Rá kell jönnünk mikor vagyunk egyéniségek és minden más a személyiségünk (természetesen ezeket nevezheted, ahogy akarod).
Spontaneitással valahogy megelõzzük az agyi gondolkodást, azaz magunkat adjuk, nincs ideje az agynak viszontreakciókat leadnia, tehát nem mü,kreált a mimikánk, kifejezõrendszerünk, hanem természetes. Még azt is feltételezhetem, hogy nyitottan megérzésekre hagyatkozva jól sülnek el a dolgok. Nekem bejött.
Egyébként gyerek társaságában sokkal hamarabb megtanulható állandóan spontán maradni.