Csupa olyan dolgot írsz amiről még csak nem is hallottam. az ULA nem gyárt bunkerromboló bombákat, a Boeing és a Lockheed lehet hogy igen de foggal körömmel ellenállnának ha arról lenne szó hogy ingyen át kell bármit is adni másnak. Láttam a Tesla gyártosorát és sem a használt anyagokban, sem a gyártás technológiájában nem láttam nagyobb hasonlóságot, A spacex rakétái egészen és hajtóművei egészen más technológiával készünek, nem tudok róla hogy a frikciós hegesztéssel készítenék a Tesla kasztniját vagy a 3D nyomtatással a motrait. De ha te máshogy tudod kérlek oszd meg velünk a forrásaidat. remélem nem okoz gondot belinkelni a forrásokat. Köszönöm
Ez így van, és érdekes módon az újrahasznosított rakétával való kilövésnél kevesebb mint 1%-al nvelte a biztosítótársaság a SES-10 biztosítási díját, úgyhogy ha mást nem is de a biztosítótársaságot meggyőzték hogy ez egy járható út.
Igazabol a tesla es a spacex keresztbe dolgoznak egymasnak, technologiakat es gyartasi kapacitas megosztva. Ugyanaz az alapanyaga a ket jarmunek, hasonlo vezerlorendszerek vannak bennuk es azonos gyartosorrol jon mindketto. Igy jelentosen csokkenthetoek a koltsegek. Raadasul az katonai szerzodesek miatt olyan technologiakhoz is hozzajutottak, amiket a konkurens cegek fejlesztettek ki es soha nem adtak volna at nekik. Ilyen pl. a leszallashoz hasznalt celzorendszer, ami erdetileg bunkerrombolo bombak celzorendszere volt es a konkurens ULA tagjai raktak ossze katonai celra. Az amerikai allam meg ingyen odaadta nekik.
Valoban eloremenekulesrol van szo, de anno pont ugyanezt csinalta anno Ford az autogyarto cegevel, amivel utanna sikerult jelentos idore kozel 100%-os piacot szereznie.
Erre van a biztositas. Nyilvan jo draga, de ennek a koltsege tervezheto, es a piaci arba belekalkulalhato.
Musk nyilvánvalóan hazárdírozik, ami persze nem kivételesen szokatlan az üzleti életben sem. Ami jelen esetben kiemelten rizikós ezen a területen, az a zéró közeli hibázási lehetőség. Egyetlen sikertlen start vagy küldetés (persze kis túlzással), képes csődközelbe juttatni ezeket a cégeket, vagy legalább is, megtépázni a befektetői bizalmat ami végsősoron szintén oda vezethet. Pedig ebben az ágazatban folyamatosan kalkulálni kell a kudarcokkal, jelen technológiákkal az űrkutatás, űrhajózás rmég mindig gyerekcipőben jár. Ilyen körülmények között a túlzottan alacsony árazás visszaüthet egy esetleges kudarc után, mert adott esetben nem marad likviditás a folytatáshoz és a beketetők is elfordulhatnak szemvillanás alatt. NASA-nál is sokszor évekre visszavetette a menetrendet egy-egy kudarc, pedig ott állami pénzekről volt szó.
Igen ez mind igaz, 2008 körül mind a Tesla mindpedig a Spacex csődközelben volt, de azóta csak a Teslánal történtek nagyobb hitelfelvételek, azok nyilvánosak is, viszont az nem igaz hogy a Spacex hitelből lenne finanszírozva, a 2008-as év óta mindossze 2x kellett rövid távú áthidaló hitelt felvennie, a két baleset utáni kárelhárítás és bevételkiesés idején, ebből az elsőt már jórészt törlesztette. Igen, egyetértek veled, hogy Elon Musk rizikóvállalási hajlandósága sokkal magasabb mint ami az iparágra jellemző, de biztos vagyok benne hogy az általa vállalt célok megvalósíthatatlanok lennének klasszikus hozzáállással. Nem is vitatkozni akarok veled igazából csak egy másik nézőpontot megmuttni, az idő majd eldönti mi lesz. én úgy látm hogy a 2017-2018-as évek kritikusak lesznek a spacextovábbi sikerei szempontjából, ha ez alatt a 2 év alatt a terveik nagy részét sikerül megvalósítani akkor megszilárdul mint a vállalat pénzügyi helyzete mind pedig a hosszú távú perspektívája.
