Valóban. Aki látja, hogy ragaszkodása teremti a szenvedést, az nem hibáztat senkit azért, mert egyetlen dolog sincs következmény nélkül. Nem mások a rosszak, ha a dolgok nem olyanok, mint amikhez ragaszkodunk velük kapcsolatban, nem a világ a gonosz, ha nem kapjuk meg tõle, amit várunk, ha nem vesszük észre az állandótlan mivoltukat.
Az elengedés lehet fokozatos, lehetséges nem elengedés, lehet hirtelen felismerése a dolgok természetének. Aki ragaszkodik az saját szenvedéséhez ragaszkodik, ha pedig így van, viselje el összeszorított foggal.
Nem értettem meg, ezeket a dolgokat nincs, ki megértse. Ki értené meg, hogy nincs én, és más? Azok a dolgok, amik elégedettséghez, békéhez és nyugalomhoz vezetnek, nem teremtenek ragaszkodást azok üdvösek.
Valóban, aki azt mondja, hogy nincs énje helytelen nézetet vall. Aki att mondja, hogy van énje, az helytelen nézetet vall. Ugyanígy a van is meg nincs is, se nem nincs, se nem van is helytelen nézet. Mi más van még?
Aki megértette a Dharmát, egyben elérte a megszabadulást.