk veszi a nagyobb kockázatot.
A Falcon 9-et írtad! A Heavy ennek egy nagy teljesítményû modifikációja. Gyak ugyan abból a rakétából többet egymás mellé raknak.
Annyiban azért árnyaltabb a dolog, hogy ehhez viszont már a jelenleg használt hajtómû erõsebb változatát fogják használni (Merlin 1D). Ezt a hajtómûvet azonban a földön már tesztelték és mûködik.
Ha föltalálnék valami scifi cuccost, amivel eljuthatok percek alatt ezer fényévre, senkinek semmi köze nem lenne hozzá, hogy én kolóniát alapítok a béta-retikülön vagy sem.
Eddig 4 küldetés volt 3,5 sikeres küldetéssel. Nem oylan rossz arány. 2017-ig vagy 30 indításra van megrendelésük! És ez csak sima wikis info, érdemes használni!;)
"Az elsõnél elpukkant a rakéta, na bumm ugrott egy kilövés költsége. Ha viszont emberes ürrepülésre specializálódsz és elpukkant a rakéta és meghalt a rajta utazó néhány milliárdos "ûrturista" akkor húzhatod is le a rolót mert több ügyfeled nem lesz aki fizetne azért hogy meghaljon." Hát ez bizony gond lehet. Azonban vissza kell térni oda, hogy az ürrepülést ne a légiközlekedéshez próbálják hasonlítani, ami bizony bármilyen jelenlegi, vagy múltbéli eszközzel erõs túlzás. Hanem sokkal inkább extrém sportként! Hány milliomos hal meg extrém sportolás közben? Ma már szinte bele se kerül a Blikkmagazinba, ehhez azért több kell. A vonzerõ meg talán annál nagyobb ennél a mûfajnál, minnél veszélyesebb. Szal kis marketinggel a helyére tehetõk a dolgok.
Nem vagyok nagy rakétatudós, de tudtommal a SpaceX Falcon 9 még sosem repült ergo kisérleti fázisban van. Az hogy a piacról rendelhetõ erõs túlzás.
Egyébként igazad van a mai technológia fejlettebb, de az ûrutazás tipikusan az a terület ahol hihetetlenül el tudnak szállni a költségek. És ne feledd, teljesen más egy mûholdat felvinni az ürbe meg teljesen más az emberes ürrepülés.
Az elsõnél elpukkant a rakéta, na bumm ugrott egy kilövés költsége. Ha viszont emberes ürrepülésre specializálódsz és elpukkant a rakéta és meghalt a rajta utazó néhány milliárdos "ûrturista" akkor húzhatod is le a rolót mert több ügyfeled nem lesz aki fizetne azért hogy meghaljon. Szóval sokkal sokkal nagyobb biztonságot kell elérned és ez bizony sokkal többe fog kerülni.
Vegyünk egy kicsit komolyabb dolgot, felvisznek a Holdra egy holdjárót, vagy valami komolyabb mérõszondát. Mivel a Holdon fél hónapig sötét van ezért RTG-vel oldják meg az ellátását. De tegyük fel baj lesz és az RTG elposszan több száz méteren beszennyezi plutoniummal a környezetet. Ráadásul mondjuk pont egy H3 mezõt, vagy az Apollo 11 misszió leszálló helyét.
Saturn 5 rakéta nincs, de van helyette SpaceX Falcon 9 heavy. A piacról rendelhetõ. Ûrkapszula detto. Ahogy írják, a leszállóegységet kéne fejleszteni. De azt sem úgy zéróról, ahogy kellet az Apollo projekt idején.
Egyszerûenek nem egyszerû eljutni a Holdra, de most a magánszektor számára olyan technológia áll a rendelkezésére, ami a 60-as 70-es években a Szu-nak nem. Az N-1 rakéta pl azért posszant többször el, mert az elsõ fokozat 30 hajtómûvét nem volt ami összehangolja. Ma azért van elektronikus számítógép. A legutobbi Falcon indításnál is egy komoly meghibáodás ellenére sikerült a fõ teher pályára állítása. Ez valszeg 40 éve nem jött volna össze!