Ezzel teljesen egyetértek, az eddigi árcsökkentés a burokratikus vízfej csökkentése mellett a gyártás és fejlesztés optimalizációjának köszönhető, a lehető legnagyobb arányban igyekeznek házon belűl megoldani a gyártást, a szétaprózott beszállítói hálózatok nagyon nagy költségnövelők. Amúgy a klasszikus rakétacégek vezetése iskolapéldája az intézményesített korrupciónak, a Boeing, a Lockheed és a közös céguk az ULA vezetősége (igzgatótanács, felügyelőbizottság, stb) tele van nyugdíjazott kongreszusi képviselűkkel és viszavonult tábornokokkal, ezek nagyon jól tudják hogy a megszavazott zsíros rendelésekért cserébe biztos megélhetés vár rájuk pihenő éveikben.
Akkor csak az üzleti részét nézve, és Musk életére reflektálva. Amit te bővülésnek mondasz, az én úgy látom, hogy sokszor hazárdjáték, és előremenekülés, ami lehet befutó is, de bukás is. Bizonytalan a cég pénzügyi helyzete, és tulajdonképpen nem tudjuk a valós árakat, miközben csendesen de kúszik felfelé az ár, miközben még mindig nem volt nyeresége. Életrajzát olvasva, hogy többször is csődközelbe került, mind a SpaceX mind a Tesla, olyannyira, hogy a házát is eladta, és hogy az egyik vállalkozására vett hitelből támogatja a másikat, nem tudom mennyire normális kockázat az üzleti életben, vagy Amerikában (nekem is van vállokozásom, ezért mondom). De legyünk pozitívak, sikerül, de ettől még a valós számokkal adós, nem tudjuk, ismétlem nem tudjuk, hogy valójában mennyibe kerül egy újrahasznosított indítás, csak tippelni lehet. Ugyanis az ár amit írnak, és a valóság nem ugyanaz! Persze, én kínálhatok neked valamit 30 millióért, miközben a valós ára 60 millió és én hitelből fedezem a többit, de akkor kérdezem én, ez így üzlet? Persze, tudom, hogy ez marketing része, és ezzel akarja magához csábítani a megrendelőket. Ok, elfogadom. De, még mindig ott tartunk, hogy technológiai részről se nekik, se nekünk nincs fogalmunk a valós árakról. Nekik azért, mert a technológiai kiforratlan, nekünk meg azért, mert nem nyereséges áron kínálja a rakétáit. Tehát azok az indításról szóló pénzek valósak, csak a tartalom nem, így csak következtetést lehet levonni a tényleges árakról. És ez egyenlőre csak Amerikában árrealizálás (ráfért már), nemzetközi viszonylatban viszont érdekes a megítélése. Ennyit akartam mondani. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.02. 13:08:03
Igen, ezek valós adatok, a teljes újrahasznosíthatóság pesze átírhatja, igazán drasztikus csökkenés azonban csak akkor lesz ha az egyre csökkenő indítási költségek új piacbővítő igények megjelenésével járnak majd. mondjuk az alacsonyabb árak miatt megindul az űrbányászat vagy űrbeli naperőműveket kezdenek építeni, és hasonló dolgok. Elvben csökkenthetőek a költségek nagyságrendekkel de ahhoz a mostaninál nagyságrendekkel nagyobb indítási igény is jár. most ez úgy nés ki hogy a 2017-es évre 119 betervezett start van az egész világon , de ezek egy része mindig átcsúszik a kovetkező évre, reálisan 100 start várható.
Ez attól függ mit értunk nyereségesség alatt, a cégzátkörű részvénytársaság, Elon Musk többségi tulajdonos és bevallottan még legalább egy évtizedig nem fizet nyereségrészesedést a tulajdonosoknak, emiatt nem lenne túl népszerű dolog tőzsdére vinni, viszont ezért cserébe elon Musk azt csinál amit akar. A cég folyamatosan terjeszkedik és bővül, vagyis van nyereség az üzleten csak azt visszaforgatják a fejlesztésbe az utolsó centig. Elon Musk teljesen más életmódot folytat mint a hasonlóan gazdag orosz vagy arab milliárdosok, nincs luxusyacht, magánjet és pénzszórás, ez amúgy jellemző az amerikai tech milliárdosok jó részére. Tehát akármilyen jól megy majd a szekér (remélhetőleg) akkor sem lesz nyereséges a klasszikus felfogás szerint mert minden megkeresett centet visszaforgatnak a továbbiakban is a fejlesztésekbe. Úgy gondolom egyszerűen nem ehhez az üzletpolitikához vagyunk szokva, felfoghatatlan a klasszikus pénzügyi szemlélet mellett, hogy valaki bevallottan úgy indít vállalkozást hogy évtizedekig nem tervezi a nyereségességet. Konkrétan kb 1 vagy 2 éve lehetett amikor megkérdezték Musk-ot hogy mikorra tervezi azt hogy tözsdére vinni a Spacex-et, azt válaszolta hogy akkor amikor menetrendszerinti telepes járatok mennek a Marsra, akkor már másra meri bízni a céget.
