"ez olyan, mit amikor földig levágsz egy növényt. a gyökere a földben marad, és ha vizet kap kikel újra"
szted ezt én találtam ki bakker?? akkor most jegyezd meg, h én ide nem írtam és fogok soha saját spekulációt írni, ugyanis az nem az én stílusom. egyébként ez a hasonlat Srídhar szvámi-tól származik, aki amúgy egy szent ember volt, és ezt a Srímad Bhagavatam egyik versének magyarázatában írja. no comment...
amúgy én is pont ezt mondom, h nem mondhatunk le a vágyainkról. az anyagi vágyakat (gúnák) leginkább 3 féle módon csoportosítják: tudatlanság (tamasz), szenvedély (radzsasz), jóság (szattva). ezek a kötõerõk léteznek. a tamasz az ha pl. cigizel, drogozol, alkoholizálsz, koszos vagy, lusta, túl sokat alszol... a radzsaszba tartozik a szex, a túl fûszeres ételek fogyasztása... a szattva az, ha pl. pénzt adományozol a szegényeknek, átsegíted a nénit a zebrán stb. ezek kötnek az anyagi világhoz. ezek felett áll a suddha-szattva. ezen a szinten áll az, akit a 3 kötõerõ nem befolyásol. ezt úgy érheted el, ha vágyaidat az Abszolút felé fordítod, nem elfolytod, nem kiírtod, hanem átformálod. ez nem egy olyan dolog, h erõbõl kell csinálni. ez, ha belépsz a folyamatba, akkor magától mûködik. nem kell semmirõl lemondani, csak tedd azt, amit helyesnek látsz, ez a lényeg. a legfontosabb, h találj vkit, aki magasabb szinten van, és tudakozódj alázatosan. így könnyebb.
Buddháról annyit, h Õ nem olyan emberi lény volt, mint mi. Buddha példát mutatott a tévútra tért papoknak, rendeknek, és nagyon sok lelket megmentett a világon a szenvedéstõl. a budhizmus céljának elérése (nirvána: nir-kívül lenni, vána-a vágyakat szimbolizáló erdõ) vitatható, mert az õsibb tanok szerint a vágyakat nem lehet elengedi. a vágyak részei a léleknek, csak mivel mi nem lelki, hanem anyagi életet élünk, a vágyak is eltorzult anyagi formában jelennek meg. de ha felébersztjük a lelket, a vágyak is lelkiek lesznek, szal elérjük az önmegvalósítást.