De amúgy ennyi pénzt minek költene bárki is, mikor a dicsõség egyáltalán nem az övé - övék? Kiszórnának egy valag pénzt csak azért, hogy turistáskodjanak a holdon? Mert hogy 20 - 30 millió dollárért felviszok õket az ûrállomásra az egy dolog. Na de itt már millárdokkal dobálóznak. Ráadásnak felfedezni oda is jóval olcsóbb lenne valami robotot küldeni. Nem nagyon hiszem, hogy találnának befektetõt.
Egyrészt igazat adok neked, mert tényleg nem a sarki fûszeresnél beszerezhetõ eszközök és technológiák kellenek oda és valóban komoly kihívás. De másrészt meg felhívnám a figyelmedet, hogy a szovjet Holdra szállási kísérlet óta sokat fejlõdött az anyagtechnológia, az elektronika, a számítástechnika, a kommunikációs technológiák és még a rakéta hajtómû technológia is. Valószínûleg õk abba a nyolc milliárd dollárba azt is beleszámolták, hogy venniük kell megfelelõ rakétákat is valahonnan és kell csinálniuk néhány próbakört is.
"szétbarmol egy különleges csak a Holdon létezõ természetes képzõdményt" LOL Van ott valami amit még nem barmolt szét a természet maga? Törmelékkel van teleszórva az egész. Vagy olyan ez mint a modern képzõmûvészet, ha a természet okád az már világörökség? XD
Ez önmagában nem sokat ér, az ördög mindig a részletekben rejlik. Például nincs Saturn V rakéta és kötve hiszem hogy azt majd vesznek az Obiban :)
De az összes többi részegységgel is baj van, igazad van vehetsz a "boltban" csak épp az nem arra lett tervezve amire használni akarod és máris szopóágon vagy.
Ne felejtsük el, az ürverseny idején a Szovjetunió is el akart jutni a Holdra, aztán mégsem sikerült nekik, pedig gyanitom hogy némileg több erõforrást feccoltak bele mint néhány unatkozó millárdos. Tehát nem biztos hogy olyan egyszerü az mint ahogy beállítani próbálod.
Akkoriban nem volt olyan sem, mint pl digitális fedélzeti számítógép, vagy olyan könnyû és szilárd anyagok, amilyenbõl ilyen eszközök építhetõk. Ma meg vannak és megveszed õket az Obi-ban, meg megrendeled a neten, kicsit sarkítva.
A cik szerint csak olyan technológiát fejlesztenének, ami nem érhetõ el a piacon. Konkrétan leszállóegységek. Az összes többi szolgáltatás igénybevehetõ, megvásárolható ma is a piacon, szállítókapacitás, ûrhajó, irányító/követõ rendszerek, minden.
Az igénybevett szolgáltatások ára kalkulálható viszonylag pontos és a lehetõségeket figyelembevéve, reálisan, haszonnal is kecsegtetõ üzleti tervet lehet készíteni.
Egy viszonylagos menetrendet is adtak, hogy több kilövéssel elõzetesen tesztelnék a rendszert.
Ami viszont ma sem áll rendelkezésre az a korrekt nemzetközi jogi háttér. Ma az ürrepülésnek, ûrkutatásnak az alanyai az egyes nemzetek nemzeti ûrhívatalai, NASA, ESA, AXA stb. Nincs oylan az ENSZ által elõkészített nemzetközi megállapodás, ami az ûrben folyatatott gazdasági tevékenységet támogatná, biztosítani az egyes gazdasági szereplõk jogait és elõírnák azok kötelezettségeit.