Nyilvánvalóan van árcsökkenés, de ez még nem az újrafelhasználhatóság miatt van, egyszerűen csak nem a korrupt, és bürokratikus NASA csinálja, emiatt (is) olcsóbb. Tehát ez (csak) Amerikában olcsóbb, és ez egyenlőre csupán az árak realizálása, a világhoz képest. Ami nyilván fontos Amerikának, de ebből még nem következik az űrhajózási forradalom. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.02. 10:50:26
Teljesen laikus vagyok de a költségekről ezt találtam wikipedián:
falcon 9: Cost per launch FT: $62M Payload to LEO FT: 22,800 kg 2720$/kg
falcon heavy (elvileg ez nyáron fog repülni először): Cost per launch $90M Payload to LEO 54,400 kg 1654$/kg Payload to Mars 13,600 kg 6617$/kg
space shuttle: US$ 450 million (2011) to 1.5 billion (2011) Payload to LEO 27,500 kg 16363-54545$/kg
Azért van itt fejlődés, főleg ha bejön az a 30-50% árcsökkenés :D
Ez igaz, hogy olcsóbban megcsinálta mint a NASA, csak egyenlőre nem nyereséges a cég, és nem biztos, hogy tényleg megérte az újrahasznosítás. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.02. 01:11:19
Tényleg elképesztő adat, de máshogy mint gondolod, ezzel az 1 milliárddal együtt ugyanis még csak kezdi megközelíteni a Falcon 9 fejlesztési költsége azt az összeget amibe egy klaszikus fejlesztés, mondjuk az Atlas 5 került, viszont ez egy teljesen más kategória, mert a fejlesztés végén egy egészen más kategóriájú , alacsony költségű hordózórakétára tesznek szert. még 2010-ben készült egy tanulmány a kongresszus kérésére hogy mibe került volna ez a fejlesztés ha a NASa megbízásából végezték volna el aklaszikus rakétatechnkával foglalkozó cégek, a akkori adatok 1,7-4 miliárd dollárról szóltak miközben azóta tulajdonképpen már egy annál sokkal er5sebb rakétáról beszélunk kb. 2x teherhordó kapacitással. Igen, 10% kedvezményt kapnak azok akik most döntenek az újrahasznosított hordozó mellett, de pontennek a viszonylag alacsony kedvezménynek a megindoklására említette meg Elon Musk az 1 milliárd dolláros becslést, hogy ezt a fejlesztési költséget szeretnék visszakapni a megtakarítások nagy részének megtartásával (ami teljesen logikus döntés), viszont fokozatosan egyre nagyobb kedvezményt tudnak adni, a terv a 30-50% árcsökkentés elérése.
Nem tudjuk, hitelt vettek fel az indításra, és jelen pillanatban az újrahasznosított első fokozattal végzett indításnál a megrendelők mintegy 10% kedvezményt kapnak. De ebből pont az nem derült ki, amire kitalálták. Egészen elképesztő adat, hogy a rakéta újrahasznosíthatóvá tételére 1 milliárd dollár felett költöttek, ha ez igaz, akkor meg is van a (sokadik) magyarázat, hogy mások mért nem csináltak még ilyet. Annak idején a Falcon 9 kifejlesztésére 300 millió dolláros nagyságrendekről volt szó, ez az összeg ennek a háromszorosa. Az újra indított első fokozaton elég sok mindent kicseréltek, a szerkezetet és a kilenc hajtóművet kivéve, mert ugye az csalás lett volna. Illetve itt-ott újra kell tervezni az első fokozatot, pl. a leszállást segítő kinyitható vezérsíkok időnként meggyulladtak, szóval a rendszer koránt sincs kész, és a pénzügyeket tekintve is rejtély.
Nyugi, más oldalakon már megjelentek. Azon senki sem töri a fejét hogy miért érnémeg bárkinek is lepusztítani egy vadiúj fokozatot hogy azután javítás után olcsóbbért számíthassák meg mint egy újat. A kép meg azért megy mindig ki mert 700 km-re a parttól nincs klaszikus wifi, a műholdas net meg érzékeny a vibrációkra és a fékezőhajtómű által kilövellt nagy mennyiségű forró ionizált gázra.
(persze majd jönnek a konteósok azzal, hogy azért nem volt kép, mert valójában lezuhant a cucc és a landolt egységet mutató állókép egy másik, már korábban felállított, az űrben sosem járt fokozatot mutatott)
Informatika és tudomány
