A dharma nem megérthetõ addig, amég halmazokhoz ragaszkodunk, mert a dharma nem megkülönböztetett nézet. Mégis ki ismerné fel minden dolog éntelenségét, a halmazok ürességét? Nem elég elgondolkodni azon, hogy mi az én, és megállapítva, hogy "én vagyok", vagy "én nem vagyok", mert attól a ragaszkodás megmarad.
Mire gondolsz, mi több kéne? A nirvana feltételektõl mentes, nem elnyert, akkor helyes azt mondani, hogy valami megértése által érhetõ el?
A dharma egészen addig megkülönböztetett nézet marad, amég valaki el nem éri a megszabadulást, olyan, mint a sokat emlegetett tutaj, ami átkelésre, és nem megõrzésre való. Elmével, és gondolattal nem megragadható valódi tartalma (nézd meg pl. a zent, vagy a koanokat), akkor pedig hogy lehet világmodell, vagy teoria?
Így is lehetne? ..ahogy a dolgok vannak, semmi manasz alkotta cicomával
kellemetlen élmény: figyelni a légzést, majd elveszteni a figyelmet, és mikor újra felfigyelsz rá, olyat tapasztalsz, mint ha nem lenne légzés.