Pl a Holdon leszáll a milliomos, szétbarmol egy különleges csak a Holdon létezõ természetes képzõdményt. Akkor most ki a felelõs, ki fizeti a helyreállítás költségeit, Ki követelheti a helyreállítási költségeket, hogy szankcionálhatja, kell e egyáltalán helyreállítani, stb. stb. stb.
Kevés ehhez egy unatkozó milliárdos. 40 éve nem jártak a Holdon, megint létre kéne hozni az egész technológiát, ha nem is a nulláról indulva de akkor is oriási vállakozás, fõleg ha le is akarnak szállni a Holdra nem csak menni egy menetet körben.
És ugye viszonylag kevés unatkozó milliárdosnak opció az hogy kilövünk a Hold felé aztán vagy odaérsz vagy nem, vagy visszaérsz vagy nem, vagy történik valami és meghalsz vagy nem... Szóval végig kéne járni ismét az egész procedurát ha már megvannak a szükséges eszközök, aztán a milliárdos majd mehetne a 3. sikeres küldetés után.
Figyelj, megvalósítható, csak úgy néz ki nincs rá kereslet, nincs aki fizessen érte. Ez marketing, azért csinálják a hypeot hogy ingyenreklámot kapjanak, hátha valaki szán rá pénzt. A médiának meg ez nyilván esemény, és azért sem lehet kárhoztatni õket, mert van valós alapja, tehát ha egy unatkozó milliárdos rászánja magát azt simán felvinnék akár a Holdra is.
Nekem mar kezd nagyon unalmas lenni ez a sok urutazasos kaland, ami mind befuccsol. Mar vagy 10 eve szinte minden honapban megjelenik egy ceg, aki milliomosokat, meg NASA szakembereket sorol fel a gardajaban es mindenfele jot iger, de sehol semmi. Urhotelrol, Hold-bazisrol, Mars-bazisrol, mindenrol olvastam mar, de mindet ugy allitottak be, hogy nehany ev alatt kesz lesz es mehet a sok turista. Az az erzesem, hogy direkt azert teszik mindig csak 4-5 evvel elorebb az aktualis evhez kepest, hogy minel tobb ember elhiggye, hogy meg a kozeljovoben megvalosul. Amikor pedig eljon a beigert ev, mar nem lehet hallani tobbet arrol a cegrol, de megjelenik egy ujabb ceg, aki ujabb 4-5 even belul eredmenyeket iger. Kb. olyan ez, mint a maja vilagvege. Amikor eljon a megjosolt ev, es nem pusztultunk el, akkor kitalaljak, hogy elszamoltak es 2 ev mulva lesz. :D
"Stern azzal érvel vállalkozásuk mellett, hogy finanszírozható lehetõséget kínálnak a Hold elérésére olyan közepesen erõs országoknak, mint Dél-Korea, Indonézia vagy Dél-Afrika. Ezeknek a nemezeteknek enélkül, ha maguk akarnák kiépíteni a szükséges tudományos-technikai kapacitást, brutális kiadásokkal kellene szembe nézniük." Egy ország számára az elsõdleges tudományos érték pont a kapcsolódó fejlesztésekben rejlik, nem a kint elvégzett küldetésben. Ráadásul az otthoni fejlesztés az otthoni gazdaságot erõsítheti. Egy ûriparban álmodozó bátor cégnek megint az az érdeke, hogy az ilyen fejlesztéseket maga végezze el, hiszen késõbb szüksége lesz rá. Tehát maradnak a hobbi és a presztízs utazások. Ez az egész arról szól, hogy nyúljuk le a balekokat, és az õ pénzüket költsük, ne a sajátunkat.
("Egy kétszemélyes utazás ára 1,4 milliárd dollár" .AND. "Bár az elsõ küldetés 8 milliárd dollárba kerülne" .AND. "Nincsenek milliárdos támogatóink") = ERROR
A leszálló egység csinos darab! Ha adnának mellém egy szõke bombázó stewardest is, mennék. Amúgy a Magellán felhõbe is küldhetnének már valakit.
Informatika és tudomány
